Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-18 / 8. szám

3 A mezőgazdász elveti a búzát és lesi, mikor kezd zö'l- dellni. Amikor beérik, a kombájn learatja, kicsépeU, és a traktorok a szemet a magtárba szállítják. Aratáskor már rendszerint kenyérről beszélünk, és csak ritkán gondolunk a kenyér „születésének“ közbeeső álló mására, a malomra. A búzaszemből addig nem készülhet kenyér, míg lisztté nem őrlik. Ez kenyerünk alapanya ga. Az Oj Ifjúság riportere ezúttal a seneci malomban járt. A MALOMNAK NINCSEN KÖVE... ségletünli 45 százfll'ékát. Az 1- gaz, hogy búza mélkül nem siit- íietünk kenyenet, és hogy le­hessen, ahhoz a moináro-knak kell közbelépniük. A molnárok iiak, akik ismerik a liszt „szü ’.elésének“ titkát. Munkájuk lontosságát csak akkor tudato­sítanánk Igazán, ha asztalunk ról hiányozna a foszlós ke nyér. ZACSEK ERZSÉBET ALMOK A MAGASBAN — Még a múlt év végén meg tartattuk az esküvőt. A nyár e- lejéig a szüleimnél fogunk lakni, még nem kapjuk meg Clerna nad Tisou-ban az új lakást. Azt hi­szem nem lesz nehéz berendez­ni, hiszen a vőlegényem Is jól keres, meg én Is havonta 500 ko­ronát megtakarítok. Higgadtan beszél, miközben a nyitott ablakon keresztül tágra nyílt szemmel figyeli a munkát. Ahogy a férje felől érdeklődöm, elmosolyodilt. — Szobafestő. — Megértő és t<- mokat a munkámban, igaz az u- többi Időben nem nagyon tetszik neki, hogy vasárnaponként ts dol­gozom, de eddig nem szólt, tud­ja, nagyon szeretem a gépet, a munkámat. EGY NEGYZETMETER MUNKA­HELY Nem nagyobb ez a kis Irányltö- fülke, ahonnan ági „vezényli“ a darut, s ahol beszélgetünk. Való­ban igazat mondott a hüga; ez a kis helyiség Is tele van újsá­gokkal. — A városban azért volt ]6, hogy néha legalább moziba el- mebettem, de nálunk a faluban se mozi, se kultúrház, csak a kocsmában összpontosul a ..szó­rakozás“, oda pedig a lányok nem járhatnak. így az üjságok- bó) próbálok „létezni“. Néhány szlovák lapon kívül minden cseh­szlovákiai magyar újságot megvá­sárolok. Itt akad néha egy-egy üres perc. Ilyenkor végignézem a lapokat, s nagyon szeretek még kézimunkázni Is. — Kielégít ez téged? — Hát mit csináljak? öten vannak testvérek, lányok. A többiek különböző helyeken ta- , nulnak. ági azt mondja, amikor kimaradt az alapiskolából, szíve­sen tanult volna tovább, de épít­keztek, kellett a pénz másra. Most pedig... elégedett. Ezt a munkát szeretné tovább is végez­ni. BEFOGADTAK Az emberek befogadták. Áginak Is tetszik a munka, mindenki kedves, előzékeny. Minden nap kerékpáron jár munkába, a két kilométerre levő szomszéd faluból. Mltro László munkavezető is el­ismeréssel nyilatkozik róla. — Nem bántuk meg, hogy fel­vettük. jobban« szorgalmasabban és pontosabban dolgozik, mint bármely férfi munkás, jól Is ke­res. A múlt hónapban az 1350 korona fizetés mellett háromszáz korona jutalmát khpott. Rendes, csendes lány. Nem jianaszkodik. Inkább magába fojtja a szót... Bár az én lányom lennel Almok a magasban ági lelkesedéssel újságolta, hogy nemsokára kicserélik a je­lenlegi. korszerűtlen darukat, mert lassan már széthullanak. 