Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-17 / 25. szám

líl cTPríj Ulfü Muü Karol Zieh nyilatkozik a kö nnyúzanérol és küldetéséről Karéi Ziehet 1973-ban. a BratiaUTai Lírán iámért« meg a kSzhnság. ahol V. PraehaFováTal közösen lépett fel. Egy kissé lémpalázesnak ttint. de tégiil Ondréöek dalénak ..Az efsó sfrás — első neTelás“ nek a mf- rénjésel megtalálta az utat a közönség szÍTéhez. Be­szélgetésünknek nem az a célja, hogy (az ájságirök mintájára, akik már a csehaaloTák Élsia Presle^ lát­ták benne) a tehetségét méHaasnk. Arra ragynnk kí­váncsiak, hogyan indult el pályáján, milyen volt a kéz dat. Aranyszamár-dljat alapi tottak a belga újságírók. / díjat az és legostobább írá­sának szerzője kapta volna ha nem avatkozik az íigybE belga állatvédők egyesü­lete. A társaság elnöke el- batározottan tiltakozott, mondván: —Történelmünk sok év- zázados tapasztalata azt bi- tonyítja, hogy a szamarak mindig Is fejlett szellemi ké- jességekröl és számos kitü- 10 tulajdonságról tettek ta­núbizonyságot.- Nagyon nagyra tartom iz ön művészetét — mondta gy ízben Chaplinnek Ein- itein. — Az egész világ negérti és csodálja! — Én önt még nagyobb- lak tartom — válaszolt sze-' ■ényen Chaplin. Ónt ugyan­az egész világ csodálja, inélkül, hogy megértenék. Kissé hátborzongató a tör-, ^let, amit Mil'wauke-böl USA) ’jelentettek. Szívro- lam következtél)en elhúuyt 1 46 éves VVilíani Winog- ond. A kihívott orvosok uegállapították a halál vég- eges beálltát, az agytevé- tenység teljes megszűnését. Ízt követően az orvosok ké- ésére az elhúnyt özvegye jeleegyezett, hogy a holt- estet a kórházban szállít- ák, s eltávolítsák veséit és zemét, esetleges szervátüi- etésre. Ám tizenkét órával szívroham után. amikor ÍZ orvosok éppen készüllek imetszeni az elluinyt szé­pét, a „halott“ váratlanul islogni kezdett, és magá­in ztért Gondos kezelésnek töszönhetoen teljesen fel- tyógyult, és hazatárhetett itthoiiába. Hogy mit mondott a fele­égének, aki idő előtt „el­emette“, arról nem szól a elentés. Összeomlás fenyegeti a líneves Payboy-birodalmat. lugh Hefner évekkel eze- ütt szexlap magalapításával j korszakot nyitott a nyu- atl újságkiadás törtéiieté- en. Utób valóságos üzleti lirodalmat épített a lap kő­éi Amerika és Nyugat Eu- Ópa városa-* "alybof kill»’« T ván.iíi.nut atonan szép, nyuszikoáz- ümbe bújtatott lányok há- ózták be a vendégeket, lefner közben többszörös iiülioinos- lett. Decemberben a chicagói endör'főnókség váratlanul »ejelentette, hogy bűnügyi iljárás indul a szexiap mU- iomos ellen. Az amerikai iidorség kábítószercso- lortja ugyanis kiderítette, logy a Playboy-klubokat ,mellékesen“ kokain és he- •ion forgalmazására használ- ák, s a csomagocskák több- lyirc a’Nyuszinak öltöztetett lánykák bájos kosztümjei­én voltak elrejtve. Ügy látszik, hogy a nyu- zik ülni fognak, de nem a űben. ■ Akik valamelyest isme­rik a könnyűzene kulissza- titkait, bizonyára megerősí­tik, hogy akire Bohuslav Ondráeek rábízza szerzemé­nyeinek előadását, annak már tudnia kell, van már múltja, de jövője is. — Egy uícában nőttem fel a Staidl testvérekkel. Hanglemezeket gyűjtöttem, mert érdekelt a dolog, és mindmáig is örömet szerez. Ez talán a kezdet kezdete. Később, amikor a Spiritu- ál-kvartett tagja