Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-24 / 26. szám

7 NEKEM VICCET NE MONDJANAK A szmokingba és estélyi ru bába öltözött közönség elét éles politikai vita robbant ki Hollywoodban a bii'es Osoar díj kiosztása során. A leg­jobb dukumentmlilm diját Ben Schneider rendező „Szivek és agyak" cimü filmje nyerte. 4 Ilim a vietnami háborúró szólt, és csak kétéves szünet ntán kerttlbetett a nyilvános­ság elé, mert a Eehér Ház jo­gi tanácsadója megkísérelte bírósági úton megakadályozni a film terjesztését. Schneider rövid beszédei tartott a pódiu mon. — Különös érzés — mondot­ta, —, hogy azokban a napok­ban vehetem át ezt a dijat, amikor Dél-Vietnam (elszaba­dul. Ezután felolvasiiw a közön­ségnek egy táviratot, amelyel Párizsból, a Dél-vietnami For­radalmi Kormány képviselőitől kapott. Az amerikai film csil­lagaival „teletúzdelt“ közön­ség körében szabályas politi­kai birkózás kezdődött. Bob Hope, az öregedő komikus, ki évekig tartott kabarémiiso- rakat a Vietnamban harcoló amerikai intervenciós hadse­reg katonáinak, rávette Frank Sinatrát, rohanjon fel a szín­padra és egy hevenyészett nyilatkozattal támadja Schnei­der viselkedését. Sinatra alig tudta elkezdeni mondanivató- ját, amikor a dijkiosztás e-j gyatlen női ceremániame.ste-| re, Shirley McLaine is felr.)-l hant a színpadra. BelekiáltottI a mikrofonba, hogy örül a Pál rizsbél érkezett láviratnak,9 majd Sammy Davisszel levon-1 szólták Sinatrát a szinpadról.a A dijkiosztás utolsó számai ezek után elmaradt. Eredeti-S leg Shirley McLaine, Bob HnJ pe és Sammy Davis egy kü^ zös számot adtak volna elől ezzel a címmel: „Ez aztán azt igazi szórakozás." * Hát ez így is az volt... Komikus szájáböl bizonyára kicsit ineg- hökkentónek tűnik ez a kijelentés. Pedig elhangzott Mégpedig interjú -közben, ami­kor Kibédy Ervin Jászai-dijos színművészt, a Vidám Szí-np-ad tagját egy kis beszélge tésre invitáKuk. A kijelentés nem az első mtMd-atok kö­zött szerepelt, hiszen akkor még nem hu­morról volt szó, hanem gratuláltunk neki, hogy Magyarország t'elszabadulásanak 30. évíordulöja alkalmából a magyar kabaré- müfajban nyújtott művészi alakításaiért a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tüntették ki. Megköszönte a gratulációt, de ezt is fa­nyar, „klbédys" arccal. — Talán nem is örül az elismerésnek? — Jaj, dehogv nemi De hát nincs min­den lelkiállapot az emtier arcára írva, és különben Is megállapították rólam, hogy „tragikus aspektusü" az arcom. Rágyújtott, kavargatta a kávéját, foitorí- porter kollégám már munkához látott. — Nemhogy örülök, boldog vagyok..., és higgye eí, anélkül, hogy beképzeltnek lát­szanék, el kell mondanom, hogy rengeteg munkából, töprengésből és piersze regeteg tapsból, nevetésből állt össze ez a kitünte­tés.... Hogy igazán megérdemeltem-e? Meg szoilgálom. — Az adományozók bizonyára nem elha­markodottan döntöttek így. hiszen kapott Hacsek már Jászai-díjat is. Árulja el, mikor azt átvette, nem irígyelte-e egy kicsit a Liszt Ferenc-dijasokat? Hiszen köztudomású, hogy a Zeneakadé­miára járt, énekesnek készült! — -Akkor már nem. Pedig állítólag jó tenor vagyok... vagy inkább bariton? Abo- nyl Géza kedves tanárom, azt mondta, hogy olya-n szép'„beszélő bariton“. Persze, eredj te csak azért színésznek — tanácsolta... — A hangszereket szerette? — A zongora köteíezö voilt, tehát nem... hegedülni is tanultam... gyönyörű hang­szer... kár, hogy elíianyago'ltaml — Mondja, van komikus hangszer? — Talán a formája némelyiknek... Vi­szont deirüs az oboa... meg a dob. cintá­nyér. Küil-önben Itt kell elmond-anom, hogy