Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-09 / 37. szám

«1 5 SZEPTEMBERTŐL KÉTHETENTE... Beszélgetés CSIKMÄK IMRÉVEL, a KIS ÉPÍTŐ főszerkesztőjével A Kis Épftö a csehszlovákiai magyar gyerekek ke<l- velt lapja. Első száma 1952. szeptemher 1-én jelent meg. s az azóta eltelt huszonhárom év alatt (termé szelesen az iskolai évekre gondolunk) mindig tizenkét számmal örvendeztette meg tiata! olvasóit. .A Kis Építő most huszonnegyedik életévébe léj>ett. Nem kerek év­forduló, s hogy mégjs szólunk róla, elsősorban azért tesszük, mert a lap az új iskolai évet gazdagabban kezdi. Az eddigi tizenkét szám helyett ugyanis hússzor jut el érdeklődő olvasóihoz. Ez a számbeli gyarapodás adta az Indítékot, hogy felkeressük a lap főszerkesztő­jét. Cslkmák Imne elvtársat, és néhány kérdést tegyünk fc! neki a lap múltját, jelenét és jövőjét illetően. • Légy szive.s, foglald ne- Iák diákjatnak a léLszáma is künk össze a lap eddigi meg- befolyásolja. Ismerve ezeket az tett űtját, és mondd el azt is, adatokat, úgy érzem, elégedct mi indította a szsrkesztóségal lek lehetünk olvasott.ságunkkal. arra, hogy a Kis Építő kéthe- Pedig, talán mondanom sem tenkénti megjelenéséi .szorgal- kell, nem könnyű a 6 és a 10- mázzá? ' 11 éves gyerekek érdeklődését kielégíteni. És itt újra vissza­— Egy kis személyes kitérő kanyarodnék az első kérdéshez, vei kezdeném. Tizenhárom éve Ezért is láttuk fontosnak és vezetem a Kis Építő szerkesz- szükségesnek a megjelenés sü­tősé,gét, s én ezt a tizenhár- rítését, hogy még változatosabb mast egyáltalán nem tartom anyagot nyújthassunk kis olva- szerencsétien számnak, sőt ei- sóinknak. Mert amíg a 6 éve- lenkezőleg. Már csak azért is sek szívesebben bolyonganak a szerencsésnek érzem, mivel ez mesék világában, addig a 8-10 év széptembeiétől lehetősé- éveseket már inkább érdeklik günk nyílt arra. hogy kétheten az űrutazások, az egzotikus tá te jussunk el a le.gklsebb, leg jak, vagy akár hazánk nagy é­fiatalabb csehszlovákiai magyar pítkezéset. Ezért van az, hogy olvasókhoz, az alapiskolák 1-5. lapunkban a kedves meséktől, osztályosaihoz. .A lapot annak vei-sektől a komoly története- idején olyan elképzelésekkel kig sok minden megtalálható, vettem át, hogy azt a cseh­szlovákiai magyar gyermeklro- • Ismerlk-e a Kis Építőt kül- dalom fórumává alakítom. Ügy földön is? gondolom, ez sikerült is, hi­szen azóta számos meséskönyv, —- Erre nagyon röviden vá­g vermek verskötet jelent mega laszolhatok. ismerik. Évek óta Madách Kiadónál. Továbbra is minden számunkból 3000 pél- fö feladatunknak tartjuk leg- dány kerül Magyarországra, s jobb íróink ösztönzését. Nyu- a hozzánk érkező levelek so- godt leik!ismerettel jeienthe- kasága is arról tanúskodik, tem ki, hogy a tanítók, a gye hogy lapunkat ismerik, szere- rekek szeretik a lapot. Meggyö- tik. zödésem, . hogy nagyon fontos szereivel rölt ive a gyerekek er- • A magam gyakorlatából kölcsi, politika! iievelésében tudom, hogy egy-egy szám ösz- is. és pedagógusaink eredmé- szeálUtásához nagyon sok a- nyésen használják az iskolai nyagra van