Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-04 / 6. szám

2

#«

«I

Amikor az olvasó ezeket a sorokat kézhez kapja, Gromiko szovjet külügyminiszter már hivatalos látogatáson- Egyiptomban tortózkodik. E látogatás terminusának kitűzése élénk érdeklődést váltott ki szerte a világon. Kairói megfigyelők több szetn- pontbód is nagy jelentőségűnek tartják Gromiko látogatását. Egyfelől a- zért, mert a látogatás révén lehetővé válik a szovjet-egyiptomi párbeszéd felújítása, a kétoldalú kapcsolatoijs e- rösltése, másfetöl azért, mert ^ bizonyosra veszik, hogy a Szovjetunió a közel-keleti válság e kritikus szakaszában konstruktív kezdeményezést kezd az átfogó politikai rendezés előmozdítására. Ismeretes, hogy a szovjet diplomácia fáradhatatlanul szorgalmazza a genfi békeértekezlet felújítását, miközben felhívja a figyelmet az úgynevezett részleges megoldások hosszútávú veszélyeire. A Szovjetunió a genfi békeértekezlet társelnökeként tiszteletet és elismerést érdemlő felelősséggel küzd a közel- keleti konflilktus Igazságos rendezéséért, és minden eszközzel támogatja az izraeli megszállás alatt lévő arab területek felszabadítását, a palesztí- nal nép nemzeti jogainak kivívását.

Az Ál-Talla című kairől tolyőirat az egyiptomi szovjet kapcsolatokkal foglalkozó cikkében megállapítja: a szovjet-egyiptomi kapcsolatoknak az 1952-es júliusi forradalom győzelme utáni megerősödése elősegítette E- gyiptom független fejlődését. A Szovjetunió politikai, gazdasági és katonai vonatkozású támogatása nélkül Egyiptom a „neo-imperializmus és helyi ügyin'ökeinek könnyű zsákmányává válhatott volna“, állapítja meg a lap.

Egyiptomban és az arab világban az igazi nemzeti elemek következetesen síkra szállnak az egyiptomiszovjet együttműködésért, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok fejlesztéséért. A legsúlyosabb pillanatokban a Szovjetunió mindenkor támogatta az arab népeket, elvszerűen segítette harcukat, nem hagyta magára az a- rab nemzetet a mohó vliágimperíadiz- mussal szemben.

Becsben a múlt héten ismét megkezdte munkáját a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési értekezlet. Mint ismeretes, ez az értekezlet 19 nemzet képviselőiből álló fórum munkájának a folytatása. A karácsony előtt befejezett negyedik forduló után a részvevők téli szünetben állapodtak meg, és elhatározták, munkájukat január végén újítják tel. Így került sor a január 30-án kezdődött 5. forduló tanácskozásaira. Megfigyelők várakozással tekintenek a nyugati országok küldöttségeinek álláspontja elé, vajon miként reagálnak a szocialista országok múlt évi javaslatára: a haderő és fegyverzet kölcsönös csökkentésére. Vajon fel- ad]ék-e azt a tarthatatlan álláspontjukat, amellyel egyoldalú katonai e- lönyökhöz kívánnak jutni a szocialista országok biztonságának rovására, vagy bizonyos megértést tanúsítanak a köaép-eurőpal leszerelés problémájának konstruktív előmozdításával szemben.

Az elmúlt hétnek egy hazai vonatkozású jelentős külpolitikai eseménye is volt. Bohusíav Chfloupek csehszlovák külügyminiszter néhány napos hivatalos látogatásra Finnország fővárosába, Helsinkibe látogatott. Mindkét fél megelégedéssel álilapttot- ta meg, hogy az alapvető kétoldalú és a nemzetközi kérdésekben a két ország azonos vagy egymáshoz nagyon közelállé álláspontot foglal el. A kétoldalú kapcsolatokról megállapították, hogy Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának tavalyi finnországi látogatása nagyban hozzájárult a két ország kölcsönös megértésének és kapcsolatainak elmélyítéséhez.

A helstkí lapok megemlítik, hogy Finnországban igen nagy figyelemmel kísérik a csehszlovák nép sikereit, megelégedéssel nyugtázzák a csehszlovák—nyugatnémet és a csehszlovák—osztrák kapcsolatok lendezését

HITED

A NÉP NEM HAJTOTT FEJET

Fejezetek a csehországi fasisztaellenes harc történetéhői

Az Eduard BeneS által, Londonból vezetett és irányított polgári ellenállási csoport taktikája nem a konkrét harc volt a német megszállók ellen. Sőt, éppen az ellenkezője. BeneS elképzelése szerint egy erősen szervezett csoportot kell felkészíteni azzal a feladattal, hogy amikor a németek elvesztik a háborút, a hirtelen támadt. hatalmi vákuumban magukhoz ragadják a hatalmat, és így biztosítsák Csehszlovákia háború előtti formájában való visszaállítását. Ez a csoport tehát tulajdonképpen a cseh ellenállás balszárnya ellen irányult. Beneá tisztában volt azzal, hogy ha időben nem ragadja magához a hatalmat, Csehszlovákia nem bnrzsoá társa dalmi formában alakul újjá. Ezért fékezte BeneS az aktív ellenállást, attól tartva, hogy ennek folyamán a németek felfedhetik, és megbéníthatják hatalmának távirányított csápjait. Az ügy érdekében még a protektorátusi kormány tagjaival, sőt magával az „elnökkel“, Emil Háchával is kapcsolatot tartott. Az egyetlen aktív ténykedés a szervezkedés és a hírszerzés volt.

A Szovjetunió megtámadásával megváltozott a helyzet. A cseh nép tudta, hogy megkezdődött az élethalálharc. Tisztában volt azzal. hogy csak a Vörös Hadsereg állíthatja meg a világhatalomra törő Hitlert. Es azt is tudta, hogy

— saját szabadsága érdekében is

— minden erejével támogatni kell a szovjet nép harcát. Az óvatoskodó polgári ellenállási mozgalom kezdte elveszíteni hitelét a széles tömegek szemében.

Még jobban kiéleződött ez a helyzet 1941 őszén. Hitler, aki részben elnémetesitésre, részben kiirtásra szánta a cseh nemzetet, elégedetlen volt az addigi birodalmi Protektor, von Neurath munkájával. Von Neurath, aki ugyan meggyőződéses náci volt, de mint Hitler előtti német diplomataisko- la neveltje, kormányzásánál inkább a „finomabb“, „diplomatiku- sabb“ módszereket alkalmazta a csehekkel szemben Ez persze nem felelt meg a véres náci ideológia megszállottjainak, ezért egészségi okok ürügyén 1941. szeptember 28-án leváltották, és helyére Reinhard Heydrich SS-ohergruppen- führert, a vezető nácidiktatúra e- gyik legsötétebb alakját nevezték ki birodalmi protektornak. Heydrich, aki az öszes német rendőri és biztonsági szervezet parancsnoka volt, leírhatatlan terrorhullámot indított a cseh nép ellen. A- mikor a Bene.4Sel kapcsolatban álló protektorátusi kormány, az e- gyetien szerv, amely az adott helyzetben valamit tehetett velna a terror megfékezéséért, meg sem kísérelte gátat vetni Heydrichnek, a nép elveszítette minden illúzié- ját e Beneá vezette ellenállásról. Beneá érezte, hogy kicsúszik lába alól a talaj. A nép bizalma nélkül nehéz lesz háború után megra gadni a hatalmat

Valaminek történnie kell. Valaminek, ami látványos, ami megszilárdítja a megrendült bizalmat, de nem veszélyezteti a kiépített hálózatot.

Történik is.

1941. december 28-án. a Royal Air Force egy bombázója ejtőernyőn földre tesz Csehországban egy kéttagú, diverziós csoportot. A csoport fedőneve Antropoid, tagjai Knbii és Gabőik őrmesterek. Feladatuk: kivégezni Heydri- chet.

Az akció természetesen titkos. A kommunisták vezette ellenállási mozgalomban nem tud senki

rála. A BeneS által irányított cső- portbál is csak a legszükségesebb tagok vannak beavatva a csoport érkezésébe, de pontos feladatát ezek sem tudják. Ez az akciónak az egyik és talán legsúlyosabb hibája. Az Antropoiddal egy időben még két csoport, a Silver A és a Silver B ér földet. Feladatuk segíteni az előzőt. Az Antropoid pontos feladatát biztonsági okokból ők sem tudják.

Néhányan nemsokára a Gestapo kezébe kerülnek, de a legfontosabb láncszem, az Antropoid eljut Prágába, ahol később találkozik á szabadon maradt társak némelyikével. Az illegális szervezet segítségével elrejtőznek, és kezdik előkészíteni tervüket. Bár nem fedik fel feladatuk célját, az illegális szervezet vezetői rájönnek, és megborzongnak. Londonban nyilván nem tudatosították, milyen következményekkel jár majd ez a cselekedet. Rádión kérik a londoni vezetést, vonja visz- sza a parancsot. Beneáék nem válaszolnak, nekik szükségük van látványosságra. Az Antropoid tagjai a hallgatást a parancs megerö- sitésének vélik, és 1941. május 28-án végrehajtják. A merénylet sikerült, Heydrich meghal.

