Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-18 / 8. szám
3 A mezőgazdász elveti a búzát és lesi, mikor kezd zö'l- dellni. Amikor beérik, a kombájn learatja, kicsépeU, és a traktorok a szemet a magtárba szállítják. Aratáskor már rendszerint kenyérről beszélünk, és csak ritkán gondolunk a kenyér „születésének“ közbeeső álló mására, a malomra. A búzaszemből addig nem készülhet kenyér, míg lisztté nem őrlik. Ez kenyerünk alapanya ga. Az Oj Ifjúság riportere ezúttal a seneci malomban járt. A MALOMNAK NINCSEN KÖVE... ségletünli 45 százfll'ékát. Az 1- gaz, hogy búza mélkül nem siit- íietünk kenyenet, és hogy lehessen, ahhoz a moináro-knak kell közbelépniük. A molnárok iiak, akik ismerik a liszt „szü ’.elésének“ titkát. Munkájuk lontosságát csak akkor tudatosítanánk Igazán, ha asztalunk ról hiányozna a foszlós ke nyér. ZACSEK ERZSÉBET ALMOK A MAGASBAN — Még a múlt év végén meg tartattuk az esküvőt. A nyár e- lejéig a szüleimnél fogunk lakni, még nem kapjuk meg Clerna nad Tisou-ban az új lakást. Azt hiszem nem lesz nehéz berendezni, hiszen a vőlegényem Is jól keres, meg én Is havonta 500 koronát megtakarítok. Higgadtan beszél, miközben a nyitott ablakon keresztül tágra nyílt szemmel figyeli a munkát. Ahogy a férje felől érdeklődöm, elmosolyodilt. — Szobafestő. — Megértő és t<- mokat a munkámban, igaz az u- többi Időben nem nagyon tetszik neki, hogy vasárnaponként ts dolgozom, de eddig nem szólt, tudja, nagyon szeretem a gépet, a munkámat. EGY NEGYZETMETER MUNKAHELY Nem nagyobb ez a kis Irányltö- fülke, ahonnan ági „vezényli“ a darut, s ahol beszélgetünk. Valóban igazat mondott a hüga; ez a kis helyiség Is tele van újságokkal. — A városban azért volt ]6, hogy néha legalább moziba el- mebettem, de nálunk a faluban se mozi, se kultúrház, csak a kocsmában összpontosul a ..szórakozás“, oda pedig a lányok nem járhatnak. így az üjságok- bó) próbálok „létezni“. Néhány szlovák lapon kívül minden csehszlovákiai magyar újságot megvásárolok. Itt akad néha egy-egy üres perc. Ilyenkor végignézem a lapokat, s nagyon szeretek még kézimunkázni Is. — Kielégít ez téged? — Hát mit csináljak? öten vannak testvérek, lányok. A többiek különböző helyeken ta- , nulnak. ági azt mondja, amikor kimaradt az alapiskolából, szívesen tanult volna tovább, de építkeztek, kellett a pénz másra. Most pedig... elégedett. Ezt a munkát szeretné tovább is végezni. BEFOGADTAK Az emberek befogadták. Áginak Is tetszik a munka, mindenki kedves, előzékeny. Minden nap kerékpáron jár munkába, a két kilométerre levő szomszéd faluból. Mltro László munkavezető is elismeréssel nyilatkozik róla. — Nem bántuk meg, hogy felvettük. jobban« szorgalmasabban és pontosabban dolgozik, mint bármely férfi munkás, jól Is keres. A múlt hónapban az 1350 korona fizetés mellett háromszáz korona jutalmát khpott. Rendes, csendes lány. Nem jianaszkodik. Inkább magába fojtja a szót... Bár az én lányom lennel Almok a magasban ági lelkesedéssel újságolta, hogy nemsokára kicserélik a jelenlegi. korszerűtlen darukat, mert lassan már széthullanak. 