Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-24 / 26. szám
10 A Császári kOTOJiához címzett vendéglő kertjében ismét virítamtík a fák. A- láttuk késő este termetes férfiak csoportja a legutöbbi tivornyát tárgyalja: ..Seppnek akkorát odasóztak, hogy kiröpü'l- tek a fo'gai. Egy jacobus Engebrecbt nevű huszonhat éves fickó meg vailamllyen hotelben teremtett rendet, a számila tíz saék, tizertegy palack, harmlncnyo-lc pohár, hat hamutálca és egy szétvert orr.“ Mindez Délnyugat-Atrikában, 8000 kilométernyire a bajor erkölcsök „hazájától“, a Német DéÍnyu,gat-Afrika volt császári gyarmaton Játszódik le. Itt, ahol a német férfiaik igazi német férfiak, a testi erő, az Iszákosság, a nemzeti öntudat nagyra becsült erény. Vasárnapokon és ünnepeken vedelik az Italt, miközben fejük fölött ott lengedezik a birodalmi zászló. Itt még a kristálytiszta német nyelvet beszólIk, de a bennszülötteket csak fekete kaffer pofának hívják, és a fél- véreket sem illetik sokkal hízelgőbb névvel. Itt az egyedüli uralkodó, kiválasztott faj a fehéreké, közöttük Is a németeké. Ezek a harmincas évekre em-lékeztetö visszásságok nem kevés gondo't cJkoznak az ENSZ-nek. Seaii MacBride, az ENSZ délnyugat-afrikai megbízottja keserűen panaszolja: „A németek a legnagyobb fajgyűlölők és nacionalisták egész .Afrikában. Még mindig gyarmatosító uraknak érzik magukat, és szüntelen azt kurjongatják Deutschland, Deutschland über alles“. Egyúttal felszó- Utja a Német Szövetségi Köiztársaságot, hogy hasson rájuk, mert rontják az e,gész németség teklntiélyét a közvélemény etött. SötI Windhoekban, a Császár utcában fe- !<ete plakáton követelnek szahaságot Hess ■ nek. A „Német Kiatonák B-arátl Társulatának“ befolyásos bulletinje versben dicsőíti a ..szent hazát“. A „vén cimborák“ póthazája azonban veszélyben forog, Délnyugat-.Afbikát, vagy a- hogy a bennszülöttek a Na.mib-sivatagró! elnevezték, Namíbiát az ENSZ függetlenné a karja nyilvánítani. Szabad választásokat terveznek, s a színes bőrűek megkapják az őket illető jogokat. Erre törekszik nemcsak az ENSZ, hanem ezért küzd a SWAPO (Délnyugat-afrikai Népi Szervezet] is, s ha kell, az erőszaktól sem riad vissza. A fehérek persze nem akarják, a németek azt a szabadságukat féltik, amelyért majd száz esztendővel ezelőtt a bennszülöttek tü.ggetlenségükkel fizettek, ELsSként 1883-ban egv Adolf Lüderitz nevű brémai kereskedő telepedett itt le. E.gy várost is elneveztek róla amely mindmáig ezt a nevet viseli. Kétezer arany márkáért figy benrysziilött törzsfönöktöl Óriási területet vásárolt a ten.ger mellett, és rávette a császárt, hogy ezt nyilvánítsa német .gyarmattá. 1889-ben a császár védelmi egységeket menesztett ide. s az ún. hottiontotta háborúban több ezer bennszülött életét oltották ki azért, mert önszántukból nem akartak megválni attól, ami csak őket illetett, az ősi terüiletelktől. Ez után a vérontás után aztán már könnyű volt megkaparintani fö'ldjüket. Pomerániai nemesek, rajnavidéki keresikedök, alsószász áillatkereskedöV. ba- dr nagybirtokosok érkeztek az új „hazába“. August Strauch vasúti munkás 1908-ban kavics nagyságú gyémántot talált a Namíb- •sivatagban. Ennek híré>re kitört a gyémánt- láz. és csak az első világháború csillapította le, illetve tett pontot a végére, amikor az angolok legyőzték a németeket és clfog- lalaták Namíbiát. 