0] darut, ÚJ munkahelyet' kap. Szeb­bet. nagyobbat, modernabbat. ági moet erről álmodik. Szép, reális álmok ezek — lelkesítők és ser­kentők. Zoluzer jáiifl» A szerző felvétele sztendőkkel ezelőtt, ami­fi kx>r először tatslkoztam Sebény Ferenccel, éppen hegedült. Nem is lett oolna eb­ben semmi rendhagyó, ha pél­dául a „hejdegyerebodrikutyá- mat“ nyekeregni nekikeseredve, Csakhogy Sebény Ferenc mu­zsikot, szépen, finoman. Mo­zartot játszott. Ebben se lett volna még semmi kíil&nós, de 6 fiataioknak muzsikált, még­hozzá egy jaiusi Iskolában, I- polybaslogon, ahol több mint húsz esztendeje tanít. A pláne mindebben az volt, hogy a gye­rekek Titka figyelemmel, mint­egy átszellemülve hallgatták a muzsikát. Látszott, hogy' érzik, tehát értik is. Utána népdalok következtek furulyán Azóta valahányszor csak ar­ra jártam, megálltam ebben a faluban, mindig az iskolában. Es mindig ért valamilyen kel­lemes meglepetés, ezekből pe­dig az évek során szilárdan, összeálltak azok az okok, ami­ért ezt az iskolát nagyon jó iskolának tartom. Szívesen be­szélnék róla aprólékosabban, annál ts szívesebben, mert az a húsz pedagógus meg a két­száznegyven gyerek, no meg az egész falu — valóban megér­demli az elismerést. De most csak Sebény Ferencről akarok beszélni. Azért róla, mert a jó múltkor a televízióban láttam. Iskolai diákkórusát vezényelte. Ismeretlen munkásmozgalmi dalt énekeltek. Erről faggatom. Elmondja, hogy annak Idején jelentkeztek a Szlovák Televíziónak a Tá­bortűzben ts közzétett felhívá­sára, mert ők is gyűjtöttek nép­dalokat, munkásmozgalmi dalo­kat, és azok közül kettő isme­DO-RE-MI... ~\ Az asszonyok a 44D-es kiváki minőségű daraiiszlet csomagolják A mióta búzából kesnyér készül, azóta létezik a inolnármesterség. „A ma lomnak nincsen köve. mégis Msziet jár“, „Bevittem én a bú­zámat a malomba“ még a töb­bi, a malommal, molináiplegé- nyekkel kapcsolatos népdal a mült egyik legelterjedtebb fog telkozásáról szól. A molnároik valamikor nemcsaJs búzát őröl­tek, a falu mesteremberei is ök voltak. Sőt, a malmok mellett rendszerint pékség is műkö­dött, ahol a molnár az elcsent lisztből a kenyetet sütötte. Ipari mailom, ez a seneci ma­lom hivatalos neve. Háromeme­letes épület, amelynek hiába tudakozódtam a koráról, a leg­idősebb aikalmazottja sem tud­ta. Lehet, hogy már százon is túl van... — Szóval azt akarja tudni, hogy mi történik egy malom­ban? — IsméüM meg kérdésem a fömolnár, Audi János. A búzából liszt lesz, gondol­ják most sokan, éppúgy, mint ém. — Hét ]6, akkor gyerünk! Audi János 53 éves, gyerek­korától a malomszailcmában dolgozik. Fia két éve érettsé gizett a jMidublcel malamipa- rl szakközépiskolában. .A íőmolnár mozgása bizton­ságos és fürge. Ismerik öt a slédikovídovól (diószegi) ma­lom dolgozói is. Pér évvel ez­előtt még ott dolgozoitt. Most, túl az ötvenen szánta rá magét a taouilésra. Két év múlva érettségizik a nyiitrai é- lelmiszerlparí középiskoílébain. — Nézze, lüt, ezen a futó­szalagon lépi ét a malom kü­szöbét a búza. Innen az elötisz- titóba, a molnár-zsargon sze­rint a kooperá)!ba megy... A pel-yvát, a port, tehát azt a scaemetet, amely fcönnyeibb a gaboeáböl, a alklon nevű gép szívja kU a búzából. Közben már a harmadik e- meietón járunk, de még egyet­len munkással sem találkoz­tam. — Tízóralznaik? — Dehogy! — mondja nevet­ve a fömolnár. — A három e- melet gépeinek működését ösz- szesen négy ember figyeli. Mit mondjak? Nincs sok dolgnk. Jók a géjteik. Igaz, hogy van­nak köztük mesébe illők, de ugyanúgy működnek, mint az újak. Az emberek osak a cso­magolásnál dolgoznak. Tovább követjük, a búza út Iát. — A mosóban 12 20 