Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 4. szám

10

A szfinx keletre néz, és Így szól: En minden reggel látom a Napistent, amikor felkel a Nílus távoli partjain. Első sugara az én arcomat éri, s ötezer év óta láttam minden napkeltét, amelyre ember csak emlékezhet. Láttam Egyiptom történelmét, és látni fogom a Jövő fényét is.

Hosszú lesz az út a beteljesedésig. Egyiptom ma frontország. Kairótól Szuezig a sivatagi út mentén összefüggő katonai tábor. Az ország a se béke, se háború állapotában él. Évtizedek óta harcol, dolgozik, él egy nép a Tákénysaerltett háború ösz- szes következményével. Eddig tlzen- ötmllliárd egyiptomi fontba került az a háború, amelyet a területrablók ellen folytatnak. Hozzávetőlegesen öt év teljes nemzeti Jövedelmét vitte el a hadikiadás. És ma is Jelentős arab területek vannak még idegen megszállás alatt. A hatvanezer négyzetkilométernyi Slnal-félszlget legnagyobb része izraeliek által meigszállt terület.

Háború

Érthető, hogy Egyiptom legújabb kori történelmét évtizedek óta a há- ‘ ború motiválja. Ezt a tényt sem az elfogultság, sem a semleges szemlélő nem mellőzheti az Egyesült A- rab Köztársaság belső és külső helyzetének megítélésekor. Az ország é- pítése és újjáépítése is óriási áldozatokat követel az arab népektől. Jóllehet, e térség országainak külön-kü- lön is sok gondjuk van, amelyek gyarmati örökségként még sokáig élnek, — az Iskoláskorú gyerekek például egyszerűen azért nem végezhetik el az alsófokú iskolát, mert nincs hol tanulniuk. A gyarmatosítók nem ■ iskolaépítéssel voltak elfoglalva.

Az iskolázottság, a munkaalkalom hiánya érthető módon fokozza a társadalmi éllentmondásokat, és ha még azt is figyelembe vesszük, hogy E- gyiptom lakossága évenként körülbelül egymillióval szaporodik, a gondok szempontjából könnyen elképzelhető a képlet. De Egyiptomnak mindezek ellenére nemcsak lenyűgöző múltja van — amely bölcsője és része az egyetemes emberi kultúrának —, hanem belátható a jövője, a- mely már nemcsak a rideg kőhangon szólaló szfinx arcán fog tükröződni, hanem azoknak az embereknek az 'arcán, életén, akik ma még a legmodernebb építkezésekhez a legősibb módon, vékony deszkapallón, a vállukon hordják a követ.

Ezt a mindinkább közelebb kerülő jövőt alapozta meg az 1952. július 23-1 forradalom, amely a néhai Nasszer elnök vezetésével valóra váltotta az egyiptomi nép reményeit, s a társadalmat a haladás, a szocializmus építésének útjára vezette.

Nasszer elnök ezt a felismert szükségszerűséget „A forradalom filozófiája“ című könyvében így fogalmazta meg: „A világ minden nemzete két forradalmat ét át: az egyik forradalom politikai, amelyben a nemzet kivívja az önkormányzás jogát egy rákényszerített zsarnoktól, vagy egy agresszív hadseregtől, amely beleegyezése nélkül megszállja az ország területét. A másik forradalom társadalmi, amelyben a társadalmi osztályok küzdenek egymás ellen, a- mlg valamennyi polgárnak Igazságot nem szolgáltatnak, és amíg a viszonyok meg nem szilárdulnak“.

Föld

A forradalom győzelmével — hangsúlyozták barátaink — megszilárdultak a demokratikus alapon fejlődő, a szocializmus eszméivel és gyakorlatával átszőtt társadalmi viszonyok. Államosították a népgazdaság alapvető ágait, a bankokat, a vasipari, a textilipart, a szállítást. A földosztás négyszázezer családot, hozzávetőlegesen egymillió-hatszázezer embert érintett. Az őslakosság 75-80 százaléka fallah, s ők valójában a fáraókori Egyiptom földműveseinek, rabszolgáinak leszármazottai. A földet kaJövedelem

Egyiptomban a jövő év végén fejeződik be a gazdaságfejlesztés átmeneti terve, és 1978-tól elkezdődik az ötéves terv megvalósítása.