szükség. Éppen e- eietató, nevelő munkában. Ezt zárt kérdezném meg, hogy nvi- !s síZem előtt tartottuk, amikor lyen a kapcsolat a lap és a a kéthetenkénti megjelenés csehszlovákiai magyar írók kö- mei'.ett döntöttünk. És termé- zött? szelesen azt is. hogy így min­den évben szinte egy 320 olda- — Ha azt mondanám, hogy las gazdagon Illusztrált mesés- nagyon jó, nem mondanék tel- verses „könyvet“ adunk a fia- jesen igazat. Legjobb íróinkat fal olvasók kezébe. ugyanis elég hosszasan kell ösztökélni, hogy meséket és • Milyen példányszámban gyermekverseket írjanak. Ki­jelenik meg a lap? csít meg is értem őket, mert a gyei'ekeknek Imi nagyon nagy — ,A Kis Épitő évek óta felelősség. Hiszen a gyerekek 25 500-as példányszámban Jut el kezébe a legértékesebbet, a az olvasókhoz. Idei elsó szá- legjobbat kell adni, hogy már munkát pedig 29 500-as pél- pici gyerek korban megsze- dányszámban indítottuk útjára, ressék a könyvet, az irodalimat. Példányszámunkat természete- az olvasást. Saerkesztőségünk, sen a magyar tannyelvű isko- mint már onrlltettom, szervező '•e a csehszlovákiai magyar iro­dalomnak. Ezt küldetésének és feladatának tekintette és tekin­ti a jövőben Is, Mindenkor szí­vesen látja a jó irodalommal jelentkező írókat, és örömmel ad helyet írásaiknak a lapban. • Mi a helyzet a képzőmű­vészekkel? Elégedettek vagy tnk-e a munkájukkal? — A Kis Építő nagy hánya dát az Illusztráció teszi ki. a- mely amellett, hogy a mesék, a töriénetek világát közelíti az olvasóhoz, a gyerekek szépér­zékét is pallérozza. Ezért a szerkesztőség egész sor cseh­szlovákiai képzőművésszel mű­ködik együtt, akik lapunk e- gyes számait illusztrálják. Aki figyelemmel kíséri lapunkat, ú jabb és újabb nevekkel talál- kozliat benne, köztük olyanok­kal Is, akik sokat jelentenek a csehszlovákiai képzőművésze­ti életben. Képzőművészemé is érzik, hogy a gyerekeknek a iegjo-bbat kell nyújtanUik. • Milyen a lap kapcsolata az iskolákkal, a pedagógusok­kal? Ti mint a lap szerkesztői, mit vártok a tanítóságtól? — Úgy go-ndoloin, hogy a lap pedagógiai küldetését senki se vitatja. Persze a ml helyzetünk jóval nehezebb, mint a pedagó­gusoké, mert míg ők munkájuk eredményét közvetlenül lemér­hetik a gyerekeken, addig ml csak közvetítéssel, áttételeiken jutunk el ezekhez a felisme­résekhez. Ha tekintetbe vesz- szük, azt, hogy 6-10 éves gye­rekekhez szólunk, akik az ez­redforduló táján kapcsolódnak be a legaktívabb munkába, hi­szen akkor lesznek 30-35 éve­sek, sokszorosan érezzük mun­kánk. felelősségünk súlyát. Mi­vé és milyenné is formál'juik e- zeknek a fla-taloknak a lelkivi­lágát? Helyes-e, jó-e az az út, amelyet járunk — gyakran fel­merülő kérdések szerkesztősé­günkben. Hiszen annyira fel­gyorsult a világ fejlődésének üteme, hogy amire valamikor tíz évek kellettek, most hóna­pokra van csupán szükség. • Milyen várakozással és el­képzelésekkel indítjátok az áj évfolyamot? — Bízom benne, hogy mire ezek a sorok eljutnak az olva­sókhoz, már minden iskolában megkapták a Kis Építő első számát. Ebben, a már ismert rovatok mellett újakat is