0] darut, ÚJ munkahelyet' kap. Szebbet. nagyobbat, modernabbat. ági moet erről álmodik. Szép, reális álmok ezek — lelkesítők és serkentők. Zoluzer jáiifl» A szerző felvétele sztendőkkel ezelőtt, amifi kx>r először tatslkoztam Sebény Ferenccel, éppen hegedült. Nem is lett oolna ebben semmi rendhagyó, ha például a „hejdegyerebodrikutyá- mat“ nyekeregni nekikeseredve, Csakhogy Sebény Ferenc muzsikot, szépen, finoman. Mozartot játszott. Ebben se lett volna még semmi kíil&nós, de 6 fiataioknak muzsikált, méghozzá egy jaiusi Iskolában, I- polybaslogon, ahol több mint húsz esztendeje tanít. A pláne mindebben az volt, hogy a gyerekek Titka figyelemmel, mintegy átszellemülve hallgatták a muzsikát. Látszott, hogy' érzik, tehát értik is. Utána népdalok következtek furulyán Azóta valahányszor csak arra jártam, megálltam ebben a faluban, mindig az iskolában. Es mindig ért valamilyen kellemes meglepetés, ezekből pedig az évek során szilárdan, összeálltak azok az okok, amiért ezt az iskolát nagyon jó iskolának tartom. Szívesen beszélnék róla aprólékosabban, annál ts szívesebben, mert az a húsz pedagógus meg a kétszáznegyven gyerek, no meg az egész falu — valóban megérdemli az elismerést. De most csak Sebény Ferencről akarok beszélni. Azért róla, mert a jó múltkor a televízióban láttam. Iskolai diákkórusát vezényelte. Ismeretlen munkásmozgalmi dalt énekeltek. Erről faggatom. Elmondja, hogy annak Idején jelentkeztek a Szlovák Televíziónak a Tábortűzben ts közzétett felhívására, mert ők is gyűjtöttek népdalokat, munkásmozgalmi dalokat, és azok közül kettő ismeDO-RE-MI... ~\ Az asszonyok a 44D-es kiváki minőségű daraiiszlet csomagolják A mióta búzából kesnyér készül, azóta létezik a inolnármesterség. „A ma lomnak nincsen köve. mégis Msziet jár“, „Bevittem én a búzámat a malomba“ még a többi, a malommal, molináiplegé- nyekkel kapcsolatos népdal a mült egyik legelterjedtebb fog telkozásáról szól. A molnároik valamikor nemcsaJs búzát őröltek, a falu mesteremberei is ök voltak. Sőt, a malmok mellett rendszerint pékség is működött, ahol a molnár az elcsent lisztből a kenyetet sütötte. Ipari mailom, ez a seneci malom hivatalos neve. Háromemeletes épület, amelynek hiába tudakozódtam a koráról, a legidősebb aikalmazottja sem tudta. Lehet, hogy már százon is túl van... — Szóval azt akarja tudni, hogy mi történik egy malomban? — IsméüM meg kérdésem a fömolnár, Audi János. A búzából liszt lesz, gondolják most sokan, éppúgy, mint ém. — Hét ]6, akkor gyerünk! Audi János 53 éves, gyerekkorától a malomszailcmában dolgozik. Fia két éve érettsé gizett a jMidublcel malamipa- rl szakközépiskolában. .A íőmolnár mozgása biztonságos és fürge. Ismerik öt a slédikovídovól (diószegi) malom dolgozói is. Pér évvel ezelőtt még ott dolgozoitt. Most, túl az ötvenen szánta rá magét a taouilésra. Két év múlva érettségizik a nyiitrai é- lelmiszerlparí középiskoílébain. — Nézze, lüt, ezen a futószalagon lépi ét a malom küszöbét a búza. Innen az elötisz- titóba, a molnár-zsargon szerint a kooperá)!ba megy... A pel-yvát, a port, tehát azt a scaemetet, amely fcönnyeibb a gaboeáböl, a alklon nevű gép szívja kU a búzából. Közben már a harmadik e- meietón járunk, de még egyetlen munkással sem találkoztam. — Tízóralznaik? — Dehogy! — mondja nevetve a fömolnár. — A három e- melet gépeinek működését ösz- szesen négy ember figyeli. Mit mondjak? Nincs sok dolgnk. Jók a géjteik. Igaz, hogy vannak köztük mesébe illők, de ugyanúgy működnek, mint az újak. Az emberek osak a csomagolásnál dolgoznak. Tovább követjük, a búza út Iát. — A mosóban 