Az átmeneti terv célja alapot teremteni az ötéves terv sikeréhez. E- gylptom nemzeti jövedelme az idén' 3,6 milliárd egyiptomi fontról 3,9 milliárd fontra növekszik. Lakásépítésre 100, ipari fejlesztésre 360, közlekedésre és távközlésre 90, a mező- gazdaságra és új területek hasznosítására, öntözésre 86 millió fontot költenek. Ezek Egyiptom belső helyzetéTÁJKÉP CSATA ÜTÄN '

Kantara városa a Szuazi-csatorna középső részén fekszik. Az izraeli ag- resszorok majdnem—egyenlővé tették a földdel

pott parasztoknak kötelező belépni a termelőszövetkezetbe.

Az ipar, a forradalom győzelme ó- ta, évről évre nagyobb szerepet kapott Egyiptom belső fejlődésében, az egyiptomi népgazdaságban. A költségvetésből ipari beruházásokra fordított összeg 93 százaléka ma az államosított szektorba kerül, 7 száza léka a lakások számát gyarapítja.

Az ipari beruházások egyik nagy objektuma — az ipar a nemzeti jö vedelem 27 százalékát adja — a híres és nálunk is jól Ismert heluani acélmű, amely szovjet segítséggel é- pült és fejlődött a harmadik világ legnagyobb nehézipari objektumává, és messzehangzóan hirdeti az egyip tomi-szovjet barátságot, A szőke, kerek arcú, kék szemű „sztyeppel arabok“ ma is ott dolgoznak a kohók mellett, a hengerműben, hogy gaz dag tapasztalataikat átadják arab munkástestvéreíknek.

nek egyik kulcskérdése, hiszen az ország területének mindössze 4 százaléka alkalmas mezőgazdasági termelésre, jóllehet a mezőgazdaság adja a nemzeti jövedelem 28-29 százalékát. Keskeny sáv ez a Nílus mentén, a deltavldéken, és kisebb része az oázisokban található.

Csata után

A Szuezi-csatoma keleti oldalán emeletnyi magas betonerőd húzódott a homokgátban. Aknevető- és géppuskaállások, a gát oldalában végig drótakadály és aknamező. Néhány kilométerrel hátrább, benn a sitatag- ban kanyarodott a bevehetetlennek hitt, misztifikált Bar Lev-vonal. A múlt év október 6-án kirobbant háború negyedik napján az egyiptomi egységek rohama nyomán összeomlott az erődítményrendszer és a köré épített legenda.

Pedig az izraeli hadvezetés a lehetséges egyiptomi támadás elhárítására különös tervet agyait kt: ha támadnak, rájuk kell gyújtani a Szuezl-csatornát. Több ezer tonna o- lajat és benzint tartalékoltak a kiépített erőd oldalában. A csöveket meghatározott távolságban a csatorna vizére irányították. Ügy tervezték: a meggyújtott benzint és olajat az átkelést megkísérlő egyiptomi egységekre engedik. Ám a támadás e- lötti éjszakán arab békaemberek átmentek a csatornán, és elzárták a benzines csöveket. Megszűnt a tűz- forrás. S azután az átkelő egységek nagy nyomású vízsugarakkal egyszerűen lemosták a betonbunkerekről a sivatagi homokot, s a pőrén maradt erődöket sorra felrobbantották.

Órákig utaztunk a forró sivatagban. A bebarangolt SInal-félsztget — tájkép csata után. Ahol. a madár sem jár. Egyetlen magányos cédrust láttunk, közelében egy páncélos roncsai. És a sivatagban mindenütt ott vannak a háború nyomai: szétlőtt páncélosok, elhagyott hemyótalpak, a robbanások közben megolvadt vasdarabok, dzsip- ős teherautóroncsok, sorompórúdnak haszaiált ágyúcsövek, lelőtt repülőgépek maradványai. Néhány év, és ebből mindent betemet majd a homok. De az emberek emlékeztetőül megőrzik a föld alá, a homokba épített betonbunkereket, a komputerrel irányított izraeli automata ágyúállásokat, amelyekből évekig pusztították a csatorna menti városokat, ölték a békés polgári lakosságot. A Sínal-félsziget ma is hadszíntér, nagy része még izraeli megszállás alatt van. Nem meglepő, hogy ott, ahol a madár sem jár, abban az árnyéktalan világban, egyszer csak feltűnik az ember. A puskás ember is. Valahonnan jönnek, valahová mennek. És amilyen hirtelen fölbukkantak, olyan hamar el is tűnnek valahol a homokban. De ott vannak. A saját földjükön. Előőrsei e ma még sivatagi világ majdani civil telepeseinek.