lettem — már az elnevezés 5s jelzi a műfajt — határoztam el, hogy szólistaként is szeren­csét próbálok. Az együttes később széthullott, és én el­kezdtem saját magamnak számokat komponálni, egye­seket fel játszottam a Fiata- lo-k Tv-klubjának, és éppen ezek közül hallott meg e- gyet B. Ondráéek. ■ Nem könnyű külön ú- ,ton JáTiil — külföldi „hlt“- -ek é.s szerződés nélkül... — Jifí Staidl ráljeszélt, hő.gy a Semafomál próbál­kozzam. De én inkább vár­tam, mert .szerettem volna egy ún. „hátországot“ kié­píteni magamnak. Igyekez­tem tökéletesíteni magamar, beiratkoztam a prágai kon­zervatóriumba. .Akkor még nem tudtam, hogy mit ;s kellene valójában csinál­nom, milyen típusú dalokat kellene előadnom. Tudtam ugyan, hogy ami hiánycikk, az mindig érdekes, de env- nyi bizony kevés a siker­hez. így hát a saját orrom, pontosabban ízlésem után ■ Befejezte a föiskolSt, a- meníem. hol szociológiát és esztéti­kát tanult, mégis érzéseire hallgatott, mellőzve a józan mérlegelést. Annak, aki sa­ját Ízlését akarja érvényesí­teni, nehéz dolga van... — jómagam a könnyűze­nét a művészet és a jőve delmezö művészet köz'.í mezsgyébe sorolnám, -i Eme­lett nem feledkeahetünk meg arról, hogy a könnyű­zene ezer és ezer hallga­tóra hat. Ha nem várhatjuk Is el, hogy mindegyik .szám remekmű legyen, mégis le­galább a művészi törekvést kell tükröznie. Ezt pedig csak a szerzőkön és az elő­adókon múlik, függetlenül attól, hogy ez kedvező vagy kedvezőtlen számuk­ra. Ilyen törekvés nélkül a közönség elé állni, enyhén szólva nem rendes dolog. ■ Ön a Hviezda rádióál­lomás vetélkedőin a leg­gyakrabban szereplő szerző. Ez az állomás veszi talán légiflkább tekintetbe j, tár­sadalmi „megrendelést*“. Az egyes versenyek tárgyköre egyetlen esetben sfem nyújt „kisugrási“ lehtöséget, min­dig aránylag szűk korlátok között mozog, és ön még­sem tér ki előlük... —Biztosíthatom, hogy a Hviezda adónál nincsen semmiféle protekcióm. Örü- loik, hogy alkalmat adnak a teljátszásra. .A korlátozott témakör nem lehet akadály egy jó szövegíró számára. Végtelenül nagyra tartom barátom Zdenék Rití? e- gyüttműködését. Ö tudniillik ezeket a témákat is színvo­nalasan, Irázismentesen, a kellő mélységgel dolgozza fal. Vannak szerzők, akik pana.szkodnak rá, hogy ké­sőn adja le a szöve.get. Ne­kem ez sem baj, mert tu- do-m, hogy azt a szöveget nem bal kézzel vetette pa­pírra.'hfeíifeitt elgondolkodott a témán. iné,g akkor Is, ha nem ő választotta. Zdenék íiagyoD igénv'es önmagával szemben, egyrészt bizonyára azért, mert alaposan Ismeri a külföldi «fzöveg-lrodalmat, másrészt ö maga i« renge­teg szöveget Irt, Inkább csak a saját örömére és nem azérrt, hogy „eladja“ őket. Szívesen éneklem Ivó Fi.íer és Frantiäek Novotnjt szöve­geit is, ■ A tá.’rtadalmi „me.gmn- deléstól“ már csak egy lé­pés a dalok küldetéséhez. — A fiatalság azét Is ra jong a dalokért, mert más szórakozása, amely ko­runknak megfelelne, híánv- zlk. A könnyűze-ne nevelhet! le.galábbis nevelnie kellene őket. Elöszotr azonban meg kell a fiatalokat nyerni a zenének. A szerzők, akiknek ez sikerül, lépést kel) tarta­niuk a zenével és a fiata­lokkal is. például ahogvan azt a Beatles tette. A hallga­tóság „hátországát” mindig azok alkotják, akiket újból és úiból meg kell