másod percig ázik. Ezt egy ötletes gép, a kondicionáló szabályoz­za. .Mivel a búza uiégfelelö nedvességtartalmától nagyban függ a liszt minősége, erre na gyón kell ügyelnünk. A valamikori malomkő .fela­datát ma acélhen.gerek látják el. A tulajdonképpeni őrlést a moilnárok srótolásnak nevezik. A búza hat „sróton“ megy ke resztül. Itt jövők rá, hogy hogyan is készül a dara, a stmaliszt... — egyazon búzából —. és ml a különbség a hét lisztféle kö ZÖt't. — Figyelje csak: a biizasze- mek szinte vánszorognak, fá­radtan esnek a hengei-ekbe. Itt játszik nagy szerepet a megfe­lelő nedvesség. Ha a bűzasze- mek eláztak, akkor tapadnak a hengerekhez. Ha szárazak, ak kor a .hengeiek elporlasastják az egész szemet, és kárba vész a búza sikérje, a legértékesebb része. M i lisztről beszélünk, de amíg a zacskőkba kerül, számos szitán megy ke­resztül. A síksziták fakereke kiteszi- tett speciális anyagból, „uhe- lonból“ készülnek. .A dara, mi­vel szemcsésebb, két hét a- latt is elkoptatja a hagyomá­nyos alapanyagból készült szi­tákat. Végié elérkezünk oda, ahol hömpölyög, ömlik a liszt hófe­héren és olyan tisztán, hogy tisztább már nem Is lehetne. — Megnézi a „snekkelést“ is? Ráibólintok, jóllehet csak sej­tem, hogy ez ts a malomhoz tartozók. Nem csalódom: a „snekkelö“ tulajdonképpen egy adagoló gép. ötven kilogram­mot enged minden zsákba: a nagyfogyasztóknak szállítanak Ilyen csomagolásban. Kicsit o- débb a lányok, asszonyok, Bor- dách Mari, Farkas Enzsl és Pi­roska Mari 2 kg-os zacskókig éppen a lisztek lisztjét, a 440- es kiváló minőségű daraliísz-. tét osomagolják. Megállás nél­kül, alig van Idejük tudomá­sul vonni jelenlétünket. Itt nem állhat meg a munka egy percre sem. Ha egy ember ki <jsLk, a többiek „húznak“ he lyette. A csomagolás nem ne liéz munka, de egyhangú. Ezt csak az teszi színesebbé, hogy asszonyok végzik, és ők bizony nem tesznek lakatot a szájuk­ra. — Hát itt a liszt, nézze és csodálja! Elégedett? Mosolygunik, de én egyálta Ián nem vagyok biztos abban, hogy megértettem a liszt „gyártási“ folyamatát. Sétánk a malomban két és tél óráig tartott. Míg a búzából liszt lesz, húsz perc telik el.* Köz­ben számtalanszor megteszi a földszint és az emelet közötti utat, persze nem lépcsőkön, hanem a serleges felvonókon. V égignézünk egymáson. — Molnárlegényt ölel getett... — mondja moso­lyogva az üzem vezetője, Tó­biás Magda. Valajnikor nehéz lett volna ezt letagadni olyan lisztes áb- rázattal és ruhával, mint most az enyém, de ma, 1975-ben, csak mosoilygunk ezen. Ha bár csak későn jövpk rá, hogy a humoros megjegyzés mögött kí­vánság rejlik. — A molnármesterség ma­napság már nem tartozik a von zóak közé. Ezt az epibemek szeretnie kell. Talán ezzel .ma gyarázhatnánik az utánpótlással kapcsolatos gondjainkat. Évek óta elvétve egy-két kilencedi­kes jelentkezik csak a molnár­Tudotf róla, hogy tneglútoga- tom, de nem hitte el. Miért pon­tosan ót Lackó Ágit, mennyivel különb az ő munkája a másé­nál? MEG A DARU ELŐTT Tanulmányaim befejezése után szülőfalumban Vlnlíkyn (Szőlős- kén) kezdtem dolgozni. Utána RuZomberokba mentem a szövő­gyárba. így aztán nagyon távol kerültem lakóhelyemtől. Untam a sok utazást, meg a városban drá­ga volt minden, sok pénz el­ment, nem tudtam takarékoskod­ni. Már három éve, hogy haza­jöttem. A húga elmondta róla, hogy minden pénzét újságokra meg é- dességekre költi, decemberben férjhez ment. Nem vágyik újra a városba. S ami a legjobban felkeltette érdeklődésemet az az, hogy Agl darukezelö. Képzeletemben hirtelen megje­lent egy kép: égbe nyúló vas- konstrukclö, melyet egy töré­í- rettennek bizonyult. Aztán el- 72 énekelték a televízióban, eléne- >22 kelték fellépéseken, s az egy- 1- kori balogi vöröskatonák felis- l- merték benne a rég tanult, de i- már feledésbe merült szöveget ?, és dallamot. 