gyermekkoromban nagydobos szerettem vol­na lenni. Könnyű mesterség, a dobot csak ütni kell — gondoltam... no meg aztán tetszett Is. Láttam a katonazenekart vonul­ni a főutcán, a hangsaerek csillogtak, a karmester díszes botjávai dirigált, az utca népe meg nézte őket. A Zenekadémiáról hová vezetett az útja? — A Néphadsereg Művészegyüttesébe, majd a Néphadsereg Színházba, ahol töb i>ek között játszottam a Szem Johannában d Hunyadi-darabban Kapisztrán János vo. tam, és tizennyolc évvel ezelőtt meghívtak egy vendégfellépésre a Vidám Színpadhoz. Ittragadtam! Először én voltam az úgyoie vezeti, „slemtr, ügyefogyott, élhetetlen fi guta, majd a közönséggel cinkos, „ jól be olvasó“ ember. — Szereti a Jó vlcoeket? — Nekem viccet ne mondjanak 1 Én úgy se adom tovább őket. Elfelejtem. Három négy alapviccet jegyzek meg évente. ~ Szabad idő? — Büszke vagyok a növémygyűjtemé nyemre, van két kutyám. Nana ^ Süni. húsz pinty csicsereg a szobámban, de volt már nekem mókusom, teknösbékám Is. — Sport? — Természetesen a fooi. — Kedvenc csapata? — Csak annyit árulok el róla, hogy Be! grádban tíz emberrel bejutott az idén a Kupagyőztesek Európa Kupa döntőjébe.. Jaj, azt majdnem elfelejtettem mondani, hogy a sakkot Is szeretem. Úgy nézzen rám. hogy nekem Portisch nemzetközi nagymes téré döntetlent ajánlott. Igaz, hogy szimu! tán meccs volt, a Fészek klubban, és raj­tam kívül még huszonnyolc ellenfele volt. — Az l3 köztudomású, hogy kedveli a verseket, sőt a Nyáresti meditáció című költeményével nagy sikert aratott. Nagyon szép filozóflkus vers, de hosszú arra, hogy A műit hét végén KoSí- cén, a koäicei kor­mányprogram kihir­detésének és hazánk felsza- badításána:k 30, évfordulója alkalmából ünnepélyesen megnyitottá:k a dolgozók filmfesztiválját. Közel egy hónapig 34 cseh és 14 szlo­vák városban, 14 - egész es­tét betöltő filmet mutatnak be. A hazai alkotásokon kí­vül szovjet, magyar, NDK-, NSZK-bell, francia, jugo­szláv, holland, angol, ame­rikai filmet láthat a közön­ség Koáicőn, Banská Bystrt- cán, Bratislavában, Hiunen- nén, Lucenecen. Martinban, Nitrán, Piesfanyban, Preáo- voh, Svldnfken, Trnaván, a Magas-Tátrában, 2'iaron és Zilinán. A hazat alkotókon kívül szovjet. NDK-bell és magyar film küldöttség is lészt vesz a bemutatókon. A dolgozók filmfesztivál­ja évről évre népszerűbb. A bemutatókat hatalmas töme- 20k nézik végig. A műsor- választásban igyekeztek pá­rosítani a magas művészi színvonalat az eszmei ©Ikö- felezettséggel. Ezért nyu­godtan elmondhatjuk, hogy a fesztivál a ftl-mművészet rangos seregszemléje. A szlovák filmgyártás két alkitással mutatkozik be. PaTo Bieliik nemzeti művész forgatókönyve alapján készí­tette .Andrej Letrich a Ta­lálkozások című filmet. Cse- lekménve megható történet. Peter Dobrfkot ixövid ideig tartó csaiáidi bo.ldogság u- tán 1914-ben a frontra ve­zénylik. Az újságok halál­hírét hozzák, ezek után az elkeseredett özvegy viszo­nozza Kuzm-a orosz hadiifo- goly vonzódását. Kapcsola­tukból gyermek születik. Vé­ge a háborúnak, Kuzana ha­zatér, de váratlanul megjön a holtnak vélt 6érj is. Meg­Ivan Místrik, Elő Roinanőik nevét említjük meg. Kaiéi GO'tt a főszereplője a CsáWag felfelé hull című cseh musicalnek. Legjobb é: nekesünkre bizonyára so­kan kiváncsdak, s aki meg­nézi f meghallgat ja) a fil­met, nem csalódik. Ladlslav Rychmann Jlfi Staidl zené­jére vérbeli musicalt készí­DOLGOZÓK FILMFESZTIVÁLJA bocsát a vétkes asszonyniak, örökbe fogadja a kis Patri­ket. Telnek az évek, kitör a második vUágbáborű, Pet- rík bevonul. A fronton át­áll a szovjet hadsereg ol­dalára, majd . hazaiküldik