Elveszett milliárdok

Szueznél a csatornán keskeny pontonhíd köti össze Ázsiát és Afrikát. Ezen a hídon bonyolítják le a katonai és polgári forgalmat. De odaát meghagyták a széttépett drótakadályokat, az erődítmény tetejére vezető homokzsák lépcsőt, a drótokon fennakadt fakuló zubbonyokat. Ahhoz, hogy egy hajó végighaladhasson a csatornán, le kelfene bontani a hidat! Ismeretes, hogy az egyiptomi kormány olyan medertisztítást és korszerűsítési programot dolgozott ki, amelynek alapján az első szakaszban a csatorna vlszanyerl az 1967-es háború előtti arculatát, majd egy hétéves terv alapján annyira kiszélesítik és mélyítik, hogy a jelenleginél négyszer-ötször nagyobb ton- natartalmúí hajók is közlekedhetnek rajta.

A Szuezl-csatorna pusztulása eddig nemcsak Egyiptomnak okozott súlyos károkat, hanem milliárdokkal mérhető veszteség ez a világkereskedelemnek is. Ha Ismét majd eljön a csatorna megnyitásának a napja, a kényszerből eltérített forgalom gyorsan visszatér eredeti útjára.

A szabad, békés hajózás a világ népeinek egyetemes érdeke, ezért nem véletlen az a nemzetközt összefogás, amely sürgeti és végzi a munkákat

(A riport befejező részét lapunk legközelebbi számában k'özöIjUkl)

Franciaország a pezsgfi hazája. Ollyan közhely ez, mintha azt mondanánk: Párizs a fény városa. Es, mint minden közhely, e megállapítások is sántítanak: Párizs nem olyan fényes, mint volt — energiatakarékosság van! —, és a pezsgő sem a régi. Nem a minősége, szerencsére „csupán" szerepe a francia ember életében.

Pedig 1785 óta, amikor 300 palackot fogyaszottak az országban, diadalmenet 'Olt a francia pezsgő útja. 1948-ban már 30 milliót, 1964-ben 70 milliót, 1972ben bedig. 112 millió üveggel adtak el. Tizenöt éve e- gyenletes az emelkedés: é- venként 10 százalék. A pezsgőgyárosok mámorban úsztak. 1980-ra 175 millió palackkal számoltak.

Az 1972-es nagy ujjongás után hirtelen váratlan esés következett: két éve kevesebb pezsgőt Isznak a franciák — olvashatjuk a France Solr-ban. Míg a nemes l- tal külföldön is keresett cikk maradt, otthon nem fogyat úgy, ahogy kellene. 1972-ben 83 millió palackot adtak el belföldön, 1973-ban 80 milliót.

Mire a szakemberek megtették a szükséges intézkedéseket, megérkezett 1974. a katasztrofális 74; az év első kilenc hónapjában külföldön 27, otthon 10 százalékkal csökkent a vétel a tavalyihoz viszonyítva. Különösen az angol és az o- lasz piac okozott kellemetlen meglepetést a pezsgő- gyárosoknak, és természetesen a hazai fogyasztás visz- szaesése.

Nagy apparátussal keresik, kutatják az okot. Nem kétséges: első az ár. Két év alatt potom 40 százalék kai lett drágább a pezsgő. A kereskedők persze védekeznek; hiszen ugyanakkor a megélhetési költségek is 30 százalékkal emelkedtek Franciaországban.

