Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-09-02 / 36. szám
7 Erich Segal, a szívdöglesztő Szerelmi történet] szerzője, a 37 , éves iroda-- lomtanár konok agglegény- \volt. A közelmúltig. A nyu-\ gáti sajtó pletykarovatai\ i legújabban a nagy sikerű írói f szerelmi történetét szellőz-'. " telik, bár 6 maga igyekszik titokban tartani. Az újság-i íróknak cSak annyit sikerült megállapítaniuk, hogy az író szerelmét Karennak hívják és angol. Segal repülőgépen ismerkedett meg vele. Vatikán minden eszközt i- gyeksztk megragadni, hogy az egyház befolyását növelje. A vatikáni rádió legújabban egyre több beat-zenét sugároz. VI Pál pápa titkára ^azonban betiltotta azokat a \dalokat, amelyekben a sze-i t relémről és szenvedélyről, lénekelnek. A szemfüles rá-i \ diósok úgy igyekeznek kii \ játszani a rendeletét, hogy [angol dalokat tűinek mű-j i sorra abban a hiszembeni ihogy a hallgatók úgy sem- * tudnak angolul. j Erre mondják, hogy a kecske Is jóllakik és a kái poszta is megmarad. 000 A több millió fontnyi zsákmányt eredményező angol vonatrablás néhány évvel ezelőtt vonult be a világ bűnügyi krónikájába: Még filmet is készítettek belőle. A vonaírablók nagy része lakat alá került. A banda esze, Ronald Biggs azonban ma is szabadon van: luxuséletet él Brazíliában legfrissebb babájával, egy Ray- munda Castro nevű táncosnővel. Biztonságát egyelőre az Anglia és Brazília közötti kiadatási eljárások tisztázatlansága szavatolja. Biggs felesége, aki éveken keresztül hűségesen kitartott férje mellett, most*' válókeresletet nyújtott be. Biggsné asszony Ausztráliában él, és a Reuter-iroda ottani tudósítójának g következőképpen indokolta elhatározását: „Nem tudok tisztességtelen emberrel élni Evek Óta megcsal." .Az angol labdarúgó - szövet ■ ^ ség körlevélben figyelmei-, tette az egyesületeket, hogy',' a szabályok értelmében vil-: lanyfényes mérkőzést csak-., is fehér labdával szabad' játszani.' A Newcastle United veze-'^^ tősége postafordultával kér-',.- ríést intézett a szövetség- | A színházi szünet közepén gyászba borult a MATESZ. váratlanul elhuny! alapitó tagja és ki tünö művésze, Király Dezső. Alkotói sikereinek teljében, 65 éves korában ragadta ki körünkből a kérlelhetetlen végzet. .’'Jagy művész volt és lelkes harcosa a szocialista kultórának. Mikor 1952-ben a Magyar Területi Színház megalakult. Király Dezső a komáromi CSEMADOK műkedvelő színészeként a „Vitézek és hősök“ egyik jelentős szerepében már országos hlrö alakítással dicsokedhetett. Nem véletlen tehát, hogy a színház indulásakor elsőként vették fel a társnlatha, s ezzel megkezdte a hivatásos, falujáró színész nehéz életútját. Huszonhárom éven át. haláláig becsülettel és lelkesedéssel, művészi alázattal járta ezt az utat. Fájdalmas búcsút venni egy olyan egyéniségtől, művésztől. mint amilyen elhunyt barátunk volt. Állandóan köztünk élt, velünk együtt dolgozott, elsősorban mint színész, de a kezdetben mint a szakszervezeti csoport elnöke és a Művészeti Tanács tagja, később mint a könyvtár vezetője naponta kapcsolatban állott a MATESZ minden tagjával. Hiánya fájdalmas minden kollégájának. De hiányozni fog az iskolájtból is, a műkedvelő színjátszó csoportok próbáin is, ahol mint tanácsadó. mint zsűritag vagy más segíteni kész minőségben gyakran láthattuk. Jouvet „A színművész tragikumáról“ írt cikkében arról olvastam, hogy miért tragikus a színész művészete: mert ez a művészet csak a pillanaté... •Nvoma csak a néző emlékezetében, a kritikus értékelésében, egy-egv fényképen marad meg. A szobrász tovább él alkotásaiban a k-öztereken, a festőművész képeiben a múzeumokban, galériákban, az építőművész emlékét egy-egy épület dicséri, az író fennmarad könyvében ... Mind szerencsésebb, mint