1- Az, hogy Sebény Ferenc más- 1- fél évtizede nem eredménytele- t nül tanít zenét a balogi isko- e Iában, könnyen és hitelesen le- I- mérhető a gyerekek zeneszere- l- tétén. Osztíén szólva meghatód- \t tam, amikor legutoljára náluk e járva rányitottam a zeneterem­után a jaluban felépült az új, modern iskola, álma valóra vál­hatott. Zenei felszerelésük ér­téke meghaladja a százezer ko­ronát, az ebből származó érték felbecsülhetetlen. Amióta tanít, egyetlen évfolyam se pergett le úgy az iskolában, hogy ne lett volna zenekaruk. A tanrend minden osztálynak heti egy ze­nei órát ír elő, ám ez a szám az önzetlenül megtartott zenei különörákkál megsokszorozó­dik. Főleg azokkal foglalkozik, akikben igazi tehetséget gya­Az Iskola zeneóráin és Se­bény Ferenc zenei különóráin nemcsak muzsikálni tanulnak a gyerekek. Tanulnak zeneel­méletet, zenetörténetet és na­gyon sok .időt töltenek el ze­nehallgatással. Tudom, ez a szerény pedagógus akkor bol­dog igazán, amikor azt látja, hogy az igazi szépet a fiata­lok saját belátásuk szerint ta­lálják szépnek. A hatodik osz­tályban már szinte mindegyik gyerek kottát olvas. De nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy ha valamelyik az iskolá­ból kimaradván is meg akarja tartani e nemes művészet irán­ti szeretetét, vagy ha tovább a- kar lépni, legyen miből kim- dúlnia. Ismerek szülőket, akik gye­rekükben rendkívüli zenei ké­pességet látnak, és drága hangszereket vásárolnak nekik, anélkül, hogy meggyőződné­nek róla, valóban tehetséges-e a gyerek. Aztán, amikor csa­lódnak — mert kiderül, hogy a gyerek botfülü szidják a zeneiskolát. Nincs igazuk, mint a sznoboknak általában. Balo­gon egyre több szülő vesz hang­szert a gyerekeknek. És nem százbasszusos tangóharmonikát, amelyet fel sem tudnak emelni szegények, hanem furulyát, he­gedűt, s ha a gyerek tehetsé­ge megérdemli, akkor zongorát is. Azok közé tartoznak ezek a szülök, akik nem feleslegesen veszik meg a hangszert, a le mezt, a magnetofont. S hogy ez így van, abban az Iskolának és a szerény, lelkes pedagógus­nak, Sebény Ferencnek nem kicsi az érdeme. Jó példa. Több, mint szóra ér­demes. Dicséretre és követésre méltó. KESZELi FERENC kény lány Irányít. Kiutaztam hát Streda nad Bodrogomba (Bodrog- szerdahelyrej a PREFA üzembe, ahol Ági dolgozik. Felkapaszkod­tam a húsz-huszonöt méter ma­gasban levő Irányltűfülkébe. Elő- re-hátra mozgott a daru, miköz­ben az útpanelokat helyezte át egyik helyről a másikra. A mély­ben, a daru alatt emberek dol­goztak. Egy-egy útpanel súlya több mint száz kilő. Még rágon­dolni Is rossz... MEG LEHET SZOKNI Hazajött. Egy hónapig nem volt állásban, odahaza segített a ház körül. Aztán a nagynénje — aki az üzem másik daruján dolgozik — egyszer azzal állított be hoz­zá: „Nincs kedved „daruzni“. Az üzemnél darukezelót keresnek“. — Elvállaltam. Néhány hét a-* latt megtanítottak a darukezelés csínjára-blnjára. Egy