talál az olvasó. Ezek közül nagy ér­deklődési« tarthat számot az „.Amiről a kövek mesélnek“ cí­mű soro.zat, vagy a régen óhaj­tott képregényünk, amely „A három tudálékos kalandjai“ cl met viseli. Folytatjuk a tavaly elkezdett „Hazánk tájain“ cl mű nagysikerű sorozatot, és sze letnénk pionírjaink életéről munkájáról Is nagyon sok szé pet és jót közölni. Idén gyek raöban akarunk találkozni ol vasólnkka! és If-gnagyobb se gítötársainkkal, a pedagógusok kai, íróinktól pedig azt vár juk. hogy minél gyakrabban ke­ressenek fel bennünket jobbnál jobb írásaikkal. • Köszönjük a beszélgetést, és azt kívánjuk a Kis Építő szerkesztőségének, hogy min­den vágyuk, elképzelésük, ma­radéktalanul megvalósuljon. TÖTH ELEMÉR Sí; A. A Kis Építő címlapje talAn ÚJRA MEGTELNEK A POLCOK .Vemrég a Csallóköz központjótaan, Dunajská Stradán (Dn- naszerdahelyen) jártam. Bármerre utazom, ha könyvesboltot látok, mindig betérek. Most is ezt tettem. Nem tndom miért, de azt hittem, hogy Ilyen központi helyen csupa pozlttvnm- röl számolhatok majd be, hogy Itt nem lehet panasz az el­látottságra. Sajnos, tévedtem! Amint beléptem. lögtön éax- revettem a ..foghfjas“ könyvespolcokat, s a választék még ennél Is sivárabb volt. Akadt olyan könyv ts, amelyből 25- 30 darab ..gazdagította“ a polcokat. Mindjárt elöljáröban szögezzük le. nem a könyvesbolt dolgozöinak a hibája. Ok ágy védekeznek a polcok szoraorft üressége ellen, ahogy tud­nak. Mivel a könyvesbolt vozetöje, HAjDONÉ VARGA KATALIN hivatalos ügyeket Intézett a városban, volt egy kis Időm kö­rülnézni. Sok látnlvalö nem akadt. A világirodalom alig képviseltette magát néhány kötettel, nagyon kevés verses- kötetet láttam, a csehszlovákiai magyar frök miivel úgy­szintén gyér számban álltak a hatalmas regálékon. Rövi­desen megérkezett a könyvesbolt vezetője, és nagyon ked­vesen behívott a dolgozöszobájába. hogy ott beszélgessünk. Rögtön közöltem vele elszomorfié észrevételeimet. — Sajnos, amit elmondott, mind Igaz — mondta szomo­rúan Katalin asszony. — A legtájóbb az. hogy ez nemesek most nyáron, a könyvkereskedés holtidénye alatt van így, hanem szinte mindig. Egyszerűen nem kapunk annyi köny­vet, hogy kielégíthessük az igényeket. Felsorolhatnék jó pár müvet, amelyből egyetlen példányt sem kapunk, pedig pél dául Déry. Sánta. Berkest. Szilvást egy-egy konyvébél 500, esetleg több példányt Is el tudnánk adni, és csak 150 200 darabot kaptunk. Pedig a krönyéken még kél könyvesbolt van: Snmnrján és Nagymegyeren. — Ml ennek az oka, és hogyan lehetne orvosolni? — A pontos okot nehéz lenne megmondani. Talán a köz­pontban van a hiba. Egyszerűen kevés könyvet rendelnek meg. Így aztán sokszor kapjak azt a választ, hogy nincs, meg vannak másutt Is könyvesboltok . . . Orvosolni termé­szetesen lehet, sőt egy időre talán sikerül Is. Lehetőséget kaptunk ugyanis arra, hogy Magyarországra menjünk, ás ott személyesen olyan könyveket válasszunk ki és rendel­jünk meg. amelyek vásárléközönségünket érdeklik. Ez az első ilyen alkalma a szerdahelyi könyvesboltnak, és ennek nagyon örülök. Hogy valóban