a színész, akinek művészete. az ihletett pillanat művészete nem örökíthető meg. Emlékezünk majd rá — színháziak és a közönség egyaránt — mint a felejthetetlen Harpagonra, Moliére „A fösvény“ című komédiájának hősére, mely elhunyt tár- .sunk egyik legszebb, emlékezetes alakítása volt. De^ megmarad emlékeinkben Király Dezső mint „A csikós öreg .számadója, a „Tanítónő“ főnra, Schiller „Ármány és szerelem“ című drámájának Miller zenésze. Emlékezünk rá mint a felejthetetlennUI közvetlen Profesz- szor Polezsajevra, Csehov Ványa bácsijára, és mint sok- sok kedves figurára, melyeket zenés vígiátékainkban keltett életre. Főszerepekben és kis epizódszerepekben egyaránt nagy művészi alázattal szolgálta a színpadot. Tragédia vagy komédia, népszínmű vagy mai darab, mind otthonos terület volt Király Dezső aokazfnű művészi alkata számára. Több mint hetven szerep őrzi emlékét, azonkívül egy-két régi szlovák film. melyekben kis szerepeket alakított. Ismert és szívesen hallott szereplőié volt a Csehszlovák Rádió magyar adásának, népszerű és mindig szórakoztatni kész tagja a színházi kabaréknak. Harpegon eltávozott körünkből, közönségének ezrei és kollégái nagy fájdalommal vettek tőle búcsút augusztus 3-án a komáromi temetőben. Sírján már hervadnak a virágok, de érdemei nem hervadnak cl soha. •A MATESZ alapító tagjának és művészének sikerekben gazdag élete ma már a színháztörténeté, de példamutató szorgalma, lelkesedésé, pontossága és művészi munkája a színház számára élő valóság maradt. Emlékét örökre megőrzi a színház és a szlovákiai magvar néző. akiért és akinek Király Dezső élt szíve utolsó dobbanásáig. “ STPOSS JENŐ jelenet a Veled és nélküled című szovjet filmből hez: —Most még azt szíveskedjenek közölni, hogy a té- ' It szezonban esedékes hava: ' milyen színben parancsol ’■ ják?l í Szeptemberben több oJyan főni kerül mozljaljikba, a- melyeknek a témája szerelem, a csalódások, az emberi éraések. Ilyen a Veled é.s nélküled című szovjet film is, melyet Rogyin Nahpetov rendezett. Fedor és felesége, Sztyepanyida messze a nagy- városo-k zajától a falu viszonylag mozgalmas életét élik. Sztyepanyida kezdetien kényszerből, később aztán szerelemből marad Fe ior mellett, de gyötrl őt a falusi magány, az egyedüllét, vlsszavágylk az emberek közé. A férje Iránti szerelem azonban legyőzi ezt a sóvárgását. Amikor hozzájuk Is elért a kollektivizálás hulláma, a házastársak közt Is kirobban az ellentét. Fedor nem akar megválni földjétól,’ és nenv Is akar belépni a kolhozba. De aztán rájön, , hogy társak, barátok nélkül, a külvilágtól elzárva nem lehet élni. A fószerepeket Marina Ne- jelov és Jouzas Budrajtisz játsszák. A norvég filmművészetet Kmid I,e1f Thomsen rende ző alkotása, a L'.n esküvője című film képviselt. Az esemény egy romantikus kömyezetbeai fekvő falucskában játszódik A főhős egy negyven év körüli asz- szony, aki látszólag belenyugszik abba, hogy sem férje, sem gyermeke nincs. Tudat alatt viszont bántja öt a kínos valóság, mígnem ez az érzés kicsinyesség formájában felszínre kerül. Visszatér a faluba régi szerelme, aki közben bejárta a világot és gazdag, nagyvilági ember lett... Az asz- szony elhatározza, hogy bármilyen áron Is, de megszerzi magának a férfit. Hősnőnk végill eléri célját, mégsem boldog, mert a férj esküvőjük napján felgyújtja házukat, és mindketten a lángokban lelik halálukat. .A nól föszeirepet Ingrid Var- dund, a férfit p^lg Roy BjoruSted alakítja. Maria Callas Dlnescu rendezte a Nem ad'ak másnak című román filmet, melyet röviden úgy jellemezhetnénk, hogy egy modem Ró meó és jűlla-történet. Agnes és Mátét közt nagv szerelem szövődik, és semmiért sem mondanának le egymásról. Házasságukat azonban Ag nes apja ellenzi, s még ak kor sem