a Szlovák Nemzeti Felkelés megsegítésére. Súlyos csa­pás éri, a fasiszták meg- nyilkolják a feleségét és a kisfiát. A fasizmus és a há­ború vádirata ez a film. A film szereplői: Gustáv Herényi, Éva Veöerová, Ka­rol Machata, Jozef .Adamo- viß és még mások. A másik szlovák Mim a Szökésben szintén a Szlo­vák Nemzeti Felkelésből, pontosabban a repülősök é- letéböl meríti témáját. Ren dezte: Jozef Re2ucha. a sze­replők közül Milan Kílaíko, tett. Karel Gotton kívül még Jttka Molavcová, Jifl Sovák és még mások szerepelnek a fílm'ben. A Nagy Honvédő Háború egyes mozzanatait megörö­kítő szovjet filmek világ­szerte elismerést aratoak. Bizonyára így lesz ez Mi­hail Jersov Blokád című filmjével is. A Blokád Le- ningrád hős védőinek állít em'léket. A film négy rész­ben örökíti meg a 900 na­pig tartó vesztegzárat. Most az első két részt, A mocsár- vonalat és .A pu'lkovóí dél­kört mutatják be. A film­ben a Felszabadításhoz ha­sonlóan számos az eredeti dokumentumfe'.vétel, és tör­ténelmi hűséggel pergeti le az eseményeket. Ugyancsak a szovjet filmgyártást kép­itt közöljük. Búcsúzóul nem tisztelné meg olvasóinkat egy rövidebbel? — Nagyon szívesen! „Bevallom kérem szelíden és pardon! Bűnös vagyok, s óriási bűnöm ez: Bizony Napóleonnál többre tartom A kertészt, aki rózsákat szemez.“ — Köszönjük. P. L.-----:-T III—— lilimin IPIII II # Viseli egy grúz fllmmusical S is. F .Annak Idején világsiker ^ volt Henri Charrlére regé­nye. a Pillangó, amelyben a ; kényszermunkában töltött é- f- veit és a szökését írja le. Nem csoda, hogy a filme- sek érdeklődését is felkel- tette. Franklin Schaffner a- í merikai rendező vitte vá- szórtra rangos szereplögár- i dával. A főszerepeket Steve i(( McQuen és Dustin Hoffman játsszák. Verne Gyula Dunai hajós című regényéből készített filmet Markos Miklós. A vérbeli kalandfilm szerep­lői: Kon ez Gábor, .Agá tdy Gábor, Bujtor István, Latino- vits Zoltán és mások. Paródia a vadnyugati fil­mekre az Egy lány nyugat­ról című amerikai film Jane Fondával és Lee Marvinna! a főszerepben. Lee Marvin ezért a szerepéért Oscar-dí- jat kapott. .Az Idősebb korosztályból bizonyára sokan emlékez­nek még a Hely a tetőn cí­mű angol filmre. Lawrence Harvevvel és Simoné Signo- re-ral a főszerepben. .A film világsiker volt, de nem, ke­vésbé volt népszerű a ha­sonló című könyv Is, amely­ből készült. Az új angol hul­lám legjelesebb képviselője, Tohn Bralne megírta a. för- tfinet folvtatását, s a' Férfi a tetőn 's vászonra került. f 5 P. T„ wi A DZSESSZ „TÖRZSKÖNYVE Armstrong két másik tehetséges dzsessz-zenésszel: í924-bsn létrehozta a big-band-et, amely aztán a harmincas éuek dere­kán nagyon népszerűvé vált, és elOrejelezte a swing arany­korát. 1932- ben már Henderson Is ebben a stílusban látszott és komponált. Természetesen tökéletesítette stílusát és átszervez­te a zenekart, amely három trombonból, három vagy négy szaxofonból (vagy klarinétból I és négy ritmikus hangszerből állott. Az egész hangszerelés olyannak tűnik, mintha az egyes hangszerek beszélgetnének. A szaxofonok kezdik a dallamot, és a trombiták mintha válaszolnának — igen, valóban így van. — Az alapdallam különböző varációi után az erre a mű­fajra oly jellemző rögtönzések következnek. 1933- ban Henderson egy kiss változtat már ezen a stíluson. Hossá hasonlóan Roy Eldridge is eléggé szabadon alkalmazza Armstrong stílusát. Art Tatum zongorista, olyannyira elsajátította a swing rit­musát, hogy a rögtönzésben művészi tökélyre tett szeri. A dzsessz-zenészek a húszas évek vége jelé és a harmin­cas évek elején, már teljesen átvették Armstrong stílusát, rit­musának művészi koncepcióját — swing alapjait. Egyesek azonnal beleélték magukat ebbe a ritmusba, de még nagyon sok Időnek kellett eltelnie, míg a swing „kollektiv“ művészetté vált, míg egy egész zenekar is játszani tudta. A legjobbak már 1932-ben elsajátították. A swing szóval nevezték meg a ritmikus zenei külbnleges- ségeket, 'eredetiségeket, többek között ezzel a kifejezéssel je­lölték a New Orleans-i ragtim stílusát is. DUKE ELLINGTON — aki állandóan a zenészeivel dolgozott, kitűnő dzsesszkom- ponlsta és kitűnő karmester is volt. A nagy dzsessz-zenekarok teljesítményét a tökéletességig fejlesztette. Az amerikai tánc- zenekarok személyiségének, művészi énjének eszközévé, kije- jezőjévé váltak. Ellingtont az amerikai kritikusok is a leg­nagyobb dzsessz-szerzőnek ismerték el. Legtermékenyebb alkotói évei 1933—1942 között holtak. Az ekkor keletkezett szerzeményeiben Ellington újból érvényre jutatta — azt természetesen sokkal csiszoltabb jármában amit Morton stílusában is megtalálhatunk; a tökéletes egyen­súlyt, a leírt, pontos mű és az improvizálásra alkalmas ré­szek'között. Elltngtont saját zenészei avatták dzsessz-szerzövé. A dzsessz történetébe már mint híres dzsessz-komponista került. A MODERN DZSESSZ A negyves évek derekán Lester Young. Charlie Christiana és Armstrong művel ts tovább fejlődtek, és új stílust hoztak létre, amely gyökeresen megváltoztatta a dzsessz alapjait. Ebben az időben kezdték a big-band-et kiszorítani a kisebb csoportok, többnyire a kvtnieUek. Ez az új zene különösen John Dizzy Gillespie trombitás szerzeményeiben érvényesült a legjobban. Az új elemek az összhangban és a ritmus felfogásában mutatkoztak meg. Te­hát az új stílus megnevezésére új szót kellett találni, és megszületett a be-bop. leggyakrabban — közvetlenül a tizenkét ütemű ritmus után — a dzsesszben Georg Gershwin akkordsorrendjét alkalmaz­ták. A negyvenes évek végén feltűnt egy többségében fehérek­ből álló zenekar — amely eleinte Lester Young és Charlie Parker hatása alatt állott. De a negyvenes és ötvenes évek­ben az összhang „nyelvezete“ már inkább chromatikussá. sőt „neodebussyssé“ vált és a zenészek népszerű, de bonyolult dallamokat adnák elő. De ekkor még szerzeményeik a hagyo­mányos blues légkörére emlékeztetnek. Szilárdan és véglege­sen helyett kapott a dzsesszben a további blue tone — a szű­kített kvint. A MODERN DZSESSZ FORMAI Armstrong és Charlie "Parker fellépésein az érdeklődés tel­jesen a két kitűnő művész felé irányult. A főszerep mindig az első szólistának jutott, bár partnerének zenélése sem volt silányabb. A minőség mit a legfontosabb az egyéneknél. és a zenekarnál is. Ezzel magyarázható, hogy a dzsessz legna­gyobb egyéniségei a szerzők közül kerültek ki. ök adták meg a zene. úl irányzatát és periodikusan ismételgették a dzsessz „szótárát“. A fejlődés törvénye szerint, biztosra vehető volt, hogy Parker .után majd feltűnik egy kitűnő szerző és karmes­ter. És valóban így történt. Parker halála után a zenészek figyelme Monk szerzeményeire Irányult. Legjobb alkotásait 1948—1954 között komponálta. Kitűnő partnere volt Monknák a tenorszaxofonos Theodor ..Sonny“ RoNtns. Mindkettőjük munkája bizonyítja, hogy az ötvenes évek dzsessz-zenéje kereste és meg is találta az új stílust és formát. RoNtns játéka magával ragadó volt. Ebben az időben tűnt fel Charles Mingus is. aki n^ynegyedes alap- ritmusban játszotta szólamát a mélyhegedűn úgu. hogy nemcsak kíséretként hatott, hanem kontra'punktja volt a ze­nekar többi szólamának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents