Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-17 / 25. szám

JŐKAI ■ NAPOK 1975 M a Jftkai-napok első seregszemléjét, a " vers- és prózamon- dék országos versenyét az idén immár huszadszor ren­dezték meg. Húsz évvel ez­előtt, 1955-ben tartották a Magyar Területi Színház ré­gi épületében — az akKorl Iskolaügyi Megbízotti Hiva­tal rendezésében — az első magyar nyelvű országos sza- valéversenyt. A szavaléver- seny a húsz év alatt egyre gazdagodott, bővült, s le­rakta alapjait a mai vers- és prózamondó mozgal­munknak is. Az idei versenyt, akár­csak tavaly, most Is a ke­rületi verí»nyek előzték meg, ahonnan a legjobb vers- és prózamondók jutot­tak el az országos vars^my- re. fA közép- és kelet-szlo­vák iái kerületből minden kategóriából az első, a nyu­gat-szlovákia! kerUietből az e'ső és a második tielveze'.' lépett fel 8 Jóka.i-napokon.) Figyelembe véve, hogy>e ke rületi versenyekről a ' leg- iobbak kerültek be az or­szágos szemlére, le kell sző geznünk, hogy ma.gasabb . színvonalat, kiemelkedőbb teljesítményeket vártunk. A legkisebbeknél, az első és második kategóriál-ian a győztesekkel már tavaly is találkoztunk: Beke Artúr és Mislay Edit Kosioéről (Kas­sáról). valamint a tárkány! Pituk Mihály a múlt évi ki váló helyezésüket az idén ít»ttiételten bizonyítorák. A többieknél, sajnos nem so.k ‘‘igvelemre méltót tapasztal­hattunk. A vásárúti Vagy Kornélia kivételévé' som versmondásban, sem előa­dásmódban nem szárnyalták túl a me.gszokott átlagos színvonalat. Külön kell szól­nunk a szép és tiszta ma gyár beszéd, a 'helyes szö­vegértelmezés és a helyes kiejtés fontosságáról. Az el­ső két kategóriában az Idén ezen a téren elég sok ©i- inarasz-talnivalő volt. Főleg a pöszeség hatott sok eset­ben zavaróan, a gyerekeket felkészítő pedagógusoknak a jövőben erre nagyobb fi­gyelmet kell fordítaniuk! A harmadik és a negte- dik kategóriában, már ha­gyományosan, minden évben a legerősebb mezőny gyű­lik össze. Itt Is egy »or o- lyan vers- és prózamondó val találkoztunk, ak'k már a múltban is hallattak ma­gukról (Kaszás Attila, Gyá­ré Mónika, Kálmán Zsuzsan­na, Vontszemű Henrietta, Süli Gabriella, Csaba Bian­ka, Cseke Márta). Most Is több egyéni megnyila-tko- zást, felfedezésre való haj­lamot .tapasz.talbattun.k ná­luk. Nem hallgatjuk el vi­szont a kifogásokat sem: a tavalyelőtt prózamondásban feltűnt Vontszemű Henriet­ta, aki annak Idején erede­ti és szuggesztív előadás módjával megérdemelt elis­merést aratott, most sok­szor vétett a szép magyar i>eszéd követelményei el­len. Elsősorban magánhang­zóinak ejtésére kellene sok­kal nagyobb gondot fordíta­ni pedagógusainak; szinte minden magánhangzót egy fokkal zártabban ejt. Fel­nőtt szavalőinkná! — értem ezen a gimnazistákat Is — egy-egy ismert előadómű­vész: Berek Kati, Latinovits és másők utánzásának vagy löbbé-kevésbé tudatos hatá­sának a gyanúja kísért. Ne­ves előadóművészek, a rádió, a tévé műsoraiból Ismert szavaiók szo-lgálhatnak u- ,gyan (>éldaként, utáuzásuk szblgal „m.