12 20 másod percig ázik. Ezt egy ötletes gép, a kondicionáló szabályozza. .Mivel a búza uiégfelelö nedvességtartalmától nagyban függ a liszt minősége, erre na gyón kell ügyelnünk. A valamikori malomkő .feladatát ma acélhen.gerek látják el. A tulajdonképpeni őrlést a moilnárok srótolásnak nevezik. A búza hat „sróton“ megy ke resztül. Itt jövők rá, hogy hogyan is készül a dara, a stmaliszt... — egyazon búzából —. és ml a különbség a hét lisztféle kö ZÖt't. — Figyelje csak: a biizasze- mek szinte vánszorognak, fáradtan esnek a hengei-ekbe. Itt játszik nagy szerepet a megfelelő nedvesség. Ha a bűzasze- mek eláztak, akkor tapadnak a hengerekhez. Ha szárazak, ak kor a .hengeiek elporlasastják az egész szemet, és kárba vész a búza sikérje, a legértékesebb része. M i lisztről beszélünk, de amíg a zacskőkba kerül, számos szitán megy keresztül. A síksziták fakereke kiteszi- tett speciális anyagból, „uhe- lonból“ készülnek. .A dara, mivel szemcsésebb, két hét a- latt is elkoptatja a hagyományos alapanyagból készült szitákat. Végié elérkezünk oda, ahol hömpölyög, ömlik a liszt hófehéren és olyan tisztán, hogy tisztább már nem Is lehetne. — Megnézi a „snekkelést“ is? Ráibólintok, jóllehet csak sejtem, hogy ez ts a malomhoz tartozók. Nem csalódom: a „snekkelö“ tulajdonképpen egy adagoló gép. ötven kilogrammot enged minden zsákba: a nagyfogyasztóknak szállítanak Ilyen csomagolásban. Kicsit o- débb a lányok, asszonyok, Bor- dách Mari, Farkas Enzsl és Piroska Mari 2 kg-os zacskókig éppen a lisztek lisztjét, a 440- es kiváló minőségű daraliísz-. tét osomagolják. Megállás nélkül, alig van Idejük tudomásul vonni jelenlétünket. Itt nem állhat meg a munka egy percre sem. Ha egy ember ki <jsLk, a többiek „húznak“ he lyette. A csomagolás nem ne liéz munka, de egyhangú. Ezt csak az teszi színesebbé, hogy asszonyok végzik, és ők bizony nem tesznek lakatot a szájukra. — Hát itt a liszt, nézze és csodálja! Elégedett? Mosolygunik, de én egyálta Ián nem vagyok biztos abban, hogy megértettem a liszt „gyártási“ folyamatát. Sétánk a malomban két és tél óráig tartott. Míg a búzából liszt lesz, húsz perc telik el.* Közben számtalanszor megteszi a földszint és az emelet közötti utat, persze nem lépcsőkön, hanem a serleges felvonókon. V égignézünk egymáson. — Molnárlegényt ölel getett... — mondja mosolyogva az üzem vezetője, Tóbiás Magda. Valajnikor nehéz lett volna ezt letagadni olyan lisztes áb- rázattal és ruhával, mint most az enyém, de ma, 1975-ben, csak mosoilygunk ezen. Ha bár csak későn jövpk rá, hogy a humoros megjegyzés mögött kívánság rejlik. — A molnármesterség manapság már nem tartozik a von zóak közé. Ezt az epibemek szeretnie kell. Talán ezzel .ma gyarázhatnánik az utánpótlással kapcsolatos gondjainkat. Évek óta elvétve egy-két kilencedikes jelentkezik csak a molnárTudotf róla, hogy tneglútoga- tom, de nem hitte el. Miért pontosan ót Lackó Ágit, mennyivel különb az ő munkája a másénál? MEG A DARU ELŐTT Tanulmányaim befejezése után szülőfalumban Vlnlíkyn (Szőlős- kén) kezdtem dolgozni. Utána RuZomberokba mentem a szövőgyárba. így aztán nagyon távol kerültem lakóhelyemtől. Untam a sok utazást, meg a városban drága volt minden, sok pénz elment, nem tudtam takarékoskodni. Már három éve, hogy hazajöttem. A húga elmondta róla, hogy minden pénzét újságokra meg é- dességekre költi, decemberben férjhez ment. Nem vágyik újra a városba. S ami a legjobban felkeltette érdeklődésemet az az, hogy Agl darukezelö. Képzeletemben hirtelen megjelent egy kép: égbe nyúló vas- konstrukclö, melyet egy töréí- rettennek bizonyult. Aztán el- 72 énekelték a televízióban, eléne- >22 kelték fellépéseken, s az egy- 1- kori balogi vöröskatonák felis- l- merték benne a rég tanult, de i- már feledésbe merült szöveget ?, és dallamot. 