Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-17 / 25. szám

6 A SPORT A BÉKE ATOMROBBANÁSA ti/.e/reii A lövő héten kezdődik i prágai Strahov stadionban BZ országos spartakiádl A csehszlovák fővárosban kép'‘ viseltetik magukat az ország legkeletibb részének, a ke­let-szlovákiai kerületnek a fiataljai is. )án Margitét, a kerület „sportfőnökét“, a Testnevelési Szövetség ke­let-szlovákiai elnökét kéreni meg, mondjon valamit a spartakiádrál, annak előké­születeiről KoSicén és kör­nyékén. •— Kerületünkben csak-> nem mindenütt lezajlottak már a körzeti és járási be­mutatók, és mire ezek a sa­rok ' megjelennek, küszöbön áll a Strahov. Mintegy tíz­ezer gyakorlatozó képviseli Kelét-Szlovákiát a nagy* se- ^ regszemlén, és elmondható, helytállnak majd a „kele­tiek" isr Magam több járási bemutatót tekintettem meg, és örömmel tapasztaltam, hogy a gyakorlatozók fe­gyelmezetten és pontosan tornáztak, sem az eső, sem a hideg nem riasztottas el őket. KoSlcén és PreSovon is ezt tapasztaltam, és í- lyen jelentések futottak be a bardejovi, a vranovl és a humennéi fellépésekről is Mindez elsősorban azér! nagy öröm számunkra, mer az elmúlt tizenkét hónap­ban végzett szorgalmas mun ke gyümölcsét jelképezi. A: állami és pártszervektői megkaptunk minden támo gatást, és csak a dicséret hangján szólhatunk a tor­navezetőkről is. Köztudott dolog, hogy az országos spartakiád felszabadulásunk harmincadik jubileumának legimpozánsabb, legszebb ünnepe lesz. Én biztos va­gyok abban, hogy a kelet- szlovákiai tornászok nem vallanak szégyent Prágában sem! Lapunk munkatársa megte­kintette a Rlmavská Sobota. 1 (rimaszombati) járási spartakiádot. Az időjárás ak­koriban kezdett romlani, de^ a gömöri kisváros lelkes tornászait megkímélte. 0- röm volt látni a legkiseb­bek és a nagyok szinpom- pás, látványos gyakorlatozá­sát, a szépen előkészített pályát és azt a tizennégy­ezer nézőt, ekik végigsznr- ■' kolták, végigtapsolták a ^ több órás parádét. A rimaszombati sportélet' egyik legszebb napja, leg­emlékezetesebb eseményei voH ez a spartakiádbemuta tó. Köszönet érte! 1 ■í* Szikora az újságírók csapatában. (Balról a harmadik) EGY CSAPATBAN SZ1K0RÄVAI Ojságlrő-válogatottunk, amely feltehetőleg a világ egj^ leg­gyengébb csapata, a közelmúlt­ban abban a kitüntetésben ré­szesült, hogy a középpályán megerősítette sorait. Szikora György, a huszonegyszeres csehszlovák válogatott. (Az In­ter Bratislava labdarúgója je­lenleg tényleges katonai szol­gálatát teljesíti, és így a CH Bratislava játékosa.) A Slovnaft lnte.niactcmal Bratislava pályáján üldö­géltünk a „befutó", a célszalag magasságában, ho-gy lehetőleg mlndeint jól lássunk. Keseregtünk a hideg, viharos szél miatt, komor arccal néz­tük a stadion felé gomolygó fekete viharfelhőket, s csodál­tuk a tartáno-n és gyepen vias­kodó atlétákat. Előttünk vil- lámlotí a célba az újdonsült kubai vüágcsúcstartó, Leonard. Szemünk, láttára nyergeit« meg a szelet és röppent több mrnt nyolc méterre PodluzsnlJ tá­volugró Európa-bajnok, és Éva Suranová vagy Bruzsenyák Ilo­na. A Pravda, Slovnaft és a Televízió atlétikai parádéját él­veztük minden ide-gszálunkikal, ml, a két újságíró, amikor egy ké-kmelegttős hölgy érkezett a sajtópáholyba és mellénk ült. Nem volt nehéz megáHapItanl, hogy a Jövevény azonos azzal a Rosemarie Ackermannal, aki a női magasugrás világcsúcs- tartója (195 centiméterrel), és aki éppen az Imént „fúrta“ ma­gát Í91 centiméterrel a léc fö­lé. MLndketten éreztük, hogy a sors ritka ajándékot kínált fel MARSEILLE, BUDAPEST, SZÖFIA Az ötvenes években az egész világ csodálta a magyar lab­darúgást, a tökélyig fejlesztett és csiszolt játékért, és néhány •olyan eredményért, amelyet ma Is emlegetnek. Elegendő talán az 1953-as Anglia—Magyaror­szág találkozót megemlíteni, a legendás „hat-hármat“. A hetvenes években Ismét csodálja az egész világ a ma­gyar labdarúgást: most azért, mert a fiúknak és szakvezető­iknek