1920-ban Délnvugat-Afrikát mint mandátum területet a Dél^frlkal Unió kapta meg. 1966-ban az ENSZ ezt a dél-afrikai mandátumot hatálytalanította, Namblát vissza kell juttatmí a bennszülötteknek, mlndaz- zal, amit a nemzetközi jog előír. Ténylegesen azonhan továbbra Is a Dél^fríkaí Umió birtoka. A németek a történelmi események sodrában is megvédték vívmányaikat. Találkozni velűjk mtodenütt, a wíndhoecki tele- fonkönyvben például m'inden második név német. Az ö templomuk a legszebb, az ő iskolájuk a legjobb. A németek végtelenül büszkék egymásra, és nemcsak színes bőrű alattvalóükat veszik • semmibe, hanem a nem német fehéreket is lenézik. „Amikor ml idejöttü’iik, a bennszülöttek még buss- ban éltek. Mi nem vettünk el tőlük semmit. Utakat, városokat, gyárakat építettünk Itt, munkát adtunk nekik“ — így magyarázzák é földterületre tartott igényüket a németek. A windhoeoki városi elöljáróság büszkén mutogatja a „szerencsés“ Idegeneknek a Katururu bennszülött gettót, amelyet magas faiak vesznek körül, és a bejáratokat felfegyverzett rendőrök őrzik, hogy meg- hiúsítsainak minden szökési kísérletet. Este 22 órakor zárják a kapukat. Nappal a fekete bőrű gettölak&k fehér uraikat szolgálják éhbérért, átlag havi 110 márkáért (a fehér munkás a 2000 márkát is megkeresi j. Bár a fehérek a lakosság egytízed részé! képezik, a magántulajdon 70 százaléka az ő kezükben összpontosul, ezenkívül a külföldi társaságok — szép számmal németek is — évi ötszázmillió márkát visznek ki az országból. Itt a faji megküilönböztetés sokkal nagyobb, mint a szomszédos Dél-Afrikai Köz- társasá.gban. Külön Iskoláik, templomaik, lolankjaik vannak a fehéreknek, amelyek két fokkal jobbak, mint a színes burőeket szolgáló hasonló intézmények. Mások a fehérek törvényei, és mások érvénvesek a Ijennszüiöttekre. A színes bőrű foglyok a fehérek kényénék-kedvének varinak kitéve. Ez a terror egyre nagyobb gyűlöletet ébreszt a leigázottakban a fehér urakkal szemben. A hazafiak összefogtak, és sztrájkokat, ttltakozó gyűléseket szerveznek, persze a i-endőrség sem tétlenkedik. A SW.APO tüntetését ügy hiúsították meg, hogy állfg felfegyverezve elállták az országutat, elfogták az arra haladó színes bőrüeket és belDörtönzték őket. A hivatalos ofk: az el fogottaknak nem voltak úti iratai. A nők nek és a gyermekeknek sem kegyelmeztek. Iratok nélkül az éj leple alatt a népi mozgalom 3000 híve szökött át északra Angolába, Zambiába. Innen szervezik a partl- zá.ntüntetéseket. A dél-afrikai katonai egységek a határöviezetbe vonultak, ■A buzdító jelszavak dacára a németeknek kezd inukba szállni a bátorságuk. A Német Szövetségi Köztársaság konzulátusa menedékhely lett, és egyre több dél-afrikai német kér a „biztonság kedvéért“ nyugatnémet állampolgárságot. Vorster, dél-afrikai miniszterelnök nagy izgalommal tette közzé Namíbiában az ún. függetlenségi tervet, amely szerint minden itt élő törzsnek saját államterületet kell kapnia, és azt saját kormánya Igazgatja majd. Tizenegy független álilam keletkezik így, tíz a színes börüeké, egy a fehéreké. Az azonban a bökkenő ebben a tervben, hogy a tíz állam területe együttvéve is kisebb annál a bizonyos egynél, és az ösz- szes természeti kincs is a fehérek birtokában maradna. „Ez a terv annyit sem ér, mint amennyit az a papír, amelyre írták. Függetlenséget, önrendelkezési jogot aka runk egész Namíbiának, se többeh s© kevesebbet. Harcolni fogunk, hogy ezt elérjük“ — mondta a SAVAPO szóvivője. Fennáll annak az eshetősége, hogy a politikai lázongások új háborút idéznek elő .Afrikában. Foto: archív Az influenzia megelőzése A Csehszlovák Tudományos Akadémia győgyvegyé- szeti Intézetének dolgozói Prágában dr. Maáka DrSc. ve zetése alatt megállapították, hogy átvészeit influenza után az emberi vérben fokozottab mértékben mutatkozik egy paimitoylentanoiamld nevű anyag. Ezt az anyagot a prágai vegyészeti és biokémiai kutatóintézetben szintetikus módon eilöállították. A Slovakofarma n. v. már gyártja, és Impulsin néven kerül a foraglomba. A pirulákat megelőzésként alkalmazzák influenza járvány ?setén. Az Impulslnt már kipróbálták a Mladá Boleslav-1 A. Zápotockjról elnevezett gépkocsigyárban, és az eredmények kecsegtetőknek bizonyultak. A bathl kórház egyik hőmérőjét az Angol Atomenergia Hivatal szerkesztette. A gyoirsliömérő egy televíziós képernyőn egyazon időben, színekkel jelzi a test különböző ré-szeínek höméirsékletét. Segítségével a rák s felfedezhető, mivel ez a kór a támadás helyén hőt fejleszt. A z ember.szabású