Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-02 / 36. szám

10

#1 if.*

VÁLTOZATOK

..Nfim Ärett a függetlenségre* — sora- inázta a tipikus, gflgös kolonialista én'et a minap a londoni Economist, miután Angolá- han összeomlott a három felszabaclítási mozgalom vezetőinek nakurui megállapodása Is, és líjabb harcok törtek ki Luandában az MPL.A és a FNLA erői között.

Az Ilyesfajta beállításhoz a módszer Kon- ,gó óta adott: mivel a külső hatalmak nem (vagy nemcsak) nyílt beavatkozáshoz folyamodnak. hanem közvetve, az afrikai szereplők háta mögött manőverezve lépnek fel, mi sem egyszerűbb, mint a felelősséget az utóbbiakra hárítani. Angolában a puskákat és aknavetőket a három felszabadító mozgalom harcosai kezelik (bár ez a jelző csak az MPLA esetében vitathatatlan), tehát, úgymond, csak rajtuk múlik a megegyezés, vagy esetleg még a portugálokon.

A valóság azonbas bonyolultabb. A háttér < haladó és a „konzervatív“ .Afrika össze- .rsapása, Mobutu, Peking (és Washington) különös egyetértése Holdén Roberto (az FNL.A-fönök) tániogatá.sára és a nemzetközi nagytőke frontja az MPLA hatalmának felszámolására.

Erről a legutóbbi vonatkozásról alig esik szó. Angola bizonyos értelemben a multinacionális tőke valóságos találkozóhelye volt: inkább nemzetközi, mint tisztán portugál gyarmati érdekeltség. Ez a sajátosság a portugál kolonializmus elavult formájából, vagy pontosabban az anyaország elmaradottságából következett.

Portugália, ' mivel nem rendelkezett fejlett nagyiparral, évtizedeken át kiaknázatlanul hagyta .Angéla óriási ásványi kincseit. telepesei elsősorban ÜlteU'ényes gazdálkodást folytattak. Lisszabont végül a gyarmati liáború fokozódó költségei kény- szerltették, hogy megnyissa ezeket a teril- ffitckct n külföldi monopóliumok előtt,

!gy vált Angola sorsa kétszM'esen Is nemzetközivé: egyré.szt Salazar, majd Caetann a N.ATO fegyvereivel vfvta gyarmati háborúját .Afrikában, má.sré^t — a feune Afri- ciue fogalmazása szerint — fokozatosan rákényszerült arra, hogy leggazdagabb gyarmatát, hagyományaival szakítva, ,,kiárusítsa“ a külföldi tőkének. Ekkor kapcsolódott be nál-Afrika. Nyugat-Ruróu.a és az Egyesült Államok számos vezető tőkéscsoportja a .gyarmat kincseinek, elsö.sorban ásványi vagyonának feltárásálin. így állt elő az a különös helyzet, hogy Angola „elve.sztése“ acf- tenciálisan nagyobb profittői fosztaná meg a dél-afrfkai, belga, nyugatnémet és amerikai vállalatokat, mint a portugál anyaországi cégeken S ezzel, úgy tűnik, a most fnnvegető polgárháború Is új nemzetközi összefüggést nyer.

A hatvanas évek előtt csak a DIamang tác-saság foglalkozott Angola ásványt kln- r.'^einek, elsősorban a gyémántnak a feltárásával —, de Jellemző, hogy ebben a társaságban is uraikodó szerepet kapott a dél- afrikal Anglo American Co^rporation, valamint az amerikai Morgan bankház és a bel- ,ga Société Générale (amely a katangal szecesszió megszervezésével oly gyászos hírnévre tett szert Kongóban.)

A hatvanas évek elején először a gyémánttermelésbe kapcsolódtak be a többi nemzetközi monopóliumok, a Dél-Afrlkában létrehozott .Angola Exploration Company, az amerikai Diamond Distributors és mások. .A lei-melésl érték 1960 és 1969 között 500 millió ©scudóról 2300 millióra emelkedett. A Krupp művek geológusa! szerint Angolában 120 miillló tonna magas fémlartalmú [60- 85 százalékos) és kétmiUiárd tonna köze- f»s (40-50 százalékos) vasérc található. 1969-bpn angol és amerikai éixlekeltségek 1« szót kaptak a vasbányászatban, és fmi- tos lelőhelyeket tértak fel Cassala helység körül.