1- Az, hogy Sebény Ferenc más- 1- fél évtizede nem eredménytele- t nül tanít zenét a balogi isko- e Iában, könnyen és hitelesen le- I- mérhető a gyerekek zeneszere- l- tétén. Osztíén szólva meghatód- \t tam, amikor legutoljára náluk e járva rányitottam a zeneteremután a jaluban felépült az új, modern iskola, álma valóra válhatott. Zenei felszerelésük értéke meghaladja a százezer koronát, az ebből származó érték felbecsülhetetlen. Amióta tanít, egyetlen évfolyam se pergett le úgy az iskolában, hogy ne lett volna zenekaruk. A tanrend minden osztálynak heti egy zenei órát ír elő, ám ez a szám az önzetlenül megtartott zenei különörákkál megsokszorozódik. Főleg azokkal foglalkozik, akikben igazi tehetséget gyaAz Iskola zeneóráin és Sebény Ferenc zenei különóráin nemcsak muzsikálni tanulnak a gyerekek. Tanulnak zeneelméletet, zenetörténetet és nagyon sok .időt töltenek el zenehallgatással. Tudom, ez a szerény pedagógus akkor boldog igazán, amikor azt látja, hogy az igazi szépet a fiatalok saját belátásuk szerint találják szépnek. A hatodik osztályban már szinte mindegyik gyerek kottát olvas. De nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy ha valamelyik az iskolából kimaradván is meg akarja tartani e nemes művészet iránti szeretetét, vagy ha tovább a- kar lépni, legyen miből kim- dúlnia. Ismerek szülőket, akik gyerekükben rendkívüli zenei képességet látnak, és drága hangszereket vásárolnak nekik, anélkül, hogy meggyőződnének róla, valóban tehetséges-e a gyerek. Aztán, amikor csalódnak — mert kiderül, hogy a gyerek botfülü szidják a zeneiskolát. Nincs igazuk, mint a sznoboknak általában. Balogon egyre több szülő vesz hangszert a gyerekeknek. És nem százbasszusos tangóharmonikát, amelyet fel sem tudnak emelni szegények, hanem furulyát, hegedűt, s ha a gyerek tehetsége megérdemli, akkor zongorát is. Azok közé tartoznak ezek a szülök, akik nem feleslegesen veszik meg a hangszert, a le mezt, a magnetofont. S hogy ez így van, abban az Iskolának és a szerény, lelkes pedagógusnak, Sebény Ferencnek nem kicsi az érdeme. Jó példa. Több, mint szóra érdemes. Dicséretre és követésre méltó. KESZELi FERENC kény lány Irányít. Kiutaztam hát Streda nad Bodrogomba (Bodrog- szerdahelyrej a PREFA üzembe, ahol Ági dolgozik. Felkapaszkodtam a húsz-huszonöt méter magasban levő Irányltűfülkébe. Elő- re-hátra mozgott a daru, miközben az útpanelokat helyezte át egyik helyről a másikra. A mélyben, a daru alatt emberek dolgoztak. Egy-egy útpanel súlya több mint száz kilő. Még rágondolni Is rossz... MEG LEHET SZOKNI Hazajött. Egy hónapig nem volt állásban, odahaza segített a ház körül. Aztán a nagynénje — aki az üzem másik daruján dolgozik — egyszer azzal állított be hozzá: „Nincs kedved „daruzni“. Az üzemnél darukezelót keresnek“. — Elvállaltam. Néhány hét a-* latt megtanítottak a darukezelés