őrült, azt a hangja és a szeme Is elárulta. — Vannak már alképzalései arrél, milyen könyveket ren­del majd? — Természetesen! Sok .Németh László-. Déry Tibor-, Sánta Ferenc-, Illyés Gyula-könyvet, hiszen olyan Irék ők. akik korunk magyar irodalmának jökaijai. Möriczai. Mikszéthjal. Gondolok majd természetesen a könnyebb fajsúlyú Irodalom kedvelőire is, rendelek majd Berkesi- és Szilvási-künyvefcet Is. Nem leiedkezem meg az életrajzi regényekről sem. mert a nagy emlserek is csak emberek voltak, viszont példaké­pül éllhalnak előttünk szorgalmukkal, odaadáaukkal. becsU letesaégükkel, akaratukkal. Rám például egy Beethoven- vagy jnhan Strauaa-életrajz két hőnapig Is hatással van. Termé­szetesen a versbarétnknak is lesz miből válogatniuk. Meglepően jől ismeri Hajdúné Varga Katalin a vásárlók Igényeit. Pedig csak július IS-lól vezetője a könyvasbolt nak. Azelőtt hol dolgozott? — Eddig Is a kultúrával foglalkoztam mint könyvesbolti alkalmazott. Azelőtt fs Itt dolgoztam mint kullúrfalelős. Orommal végeztem azt a munkámat Is. Az irodalom propa gálása volt a feladatom, az irodalmat pedig nagyon szere­tem. Akkor megismertem már a csallóköziek, s talán mond halom úgy Is, hogy általában az emberek ízlését, az embe rek Irodalmi és művészeti Igényeit. A csehszlovákiai ma­gyar trákkal éa költőkkel Is jö kapcsolatot tartunk fenn. ők Is sokat segitettek ebben a megismerésben. Remélem, a Madách Könyvkladé könyveiből a jövőben sem lesz hiá nyunk. Szlovák könyvekből választék? a potltlkal irudalomhől milyen a — Most már azt mondhatom, kielégítő. Szlovák könyvek bél mindig is az volt. Megtörtént, hogy valamilyen könyvet másból nem lehetett kapni, még Bratislavában sem, nálunk azonban megvásárolhatták. Ezért még a szlovák fővéros- ből Is lejártak hozzánk. A politikai Irodalommal veié ellá­tottságra sem pana.sskodhatom. Eddig egyedül azt kifogá­solhattam, hogy nem voltak mag magyarul azok a köny vek, pedig itt Dnnaszerdahelyen magyar tannyelvű marxis la egyotem működik. De most már ezt Is mogoldnituk. Hajdúné Varga Kalalinből a tennivágyás. elszántság arad. minden szava szakmai hozzáértését tükrözi. Cs ez azzal a reménnyel töltött el, hogy ha legközelebb erre járok, ros- kadásig teli polcokat, gazdag választékot találok a köny­vesboltban. NESZMERI SÁNDOR Nyelvműveié ^Képzavarok, homályos képek Elég gyakran szereplő té- rrta az Édes anyanyelvűnk műsorában a szólások, szó képek helyes használata Valószínű, hogy az is ma rád, mert értekezleteink fe! szóialói, újságjaink kevésbé gondos cikkírói mindig szol gálnak friss anyaggal. íme néhány jellegzetes példa újabb divatgyüjtemé nyemből. ,,.A szöveitkezei szekere egy helybe-n topog“ — fogalmazza meg figyel moztetését az újságíró. Nyil vánvalöan azt akarta mon dani, hogy nem halad, nem fejlődik a szüvetkezet. S er­re nagyon jó kifejezés az, hogy egy helyben topog. Lehet képletesen a szövet­kezet szekeréről Is beszélni, értve rajta annak életét, ál lapotát, gazdasági, vagyont helyzetét. Csak az a baj, hogy Itt ez a két kifejezés össze nem illően kapcsoló­dott egymáshoz. A szekér áll, halad, esetleg fut, de egy helyben topogni nem szokott. .Arany Ján-ns is azt Irta a világról, hogv ,,A vi­lág egy kopott szekér. Ha­ladna, de nem messze ér“. Kiváló sportlapunknak Is a szekérrel gyűlt meg a ba­ja a műit év őszén. Idézem: .