Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-18 / 8. szám
5 CcílÍh. í'cUlua iUíLU-uat xuuu ^(QU-UlU ^ xeuut ^ & <iCL€c (^C£k^Ci A Szocialista. Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a Cseh SzíTunűvösaelí Szövetsége, valamint a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza á közelmúltban Prágában rendezetf szerainárlu mán Marta Jelbonovó, a Burját Nemaeti Színház művésznője Is részt vett. A szemináriumon elbeszélgettünk vele pályafutásá- rél és más művészeti kérőé sékröl. — Kedves Marta! Részletesen ismertetted a szeminárium résztvevőivel hazádat, a Burját ASZSZK-t, minden bizunnyal szükségéi érezted ennek. — IgenI Mi nagyon kis nép vagyunk és távol élünk Európától. .Az az érzésű ni?, hogy nagyon kevesen Ismernek bennünket és nagyon keveset tudnak rólunk. Te nem így gon dolod? — Én kivétel vagyuk. — Ezt igazán kellemes hal lanil És ismerik Itt irodalmunkat, művészetünket is? — Az irodalmat kévésbe. •Akad ugyan egy két versfordítás, de 8 burját mesék és mondák nagyon szép kiadásban jelentek meg magyarul. Az pedig felöleli a népművészetet és a hitvilágot is. A burjátok történetével viszont a magyar tudomány már 1877 éta rendszere •sen foglalkozik. De nem a sámánokról akartalak faggatni, hanem a színházról. — Nekünk nincsenek nagy városaink, amelyek el tudnának tartani egy színházat, ezért sokat járjuk az ország különböző városait, failvait és településeit. Tehát tájoló jelleggel dolgozunk, ez pedig sohasem voK könnyű. — Megértelek, mart én is nemzetiségi színház rendezője vagyok, s a mi színészeink is kemény munkát végeznek. Éppen ezért rendkívül éi'dekel. hogyan dolgoztok. Sokat tájoltok? — Van, amikor hónapokig is úton vagyunk. Ilyenkor előfordul az is, hogy egy nap háromszor is fellépünk. — Szeretnek benneteket? Szeretik a színházat? — Megtörténik, hogy -nem a- karnak elenigedni bennünket, nem értik meg, hogy tovább Az Ön könyvtárából sem hiányozhat A VllAGTÖRTÍNET KÉPEKBEN I-U 84 oldal színes meUéklettel, ára I. köt. 180.— Kős. A könyv célja az egyetemes történet világos összefoglalása képekben és a képek alatf közölt rövid, magyarázó sízövegekkel. A képek és a képaláírások úgy mutatják be az emberiség gazdasági, társadalmi, politikai, és kulturális fejlődését, hogy az összefüggések világosan kibomitakozzanak. A képek többsége egykorú művészi alkotás. A most megjelenő első kötet az ős- és ókort, valamint a középkort IsmerteH, a készülő második kötet az ül- és a legújabb korral foglalkozik. Rendelje meg un Is az alábbi megrendelőlapon 1 Továbbá szíves figyelmébe ajánlunk még néhány értékes lexikont ts. Várjuk megrendelését, és dultával elintézni. azt Igyekszünk postafor- Slovenská kniha, n. p. Járási könyvesbolt Námestie Baníkov C. 4 048 01 R02NAVA _ — _ _ _ Itt levágandó — — — — — MEGRENDELŐLAP Ezennel megrendelem utánvéttel az Önök által hirdetett és kínált ...db Vllágtörtéinet képekben I. ára 180.— KCs (A második kötetet, amint megjelenik, automatikusan szállítjuk!) ... db Világirodalmi lexikon I. köt. ára 250.— Kös (6 kötetben jelenik meg, a következő köteteket megjelenésük után szállítjuk). ... db Művészeti kislexikon ára 180.— KCs ...db Magyar életrajzi lexikon 1-11. kötet ára 450.— KCs ... db Matematikai! kislexikon . ára 83.— KCs ... db Fejlődő országok lexikona ára 230.— KCs ... db Elektrotechnikát kislexikon ára 135.— KCs ...db Modern fizikai kisenoíklopédia ára 135.— KCs ...db A Nobel-dijasok kislexikona ára 63.— Kös A megrendelő címe: Név: _____________________________________ Utca: Lakhely P. irányltószám járás: Kérjük, a címet szíveskedjenek olvashatóan kitölteipl a megrendelő aláírása KELLEMESET A HASZNOSSAL la festőművészek foglalkoztak tagjainkkal, a magyarországi művészek pedig nálunk, az Idei Czu- ezor Gergely-eraléknapokon állítják ki alkotásaikat. Az elmúlt évben flataljalrtk ötvennégy képéből állö kiállítását a járási múzeumban hazat és magyarországi neves művészek Is megtekintették, és elismerően nyilatkoztak röla. Különben azt tanácsolom, beszélgessen el ralzkörunk négy legtehetségesebb tag)4val.