Tehát nem pusztán az á- rak a hibásak — mondják a szakemberek —, hanem „titokzatos", „megmagyarázhatatlan" jelenséggel állunk szemben. E feltevést a- zonban kereken cáfolja az a tagadhatatlan tény, hogy meredeken emelkedik a habzóbor-fogyasztás. Ogy, any- nyira, hogy a márkájukra oly gőgös pezsgőgyárak is nekiláttak habzóbort gyártani. Természetesen nem pó tolja a pezsgőt, de hasonlít hozzá, ugyanúgy ünnepivé varázsolja a hangulatot, mint előkelő rokona. Es olcsóbb — sokkal olcsóbb.

A VALÓDI OK

Fogyókúrázik vagy szigorú diétán él minden negyedik brit férfi — Jelentette ki dr. John Mckenzie angol szakorvos egy londoni táplálkozási konferencián. Mint a doktor elóadásából kitűnt,

a fogyókúrázó férfiaknál nem annyira önkritikáról vagy az egészségesebb életmód iránti vágyról van szó, mint 'Inkább a hozzájuk tar tozó nók „terrorjáról“.

FEHÉR NUTRIA

Ritka különlegességnek számító fehér nutriáfaftát tenyésztettek ki azerbejdzsánt szakemberek. Az állatok szőrméjét a nyestprémnél ts értékesebbnek tartják, s világszerte szívesen vásárolják, A nutria — vagy más néven: hódpatkány — bún- dájának gyapjüszOre egyébként kékes színű, fedőszőre pedig gesztenyebama szokoftt leírni.

A világ már régóta élelmezési gondokkal küzd. Legfőbb ideje tehát, hogy az emberiség új, eddig kevésbé ismert és még kevésbé hasznosított élelmíszerforrá sok után nézzen. A legutób bl években biztató eredmé nyékét hoztak azok a kísérletek, amelyek során kó- olajból és más nyersanyagból igyekeztek fehérjét előállítani. Ezek a módszerek azonban egyelőre nem gaz daságosak.

A fehérjetermelésnek 6- riásl és szinte klmerlthetet len tartalékai viszont az 6- ceánok. E készletek hasznosítása eddig csak bizonyos hal- és kagylőfajték feldolgozására korlátozódik, még pedig a szárazföldek köze lében.

Napjainkban jelentékeny kísérletek folynak arra. hogy különböző, eddig érdektelennek tűnt halfajták ból, kagylókból és csigákból készítsenek fehérjét. Az eddigi eredmények biztatók Azt mutatják, hogy az így nyert fehérje felveheti a versenyt a hagyományos állat! eredetű fehérjékkel.

Kevesen tudják, hogy e kísérletekkel léngyelország világviszonylatban Is elöke 16 helyet foglal el, A len gyei tudósok műhelyeiben előállított fehérje íztelen és szagtalan, könnyen fzesíthe tő és színezhető. Éppen e- zért szinte korlátlanok a felhasználást lehetőségei. Az Ilyen fehérjéből e.gész sor olyan élelmiszercikk készíthető, amely színre, szagra, ízre, táperöre, külsőre nézve semmit sem különbözik az eredetitől.

Ilyen kö'rülmények között lehetővé válik, hogy benyissunk az óceánok kimeríthetetlen éléskamrájába, anélkül, hogy lemo.ndanánk az évszázadokon át hagyomá nyosan megszokott ételek ről. A lengyelek minden'bl zonnyal könnyebben megba rátkoznak az olyan újfajta élelmiszercikkekkel, ame Ivek a mostanihoz hason lók, vagyis amikor a kagy lót vagy csigát sonka, kat-aj formájában fogyaszthatják el.

A MIKROVILAGKUTATAS furcsa módon (ordított arányban áll a kísérletekhez használt berendezések méretével. Minél kisebb részecskék után nyomoznak, annál óriásibb gyorsltóberendeiésekei építenek. Ezt a korlátozó tényezőt sikerült most eltüntetni ezzel az áj fajta lineáris proton- gyorsítóval, amelynek hossza a valóságban mindössze négy méter. A berendezés egymilliárd elektmvolt energiára gyorsítja Fel a bevezetett részecskék sugárnyalábját. Hagyományos módon ehhez több száz méter hosszúságú lineáris gyorsftút kellett volna építeni