nyerai. de olvanok Is, akik már képe­sek eggvel tovább lépni. Ma uagvon divatos birálóan nvi- latkozni a könnvűzene mi­nőségéről. Sok kritikus vi­szont maga sem tudja, hogv tulaidonképpen milyen mi­nőségről is vau sző. Nem akarom a dolgokat leogv- szerOstten!, de azt húsz.em, hogv kSnuvfizenénk fő prob­lémája- a becsületes hozzá­állás hiányában rejlik. Mo­zart megrendelésre Irt ze­nét. és ma is ugvanolvan lelkesedéssel hallgatjuk, miut vala-mikor a megrende­lő. A beostllétes hozzáállást azonban nemcsak a szerzők­től, abnem a különböző me.erendelö intézménvektől is el kell vámunk. ■ Találkozásunk ömiel .i martini és a sokolov'ói fesz­tiválon. tehát elkötelezett politikai dalokat is énekel. — Énekelek, és részt vet tetu ezeken a fesztiválokon mert fontosnak tartottam bebizonyítani Iiozzáálláso mat az elkötelezett poUti kai dalokhoz. Különben el lene vagyok azoknak a fesz tiváloknak, amelyek sztáro kát „termelnek“ sokszor e gészen fiatal emberekből is akikből hiányzik a megala pozottság és a tudás. Marad junk inkább a földön, és ne iivúljunk rögtön a csillago! után. INTERJÚ AZ LGT-VEL A Locomotiv GT egifütíes négy évnél sze­lőn alakult. Az első magyar szupsrgruppot az OMEGA, a METRO és a HUNGÁRIA volt tagjai alkották. Három hétig gondolkodtak, tníy kitalálták a WCOMOTIV GT nevet. A mozdony az erőt szimbolizäiia, és a GT a különleges, erős motorok jele. Az együtíss számait felváltva szerzik, állandó szövegí­rójuk Adamis Anna. Sls'ó kislemezük Bol­dog vagyok címmel 1971 nyarán jélent meg. Még ugyanabban az évben kiadták első al­bumukat, és aranylemez lelt, 1971-ben To­kióban részt veitek a II. nemzetközi pop jesztlválon, az Érints meg című szerzemé­nyükkel nagy sikert aratták, és a zsűri kü- iöndíját kapták érte. ElkésziBt a nyertes szám angol nyelvű felvétele is a toktói rá­dióban. Az első lemezek után homof meg­ismertük stílusukat és nevüket. 1973 a változás éve. Az IßT ragot cse vélt: Frenreisz Károly helyére Sondó Ta­más került a NON-STÖP-ból, majd műsoruk­ra tűzték Déry Tibor Képzelt riport egy a merikai popfesztiválról című regényének szinpa(y^%0ltptitát._ A^ené: szdmaizSpjyeslÄMB^tt pá\ Képzeli^wiífffmlKirm^yl jelentek, s a lem- darabotéinak el. 1974-esifíocOMí tek Amerminan. lie hadd Laux józsef. — Korábbi állomásaink; I,ejigysIorszá; Jugoszlávia, az NDK, .Anglia, Csehszlováki Amerikai turnénkat egy előzetes jjropaganf da, egy londoni televíziós feJlépés előzte üsort szerte az Egyej|lt Ál termek. Még a második angol nagyJeme- zünk anyagát is útközben készítettük. Felléptünk a Sly and Family Stone-nal, de többször játszottunk a Grand Fuuk Rail- road-együttessel, amelyik talán ma is leg­népszerűbb amerikai együttes. Játszottunk egy négynapos fesztiválon harmincöt zene­kar egyikeként. Ebben az esetben nincs je- leiitősége a jnévnok, ha jól muzsikálnak, akkor tetszik. A több ezer dollár értékű berendezést és a színpadot drótkerítés véd­te. A sajtó érlesífetése szerint a fesztivá­lon egy gyermek született, és négyen pe­dig meghaltak. A műsor délelőtt tíztől ké­ső estig tartott. Az ikerszínpadon egyszer­re két együttes volt. Az egyik szerelt, a másik játszott. Egy autópálya sarkán volt a színpad, a zenészeket helikopter szállí­totta ide. Milyen volt a közönség? óriási területeket jártunk be. Szerepel­tünk New Yorkban, Chicagóban, Cleveland- ban, az ohiól Columbus Egyetemen. Los .An­gelesben 15 ezres sportcsarnokban léptünk lel Kzankk^jiii olyan kétoapos szabadtéri játszottunk, ahol 75 ezer em­9brTr .Itnmé előtt .