A németek hihetetlen méretű nyomást indítanak, és elképzelho- tetlen terrort zúdítanak a népre. A nyomás, és itt mutatkozik meg az akció nagy hiányossága, felkészületlenül ért az egész ellenállási mozgalmat, de főleg a balszárnyát, fgy a Gestapónak sikerül nagy részét felgöngyölítenie. A terrornak végzetes következményei vannak: több mint ezernyolcszáz halálos ítéletet hajtanak végre, emberek tízezrei kerülnek koncentrációs táborba, és lemészárolják, felégetik Lidicét.

HASZNOS TANÁCSKOZÁS

(Három vélemény a SZISZ SZKB-nak az üléséről)

Január 24-én és 25-én ülésezett a SZISZ SZKB. Az ülésen, amelyen megtárgyalták a párt novembert plénumának a határozatait, a KB tag- jatn kívül Jelen voltak a kerületi bizottságok titkárát, több nagyobb üzemi és falusi ifjúsági szervezet elnöke, a fiatal mezőgazdasági szakemberek klubjainak a vezetői és néhány komplex gépesítő brigád vezetője: azok, akiken szintén sok múlik, hogy az Ifjúság még nagyobb arányban kivegye r^zét a szocialista társadalom jejleszíésé- böl.

A kétnapos tanácskozáson lapunk munkatársa Is jelen volt, és megkérte Marta LeckéSyovát, a SZISZ érsekújvári járást bizottságának a titkárát. Kardos Ferenc mérnököt, a SZISZ rozsnyót járást bizottsága mellett müködö fiatal mezőgazdasági szakemberek klubjának az elnökét és Takács Gyulát, tájékoztassák olvasóinkat a tanácskozásról:

Marta LeckéSyová:

— jó volt a vita. A Központi bizottság tagjain kívül felszólaltak az

ban, és ezen belül a SZISZ nyugtalan cselekvésre vágyó fiataljaiban találhatjuk meg a leginkább, és ezt mindenképpen ki kell használni.

Az ülésen felszólaló elvtársak ezt jócskán be is bizonyították. Arról adtak itt jelentést, hogy hogyan láttak, illetve látnak hozzá a kitűzött rcélok megvalósításához.

Az elveket átültetni a gyakorlatba nehéz feladat, de nem megoldhatatlan. A KB ülése ennek a meg valósítását tűzte ki célul, s nekem úgy tűnik, hogy céljaink nagy részét máris sikerült. Illetve sikerül elérni. Ezért elégedett vagyok a tanácskozással.

Kardos Ferenc mérnök szintén jelszólalt a tanácskozáson és vázolta azt a munkát, amelyet a fiatal mezőgazdasági szakemberek végeznek a járásban.

A központi bizottság tagjai és a jelenlevő vendégek élénk figyelemmel hallgatták a beszámolóját.

k- :

Marta LeckéSyová

ülés vendégei, azok a fiatalok, akik leginkább hivatottak arra, hogy elmondják, hogyan is lehetne és kellene megvalósítani a párt novemberi plénumának a határozatait.

Különösen fontosnak találom a Dimitrov Vegyiművek ifjúsági szervezete elnökének, valamint a nyltrai Hacher mérnöknek^ a felszólalását.

Hacher elvtárs arról beszélt, milyen körülményes egy-eg^ mezőgazdasági mérnök dóiga, ha maga is újítási javaslatokkal áll elő.

,Az érseküjvárt járásból Takács Gyula, a SZISZ udvarát helyi szervezetének az elnöke szólalt jel. Vázolta a leendő ifjúsági építkezés lehetőségeit, és a szervezet előkészületeit.

Legyen szíves, mondja el lapunk olvasóinak, milyenek is elképzeléseik.

— Mindenekelőtt hadd mondjam el, nagyon örülünk a központi bizottság döntésének. A mi járásunk kapta ugyanis azt a feladatot, hogy készítse elő, szervezze meg, majd pedig vezesse a legújabb ifjúsági é- pítkezést. Az udvardi fiatalok is nagyon örültek e megbízatásnak, és lelkesen készülnek a májusban meginduló munkára. Egy komplex építő brigádot alakítanak belőlük, ők lesznek azok, akik végig ott maradnak az építkezésen. Nekik segítenek majd azok, akik jelentkeznek a hazaiak és a külföldiek közül. A terv úgy irányozza elő a munkái, hogy három év múlva be kellene fejezni az építkezést. A helyiek viszont azon gondolkodnak, hogyan is lehetne lerövidíteni ezt a meglehetősen hosszúnak tűnő idösza kot. Vannak olyan elképzelések, hogy — ha minden sikerül — nem három, hanem két év alatt készülnek- el az építkezéssel. Reméljük, sikerül megvalósítaniuk az elképzeléseiket.

