Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-17 / 25. szám

10 ujiin

19(38. október 3., hajnali kát ó- ■ra. Lima középpontjában, a Plaza de .ílrmas téren, szemben a kormányzósági palotával, néhány tank harci állásba helyezkedik. Az egyik tankból kihajló tiszt .me gal'onon szólítja fel megadásra az őrséget. Pár pillanat múlva egy gárdista kinyitja a vasveietes kaput, és a tankok az udvarra vonulnak. Egyetlen lövés sem dördül, a 200 embert, aki az elnök őrizetével volt megbízva, pár percen belül csendben leszerelik.

Kis idő múlva egy tisztekből álló csoport lép az elnök, Belaund Terry hálószobájába. Gallegos ezredes kilép a sorból, és megszó- lUja azt a férfit, aki pár, perce még Peru elnöke volt;

— A haderők parancsnoksága nevében letartóztatom. Kérem, kövessen minden ellenkezés nélkül.

— Kicsoda ön, és' mi a neve?

— .A földalatti mozgalom erőinek az ezredese és a főparancsnokság megbízásából vagyok Itt.

— Ezennel iefokozom — kiáltja Belaud —, és önöket Is — mutat a tisztek csoportjára.

— Keljen fel, és indulunk! — vet véget a Jelenetnek Gallegos ezredes.

1968. október 3-án délután, Peruban új kormány vette át a hatalmat, élén Juan Velasco Alvarado tábornokkal, 18.00 órakor az új elnök és miniszterei átlépték a kormányzósági palota küszöbét.

19.00 órakor az ű] kormány hivatalosan is átvette a hatalmat. A perui történelem új fejezetét kezdték írni.

.A sajtó ,amelynek közben al- _ kalma nyílt megismerkedni a haderők Kiáltványával, másnap reggel kérdést tesz fel a lapokban: Kik ezek a tisztek, akik megtiön- tötték azt a rendszert, amely eléggé jőindulattail volt irántuk? Közönséges katonai puccsról lenné szó?

ügy látszik, nem. A Comerclo című lap „komoly dolgot“ lát benne. A La Pransa azt állítja, hogy a kiáltványt „kommunista • nyelven“ írták, a La Ornnica ezt az okmányt „csak pusztán szavak“- nak nyilvánítja.

.A Kiáltvány valóban nem beszél az „alkotmány védelméről“, sem „kommunista veszélyről“, ellenkezőleg, az eddigi igazságtalan tár- sadaiinl és gazdasági rendről szó! és annak szükségességét hangoztatja, hogy meg keli! változtatni az állam gazdasági és kulturális szerkezetét.

A lakosság nyomoráról az 1963- as felmérés eredményei ailapján kéj>et nyerhetünk. Gazdasági szempontból ez az év nem is minősít^ hetö különlegesen rossznak, Peruban mégis minden 10. percben meghalt egy gyermek, olyan betegségekben, amelyek ma már általában gyógyíthatók. Limában, a- hol az életszínvonal többszörösen magasabb, mint az ország belső részében, a gyermekek két százaléka ihatott csak tejet. Az 1967- es felmérés ikimuíatt'a, hogy 14 millió lakos közül 400 ezer aszel- írj lemi’.eg elmaradóit., gyennek; _250

ezer alkolioUstát számláltak, és cgymülióra rúgott a kábítószer-éh vezök száma —1 líyolc és fél mii- lió kg kábítószert logyaszlottak.

Ha- ehhez hozzávesszük az ezeréves kultúrában keservesen tengődő írástudatlanok és inunkanél- ktUiek százalékát — elénk tárul a katonai beavatkozást megelőző helyzet képe, amikor a nemzetközi imperializmus iiraikorlotl a 45 családot számláló „nenizeti“ burzsoázia lévén.

f 'ti

Oj «fO

m «n

l

i\

Peru

— A törvény, a rendőrség, sőt mi magunk is az adott társadalmi rend, tehát az oligarchia és a mágnások szolgálatában állottunk.— Ezt az igazságot, amelyet azelőtt csak' a partizánok. Isme.’- tek fel, Fernandez Salvatecci őrnagy mondja széles mosollyal. — A perui hadsereg sosem volt apo- Jitikusj és. 1968 októberében .ezta, mítoszt tudatosan rombolta szét. Ez az őrnagy — ma Fernandez Maldonada tábornok, .bányaipari és energetikai miniszternek a tanácsadója — elém tárja a perui haderők történelmét: a spanyol megszállók elleni hagyományos harc, amelyet Túpac .Amaru vezetett; a szabadságharc Bolivar oldalán; a fra'tieia .katonai misszió század'eleji „professaionaHzálüsa“; a haderők amerikai imperialisták által való kihasználása: Belaund Terry nacionalista programjának támogatása, majkl végül a csalódás. Az őrnagy tovább sorolja a hadsereg szociális összetételét, a- mely fokozatosan ,,demokratizálódott“, fölegí 1879-ben a Chile ellen viselt háborúban. A legtöbb tiszt vidéki származású (csak 19 százalékuk fővárosi lakos és nagyon szolidan, egyszerűen élnek]. — Tudja, hogy Vasco tábornok mezítláb jött a hadsereg'be, hogy Fei-nández Maldonada. egy távi- rász fial GaliegoS és Hpyes’ egyszerű. földműves, családok gyermekei? Egy hadnagy fizetése 9G00 sol (1 dollár — 43 sol), tehát kb. 200,dollár), egy hadosztály-tá- borno.k fizetése 32 ezer sol (valamivel több mint 700 dollár).

Ae Jakm^ terr

,.A mozgalom vezére kétségkívül a 63 éves hadosztály-tábornok, ]uan Velasco Alvarado. Erélyes, telkes és általános megbecsülésnek Örvendő férfi. A Peru festői északi részén eWerülő Piiira nevű városkáljan született. Velasco Al- varadót a Forradalmi Junta helyezte az elnöki szé.kbe. .A juntába tömörültek a szárazföldi, a tengerészeti és a légihaderök parancsnoka!: a miniszterelnök, a tengerészeti és a légierők minisztere. .A tö.bbi miniszteri tárcát további 13 tiszt kapta, akik szintén 'alapos katonai és' kitűnő általános képzettséggel rendelkeznek. Életkoruk a 48. és az 58. életév között mozog.

■'í ■

|uan Velasco Alvarado, a Perui Köztársaság elnöke

a

haladás

derengése

I« Ilyen összefüggésben kell mél- lányolni a „szerkezeti reformok“ ' .szteletreméltó számát, kidolgozásuk és megvalósításuk állandó- .in fokozódó iramát.

Mi is megítélhetjük: hat nappal .1 katonai fordulat után megszáll- lák Brea és Parinasa területét, és ialarban kisajátították az IPC Ui- .ajdonában levő hatalmas ipari komplexumot. 1969-ben a kormány iiovezette a hitelek felülvizsgála- lút, aláírta az „.Andok“ paktumot, ■ ütöröHe az iskolai tandíjakat, iiegindította a földmüvetési refor- .iiot, a magánbankokat áilaral felügyelet alá helyezte, az érc kiaknázására általános érvényű tőr- vényrendelelet hozott, államosítct- la az öntözőberendezéseket, újraszervezte az igazságügyet és kisajátította a cukorgyárakat; 1970- 1)611 kisajátította az Expresso saj- tókoncernet, általános érvényű i- pari törvényt szavazott meg, államosította a telefonhálózatot, törvényt hozott a magánvállalatok állami irányítására, bevezette a Jténzváltás állami felügyeletét, ki- ■sajátított több bányaváWalatot és kihirdétle az általános amnesztiát.

1972- beo megalakult a SINAMOS szervezet (a társadalmi szervezkedés nemzeti támogatása), továb- 1)1 ércgócokat államosított, áUamo- sltotta a televíziót, és törvénnyel szabályozta a hírközlési szervek :uunkáját. 1972-ben az állam elkobozta a Standard Oil társaság vállalatait és általános érvényű is- ko-lai- törvénynendelétet adott ki;

. megejtették a választásokat, a löldművesszövetkezetek első 13 vezető szervébe, feloszlatták -a Nemzeti Földműves Szövetséget, a kormány diplomáciai kapcsolatokat vett fel Kubával, és államosl- lotta a' vlllanyenergia termelést.

1973- ban következett a hallisztet US hailolajat feldolgozó üzemek, a Irágyakereskedelem, és a cementgyárak ál'lamosítása. 1974-ben kisajátították a Grace csopqrlboz tartozó Cerro de Pascó üzemeket, törvényt hoztak a társadalmi vagyonról, kisajátították a napi saj- !Ót, és -megalakult a Nenizeti Földműves Konfötleráció...

A kormány által választolt mód, természetesen katonai stílus. A ,,meglepő“ törvényerejű reiideie- tek kihirdetése és a szociálpolitikai, az egyes nagy gazdasági ágazatokban hozott törvények mutat- já'k, hogy előre elkészített terv szerint dolgoztak. A terv ,,Inka“ tedönéven lett Ismeretes, de csak 1974. június 28-án, amikor Velasco tábornok bejelentette létezését.

Limában összpontosul a perui ipar 70 százaléka, itt vannak a lilvatalok és pénzügyi intézmények. Itt székelnek a volt föld- birtokosok. és erősödik a kisbur- zsüázia .amely a félgyarmati országok jellegzelessége. Tehát egészen kézenfekvő, hogy a megval; tozült helyzetnek, amely elsosoi- ban a parasztság érdekelt . tartja szem előtt — Limában van a legtöbb ellensége. A luxusnegyedekben a várakozás, a bizalmatlanság és az ellensé.ges'kedés légköre érezhető. .A szerkezeti változások, haladó hatalmas színtere, amellyé most Peru vált, a fővárosban nem érezhető annyira, mint az ország belsőbb részeiben. .A lakosság bizonyos .rétegénél a hadsereg hagyományosan reakciós volta kételyeket ébreszt — mondja Carlos Delgado. — De az idő múlásával és a reformok bevezetésével a kételyekből tárao.gatás lesz, a támogatásból pedig mobilizáció. Carlos Delgado egyike ama kevés civil személynek, aki hivatalából jogosult nyilatkozni. Határozott, erélyes és nagyon befolyásos egyéniség. A rendszer ideológusának tartják. Ma a SIN.AMOS pblittkai intézmény vezé-ri.gazgatója. Az Intézménynek az 1972-ben kiadott törvény értelmében az a célja, hogy a lakosság öntudatosan és aktívan vegyen részt az új gazdasági és szociális követelményeiből adódó feladatok teljesítésében. Az Egyesült Államok nagyköve-tségé- vel szemben levő épületből irányítja Carlos Delgado az ország minden táján működő hétezer funkcionárius munkáját.

— Autonómia, részvétel — ezek ma Peruban a leggyakrabban hallott szavak. — Nem létezik semmilyen hivatalos doktrína — mondja Carlos Delgado —, csak az ajánlatok rendszere, amely megjelöli a határokat, bennünket Is meghatároz, és nagyon világos, egyszerű. .A kapitalizmus elvetése nemcsak annak mellék jelenségeit érinti, hanem a kapitalizmust mint egészet, mint szerkezetet. Nem akarjuk a kapitalizmust korszerűsíteni vagy megreformálni, hanem más i-endszerrp-l helyettesíteni. Mivel a mi rendszerünk kapital i s lae 1 lenes, k ü vetike zéské p pe n antiimi)eriaíist'a iSj Viszont forradalmunk nem konimunistaellenes. .A hatalom demokratizálódási folyamatában való részvételünket je leaiti.

Tavaly július 27 én a kormány törvényerejű reiideletet adn-.t ki a napi sajtó államosítására a ,,szervezett lakosság“ érdekében. Eze'n a napilapok — mondotta az egy törvényhozó, egyben az Ultima Hora című lap igazgatója — az Imperializmushoz hű oligarchikus monopóliumhoz tartoztak. .Az államosítással még egy utolsó csapást mértünk az ipari reform a- latt már amúgyis megtört uralkodó rétegekre...

.A lOQ-Pl nyomán

lJ

iB^T"aiinr'

AIVÄS MINT TANTÁRGY

KÁVÉ KOFFEIN NClKÜl

A Comore-szigetek ott fekszenek az Indiai-óceánban, Madagaszkár és Afrika keleti partjai között, az úgynevezett Mozanibik-csatorna északi torkolatának közepén. Ez a kellemes éghajlatti szigetcsoport kitűnő minőségű kávéjáról és fűszereiről ismeretes a világgazdaságban. A francia kutatók egy csoportja nemrég igen érdekes felfedezést tett a Comore-szigetek egyikén, amely esetleg forradalmasíthatja a kávétermesztést és fogyasztását. A Cartala-tűzhányó lejtőin ugyanis olyan vadon növő kávécserjéket találtak, amelyek termésének összetétele eltér az ültetvényeken termesztett kávészemek ösz- szetételétöl. Ez az összetétel igen váltózó, éppen így a vadcserjék termésének az íze is. Van azonban közöttük olyan cserjefajta, amelynek a termése aromáját tekintve éppen olyan, mint a rendes kávé aromája, de egyáltalán nincs benne koffein. A tudások most azt vizsgálják, hogyan lehet ezt a koffein nélküli kávét ültetvényeken ia meghonosítani.

Korunk egyik elte-rjedt t)e- tegsége az álmatlanság. Soha annyi altató nem fogyott a világon, mint napjainkban, és soha annyi szer, amelyet nappal szednek a szeltem ösztökélésére. Napi 5-6 csésze kávé, koffein, karil és aktedren, segít leküzdeni a reggeli fáradtságot, és fokozza az ener.giákat. De jön- az éjszaka, és az éi>er- ség még akkor is tart, amikor atestésa

a test és a szellem már fáradt. Ez a káros jelenség ösztönözte dr. Ernest Brud 'pszichológust, hogy iskolát nyisson álmatlanságban szenvedők részére.

Az „iskola“ Walton Forest- ban van, London közelében. A tanítás az esti órákban kezdődik — hatalmas „tanteremben“ egy ágy mellett. S jönnek a tanítványok, fiatalok, középkorúak és idöseblxi-k, többnyire elgyötört arcúa-k, akik valamennyien rettegve gondolnak az elkövetkező éjsztakára. Nem is ok nélkül, mert vagy n.nn tudnak eljaludni, vagy ha el . szunriyadrfak is, percek múlva fetebrendek, és utána csak Idegesen hánykolódnak. .Az áimat- lanul töl'tött éjszaké után. természetesen magatartásuk . is megváltozik: türelmetlenek, ingerlékenyek, és halálosan fáradtan Indulnak a munkahelyre. Egész családok életét teszi tönkre, ha csak egyetlen családtag is nyugtalanul tölti az éjszakát.

Dr. Brud tanítványainak pontos időben kell megjelenniük, nehogy egyik megzavarja a másikat. IskoEakönyvek helyett párnát és takarót hoznak magukkal. Hanyatt, kinyújtott kézzel és lábbal feküsznek le az ágyra, és a professzor megmagyarázza, hogyan vegyenek lélegzetet, és milyen módon lazítsák tagjaikat, olyan mértékben, minlha azok nem Is tartoznának hozzájuk. Nem könnyű ezt megszokni, mert a legtöbb ember görcsös tartásban helyezkedik el fekvőhelyén. Miután ezeket a gyakorlatokat megtanulták, egészen egyszerű jógagyakorlatokat sajátítanak el. Megtanulják, hogy a napi gondokból, problémákból erős koncentrációval kikapcsolják magukat.

Az alvásiskola kitünően bevált. Egyre több és több tanítvány jelentkezik.

HOLDKRÁTER INDIÁBAN

Közép'lTidiában, o. LciuTier CvatQy a Föld eppellBn o- lyan krátere, amely minden szempontból olyan, mint a Hold kráterei. A 15. méter mély. csaknem két kilométer átmérőjű földhorpadást mindeddig vulkanikus eredetűnek tartották, de Indiai szakemberek geofizikai és geokémiai tanulmányai kimutatták, hogy óriási mele- orbecsapódás helyéről van szó. Rendkívül érdekesnek bizonyultak a kráter körül talált üveges, fekete bazalttörmelékek — ezek váltózó átmérőit, egészen aprótól 10-15 cm-lg terjedő nagyságú üveges „gyöngyszemek" — amelyekkel teljesen azonosakat lehet találni az Apollo-űrhajók legénysége által hozott Hold-minták között. Az indiai lunar Crater viszonylag „fiatal", a szakértők szerint nem régibb 50 000 évesnél.

POLIPORIÁSOK

Óriási polipok nemcsak Verne fantasztikus regényeiben fordulnak elő, hanem a valóságban is. Általában a sznbtrópikus és a mérsékelt övezel vizeiben találhatók. Innen kerültek először 1850 után az első példányok a zoológusok kezébe. A legnagyobb eddig ismert óriási polip hossza elérte a 17 métert. Ezt 1879-ben a New Foiinland-i partoknál fogták ki a halászok. Az azóta ki- ogutt óriás polipok hossza nem haladta meg a 13 métert, súlyuk 150-250 kilogramm körül van, ritkán azonban jóval nagyobb súlyú is akad köztük. Egyes biológusok szerint az óriás polipok úszási sebessége átlag 50 kilométer óránként, mások viszont ezt a sebességet 80-90 kilométerre becsülik. Tény, hogy az óriás polipok gyorsabban haladnak, mint a szárazföldön a nyíllak és a gazellák, és utolérik a cápát és a tonhalat is.