-.......- - —• A huszonegy éves Szegheö Gábor hat éve log- laikozlk. bahatöbban a, portrétestéssel és a rajzolással, A Renokovban doigözlk Ts minden szabad Idejét a festésnek és a rajzolásnak, no meg a szakirodalom tanulmányozásának szentelt. A tizenhét éves Undovsky Gabi négy év öta rajzol. Szívesen jár a klubba, mert Itt szakfelügyelet mellett elmélyítheti tudását. A tiyitral építészeti középiskola tanulója, szeretné továbbtanulni, múépItészBtet, hogy kamatoztathassa rajz- ludását. ! Matknvcsik Éva gimnazista, főleg az akt-tanulmányok vonzzák, azt hiányolja, hogy a klubban nincs lehetősége aktokat rajzolni. A gimnázium elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán szeretné folytain! tanulmányait. A huszonkét éves Bődl István Tvrdoéovcéről (Tardoskeddröl) jár be rendszeresen a rajzkörbe. Legszívesebben arcképet, tájképet és csendéletet rajzol, fest. Az ElektrosvUben dolgozik. Terve, addig ostromolni a folsknlát, mígnem teljesül a vágya. Nem kis büszkeséggel mondja, hogy a kiállításon három képpel szerepelt. A megkérdezett tlatalok közös vágya a főiskola. Dicséretre méltó, hogy kitartanak elgondolásuk mellett. Kívánjuk nekik, hogy életcéljuk teljesüljön és találkozhassunk még müveikkel képzőművészeti kiállításokon. Szlmöi András Százötven éve született JÓKAI MÓR, a legnagyobb magyar mesemondó Aki csak könyvolvasó ak kor Magyarországon volt, az ő írásain keresztül kapcsolódott az irodalomhoz. Re gényelakjai tolla nyomán eleven hősökké váltak, és a- zok maradtak napjainkban is. Jókai hírneve ma is töretlen, a kiadók nem győzik megjelentetni újra meg újra műveit. Jókai szókincsének kimeríthetetlen bősége, stílusának változatossága, tisztasága, hajlékony sága ma is eleven példa az írók számára. Emberábrázolása tökéletes, alakjai e ievenen élnek. Elmondhatjuk még róla, hogy sokoldalú müvészegyé- niség volt. Kitünően rajzolt, festett, sőt szobrászattal is foglalkozott. 1825. február IB-án szüle tett az akkoriban elevep ke reskedöváresban, Komárom ban. Magyar, német, rác törők kereskedők sürgölöd tek itt, miközben gabonával megrakott hajók úsztak a Dunán. A köházakban gazdag gabonakereskedők laktak. Régi. gazdag komáromi protestánsok építették azt a házat is, amelyben Jókai született. Az író angyal é lelnek nevezte gyermekkora éveit. Sokszor kiment a Duna partjára, és óraszám nézte a hajókat. Aztán jöttek az ógyallai kirándulások a nagyszülőkhöz. A városi gyermekei itt a falusi étet sok-sok öröme és cső dája fogadta. Közben talál kozott a mesével. Apjától hallotta az első történeteket, majd Vörösné vette ö- lébe a konyhában, s mesélt neki ijesztő históriákat. De mesélt a táj, a komáromi Duna-sziget is. Jókai félénk gyermek volt. Képzelete benépesült különös emberekkel és titokzatosan összefonódó eseményekkel. A Komáromban hal lőtt történetek élni kezdtek a lelkében. Így az Aranyember csodálatos története is. 1837-ben vett búcsút Komárom tündérvllágától. mert szülei német szóra ad ták Poz.sonyba. A régi koronázd város nem tett rá mé lyebb benyomást, az igazi élmény a pápai híres kollégiummal való találkozása lett számára. Itt isinerke dett meg Petőfi Sándorral. A kollégium falai között Jókai szorgalmasan irt. Az önképzőkörben sikert sikerre halmozott. Pápáról gyen ge tüdeje miatt Kecskemét re került, ahol tősgyökeres magyar emberekkel találkozott. Házigazdája sokszor magával vitte a pusztára. — Én — írja — mindé nütt új meg új népélettel találkoztam a pusztákon, a karámokban, a tanyákon, a csárdában, a halásztanyán: megismertem a magyar fajt, a maga oi»redeti sajátosságaiban, összejöttem puszta- birákkal, kik betyárokat üldöznek, s a futóbetyárokkal, akik azokat kerülik, megismerkedtem a népek eszejá- rásával, fogalmaival, dalaival, közmondásaival, kifogy hatatlan humorával. — így lett belőlem em bér — vallja más helyütt —, itt lett belőlem magyar író. Kecskeméten irta meg első drámáját, a Zsidó fiút. Közben mint eminens alvó gazte a jogakadémiát. 