Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-09 / 37. szám

6 »* »£* ' MERÉSZEBB CÉLOKKAL Az alsöbb osztályú labdarúgó-bajnokságokban is javá­ban folyik a küzdelem a bajnoki pontokért. Ezek a csa­patok nincsenek állandó rel'lektortényben, a figyelem előterében, mint az élvonalbeliek. Ezúttal mégis egy Ilyen egyesületbe látogattunk el, hogy megtudjuk, mi­lyen problémákkal küzdenek, milyen színvonalon űzik e népszerű sportágat. Elvégre többnyire itt születnek, és innen kerülnek ki az élvonalbeli játékosok is. Puszta véletlenül esett a választásunk Tesedíkovóra (Peredi-e). Pered a galánlai járás közepes nagyságú községe. A csapat a nyugat-szlovákiai kerület I. A osz­tályának délnyugati csoipoTtjában játszik olyan együtte­seik társaságában, mint a Lokomotíva Trnava, Myjava, Holíö, Trebatice. Calovo, Topol'Ciankv stb Ezíí'k majdnem mind nagyobb lélekszámú városok vagy községek, tehát már e'eve kedvezőbb teltételek mellett működik az e- gyesület. Több az utánpótlás, több a néző, több helyben a munkalehetőség. A riatalok nem szélednek szét, mint a kisebb Községekben. Ennek ellenére a perediek már évek óta remekül áll­ják a sarat az erős mezőnyben. Ez elsősorban a határ­A peredi keret: Allé sor: Kocsis Zoltán, Török Tamás, Vankó István, Turányí Imre, Barczi Tivadar, Zilizi István, Mrva Sándor mérnök, edző; guggolnak: Lelovics Márton rsapatkapitány, Szabó Géza segédedző. Darász Flórián, Vászondi Lajos, Matajs Pavel, Varga Imre. tálán lelkesedésnek és sportszeretetnek köszönhető. A labdarúgó-szakosztály elnöke, Kiss Tlbo r, a helyi kilencéves Iskola Igazgatója Is ezt a tényt hangsúlyozta beszélgetés közben. Hogy mennyire szeretik Pereden a labdarúgást, azt legjobban a pompás stadion bizonyítja. A község polgá­rai építették fel társadalmi munkával az 500 férőhelyes, fedett lelátöjú stadiont, s 1972-ben adták át rendelteté­sének. A stadionban uszoda is épült, sajnos, műszaki hi­ba miatt használhatatlan, és nem akad kivitelező, amely eltávolítaná a hibát. A sportélet szervezéséből főleg Alaksza Tibor hnb-elnök vállal oroszlánrészt. Alaksza ©Ívtárs egyúttal az egyesület elnöke Is. Jó az együttműködés a helyi egységes földművesszövetkezettel és a járási építőipari vállalattal Is. Az említett üzemek Időnként támogatás­ban részesítik az egyesületet. A legnagyobb támogatást azonban a község polgáraitól kapta a csaipat. Kiss Tibor szakosztályvezető szaval szerint egy bajnoki mézkőzést 6-700 néző tekint meg. A csapat tavalyi eziereplése azonban némi Csalódást okozott. Az őszi 7. helyről a 12. helyre süllyedt. Az idény elején új edző, Mrva Sándor mérnök, a vág- sellyel Duslo alkalmazottja vette kezébe a csapat irá­nyítását. A csapatban lényeges változás nem történt. A bratislaval Interböl visszakerült bele Barczi Tiva­dar. Merészebb célokkal indultak az újabb bajnoki Idény­ben. Szeretnének az élmezőnyben végezni. A feltétele­ken nem múlik — csupán a játékosokon. PALÄGYI LAJOS n -'X ovacs trand 1' Búcsúzik a gyár, amely az idén sem kényeztetett el senkit a Kárpát-medencében. Voltak ugyan forró napok, de általában keveset lehetett fürdeni, napozni. Kovács Kati, az ismert énekesnő. Egerből származik. Szereti a napfényt, a vizet, és ha hazalátogat szülővá­rosába, kimegy a strandra, hogy ússzék egyet. Kovács Kati jól tudja, hogy a kimerítő éjszakázásokat, a hoaszn utazásokat az