Manapság azonban a legnagyobb kincs a kéola] — és Angola, elsősorban a cabindai ewkMvé révén — ebben Is bővelkedik, .A Petirofma belga érdekeltséghez tartozó Pet- mngol tennelése 1964-ben megközelítette az egymllUő tonnát. ,A Gulf Oil, az egyik legnagyobb amerikai kőolaj-monopóllinn 1968-ban .kezdi meg a cabindai — volta- képpen a kontinentális talapzaton úszó fúrótornyok segítsé.gével — kőolaj feltárását. .Az akkor! termelés 800 000 tonna volt, az 1974 évi már több mint hatmlKllő tonna, és a perspektíváik még többet ígérnek. Egyelőre a )61 őrzött acélsEigeteken tovább folyik a termelés: a Gulf OH profitját mindmáig nem érintették a luandal harcok.

Emellett az országnak bőségesen van re- 2», aranya, urániuma, a tartalékokról mé.g becsléseket sem tettek. Ha .Angolában kiéleződött a konfliktus, az elválaszthatatlan a kockán forgó óriási gazdasági érdekektől. Hiába vajinak olyan erők, amelyek képesek lennének békében elvezetni az országot a függetlenséghez, a tét túlságosan nagy ahhoz, hogy az oi'seág jövendő útját ne próbálják már most me^ratároznl a veszélyeztetett nagy érdekeltségek — kívíH- röl és belülről egyaránt. .Amikor a három mozgialom vezetői által aláírt hetedik tűz- szilnetl egyezmény ugyanúgy semmitmoíi- dő papírrá vált, mint az előzőek, erről sem szabad me,gfeled keen I.

Ha magát az angolai küzdelmet hasszabb távú összefüggéseiben saeimléllök, azt láthatjuk, hogy a jaTiiiárI alvorl megállapodást követően arról volt szó, hogy Holden Roberto szervezete, az FNT.A me,gpróbálta hatalma alá vonni Luandát, az angolai fővárost, ahol a legerősebb az MPLA bázisa (.Agostinho Neíót, a szervezet vezetőjét 400 ezer embér üdvözölte, amikor megérkezett Luandába). .Az FNLA arra l.gyekezett felhasználni az alvorl egyezmény nyújtotta lehetőségeket, hogy rohamcsapatalval meghódítsa a város szegénynegyedeit, ahol lészben az e mozgalom támaszát alkotó bo kongo telepesek élnek (akik a fővárosban csak csekély kl,sebl>séget alkotnak). .Az FNLA kínai kiképzők által oktatott egy.sé- .gelnek bevonulása után l’ögtön megkezdődtek a véres Incklensek, és a terror taktikájával Roberto csapatai valóban fokozatosan növelték Ijefolyásiikat (s közben a város addigi szervezett életét teljesen szétzilálták — a bizonytalanná vált külvárosokból az ott élő fehérek és a fenyegetett afrikaiak közül Is sokan a' város központjába menekültek, oda, ahol a portugál csapatok bizonyos védelmet nyújthattak számukra).

A májusi összecsapások során az FNL.A súlya nőtt — Júniusban viszont az .Angolai Népi Felszabadítás! Mozgalom ment át ellentámadásba. .A kenyai Nakunibas kötött megállapodás előzménye tehát az volt, hogy először mértek komolv csapást Holden Roberto erőire. A júliusi harcokban ezeknek nem sikerült revansot vennlök; az MPL.A lénvegében biztosította a teljes ellenőrzést a főváros fölött. .Az FNLA kiürítette luandal központját, és csak a város Ipari ne.gyedé- t>en maradt egy-két önálló góc. Ezenkívül a kjkötó fölött magasodjS begy! várba, a Sao Pedro erődbe vette be magát Roberto több száz híve. A XVI. századi erősség 65 méter magas szikl-3n emelkedik, és csak neliézfegvTierekkel ostromolható meg — a- ml azzal fenyeget, ho^ kigyulladnak a luandal kikötő olajlartáfyal. így az újabb ,,menetnek“ véget vető tűzszünet első nap- ■ jaihan a fontos erőd soi’sa el-döntetlcn maradt.