sikerült a játékot telje­sen élvezhetetlenné és ered­ménytelenné tenniük. Marseil­le után sokan azt hitték {cse­kélységem is e naiv bölcselők népes táborába sorolandó), hogy ez a mélypont, innen már csak felfelé vezet az út. Té­vedtünk. Jött még a hazai, Wa­les elleni vereség, majd pedig a szófiai zuhany. Képletesen szélva: a pók melyet magyar labdarúgásnak nevezünk, egyre lejjebb ereszkedik a falon. A rádióban nemrég hallottam Mik-özben Szikorával futká- roztmn a középpályán, több gondolat fordult meg a fejem­ben. 1. Focizni, Ilyen szinten, mint ahogy Szikora tud, nem lehet megtanulni. Erre születni kell. Ennek a játékosnak az egész mozgáskultúrája más, mint a többieké. Másképp veszi le a labdát Is, arról nem Is beszél­ve, hogy ml mindent lát meg a pályán, ami fö-lött ml — szür­ke halandók — elstklanánk. 2. A sajtóértekezleteken a legtöbb edző, azt hangoztatja, hogy a csapat tagjai Idegileg nem voltak rendben egy-egy rosszul sikerült mérkőzésen. A rossz Idegállapot ■ elfogadható érv, csak az a baj, hogy az olyan Játékos, aki még az ala­pokat sem tudja, kitűnő lelki­...és akkor mellénk ült a magasugrás nojc nekünk. A vllágcsúcstartónő Itt van meiettünk, szívesen vá­laszolna kérdéseinkre, hiszen boldog, mert győzött, méghoz­zá a világ Idei legjobb eredmé­nyével, nem zavarja őt senki. Szerény — azaz mlntmálls — német-tudásomból annyira még futotta, hogy egy autogramot kérjek. Rosemarie Ackennann egy beszélgetést Széchy Ta- mássafj Hargita y, Verrasztó és Soős Csaba edzőjével. Szilágyi János riporter nem mulasztotta el a nagy lehetőséget, és fel­tette a világhírű úszóedzönek a kérdést: Ha Száchy Tamásra ibíznák a magyar labdarúgás szövetségi kapitányi tisztségét, elvállakiá- e ezt a megbízatást, és ha 1- gen, mit tenne mindenekelőtt? Saéchy tennéMetesen mo­solygott a dolgon, és kijelentet­te, ho-gy rengeteg tanulni- és tennivalója van még az űszás- bkn, nem szívesen kontáitoxlna bele egy másik sportágba. (Már ez a kijelenlése Is gyanús, e legtöbb labdarúgóedző és szak­vezető ugyanis évek óta han­goztatja, hogy minden rendben van a magyar fociban, most már az eredmények következ­nek.) — Ha azonban mégis eljátszanék a gondolattal — mondta Széchy —, és elfogad­nám a felajánlott tisztségét, a következőt cseleűtedném: Bevezetném, hogy a sportol­ni kezdő gyerekek úszással kezdjék sportpályafutáaukait Az állapotban sem képes élményt adó teljesítményre. Ilyen lab­darúgók alkotják ma a legfel­sőbb labdarúgó-bajnokság há­romnegyed részét. A labdát bármilyen Idegállapotban tudni kell beívelni a szélekről. A ti­zenhatosra állftott labdát kapu­ra kell tudni lőni: nem a kapu felé va-gy mellé. A lekezelt bőrt tudni kell emberhez to­vábbítani. Ezek ugyanis az a- lapok. Szikora mindezt tudja. Ezért volt élmény vele együtt focIznL 3. A küLőnbözö módon perdl- tett, csavart és nyesett labdák­ról nem Is szólok már. Ezek olyan ritkák — nagy szeren­cse, hogy ml közelről láthattuk, van még Ilyen —, mint a szmog nélküli nagyvárosok. El­jön még a futball reneszánsz.^. Csak vissza kell térni az ősi, a tiszta forrásokhozl mosolyogva tett eleget - a ké­résnek. Tovább aztán nem haladtunk. Ültünk egymás mellett szakál­las kolégámmal, mint két part­ra vetett hal és üveges sze­mekkel bámultuk, ml zajlik a tartánon. Közben azonban mind­ketten azon..keseregtünk, miért nem tudunk németifl. De ha már Heine nyelvén nemértünk, miért nem kezdtünk előbb ta­nulni angolul? Íme, egy példa az életből: Idegen nyelvek tu­dása nélkül nem sportriporter a rlpo-rter. Itt ült mellettünk, negyvenöt percig egy nagy egyéniség, a- kire a világ minden sportújság­írója vadászik, aki mindegyik világrészen sztár, akivel be­szélgetni élmény. Ebből a nő­ből egy van csak a világon: 195 centiméter magasra egye­dül 6 röppent, ö ismeri csak azt az érzést, mit jelent odáig emelkedni. Itt ült mellettünk, mosolyogva, háromnegyed órán át. És ezalatt mindössze egy autogramot