egészséges, kisportolt szervezet könnyeb­ben viseli el. Fényképész munkatársunk Egerben járva készítette róla ezeket a felvételeket, az egyikben az énekesnő a bátyja kislányával látható. Munkatársunk azt írja, hogy Kati nagyon rokonszenves és közkedvelt ember, nincse­nek „sztáros“ pózai, örömmel állt a lencse elé. A sportrovat örömmel közli a Kovács Katit ábrázoló egri felvételeket, hogy olvasóink is kedvet kapjanak az úszáshoz, napozáshoz, és így búcsúztassák a távozó nya­rat: „Reméljük, jövőre több lesz a napfény, és majd sokat úszunk, napozunk.“ (bt) Kládek László felv. ÍROjKES BECSI lAVASlAI Az osztrák labdarúgó-bajnokság első fordulójában több mint tíz sárga lapot osztottak ki a játékvezetők. Ha ez így folytatódik, akkor valamiféle sárga áradatba ful­ladunk, s közben a kíméletlen harcmodor végleg elhatalma­sodik pályáinkon — vélekedtek az osztrák labdarúgás illeté­kesei. Sárga lapok helyett túlzás lenne minden esetben pirosat ad­ni, azonnal és végleg kiállítani a játékost a további küzdelem­ből. Éppen ezért tartjuk jó gondolatnak a liga bizottságnak azt az új javaslatát, hogy az 1976 őszén induló bajnokságban kí­sérletképpen próbálják ki az időleges kiállítást. Az ötlet egyébként egy régi osztrák válogatott játékostól származik. Még mielőtt így döntött volna a ligabizottság, Pe­pi Stroll már többször is sürgette az időleges kiállítás beve­zetését. „Mit érek azzal, ha mondjuk a le,g]obb játékosom sé­rülten ballag le a pályáról, s közben a szabálysértőt csak fi­gyelmeztetik?“ — érvelt Stroh. És mi, szól az időleges kiállítás bevezetése ellen? Az, hogy a nemzetközi szövetség konzervatív szabályalkotó testületé hallani sem akar. ilyenfajta újításról! Ez azonban igazán nem lehet oka az újítás e!velé.=isnek, hiszen még az is megtörtént, hogy éppen az osztrák ligában szerzett kedvező tapasztalatok győzik niajd meg a nemzetközi labdarúgóvilágot a meghatáro­zott Időre szóló kiállítások bevezetésének helyességéről. Miért ne válna be a labdarúgásban is az, amit a leggyor­sabb és le.gkeményebb csapatjátékban, a jégkorongban már é- vek óta .sikerrel alkalmaznak? A labdarúgók a „jegesek“ 2 v.agy 5 perces bümetése, 10 perces fegyelmije helyett akár 15 percet is eltölthetnének a bűntetőpadon. Különben osztogathatják az osztrák ligában is a sárgákat. Osztogathatják és vezetgethetik a statisztikát, ki mikor és hányat kapott, ám az idény végén sajnos eldobják a kimuta­tást, és az új szezont tiszta lappal kezdi a legnagyobb garázda is. DORBÉZOLTAK A LENGYEL ÖKÖLVÍVÓK A lengyel ökölvfvó-válogatbtt nyugodtan és körültakintóen készült kanadai és amerikai portyájára. A versenyzők szorgal­masan teljesítették az előírt gyakorlatokat. A .szakvezetők e- légedettek voltak tanítványaik formájával. Egyszer csak lecsa­pott a villám a derült égből. Először Jerzy Dominik, a papírsúlyü ezüstérmes tért vissza bizonytalan léptekkel az edzőtáborba. A vezetők azonnal ha­zaküldtek. Példáját sajnos még néhányan követték: Górnv, Krampa, Gajda és Gortat szórakozás közben sörözött. .A kel­leténél többször néztek a korsó fenekére. A szövetség azonnal döntött: a versenyzőket kizárták a válogatottból, háromhóna­pos kényszerpihenőre küldték. Az ökölvivók sportszerűtlensé­ge nehéz feladat elé állította a szakvezetőket. Csaknem órák alatt kellett megfelelő hels'cttesekröl gondoskodni. De a fegve- lem