csínjára-blnjára. Egy hónapon belül az Illetékes szervek előtt vizsgáztam: sikerrel. — Hogyan fogadták a munkások? — A nagynéném Is jól végezte a munkáját, Így nem lehetett rossz tapasztalatuk. Jobban örültek, mintha férfi került volna a daruhoz. Azt mondják a férfiak — elugranak egy sörre, a nö pedig, az más. Tudja, üíl a helye. Minden nap Itt vagyok pontosan a kezdéstől az utolsó percig. Munkám elismeréséül tavaly karácsonyra dicsérő oklevelet és karórát kaptam. Vasárnap, ha tehervonatot kell kl-be rakni, vagy hétvégi müsza kot tartanak, Agl mindig készen áll. — Az első napokban kicsit furcsa volt, de ezt Is meg lehet szokni, sőt szeretni Is. Szerencsémre nem vagyok szédOlös, Így ez sem okoz gondot. A daru kezelése is egyszerű, csak oda kell figyelni, s akkor nem lehet semmi baj. A GYŰRD Amikor hazakerült, szinte ú] é- letet kezdett. Ntm volt nehéz viszaszoknl a falura, hiszen nem kötötte a városhoz semmi. Falujában élnek a szülei, testvérei, Ismerősei. Aztán az Ismerősök közül egy, közelebb került a szf- véhez. ben, ahol három hatesztendős csöppségnek tartotít különórát. A szép és megható az volt, a- hogy ez a lassan ötven felé közeledő férfi a fiatal lelkes tanítónőknél is ritkábban tapasztalható türelemmel és gonddal magyarázta a zenei a- lap fogalmakat. Sebény Ferenc arról is beszélt, hogy fiatalkorában ami: kor még nem tanulhatott zenét, milyen őszinte hálát érzett azok iránt, akiktől álkálomsze■ rűen elsajátíthatott valamilyen zenei alapismeretet; és hálával gondol arra is, aki a hegedűt, amelyen tanult, kölcsönadta neki. Szeretettel emlékszik a nagyanyjára, aki kéziharmoni, kán és citerán olyan szépen : tudott játszani, s Wagner ne■ vezetű lévén a híres zeneszer■ zönek állítÖMg nem csupán ■ névrokona volt. Ez a hálaér■ zet ösztönözte Sebény Ferencet ■ arra, hogy zenét taniíson. Minit. Munkájának célja és gyümölcse, hogy tanítványai közül az igazi népzene vagy komoly zene hallatán senki sem fogja be a fülét. Persze olyanok is akadnak köztük, akik zenei pályát választottak. Még több az olyan, aki szabad idejében valamilyen amatör zenekarban muzsikál. A saját szórakoztatására pedig szinte mindegyikük zenél. Aztán arról beszél, hogy ritkábban jut el Bratislavába vagy Budapestre hangversenyre, mint ahányszor szeretne, mert mindkét város messze van falujától, meg arról is, hogy sokszor és szomorúan kell tapasztalnia, hogy a kisvárosokban hangversenyző fővárosi művészek elő- adósetjein milyen neveletlenül és modortalanul viselkednek. Hogy ez ne így legyen, valahol ott kell kezdeni és olyan sikerrel, mint azt a balogi iskolában kezdik és csinálják. sz<iaiudo<t — inunuja az uztun veaető.-A malomipari foglalkozások meglehetősen ismeretlenek a ,nai fiatalok előtt. És ez hiba A molnárok munkahelye lelve teti a versenyt bármely más nunkattellyel. Itt a tisztaság és i jó levegő sokkal fontosabb nlnt másutt. Keresetük megfe el az éledmiszepijwrban dolgo !Ók kere9eti^j;iek, - 2000-2300 tvcs. A narinincas evetfoen na zánkban csaknem harminc e zer ember dolgozott a ma! mokban, ma körülbelül hété zer, pedig a termelés csakneii' a háromszorosára nőtt. Modei- nebb lett, változott a technoló glája Is. De bármennyire kor szernek is a malmok, a ke nyérkészltéshez molnárokoct mindig szükség lesz, hiszen a liszt fedezi napi fehérjeszük-