1843-ben ment Pestre, joggyakorlatra. 1847-ben Pető fiékhez költözött, 1848. március 15-i e.semények elindi tásában ö is részt vett. Akkor találkozott Laborfalvi Rózával, s oithatatian szerelemre gyulladt iránta. Házasságuk romantikus körül mények között történt. Pa tőfi ellene volt a házasságnak, ezért Pestre invitálta a beteg Jókaínét és Esztert, [ékai nővérét, hogy akadályozzák meg a házasságot. Éppen ebédelt Laborfalvi Róza és Jókai, amikor a vá ratlen látogatók a svábhegyi villához közeledtek. Erre a szerelmesek se szó, se beszéd, futásnak eredtek, és meg sem álltak, amig egy szekeresre nem találtak. Kikocsiztak Piliscsabára, és ott házasságot kötöt tek. A szabadságharc hullámverése Kecskemétre, majd Szegedre sodorta. Az ég be borult az ország felett, ide gén zsoldosak özönlöttek el az országot; Arad felé vet te az útját, közben meglátogatta Nagyszalontán A- rany Jánost. A világosi fegyverletétel után a várható megtorlás miatt Tardonán húzódott meg, ahol a Bükk évszáza dog őserdejében, ebben a kis félreeső faluban zavar talanul bevárhatta, amig az ég feltisztul a vérző haza felett. A fák susogása megnyugtatta felzaklatott idegeit. Rendezhette azokat a gondolatait, emlékeit, ama lyek ez utóbbi hónapok a- latt megrohanták. 1850 elején idegen névre szóló útlevéllel Miskolcról Pestre utazott. Felesége menlevelet szerzett számára, és a Svábhegyen rejtegette öt. Az Adíiczer-ven- dégiöben vett ki számára egy csendes kis szobát. Laliorfaivi Róza a korán elhalt barátot, Petőfit is meggyőzte volna ezzel a nemes viselkedésével. 18BB-ot írtak, amikor Laborfalvi «Réza örökre lehunyta csillagfényes szemét, Jókai „Utazás egy Sírdomb körül“ című munkájával áldozott az elhunyt kedves emlékének. Ot évvel felesége halála után elvette Nagy Bellát, a fiatal drámai színésznőt. A házasság nagy vihart keltett. De Jókai boldog volt, és sokat írt ezekben az é- vekben. Jókai müveit minden kul- túrnyelvre lefordították, hosszú ideig a legolvasottabb írók egyike volt külföldön is. 1904. május 5-én tüdő- és mellhártyagyniladás végzett vele. Halálhírére a házakon fekete zászlókat lobogtatott a szél. Az egész ország meggyászolta az Írók fejedelmét. Marék—AsjtalriATAlOK A SZOVJET MOVESZETBEN neoniényes főterén érdekes látvány ragad meg: hosszú hajú, farmernadrágos, ralnlszoknyás fiatalok tűnnek fel, hönuk alatt rajztáblával. Kíváncsiságom nem tudom legyőzni, ezért az egyik rajztáblát cipelő fiatal nyomába eredek Utunk nem ; tart sokáig! csak a CSEMADOK érsékújvárí szer- ' . vezetőnek székhazáig. Az emeleti kis helyiségből fény és halk zene szűrődik ki. Rajztábla és zene? Érdekes párosítás. ! A fiatalok kis csoportokban ülve az egyik asztalra kirakott kockákat rajzolják. Egy másik csoport előtt idős néni ül modellt. Egy középkorú férfi hol az egyik, hol a másik csoportnál áll meg és magyaráz valamit. A CSEMADOK érsek- újvári helyi szervezet^ mellett működő Képzömű- vészettk Kedvelőinek Klubja tartja összejöveteléi Balogh György klubelnök vezetésével. Balogh György szívesen beszél az összejövetel céljáról. — A CSE.MAÜOK vezetősé'ge már több éve foglalkozott a gondolattal, hogy azoknak a fiataloknak, akik érdeklődnek a képzőművészet, a rajzó lás és a festés Iránt, klubot. Illetve rajzkört alakit. Én Is hódolok a rajzolás szenvedélyéflek, és > Ilyenirányú képzettségem Is van, így hét engem