hónapon be­lül az Illetékes szervek előtt vizsgáztam: sikerrel. — Hogyan fogadták a munká­sok? — A nagynéném Is jól végezte a munkáját, Így nem lehetett rossz tapasztalatuk. Jobban örül­tek, mintha férfi került volna a daruhoz. Azt mondják a férfiak — elugranak egy sörre, a nö pe­dig, az más. Tudja, üíl a helye. Minden nap Itt vagyok pontosan a kezdéstől az utolsó percig. Munkám elismeréséül tavaly ka­rácsonyra dicsérő oklevelet és karórát kaptam. Vasárnap, ha tehervonatot kell kl-be rakni, vagy hétvégi müsza kot tartanak, Agl mindig készen áll. — Az első napokban kicsit fur­csa volt, de ezt Is meg lehet szokni, sőt szeretni Is. Szeren­csémre nem vagyok szédOlös, Így ez sem okoz gondot. A daru ke­zelése is egyszerű, csak oda kell figyelni, s akkor nem lehet sem­mi baj. A GYŰRD Amikor hazakerült, szinte ú] é- letet kezdett. Ntm volt nehéz viszaszoknl a falura, hiszen nem kötötte a városhoz semmi. Fa­lujában élnek a szülei, testvérei, Ismerősei. Aztán az Ismerősök közül egy, közelebb került a szf- véhez. ben, ahol három hatesztendős csöppségnek tartotít különórát. A szép és megható az volt, a- hogy ez a lassan ötven felé közeledő férfi a fiatal lelkes tanítónőknél is ritkábban ta­pasztalható türelemmel és gonddal magyarázta a zenei a- lap fogalmakat. Sebény Ferenc arról is be­szélt, hogy fiatalkorában ami­: kor még nem tanulhatott ze­nét, milyen őszinte hálát érzett azok iránt, akiktől álkálomsze­■ rűen elsajátíthatott valamilyen zenei alapismeretet; és hálával gondol arra is, aki a hegedűt, amelyen tanult, kölcsönadta neki. Szeretettel emlékszik a nagyanyjára, aki kéziharmoni­, kán és citerán olyan szépen : tudott játszani, s Wagner ne­■ vezetű lévén a híres zeneszer­■ zönek állítÖMg nem csupán ■ névrokona volt. Ez a hálaér­■ zet ösztönözte Sebény Ferencet ■ arra, hogy zenét taniíson. Mi­nit. Munkájának célja és gyü­mölcse, hogy tanítványai közül az igazi népzene vagy komoly zene hallatán senki sem fogja be a fülét. Persze olyanok is akadnak köztük, akik zenei pá­lyát választottak. Még több az olyan, aki szabad idejében va­lamilyen amatör zenekarban muzsikál. A saját szórakoztatá­sára pedig szinte mindegyikük zenél. Aztán arról beszél, hogy rit­kábban jut el Bratislavába vagy Budapestre hangversenyre, mint ahányszor szeretne, mert mind­két város messze van falujától, meg arról is, hogy sokszor és szomorúan kell tapasztalnia, hogy a kisvárosokban hangver­senyző fővárosi művészek elő- adósetjein milyen neveletlenül és modortalanul viselkednek. Hogy ez ne így legyen, valahol ott kell kezdeni és olyan siker­rel, mint azt a balogi iskolá­ban kezdik és csinálják. sz<iaiudo<t — inunuja az uztun veaető.-A malomipari foglalkozások meglehetősen ismeretlenek a ,nai fiatalok előtt. És ez hiba A molnárok munkahelye lelve teti a versenyt bármely más nunkattellyel. Itt a tisztaság és i jó levegő sokkal fontosabb nlnt másutt. Keresetük megfe el az éledmiszepijwrban dolgo !Ók kere9eti^j;iek, - 2000-2300 tvcs. A narinincas evetfoen na zánkban csaknem harminc e zer ember dolgozott a ma! mokban, ma körülbelül hété zer, pedig a termelés csakneii' a háromszorosára nőtt. Modei- nebb lett, változott a technoló glája Is. De bármennyire kor szernek is a malmok, a ke nyérkészltéshez molnárokoct mindig szükség lesz, hiszen a liszt fedezi napi fehérjeszük-

Next

/
Thumbnails
Contents