majmokon kívül alig keltett olyan nagy érdeklődést még egy állatfaj, mint az utóbbi időben a delfinek. Attól a lehetőségtől, hogy értelmével felfogja az emberi be-fzédet, egészen a háborúban segéderőként való felhasználhatóságáig mindent feltételeztek erről a tengeri emlősről. A legbátrabb feltevések és remények — múlt ahogy később bebizonyosodott — csak ó- hajok maradtak. A kétségtelenül értelmes állatok számos tevékenységét azonban — a legújabb kutatások eredményei alapján — a jövőben bizonyára a gyakorlatban is felhasználhatják. A Naturwissenschaften című folyóiratban Karen W. Pryor, az Oceanie Institute Makapuu, a hawai Oceánku- tató Intézet munkatársa áttekintést adott a delfinek magatartásának tanulmányozásáról. A delfinek Jellegzetes tulajdonsága, hogy a fajtaidegen állatokkal is felveszi a „társadalmi“ kapcsolatot. Igen gyakran megfigyelték az ember iránti barátságát, ami nem olyan szokatlan, mint amilyennek látszik. Más emlősállatok. A delfinek intelligenciája például a kutya, a 16 vagy az elefánt e tulajdonsága éveziedek óta közismert, és d háziállattá való szoktatásuknál ezt ki is használták. A különlegesen nagy intelligenciájú delfinekkel kap csolatos tévedések bizonyára azzal függnek össze, hogy egy „halhoz hasonló“ teremtmény az emlősállatok ismert tulajdonságaival bír. .A delfinek idoraítása u- gyanolyan álla-tpszich-ológlai módszerek szerint történik, mint más emlősállatoké, a- melyeket a cirkuszok vagy áUatbemutatók számára Idomítanak. Megfelelő bánásmódot alkalmaznak például a vízből való kiugráiásért: rövid időn belül jutalom jár, és az idoimí'tó összekapcsolja bizonyos paranccsal. A nehezebb feladatokra — labdajátékra, valamely tárgynak a megtalálására és vissza,hozására vagy a cél helyének meighatározására — azonban meg lehet tant tani az állatokat. A lehetséges jutalmazás skálája 1- ,gen széles. Kedves nekik az ennivaló, a simogatás, a kellemes hanghatás, egy érdekes játékszer és más állatok jelén lé te. Kézjetek és víz alatti hangok a szokásos parancsok, utasítások. A delfineket mindenre be lehet idomítani, a- mlt gyakorolni tudnak: léggömbök érintésére, a víz a- latt, optikai jelek felismerésére, például nagy táblára festett számokra vagy szavakra való figyelésre. Gyakran érzékteleené szokitatják a delfineket az időközök i- ránt, és így előfordul, hogy az állat a „kunsztot“ töbij másodperccel a meghatározott jel után hajtja végre. Kétségtelenül sokkal jobban lát és hall, mint más állatok, de az emberi beszéd szavait természetesen csak igen nehezen tudja megkülönböztetni. Ezért az idomító többnyire csak jeleket használ. Gyorsan megkülönböztetik a velük foglalkozó embereket. Némely oktatójuk Iránt rokonszen- vet, mások Iránt ellenszenvet éreznek. Karén Pryor hírt ad egy kis kardcetről, amely egy búvárt, aki gyakran Incselkedett vele, egy „idomítóórán“ több percig medence fenekére nyomott, míg aztán az oktató többszöri felszólítására elengedte. Körülbelül egy évtizede, hogy a delfineket a nyílt tengeri „használatra“ idomítják. Miután a fogságban megtanulják feladataikat, naponta négy órára kieresz- ti:k őket a nyílt tengerre. Ez alatt az idő alatt vé.gre kell hajtaniuk feladataikat, majd visszatérnek a saját medencéjűikbe. Az így idomított delfineket olyan kísérleti célokra alkalmazzák, amelyeket a kis medencében végrehajtani nem lehet, A delfinék a szó szoros értelmében haszonállatokká válnak. Fel lehet őket használni például elrejtett vagy elhagyott tárgyak megkere- sésére a tenger fenekén, i- rányítaní lehet őket, és az ,,elveszett“ búvárt Is képesek megtalálni. Híreket vagy szerszámokat lehet velük küldeni, az egyiV bií> vártól a másikhoz vagy • búvártól a hajói«. HawM- ban és másutt « cápák elleni védelemre 1« idomítják őket. Hogy mire alkalmasa,k még c'ek az értelmes állatok, .Tra « jövő kísérletei adnak majd választ. maa MMrAiyi'rfiVüi ■ s ■ u b G rWBfffrrwBr^Bff^<!P!^Mf^*Tr^5ÍM"^TS^ilw