választottak meg elnöknek. Elégedett vagyok a fiatalokkal, lelenlag huszonnyolc tagja van a rajzkörnek, egy-egy összejövetelen általában húszán Jelennek meg. Időnként aktív művészeket hívunk , meg közénk, ők szívesen el Is Jönnek, hogy átadják tudásukat fiataljainknak. Tavaly például ellátogattunk Magyarországra a zebegényl Szőnyl István Emlékmúzeum mellett működő művésztelepre, ahol Dániel Kornél Igazgató és Hincz Gyűuaoin iPciu jui a uvvkj <vxj caxnyjii’ be, — Mi tiddig a legkedvesebb élményed Csehszlovéki-ában,- Prágában? — Az esti Prága. — Szebb, mint az esti Moszkva? — Nem szebb, csak más és 5 csodálatos. — Megkérhetnélek, hogy burját nyelven Írjál pár sor üdvözletét a magyar nemzetiségű tiataloknak. , — Szívesen. — Köszönöm az Oj Ifjúság ’ szerkesztősége és a lap minden fiatal olvasója nevében. BÉKE SÁNDOR 1 kell menni, mert másnap már máshol kell játszanunk. — Hány előadásotok ven egy hónapban? — Huszonöt. — Nem [árasztó ez egy ki csil? — Hát elfáradunk, de tgy több fcndőnk marad a tájolás után az újabb darabok betanulására, aáckor vtszo-nt kevesebbet játszunk. — Hogyan történik nálatok a darabválasztás? — Mt színészek rengeteg darabot elolvasunk, és amelyik megtetszik nekünk, egymás között kiosztjuk a szerepeket, e- secleg egy-egy jelenetét szín- [>adra is visszük, és ezt bemutat juk a lendezőnek. Ha az ö tetszését is megnyeri, a művé szetl tanács az igazgatóság elé terjesztjük. Vagy pedig a rendezőnek mondjuk el álmaink-at. elképaeléseínket, és ő próbál ehhez darabot találni, — Ez nekem randkivül tetszik. ígérem, hogy elmondom .színészeinknek, példátokat érdemes követői. És hogy gondoskodtok az utánpótlásrél? — Hosszabb Időközökben, de iegaJább tízévenként egyszer összegyűjtenek több teheteé.ges embert, és tehetségkutató vizsgát tartanak, s legalább hu- szonöt-barminc embert kivá lasztanak mint színészjelöltet, és elküldik őket Vlagyivosztok ba tanulni. Ml-korra visszatér iiak, már kollektívává kovácso- lódtak, ismerik egymást, embe- rlieg és művészileg is. í.gy az RgyiUtes újból megfiatalodik. — Ebből a szempontból most mi a helyzet nálatok? — Sok a nyugdíj előtt álló színész. Már várjuk a fiatalokat. Huszonnyolcnak kell érkeznie Vlagyivosztokból. Az e- gyik kolJégát elvitték katonának, majdnem leállt az egész színház. Én egy csomó szerepbe ugrottam be az egyik kolléganőm helyett, aki szült, anya lett. Ügy érzem, ez kötelességem volt. — .lougy laium, gunouK-oa jók mindenütt vannak. Mikoi és hol végezted el a főiskolát! — Én Leningrádban végez tem 1966-ban. — Szintén ilyen nagy kötlek llvában? — Igen, huszonheten végez tünk aikkor. — Mi volt az első szereped! — Tánya, Vamptlov Búcsúzéi júniusban című darabjának e gyík remek szerepe. — Ennek igazán örülök. — Miért? — Mert én meg azzal dicse kedhetem, hogy Vampilovot ér rendeztem először magyarul Hány szerepet játszottál eddig! — Harminchármat. — Szerencsés szám. — Valóban az. Leanyid Leo nov Ljonuskájáért megkaptan az első jelentős kitüntetésemet — Miket játszattál még? — jelentősebbeket? Példáu Lidát Arbuzőv Maraíjában, Lúd milát a Vassza Zseleznovábar és még barmtncat. Igaz, nen mind volt jete-otős. — A színházon belül, milyei műhelymunka folyik nálatok! — Nagy gondot fordítunk a: önművelésre. Hetente egysze raozgásteclmikát végzünk, egy szer beszédben tökéletesítjül magunkat és egyszer pedig a; elmélet területén. Én ípéldáu most dramaturgiát tanulok táv úton Moszkvában. — Melyik a kedvenc színhá zad? — .A moszkvai Taganka. — Közeli álmaid? — Valószínűleg jeientös sze repet kapok az egyik japár rendező filmjében. — És színházi vágyaid? — 1975-ben új épületet ka punk, ez már régi álnaunk é vágyunk. — Ha azt hallod, hogy ma gyár kultúra, mi jut erről as eszedbe? — A csodálatos magyar zent és a tánc. — Kedvenc magyar zeneszer zöd?