.Az FNLA luendal kudarcát az ország más lészein Indított akciókkal próbálta ellensúlyozni, és Dániel Chipenőa (az Agosrln- ho Neto szervezetéből kilépett és Roberto táborához csatlakozott vezető) Irányításá val mtntegv 3000 főből álló ha-doszlopot Indított a főváros felé. Az FNL.A Igyekszik megszilárdtlanl állásait az ország északkeleti lészein, a zalrel halár közeiében. Ro- l>erfo főéről, mint Ismeietes, még nílndlg Zairében tartózkodnak. .A tűzszünet Ilyen körülmények között Inkább lélegzetvételnvl szünetneáf tűnik — bár a szórványos lövöldözés azóta Is folvfk Luandában — s egv- mállsabb veszélv nemcsak a polgárháború, hanem az ország de f.acto elosztása Is.

A portugál fegyveres erők és a politikai pártok számára az angolai harcok ú- jabb súlyo.s kihívást jelentettek — ráadásul egy llyan pillanatban, amikor Llssza- öomhan is koiinoiy politikai válság bontako- WJtt ki. A polfférbábopús fejlemények miatt Ismét kisebb egysé.geket kellett .Angolába Irányitani az ott állomásozó csapatok megerősítésére, sőt a portugál parancsnokság mé.g a légierő bevetését is kilátásba helyezte. Malo Antunes külügymínlseter Luandában személyes közbelépé.ssel Igyekezett véget vetni a Ita-rcoknak, s egy nvílatkoza- ' Iában még acr« í« utalt, hogv országa nemzetközt szervezetek segítségét kérheti a helyzet ■.■enderéséie (később azonl>an a Hsszaboí)t letrfelsöbb forradalmi tanács szóvivője kategórikusan kizárta az ENSZ katona! beavatkozásának lehetőségét).

Ha egvá-ltalán lehelsé.ges, a helyzet július utolsó napjaiban még sn!vo.sbodoitt. A Holden Roberto-féle FNL.A katonai egysége! tovább folytatták előretörésüket Luanda, az ország fővárisa felé — s az offenzívát véres, brutélts és méreteiben egyelőre fel nem becsülhető nyomok kísérték. Az US.A és a nyuget-enrópal országok állampolgárait gvorsft-ott ütemben szállítják el Angolából.

Ebben a helyzeitben elkerülhetetlennek látszik, hogy az angolai portugál lakos.ság menekülés© Is meggyorsul, ami veszélyes sokikhatást eredményezhet az egyébként Is Ingatag portugál belső .helyzetben.

,,.Az .örök éjszaka vllíga“... így Jellemezte' Bgy kutató a barlangokat, a természetnek eze- Ket a különös íöld alatti építményeit. A víz vájta üregek mélyében teljes sötétség honol. Zöld növény nincs, csak gombák és algák. Az Itt élő állatok színtelen testüek és vakok. A barlangok adtak eiöször védett hajlékot az embernek. Miközben falaikat pusztította, formálta az Idő, évezredeken át híven őrizték az ősi szerszámokat, kultikus tárgyakat, rajzokat.

BARLANGOK

VÁROSA

Sok barlangot rejtő mészköbegység van a' földön, de olyan nagyváros, amelynek belterülete alatt több kilométernyi rendszer húzód-' na, csak egyetlenegy . ..