„Játékosaink átérezték, hogy az eddiginél többet kell tenni ahhoz, hogy a magyar labarúgás. kátyúba ragadt szekerét kimozdít­sák a holtpontról“. Talán magyaráznom sem kell, hogy a kátyúba ragadt sze­kérnek vagy kerekeknek í- gen nehéz volna megtalálni a boltpontiát. Másutt azt olvasom, hogy ..Újabban N. I. vetette fel az elejtett fonalat“. A vet igé­vel kapcsolatban elég sok szólásunk, állandó szókap csolatunk van: felveti a pénz, elveti a sfilykot. elve­ti valaminek a gondját, ki­veti a bálét stb. De az elejtett fonalat — felvesszük. f.A takács való han felveti a fonalat, de az egészen mást jelent.] Különben jeles, jótollú új­ságíró írta egyik cikkében. hogy bizonyos szokásokkal gyökerestül szakítani kell. Alighanem itt Is két kifeje­zésből kovácsolédott, ra. gasztódott össze egy harma­dik. Csak nem valami sze­rencsésen: Igen látszanak a varratok. Az ugyanis telje­sen jö, hogy valamit gyöke­restül kitépünk, kiszakítunk. -Az Is kifogástalan, hogy valamivel, valakivel szakí­tunk. De valamivel gyöke­restül nem szakíthatunk, legföljebb végérvényesen, teljességgel stb. Mint egyik szaklapunk Ir­ta, „az előadást követően a felszólalások pergőtüze hangzott el“. Nos, tiszteljük a cikkíró törekvését, hogy érdekes, színes fordulatot a- kart használni egy Ilyen szürke mondat helyett: az e- ’őadás után sok hozzászólás következett; az előadást hozzászólások hosszú sora követte. De a pergőtűz nem hangzik ol, noha kétségtele­nül hangos is. Talán így kel­lett volna; „Az előadás u- tán a felszólalások pergőtü­ze következett“. Az egymás után következő, az előadást esetleg támadó, friss, gyors felszólalások ugyanis való­ban pergőtüzszerOen hathat, nak. Semmi sem új a nap alatt. Harminc évvel ezelőtt ugyanezzel a kéréssel fog­lalkozott az Édes anyanyel­vűnk egyik adásában kitűnő elődöm Halász Gyula. Mint példái mutatják, ak­kor sem voltak kevésbé ta­lálékonyak a szónokok és a cikkírók. Talpig gerince.s ember — Irta valaki egy ki­válóságról. A visszaélések röl meg fgy nyilatkozik: ‘ A zavarosban saját pecse­nyéjüket akarják megsütni. Itt Is két kép keveredik; a zavarosban halászás és a saját pecsenyéjüknek a sü­tése. Külön-külön kifogástalan mindegyik — legalábbis nyelvileg. De „két képből egy harmadikat gyúrni nem szabad“, figyelmeztet ben­nünket egy jeles stilisztika írója, maga is azonnal pél­dát adván a képzavarra a két kép összegyúrásával. A koronát a? a mondat te­szi fel Halász Gyula gyűjte­ményére, amelyet egy na­gyon szépen írni akaró új­ságíró alko-tott meg egy han. guiatos, régi budai cukrász­dáról: „A társadalmi élet szívverése Itt lüktetett eze­ken az ódon bársonykannpé- kon“. Biztassuk ma.gunkat: fejlő­dés ezért még's van; ilven dagályos, zavaros mondatot ma már aligha találnánk új­ságjainkban. Lőrincié Lajof

Next

/
Thumbnails
Contents