ásolcisuk“ azon­ban a versmondó saját e- gyéniségének a felad--sóval jár, s ez nem lehet egy sza- valónk célja sem. Többször leírtuk már az utőbbt évek során, s most Is kénytelenek vagyunk megismételni, hogy a fel­nőttek kategóriájában — a 20. országos szavalóverse- nyen is — a legalacsonyabb volt a színvonal. A győztes versmondő, Nyustin Éva ki­vételével az országos szem­le ötödik kategóriájában nem találkoztunk figyelem­re méltő előadóval. Igaz a mezőny sem volt teljes. Né hány járás mér a kerületi versenyen sem képviseltet­te ma.gát, a kerüle'-i ve— seny győztesei kőéül pedig néhánvan — ísmeiretlen o- kokból — nem jelentek meg a jó-kai-napokon. Szólnunk kell a követel­mények, a prózai alkotások kiválasztásáról Is, mivel Itt még sok klha-sználatilan le­hetőség van. Az I. és II. ka­tegóriában ismert, agyon- szavelt, elc.sépelt verseket, meséket hallunk, aránytala nul kevés a mai, élő Iro­dalom. Ez a megállapítás a többi kategória versenyzőié re ts érvényes, bár az Idén már találkoztunk eyv-egy' kellemes me g'eije léssel (Nagv bászlő költeményei, a romániai ma.gva.r költő. Kányád! Sándor verse. | Vers- és prózamondó ön­tevékeny mozgalmunk csak akkor léphet előre, ha az említett hibákat Időben kd- k-yszö'böH. S ez nagyon hosszú, türelmes és céltuda­tos hozzáállást kíván mára kezdet kezdetén, az Iskolai, a helyi, a körzeti szavaló- versenyek előkészítésénél. A szlovákiai magyar báb­játszás csak nemrég eresz­tett gyökeret kultúrálds éle­tünk sokrétű talajában, s bár a múlt években a kas­sal Glóbusz bábegyütites jó­voltából országos viszony­latban, sőt határainkon túl is hallatott magáról, után­pótlásról nemigen beszélhe­tünk. Annál örvendetesebb, hogy ma már van több szá­mottevő bábcsoportunk, s hogy együtteseink színvona­la javul. Az Idei Jókai-napökon a már ismert együtte.seken kí­vül ú] csoportok Is szere­peltek. .A bábegyUttesek II. országos seregszemléjén hat gyermek-kategóriájű együt­tes vett részt. Ezeknél ör­vendetes javulást tapasztal­hattunk a díszletek, kellé­kek és a bábuk elkészítésé­ben. Több együttesnél, a múlthoz viszonyítva, a ren­dezői munka javult. ,A szín­padi beszéd viszont ezeknél a csoportoknál Is csökken­tette az egyes produkciók művészi színvonalát. Bábját­szóink természetes to.eé- konvsága, alkotóvágya már eddig Is sok örömet szer­zett legifjabb nézőinknek. .A népművelési szervek fo-ko- zottabb gondoskodása, cél­tudatosabb módszertani se­gítsége a biztosítéka annak, hogy a legifjabb nemzedék a jövőben még jobb teljesít­ményeknek tapsolhasson, s hogy bábmozgaimunk az ed­diginél Jobban betölthesse szerepét és egyre inkább a műkedvelő művészeti moz­galom szerves részé'Vé vál­jék. Kulcsár TiBör Vass Lajos, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Enekka rát vezényli Lőrincz Gyula, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a CSEMADQK országos elnöke, átadja a legjobb rende­zés díját Szlosziar Pálnak, a fifakovól (fUIekij Kovo- smalt üzemi klubja és a CSEMAOOK helyi szervezete színjátszó egyutese rendezőjének. Beszélgetés MIHAIL SOLOHOVVAL . •t'.. EGYÜTT SIRM ÉS KACAGNI HÖSDNKKEl KERDES: a nagy írók köny­veinek döbbenetes életigazsága minden bizonnyal nemcsak a tehetségből (akad. Mi kell még ehhez? SOLOHOV: Egyik újságíró kollégám egy napi postámra pillantva nagy együttérzéssel mondta: Ennyi levélhez egy e- gész minisztériumi apparátusra lenne szükség! Azt hiszem, ez ártana csak igiaián egy Írónak. Ha elszige­telnék az élettől, mindattól, a' ml történik, úgy is mondhat­nánk, Irodistává válna. Miről írhatna akkor, ha elzárnák ,az emberektől, de még a leveleik­től is. Csak úgy lehet hosszú életet élő könyveket írni, ha az em­ber jól Ismeri az életet, becsü­lettel ír meg mindent, átélve a könyv eseményeit. Én a Donnál születtem, a Donnál é- lek. Itt kezdett formálódni írói sorsom. 1930-tóI pedig élelem, minő a kommunista élete. