Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-11 / 7. szám
3 AZ ENSZ A PARTNER Akár hfeziik. akár nem, Csehov Ványa bácsijának köszönhetem, hogy megismertem Európa e- gylk legkorszerűbb száml'tö- központját. Nagyon elgondolkoztatott ugyanis e dráma néhány hete látott filmváltozatának az a ‘p- ■anete, amelyik- lion Ványa bácsi, a müveit o rósz birtokos egy egészen primitív „számológéppel“ végezte gazdasága számadásait. — Hát még nyolcvan' esztendő sem kellett ahhoz, hogy a semmitől napjaink csodagépjeihez jusson el az ember?! hoztam elő a témát egy baráti társaságban, vállalataink modern számítógépeire utalva. * — ö, ez még mind semmi! szólalt meg mosolyogva az egyik fiatal mérnök. — Nézné csak megy az ENSZ-szel együttműködő bratíslavai Kutató Számítóközpont gépeit. Ezer meg ezer matematikus és statisztikus helyett számolnak azok. En Is ott dolgozom, keressen tel, ha meg akarja nézni Ványa bácsi számológépének büszke utódjait! Persze hogy felkerestem, és ezért köszönhetem Ványa bácsinak az alábbi érdekességeket. , HATODIK ÉVE MAR... Amikor leszáll az ember az autóbuszról, két tizennégy e- meletes „skatulyaház“ tűnik a szemébe. Ezek egyikében székel az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködő braüslavai Kutató Számítóközpont. Clbula Igor, a központ sajtóosztályának dolgozója mondta el beszélgetésünk folyamán, hogy 1969. április 24-én kezdte meg működését a tudományos intézet. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, az ENSZ szervei, valamint az Európai Statisztikusok konferenciájának 1968-67- évt tanácskozása alapján e- zért létesítették, hogy az ENSZ anyagi támogatásával vásárolt számítógépekkel és az ENSZ célkitűzéseivel e- gyüMhaladva szakkutatásokat végezzenek és az ebbe a témakörbe tartozó szakoktatást Is fejlesszék. — Tulajdonképpen négy (6 területre Irányul az Intézet munkája — magyarázta az üzemi lap szerkesztője. — Az automatikus adatfeldolgozással és a korszerű matematikai módszerekkel a népgazdaság Irányítását segítjük. Főleg az adatfeldolgozás automatizálásával a statisztikai és a tervezési kutatásokat végzünk. Keressük az adatraktározás és adatkeresés rendA számítóközpont épülete szelének legjobb módszereit, és végül kutatjuk az önműködő számítógépek programjainak rendszereit és módszereit. — Közel hatéves munkánk eredményességét azzal bizonyíthatjuk leginkább — folytatta Clbula Igor —, hogy összeköttetésben állunk ma már nemcsak a KGST országaival, hanem Európa legtöbb országával is. Az ENSZ-szel pedig további megállapodást kötöttünk. Kutatóközpontunk egyébként a • Szövetségi Sta tisztlkai Hivatal fennhatósága alá tartozik. Itt hagyják jóvá a központunkban tartózkodó ENSZ-megbízottait, segftölin- ket is. „KÉNYESRE“ A továbbiakban az intézet egyik fiatal mérnöke, a mezőgazdasági statisztikai információs részleg tudományos dolgozója. Mészáros László lett a „oiceroném“. Természetesen legelóször Is azt kértem tőle, hogy mutassa meg az Intézet kincseit, a CDC 3300-as nevű számítógépsort. — Szerencséje, hogy éppen csütörtökön látogatott el hozzánk, mert csak ezen a napon léphet be idegen a számítógépek termébe — mondta mosolyogva a vezetőm. — Ez a CDC 3300-as számítógép u- gyanls annyira kényes, hogy níég a levegő hőmérsékletének és páratartalmának változása Is hatással van reá. Ha tehát az állandó dolgozókon kívül két-három i 2!zadt, kúne- legedett ember lépne a terembe, már ezt a változást Is érzékelnék a ^pek. Ezért választottuk ki a csütörtöki napot az exkurziók céljára, mert ekkor több száz embernek is megíelelő környezetet teremthetünk Itt. , Hát, ami azt Illeti, semmiféle csodálatos dolgokat nem tapasztaltam a különleges gépek termében. Ha csak azt nem, hogy 'olyan nagy csarnokban vannak elhelyezve, a- melybe bármelyik emelet fele belefért volna. Az egyik asztalszerűségen egy írógép meg egy tv^készülék állott. Amint megtudtam, ennek az aszta! nak a kezelőjéhez futnak be a hat vidéki állomásról is a témakörök. A mágneses szalaggal dolgozó masinák nem sokban különböznek egy lezárt szekrénysornál; a külön asztalkáknál pedig azok a leánykák dolgoznak, akik az adatokat a gépek nyelvén a lyukkártyákra ültetik át. Persze nemcsak a gépeken múlik, hogy ,,megválaszolják“ a feladott kérdéseket. Soksok előkészület kell ahhoz, a- míg a kérdést ,,feltehetik“ a gépnek. íme egy példa, a- mellyel Mészáros László próbálta megértetni velem a munka menetét. Ha például arra lennénk kíváncsiak, hogy tíz esztendő múlva búzából milyen hektárhozamol várhatunk Szlovákiában, akkor ehhez a kérdéshez olsö- sorban adatokat gyűjtenek. Olyanokat például, hogy tíz évre visszamenőleg milyen feltételek mellett, milyen ve tömaggal milyen eredményeket értek el. Ha ez a sok-sok adat megvan, akkor jön az Intézet tudományos dolgozőlnak a munkája. Mintha csak valamilyen számtani szöveges példáról lenne szó, először is logikailag kell megszerkeszteni a kérdést, hozzá kell dolgozni a szükséges Információs adatokat, át kell ültetni a gép „nyelvére“, és csak az tán készíthetik el a gépte rém dolgozói a szükséges lyukkártyákat, hogy a programot betáplálhassák a ^pek agyába. S hogy mennyire okosak e- zek a számítógépek? Ogyszól- ván mindent tudnak, amit csak elvár tőlük a korunk embere. Mészáros mérnök például verset Is „íratott“ már velük, sőt, ha úgy kívánná, »kár grafikai „alkotásokra“ képesek lennének. Ami pedig jövőjük fontosságát a legjobban bizonyítja, hadd idézzem ehhez a számítóközpont igazgatójának, Aoton Kiásnák a szavalt:. — Tíz év leforgása alatt annyira megnövekszik a szükséges Információk száma, hogyha ez így folytatódik, e- zek feldolgozására gépeink nélkül a század végére már hazánk egész lakossága is e- légteien lenne. Itt említem még meg, hogy a CDC 3300-as automata gépsor természetesen az Intézet belső életében Is igen sokat segít. Így például ezek a gépek végzik a bérelszámolást, és hatalmas szakkönyvtárunkat Is 6k katalogizálják. És még egy megjegyzés, a- melyet fiatal latoknak üzen a számítóközpont kollektívája. Pályaválasztásukkor gondoljanak a bratíslavai Kutató Számítóközpontra is, ha szép és nyugodt munkakörben a- kamak az ország hasznára válni. Nemcsak a Közgazda- sági Főiskola statisztikai tanszékének és a programozói sMklskolának a végzőseit, várják, hanem az alapiskola kilencedik osztályának befejezése után Is jelentkezhetnek az érdeklődök. (neumann) A CKM HÍREI Tájékoztató központok minden járásban Az Ifjúsági Utazási Iroda arra törekszik, hogy minél több fiatal vegye igénybe szolgálatait. A közönség jobb tájékoztatása végett a nyiigat-szlová- kiai kerület minden járásában tájékoztató központot nyitottak. A tájékoztató központok a SZISZ járási bizottsága mellett működnek, fő feladatunk, hogy a SZISZ befolyását kihasználják az ifjúsági turisztika szervezésére. Mint említet'l'k a tájékoztató központok a SZISZ járási bizottságain mii ködnek, csupán a SZISZ galántai járási bizottsága mellett működő tájékoztató székhelyét találjátok Salán (Vágsellye). A tájékoztató központokhoz kedden és csütörtökön 14—17 éra között fordulhattok felvilágosításért. A komárnöi tájékoztató központ fél négytől fél hatig tart nyitva. Olga Kubicová, a központ vezetője elárulta, hogy a komáméi járás fiataljai körében fokozódik az érdeklődés az idegenforgalom iránt. Legtöbben a Szovjetunióba, NOK-ba Lakatos Feri és a többiek J HARMADIK ÉVEZREDBEN Birkózás az ABC-vei Hanzellk Kálmán, a naszimdi magyar tannyelvű iskola igazgatóba megmutatja szétszórt, szegényes iskoláját, többek között az egyik legjobbnak tartott osztály, a IX. B osztály félhomályos tantermét, utána pedig bevezet a cigánygyerekek nagy, hármasablakokkal világos tantermébe is, hogy lássam a különbséget. Kz osztályban huszonegy gyerek. Kicsik, nagyobbak, még nagyobbak, kz apróbbak élőn nyitott elsős olvasókö’nyv: a kék sál nagy S-be csavarodik: Sál, só. eső, sár, vásár, vassal... Még mielőtt Ideértünk volna, azt mondta az iskola Igazgatója, hogy majd úgy, a harmadik évezredben megoldódik ez a kérdés. Nem értettem, mire céloz, de most egyszeriben minden világos. — OlDassáll — biztatom az első padban Ülő, élénk tekintetű cigány kislányt. — Sár, só, eső, sár, vásár, vasal... — Magyarázd meg nekem, mit jelent az az utolsó szói — kérdem, és a túlsó padokból a nagyobb fiúktól jön is gyorsan a segítség. — Vasal, vasal... ruhát vasal, ruhát vasal, nadrágot vasal — kiáltják teli torokkal. — Biztos, hogy ruhát vasal? — kérdi az osztály tanítja, Miskovtcs, ezért a kislány újra olvassa a szöveget: — Sál, só, eső, sár, vásár, vassal.... és elszégyellt magát. — Hogy hívnak? — kérdem tőle, hogy eltereljem a figyelmét. — Erika, Erika, Erika János... Lakatos Erika János. — Es téged? — kérdem a mellette ülőtől, ' hogy helyre tudjam tenni az előbbi bonyolult, Illetve érthetetlen nevet. — Ilonka, András Ilonka... Lakatos Ilonka András — egészül ki az ö neve ts, s mint a- hogy később kiderül, az osztály minden egyese tanulóját Lakatosnak hívják, mint ahogy a naszvadl cigányok mindnyájan egy őstől származnak. Az Erika mellett illő kislány Idősebb padtársainál, de előtte is csak az elsősök olvasókönyve. Akik viszont mögöttük ülnek, mintha nem is oda tartoznának, hol ide, hol meg oda forgatják az elnyűtt, hihetetlenül piszkos könyv lapjatt. Az ABC-től a szakmáig Az osztály legélénkebb tanulóját szólítom: — Téged hogy hívnak? — próbálok vele ismerkedni. — Ferit Feri Lajos... — No, várj csak nyugodtan — szól közbe Miskovtcs József, aztán közös erővel kikerekedik Feri teljes neve: Lakatos Feri Lajos, ami tehát ebben az esetben ts azt jelenti, hogy Lakatos Feri Lakatos Lajosnak a fia. Tovább folytathatjuk az ismerkedést: — Mi leszel, ha kimaradsz? — Autőmechanikust — vágja ki kisvártatva, de aztán elveszti az előbbi biztonságát és hoz- záteszt. — Vagy... — Vagy? — Vagy ácsi — Ml az ács feladata? Mit csinál az ács? — Ajtót! A százharmlncvalahány nasz- vadi cigány közül eddig még e- gyetlenegy sem jutott el egy szerény szakma szintjéig sem. Senki sem járt közülük középiskolába, egyetemre, s jó, ha egyáltalán tisztességes és kitartó segédmunkásokká válnak. Igaz, nem csoda. — Ti mit fogtok csinálni, ha kimaradtok? — kérdem most már a Ferivel egyidős lányoktól. Feri közbevág: — Férjhez mennek! — Igen? — Nem, dehogy... — De férjhez mennek! — e- rőskOdik Feri, ám az egyik e- lőtte ülő fiú gyorsan a lányok pártjára siet, és ö is bizonygatja, hogy nem, még nem mennek férjhez. De amikor aztán megkérdezzük, hogy meg- volt-e már az ívás, a leányfog- lalő, már csak ügyetleniü tudják palástolni az igazat. — Minden kis eredményt számon tartunk, örülünk neki. Egyáltalán, már annak ts örülünk, ha mire kimaradnak az iskolából, megtanulnák írni és olvasni... úgy, majd a jövő évezredben megoldódik ez a kérdés... Az egykori idillikus ősközős- ségi állapotok, amikor a nem- zetségalapttó cigányvajda parancsolt, tartott rendel az utódat között, már a múlté. Ma, mint ahogy a gyerekektől megtudtam, bandákra — Filo, Lulu, Somi, Péter, Füyel bandájára — oszlottak, s alkalomadtán félholtra verik egymást. így a sok egyéb baj között még ez ts akadályozza az iskola munkáját. Nos. mit lehet ttt tenni? Azt hiszem, nem szabad magukra hagynunk a pedagógusokat. Államunk támogatja ezeket a rendszerint sokgyermekes családokat, ezért szükséges lenne, hogy ne csak a pedagógia, hanem az egészségügy, maguk az állami apparátus illetékes szervei, s alkalomadtán a- kár a karhatalom ts jobban és hathatósabban a segítségére sietne a naszvadi és a többi Jiasonló gondokat, problémákat magára vállaló Iskolának és pedagógusnak ts, hogy ne kelljen a jövőben, a harmadik évezredben ugyanott kezdeni, a- hol ma. Németh István és Romániába készülnek. A központ nagyobb csoportok óhaját is teljesíti. A hajógyár ifjúsági csoportja az NDK-ba készül, s ugyancsak az NDK-t választották társasutazásuk célpontjául a Ool. Peter-i (Aisöpéterl és a bodza (Bogya) földműves szövetkezet fiataljai. A közép szlovákiai kerületben a prievidzai, Rimavská So- bota-i, íiari, zvoleni, Povalská Bystrica-i, és Liptovsk^ Miku- láS-i, a kelet-szlovákiai kerületben a bardejovi, poprádi, pre- iovi, trebiSovi, michalovcei és a ro2bavai járásban működnek tájékoztató központok. V.P.