— Budapest a barlangok városa — mondja dr. Dénes György, a Karszt- és Barlangkutató Társaság elnöke, — A gellérthegyi nagy üreget már az ősember Is ismerte. A budai oldalon közlekedők nem Is sejtik talán, milyen gazdag, hévizek formálta birodalom felett jér. nak. A honfoglalás után a Vér-hegyen letelepedő magyarság kutakat mélyített a felszínt alkotő mészkőbe, és bejutott a hegy belsejében rejtőző barlangokba. A török uralom Idején Magyarországon Járt utazö, Evila Cselebi azt írja, hogy Buda tplajdonképpen két városból áll, az egyik a felszínen, a másik a föld alatt terjeszkedik. A Vár-hegy alatti üregeket később összekötötték. Itt most egy alapjában természetes, de az évszázadok folyamán mesterségesen kialakított, mintegy tíz kilométeres lablrlntusrendszer húzódik.

A barlangok titokzatos világa állandóan foglalkoztatta az őskor és az Ókor embereinek fantáziáiét. Szentélyeket, jóshelyeket rendeztek be az üregekben. Képzeletünk a kifürkészhetetlen mélybe helyezte az alvilágba vezető lejáratot. Később Jóval gyakorlatibb célt szolgáltak a barlangok. Békében borospincék, háborúban kazamaták, börtönök voltak bennük. A második világháborúban a bombák ellen adtak menedéket.

Mikor kezdődött a budai barlangok tudatos feltárása?

— A XX. században. 1904-ben, kőfejtés közben bukkantak rá a Pálvölgyl cseppkőbarlang termeire. A harmincas években aztán egymás után tárták fel a Szemlö-hegy! és a Fe- renc-hegyl barlangok különleges, cseppkőben és más krlstályképződményekben gazdag Járatrendszereit. A korábban kevésbé Ismert Mátyás-hegyi barlang újabb négy kilométeres szakaszát már a felszabadulás utáni években le- dezték fel a kutatók. Ez Magyarország harmadik leghosszabb barlangja.

— Melyik nyílt meg először a nagyközönség számára?

— A Pálvölgyl cseppköbarlang kapott elsőként villanyvilágítást. Vasárnaponként nagyon sok érdeklődőt vonz, akárcsak a várbarlang sziklafolyosói, rejtelmes kútját és kazamatái. Hamarosan megnyílik a Sztemlö-völgyl barlang Is. Gyönyörű, fehér krlstálycslpkétvel bizonyára lenyűgözi majd a látogatót.

— A fantasztikus boltozatok, oszlopok, a zegzugos folyosók gyakran ébresztik fel a fiatalok kalandvágyát, ami súlyos következményekkel Járhat. A kiépítetlen barlangrészekben még a tapasztalt kutatók Is óvatosan mozognak. A szakképzetlen kíváncsiskodókra életveszélyesek a mély szakadékok, az áttekinthetetlen labirintusok. A barlangi mentósznlgálat taglal évről évre sok meggondolatlan fiatalt mentenek súlyos sérülésekkel a falszínre Az effajta klrándulásoktöl óva Intünk mindenkit ... A kiépített barlangok csodálatos formavilágát annál Inkább alánlhatjuk valamennyi korosztály figyelmébe.

,,Az örök éjszaka világa“ — a vlsá.goss.lg birodalma Is. A barlangok természetalkotta múzeumaiban letűnt évezredekkel kerO' etünk tapintható közelségbe.

M. Szántó fndl4

Tenyésztett szívizom

A chicagói egyetem tudósainak sikerült mesterséges óton szívizomsejteket tenyészteni. A szakértők ftgy vé lik, hogy az eljárás további tökéletesítésével olyan sej leket is előállíthatnak, amelyeket felhasználhatnak szív niútéleknél. Véleményűk szerint arra is lehet számfia ni. hogy az infarktus vagy más betegség folytán tökre ment szívizmot regenerálják, újra rugalmassá tegyék Ezzel a módszerrel elkerülhető lenne a mindig nagyon kockázatos szívátültetés — jelentette ki dr. Donald Fischmann.

Mangánérc az óceán fenekén

A Csendes-óceán egyes részein végzett tengerfenék-kutatások már régebben felderítették, hogy a tengerfenéken hatalmas mennyiségű mangánérctömbök vannak. Ennek kiaknázására most alakult meg az első Jelentős vállalkozás.