Kardos Ferenc mérnök:

A SZISZ SZKB ülésének az volt a célja, hogy megvitassa és eldöntse, hogyan is lásson hozzá a szervezet és minden egyes tagja a novemberi plénum határozatainak a megvalósításához. Az ugyanis az általánosan kialakult vélemény, hogy azokat a bizonyos tartalékokat mindenekelőtt társadalmunk fiataljai- Kazdos Ferenc mérnök

Balkó Borbála, a SZISZ kolomi alap- szervezeféneik elnöke

borbAla

ÉS A TÖBBIEK

A véletlen hozott össze Balkó Borbálával, a SZISZ kolonl alapszervezetének az elnökével. Váltottunk néhány szót, ismerkedtünk, s egyszeriben a problémák sűrűjébe vágtunk. A fiatalokról, a fiatalok viselkedéséről, gondolkodásmődjá- rét, a szerelemről, személyes gondjairól, élményeirő'l faggattam, s Borbála olyan természetesen és ő- szintén válaszolt minden kérdésemre, még a legkényesebbre is, hogy szinte csodálni kezdtem őt. Igen, ilyen a mai fiatal lányok és fiók egyik alaptípusa: őszinte, magabiztos, határozott, tudja, mit akar, mi a kötelessége — gondoltam. Amikor aztán az is kiderült, hogy ifjúsági vezető, az ifjúsági szervezetről kezdtem faggatni.

Borbála elmondta, hogy tavaly é- rettségizett a gimnáziumban, majd beiratkozott a közgazdasági középiskola felépítményi tagozatára: most a tanulás mellett jut ideje arra is, hogy vezesse, irányítsa a helyi szervezetet. Tudja, mit csinál, elképzeléseit átgondolja és meg is tudja őket indokolni. Azt mondja:

— Nehéz az idősebbekkel, a korombeli húsz-huszonkét éves vagy még annál is idősebb lányokkal és fiúkkal. Amíg fiatalok, addig olyan aktivak, tennivágyók, hogy szinte hihetetlen, de aztán amikor egy kicsit idősebbek lesznek,' ki tudja, miért, már passzívakká válnak. E- zért mi minden évben újabb és ú- jabb fiatalokat szervezünk be. Jelenleg is hét pionírvezetőnk dolgozik az alapfokú kilencéves iskolában. Szorosan együttműködünk a pionírszarvezettel, megünnepeljük a nemzetközi gyermeknapot, versenyeket szervezünk a gyerekeknek. Már a hatodik osztálytól arra készítjük elő- őket, hogy egyszer belépjenek majd szeritezetünkbe.

Minden lépését ilyen célszerűség és tudatosság vezeti. Évente megrendezik a Nyitra környéki magyar falvak táncdalénekeseinek a vetélkedőjét, mert tudja, ez nemcsak arra alkalom, hogy szórakozzanak, hanem a szervezetet is összekovácsolja.

Legtöbbnyire a hét végén jönnek össze. Lemezjátszó, magnó, sakk mellett töltik az estéiket.

— Ha kevesebben vagyunk, akkor táncolunk is — mondja, majd magyarázatképpen hozzáteszi, hogy kicsiny a klubjuk, ügy húszan-hu- szonöten ha beférnek.

Borbála az elfoglalt emberek közé tartozik, de nem panaszkodik. Amire nem futja a nappalból, bepótolja esténként. Elmondta még, hogy — szervezetünk tagjai Radnóti verseiből bemutattak egy összeállítást.

— Mindenkinek nagyon tetszett a műsor, csodálkoztak is, hogyan tudták Ilyen nagyszerűen betanulni és előadni azokat a szép verseket. Engem ezenkívül még valami nagyon megörvendeztetett: egy szávai sam kellett őket nógatnom, hogy tanulják be. Nekifogtak, csinálták, s amikor készen voltak, be is mutatták a műsort. Tagjaink nagy többsége l- lyen — és sorolja a neveket. Többbek között Supej Juditrúl elárulja, hogy:

— Érettségi előtt van. Ha akarna, hát akár ki is maradhatna a munkából, és én nem is neheztelnék rá, mert tudom magamról, mennyi tanulnivaléja van egy érettségiző diáknak. De ő nem. Sőt, még aktívabb, mint korábban. És ilyenek a többiek is. Jönnek, tervekkel állnak elő, és végzik a munkájukat.

Én, aki rögtön megkedvellera Borbálát, sejtem is, hogy miért: mart ők is, akárcsak vezatöjük, ahhoz a bizonyos alaptipushaz. az őszinte, lelkes és rátermett fiaíalok csoportjába tartoznak. Németh István