megszilárdítása végett ezt is vállalták. A vétkeseket meg­büntették, bér nem súlyosan. Nem ez az első eset a lengvel ökölvívásban, már a katowícei EB előtt is előfordultak rend­bontások. de akkor a szövetség nem lépett fel kellő szigorral. Ez a folytatás az akkori megalkuvás következménye. A KUBAI SPORT C.ALIBAN IS BIZONYÍTOTT Kitűnően szerepeltek a columbiai Caliban a kubai vízilab­dázók. Évek óta ott kopogtatnak a világ élvonalának a küszL bén, és most végre felzárkóztak a legjobak: Magyarország, a Szovjetnunió és a többiek mellé. Ml lehet a titka a kubai vizilabdázás ilyen óriási fejlődésé nek? Ennek a sportnak ugyanis szinte semminemű hagyomá­nya nem volt a szigetországban, amikor az első külföldi ed­zők, a csehszlovák Stiavnicky és a magyar Laky Ide érkeztek az alapok lerakásával k-s-lloít kezdeniük a munkát. A kubai vízilabda válogatott másodedzője. Laky segítőtársa. Juan ,A1- maneiro mondja: Kubában országos közügynek tekintik a sportot és igyekeznek a leg'obb lehetőségeket biztosítani mlnazoknak, akiknek kedvük, tehetségük van a versenyzéshez. Erre a legjobb példa éppen a vízilabda. Kilenc esztendeje ke­rült ide a külföld képviselője, a magyar szakember, aki azon­nal lerakta a válogatott csapat alapjait. De- a munka neheze csak ezután következett; meg kellett szervezni az ún. hátor­szágot, Jelenleg ezerre rúg- azoknak a fiataloknak a száma, akik vízilabdáznak. A testnevelési főiskolán külön vízilabda­tanszék működik, amely részint a szakosító oktatást, részint az edzőszakob képzése foylik. Évente rendszuresen tartanak edzőtovábbk'lpzö tanfolyamokat a főiskolán, a legjobb edzők pedig negyedévenként elmennek az ország hat kerületébe, és az ott működő társakkal megismertetik a legjobb módszereket. Munkájukat megkönnyíti a nagyfokú szervezettség. Kubában u- gyanis nincsenek vízilabda-szakosztályok. A kerületek versen­genek egmássak, és valamennyi kerületben működik bentlaká­sos pólóiskola. Délelőtt az általános vagy középiskolai tana­nyaggal Ismerkednek a gyerekek, délután pedig a póló fogá­saival. ” Befejezésül, elegendő talán Laky Károly véleményét meg­hallgatni. A magyar szakember jól Ismeri az ottani viszonyo­kat, mondatai megmagyarázzák nemcsak a kubai vízilabdázók, hanem általában a kubai sportolók utóbbi időben tapasztalt óriást előrelépésének a titkait Is: Aki nem Kubában él, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen fantasztikusai fejlődött. Két év alatt háromszáz bentlakásos iskolát építettek, több ezer hallgató számárai Valamennyi is­kola, amely megfelelő 'unlmányi eredményeket tud felmutat­ni ajándékba egy ötvenméteres uszodát kap. Ezt az Intézet mellett épItUc fel. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy en­nek távlati Jelentőségét felmérjük... (ys) A csehszlovák úszősport — úgy látszik — elmozdult a holt­pontról. Megjelentek a színen néhány tizenöt éven aluli fia­tal. Valószínűleg igazi tehetsé­gek. A bratislavai Rofko pél­dául nemzetközi szinten is jó eredményeket ért el legutóbh. Hladká nemcsak tehetséges, csinos is.­-Ä i* » Kép és szöveg: P. I. B. Petrosová a három úszó kö­zött a legfiatalabb, „járjunk a magyar úton — határozták el az úszöszövetság illetékesei. — Hargitay és Verrasztó révén si­került déli szomszédainknak betörniük az élvonalba. Nálunk Is akadhat egy-két ilyen tudá­sú úszó.“

Next

/
Thumbnails
Contents