szereztünk tő­le. Legalább ezt nyújtjuk át ol­vasóinknak. Szomorú vigasz! úszás az az egyedüli sportág, amelyet már gyermeikkorban Is szinte csúcsszinten lehet űz- nL A fejlődésben levő testet a növekedő csontokat ugyants nem terheli meg a több órás edzés sem (mert a test lebeg a vízben), az ereket, a tüdőt, az izmokat viszont kiválóan fejleszti. A pályafutásukat ú- szással kezdő fiúk tehát alkal­massá válnak a későbbi, nagy megterhelésű tutballedzésekre, és mert mindezt már gyermek­korukban kezdték, jellemük e- gyütt acélosodík szervezetük­kel. Nem lesz hát fennakadás az erkölcsi-akarati tulajdonsá­gokkal sem később. A Széchy elméletben nevelt labdarúgói tizenéves korukban kezdenék a specláMs labdaedzéseket. A ka­maszkor szinte érett labdarú­gókat találna már saemólyük- ben. fi nemes játélmak pedig van miból merítemle a magyar hagyományokból, Majtsellle, Bu­dapest vagy Szófia aligha ts- m^lödne meg a jövőben. Lám, kedves olvasók, ml le Játszottunk egy kicsit a gondo­lat labdájávaL Batta György KARPOV ISMÉT A SZÍNEN A sakkozás új vllágbajnöka, AnatollJ Karpov ismét megjelent a színen! A portrozsl nemzetközi versenyen nevéhez méltóan szerepelt. Ebből az alkalomból eleve­nítjük fel azt a sajtóértekezletet, amelyet Karpov nem sokkal azután tartott, hogy világbajnok lett. — Nagyobb elégtétel lett volna számomra, ha játsz- hatom Flscherrel, nem az én hibám, hogy nem így tör­tént. S ha most Edmundson „papír-világbajnoknak“ ne­vez, ez a kifejezés Inkább Fischerre Illik, aki 1972 óta nem ült táblához — Jelentette ki az újdonsült világbaj­nok. Flscherről szólva Karpov elmondta: nem tudja, ml az oka, hogy az amerikai sakkozó visszalépett a világbaj­noki cím megvédésétől, de reméli, hogy Fischer nem mondott végleg búcsút a sakknak, mert csodálatos sak­kozónak tartja, akinek távozása nagy veszteség lenne. Alaposain készültem a világbajnoki döntőre — foly­tatta. — A sportban sok függ a felkészüléstől és formá­tól, ezért soha sem szavatolható előre, hogy ki lesz a győztes, de én természetesen győzni akartam. Mérkőzé­sünk Izgalmas sportesemény lehetett volna. Karpov hangsúlyozta: ha Fischer egy mérkőzés részle­teiről tárgyalni óhajt, azt csak személyesen teheti. — Bármennyire tisztelem Is Campomanest, g FIDE al- elnökét, aki egy telefonbeszélgetésre hivatkozva arról értesített, hogy Fischer sürgősen találkozni akar ve­lem, kénytelen vagyok azt válaszolni, ha így van, Fis­cher engem keressen fel — fűzte hozzá a szovjet világ­bajnok. — Ha sor kerülne a mérkőzésre, a konfliktusok el­kerülése végett, három-négy hónappal előbb írásban kell rögzíteni a feltételeket, s az anyagi felelősséget Is arra az esetre, ha bármelyik fél felrúgná a mérkőzést. Arra a kérdési«, hogy a külföldi nagymesterek közöl kik azok, akiket g legjobbaknak tart, a világbajnok azt válaszolta, hogy a svéd Anderssont, a jugoszláv Ljubo- Jevlcsot, a brazil Meckínget és a nyugatnémet Hübnert. Ezen a szőkébb körön kívül még két nevet említett: Riblit és Adorjánt. Terveiről Karpov elmondta, hogy júniusban részt vesz Lenlngrádban a Szovjetunió spartakiádján. —ön mindent elért, amit sakkozó elérhet — hang­zott a további kérdés. — Tud-« még tovább lépni? — Szeretnék minél tovább a világbajnoki cím birto­kosa maradni, s ez már önmagában is nagy feladat. E- mellett a sakk művészet, és fejlődésének hihetetlenül tág tere van. Remélem, mint sakkozónak továbbra is ér­dekes életem lesz. (yv) Papp László, a háromszo ros olimpiai bajnok lett a felszabadult Magyarország legeredményesebb sportoló­ja. A második helyen Bal- ezó András végzett. Vajon nálunk ki nyerné a leg­utóbbi harminc esztendő i- lyen jellegű versenyét? A koiieei olimpiai selej­tezőn Kéketi mentette meg a góltól a csehszlovák ka­put. A ír urak nam voltak különösebben veszélyesek, a mieink soraiból viszont na gyón hiányzott a séniit jó zsa. Kitünően helytállt M(i- der józaet a középpályán.

Next

/
Thumbnails
Contents