egyezik bele, ml kor már tudja, hogy leá nya gyermeket vár. A fia talok fejében már a halál gondolata Is megfordul, vé gül mégis minden ©Irende zödlk, a szerelmesek egybe kelhetnek. Az erdélyi fa lucskában lejátszódó törté net főszereplői Széles An na. Romeo Pop, Emanoil Pét rut és Fábián Ferenc. A hazai filmek közül a Két férfi jelentkezik című cseh film kerül a közönség elé, rendezője Václav Vorlí- öek. A fiút, a főhőst, túlságosan „jól“ nevelték otthon, szinte dédelgették. Tl- zenlcíienc évesen sem tudja, ml- a közösségi élet, mit jelent barátok közt mindent megtenni egymásért. Szülei elzárják ót a valóságtól, csak maguknak nevelik. Aztán a fiúnak bekell rukkolnia. Egészen más é- let fogadja Itt, mint amilyet eddig Ismert. Kezdetben zárkózott, nincsenek barátai, fgv természetesen rosz- szul érzi/ magát. Aztán egyre jobban be'eszoktk az új életbe, barátokat szerez magának, s a film végén döntésével fejlódóképességéröi, értelmességéről tesz tanúbizonyságot. Jaromír Hanzlfk kitűnően alakítja a fiú szerepét. Futkosás az elővárosban a címe annak a francia filmnek, melyet Gerard Plres ren^zett. A cselekmény Párizsban Játszódik le, s egy fiatal házaspárról szól. Mariéne és Bemard szeretik agymást, ezért úgy érzik, boldogok lehetnek. Almaik valóra válnak: egy szép modem lakásban kezdhetik há zaséletüket, viszont ez a megnemértésnek Is a kezde te. Az álmok lassan szerte foszlanak, házasságuk majd nem felbomlik. Mariéne u gyanls a belvárosban dolgo zik ahonnan mindig fárad tan tér haza. Ráadásul fér Je hűtlenséggel vádolja. Hu moros hangvétel© van a filmnek, de amit a rendező elmond, nagvon komoly probléma. A főszerepet Te rence Hlll és Yantl Somer játsszák. fneszméri) foto: Szlov. Filmkölcs. Vállalat. Fedsrico Falllnl a kOial- műltban balekerült egy kOr- kérdés-sorozat lUzébe: az Epo- ca nevű olasz hetilap tizenhét neves közéleti férfit: művészt. politikust, üzletembert kérdezett meg munkája felöl. A válaszokböl az fs kiviláglik, hogy Fellini nemcsak nagy művész, hanem szellemes Interjúalany Is. íme, az Epoca-kérdések ás a FelUnl'feleletek: — Hetenként hány érát dolgozik? — Ez a kérdés zavarba ejt, s csak kérdéssel válaszolha tok ré. Dolgoztam én valaha Is? Persze, lehet, az Iskolát" éveim alatt az volt a benyomásom, hogy munkát végzek, és most Is, amikor In- tarjút kell adnom. — Munkahelyén dnlgnilk vagy otthon, avagy mind a két helyen? — Munkém legfőképpen abból áll, hogy képzelődöm. Éppen azért ágyban dolgozom, alvás közben. — Munkanapokon hány őrt kor kel föl? — Azokon, amelyeket On munkanapnak nevez, hát őrekor már talpon vagyok. Va sár- és Onnepnapekon, ama lyak Igazán nehéz napok: tíz- -tizenöt perccel korábban. — Hány őrakor kezd dolgozni? — Mintha már mondtam volna... — Hány érakor abédelT — Egy és kettő között, délben. Baj? — Mikor hagyja abba munkát? — Valőszfnúleg nem értettük egvmést... — Mikor és melyik napon fejezi be heti munkáját? — Micsoda helyzeti Egyetlen kérdésre sem tudok válaszolni. — Hány órát dolgozik hetenként? — N'e haragudjék: csak ugyan nem tudom — Mire használja föl a nem mánkéra szánt őréit? — Dolgozom! í< f /i f \ { i / /, / r-: VAR A V’\V' A harmadik forduló he lyes tippjei: X — X — 1 Könyvet nyertek: Fürjes Katalin, Strka vec Kovács Erzsébet, 2iha- rec Perhács Valéria, Bief. Az ötödik foitiuló kérdő seU A helyes válaszokat a? f alábbi ábrán húzzátok át, ős küldjétek be szerkesztőségünkbe. 1. Mikor alakult 8 Szlovákiai Kommunista Ifjúsági Sző vétség? 1. 19ÍD. IX. 5 én . 2. 1925. Vili. 28 án X. 1924. III. 16 án « 2. Mikor alakul! a Vietnam Demokratikus Kőztárs.i Ság? 1. 1943 11. 6 án 2. 1954. VIH, 1 én X 1945. IX 2án 3 Ki fedezte fel a veszett ség ellani .szérumot? 1. R. Koch 2. L. Pasteur X. A. Schweitzer