Az USA legnagyobb acélgyára, az OS Steel Corp. három Japán és egy amerikai nagyvállalattal közös céget hozott létre a tengerfenék érckészleteinek hasznosítására. Hírek szerint Európa legnagyobb szlnesfémolvasztó-vállalata, a belga Union Miniére Is csatlakozik á vállalkozáshoz.

A tervezett beruházás értéke 20 millió dollár. £vl egy millió tonna mangántömböt karnak felszínre hozni, amelyből mangánfémet, rezet, nikkelt és kobaltot állítanak majd elő.

FöWümlk ténképén van még néhány fehér folt. Feltáratlan titokzatos területek. Ezek legjelentősebbjének föl- derftéséhez látott hozzá Brazíliában egy százfőnyi tudösexpedició. Tagjai köeött geológusok, témképéssek, logisztikai kutatók és termésBetbüvá- rok csakúgy vanak, mint erdészek és agronómusok.

A terület, amelynek részletes fel- térképezését és beható felkutatását már megkezdték, az .Amazonas mentén elterülő áthatolhatatlan dzsugel- vidék, az úgynevezett „zöld pokol“. Négy és fél millió né.gyzetkllométe-r- nyl járatlan őserdő rejtelmeiről kívánják föllenbenten! a fátylat. A rövidesen megkezdődő feltárás első szakaszában akkora területet szándékoznak földeríteni, amely Svájc nagyságának felel meg. Az egész kísérleti terep viszont csaknem akkora, mint fél Európa, és Brazília feríiletének 54 százalékát teszt kt.

A cél nemcsak az óriási terület minden részletére kiterjedő feltérképezés, hanem a gazdaság! kincsek kiaknázás! lehetőségeinek a felderítése Is. A méreteiben minden eddigi hasonló kísérletet felülmúló kutatómunka a „RADAM“ nevet kapta. Az első feltárásokhoz radarképek segítségé vei fogtak hozzá.

Kutatják az Amazonas vidékét

iMiMK A M mór niKAi

Radar és helikopter — készülnek a térképek

A radarfclvételeket különleges felszereléssel ellátott, tízezer méter magasságban. 800 ktlométeres átlag- sebe.sséggel haladó repülő.gépekről készítik el. Ilyen módon öt repülő- óra alatt 158 000 négyzetkilométernyi terület radarképét lehet megszerezni. A radarsugarak útján készített felvételeket azután az értékelés során fe kete-fehér fénvképek váltják föl, majd ezeket a képeket felnagyítják és szinte mlkroszkóplkus vizsgálat alá- veszik. Elsősorban a felderítendő területek térképészeti adottságait elemzik, de a miinkáha párhuzamosan bekapcsolódnak a le.gkfliönbp zöbb szakterületek tudósai Is.

A kővetkező szakaszban a már fel érképezett területet 20-25 méter ma- .gasságban Ismét átrepülik és .gondo san lefénvképezik. Ezt a munkát helikopterekkel \égzlk, s a hellkopte- rekról lebocsátott köté’.létrákról talajmintákat Is vesznek a gyalog Járhatatlan őserdő mélvéről.

A radar- és fényképfelvételeken szerzett észle'éseket a leggondosabb laboratóriumi elemzés követi. Itt már a talajmintákat Is behatöan ta- nulmánvozzák. Ezután következik a minden részletre kiterjedő térképészeti munka.

A „Zöld pokol“ feltárását célzó terv során a területet 21 övezetre osztották fel. Eddig öt övezet adatainak iw-gvűltéséhez fogtak hozzá, s ezek egy részér már térképekre Is lefektették — írja a nagyszabású kutatómunka terveit Ismertető Daily News. Már a kezdeti eredmények is arról tanúskodnak, hogy a költséges és fáradságos kutatóexpedíclők eredménye megéri a ráfordított Időt, erőt és pénzt, nem Is szőlva az értékes tudományos adatokrőT.