^lár több dalunk „,eleut fcislem^nJ .V rádióadások ta­' öesrél/en erről el magad, az Ö még csak tizennégy és i ,al angol vált^ata^Az ame- BiBié»m. Ada­meg. Ezt lamo' saság.l lyen gyüttesek alapja egy tatja Laux józsef. világ két legrangos. lemezt készített vélj A kéthónapos utat; ügynökség menedzselte. A sok közül melyik élményt ki? — Sok zenei étméiiyben volt ré^mp, az úgynevezett turlstaélményből nekmw nem sok jutott, mivel álISndóan utaztunk, -A vá­laszt a következő felsorolás is kiégészftí; repülöteirek, szállodák, éfstenneik, kanrert­ilevl: ol ameri ül. -A\t olt .az ABVa sasága nagy- onl stűlióban. se meg isir^Sy^al %ttiól'>ffndoskod- y új szerzemények szüflfcsenek. agy eggyel kevese§béi éíeptek val^i történt, aiiÄ^flnkf^ Is rt. 13^ Angelesben kiszállt Bar- ajánlatot nem kapott sem ö, sémánál nélküli jó zemész' ni vállalkozás tndomásul. Heh i: r n' íi._ napokban zunk zeneanyagának Lumumba utcai etűdiójábarí ti nagylemeze követi. V földi feltépifeek lesznek m tele van állás .A Bartha-ügy egyé- tlenül vettük Kará­volt tagjával, aki .turnén beblzo­nagyleme- ' MAFILM vács Ka- és kül- Sv első felében. Beszélgetett; Fogáany Géza A dzsessz az amerikai négerek zenéje. Ok qazdaqítotiák ezzel a müfaljal a jelen kultúráját, ök hozták létre, adták meg jellegzetességét. A dzsessz összehozta a néger és a fehér ze­nészeket, az utóbbiak közül is sokan jóformán tökéletes tu­dást értek el ebben a műfajban. A laikus a dzsesszet afro-amerikai zenének mondhatná, jól­lehet, ez a meghatározás egész sor problémát vet fel. Az Egyesült Államokban mindig volt. és ma is nagyon sok fajtá­ját ismerik az afro-amerikai zenének, kezdve a gyapotszedók egyszerű dalaitól, a spirituálékon, a cake inaikon, raqümén, hlueson, glspels-sn keresztül a rock’n rollig — és ez csak egypár, kapásból felsorolt példa. Áz összes említett műfaj va­lamiképpen rokon egymással — és a -dzsesszel Is. BeWlUÍ ala­kult a dzsessz, és fejlődésére is hatottak. Mégsem soroljuk ö- ket a dzsessz műfajába. 1860 óta az amerikai zene minden válfajában, sőt még más nemzetek zenéjében ts Igen erősen érezhető az afro-amerikai hatás. 1920 körül az a hatás a Brodway-show-kban. a hang­versenytermekben volt leginkább érezhető, de azóta is állan­dóan erősödik. A húszas évek elejétől, egészen a harmincas évek közepéig dzsessznek neveztek minden olyan zenei műfajt, amelyben é- rezhető volt a dzsessz hatása, akár a dallamban, akár a rit­musban vagy az Intonációban. Georg Gerschwtnt dzsesszken- ponlstának tartották, hangversenyetvel. amelyekért elnyerte a ..mester“ elmet, szentesítette ezt a műfajt. Hasonlóképpen ko­ronázták dzsesszkirállyá Paul Whltemant, akinek tánczenéjé­ben különösen erősen visszatükröződik a dzsessz hatása. A dzsessz szó eredete nem elég világos, de 1915-ben, amikor ez a szó kezdett divatba jönni — eléggé vulgáris értelme volt. A fehérek nevezték így el ezt a zenei műfajt, hogy ezzel is mutassák megvetésüket. A dzsessz a többi afro-amerikai típustól abban különbözik, hogy szorosan kapcsolódik az előadó művészethez, mert a dzsessz teljesen kötetlen előadást, rögtönzést követel. A zon­gorista rögtönzése gyakran még az összhangot is megváltoztat- ja. Az előadás kötetlensége sincs szabályhoz kötve. A dzsessz a rögtönzés művészete. Ezzel a rövid magyarázattal talán köze­lebb jutottunk a dzsessz szó jelentéséhez. A BLUES — az ajro-amerlkal zene legkifejezőbb és legjelentősebb válfaja. Ezt a kifejezést éppen olyan nehéz meghatározni, mint a dzsesszét. Gyakran teljesen szabadon, kellő hozzáértés nél­kül Illették vele egyes zenei Irányzatpkat. Ez a szó nem min­dig a gyász megnyilvánulását jelenti ebben a műfajban, ha­nem olyan zenei formát, amellyel sokféle hangulatot lehet tol­mácsolni. A blues más zenei műjajhoz hasonlóan jellegzetes egészként indult, modhatnánk, mint rinnlkus éneklés, néha szinte sí­rás. Századunk első évtizedeiben köiötiebbé vált. és megma­radt a tizenkét ütemű ritmusnál. A húszas évek elején, de talán, már korábban is, a blues nemcsak mküUs, hímem hangszeres zsáner lett. A bluesTól Red Allen nagyon találóan 'azt mondta: „Mintha valaki állandóan a saját gondolatait rágná a szájába... A blues folyamatos beszélgetés. Ha bluest játszol, úgy érzed, va­lami gyönyörű történik veled. Jó barátok egyszerű, kötetlen beszélgetése. Ezt a nyelvet mindenki megérti. Hiszem, hogy hangszerek révén is beszélgetni lehel az emberekkel“. R.-\GTIME A ragtime a kilencvenes évek végén tűnt fel először, s az emberek azonnal megszerették. A múltban gyors tempóban játszották, sőt ma is így adják elő, ezért nehéz a közönséget meggyőzni a’-ról, hegy a ragtime szerzőt valaha lehetséges és jó szakemberek, csodálat-ys zenészek voVak. A ragtime a polka aím-amerlkai v'í’fri-'niának nevezhető, és főleg zongorára vagy hozzá hasonló billentyűs hangszerre a legmegfelelőbb. NEW ORLE.ANS-I DZSESSZ Mindenki, aki Ismeri a korai dzsesszrepertoár állandó■ d'ixt- land tematikáját, tudja, hogu megtalálható benne a ragtime sok arcú szerkezete is. Ss mégis jelentős különbség van kOzö'- tünk. A korai dzsesszt .nagyon jelleazetes hangszereléssé’, rendszerint 5-S tagú kisebb zenekar látszotta. Annyira eltért a többi zenei Irányzattól, hogy új elnevezésre volt .szükség — így született meg a dzsessz szó. Ezf a zenei műfajt New Orleansban kezték játszani. A- első csoport, amely népszerűsítette, a „The Original Dlxlland jazz Band“ nevet viselte, é.s fehér zenészekből állt. A New Orleans-! dzsesszben nagyon gyakori a kanlrapunkt, a dallamot rendszerint a trombita viszi — különböző rögtön­zött variációkkal — teljesen aZ előadó kedve és tudása sze­rint. A klarinét viszont a kontradallamot rőgtönzi, a trombon pedig a mélybőgővel játszott alapritmust. Szólók is jócskán e- löfontulnak benne, de a korát dixíTandhan ezeket csak a ve­zérhangszerek játszották. FERDINAND JELLY ROLL MORTON Morton sikeresen oldotta meg a kérdést: a zongoristának, a szerzőnek, a karmesternek kell a rögtönzéssel foglalkozni­uk. Morton legfőbb felvételein az egész: a csoport, a szólista és a kar kitűnően kiegészítik egymást. Morton nagyszerűen megértette a rögtönzéssel dolgozó szer­ző és karmester munkájának különlegességét. Jfolytatjuk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents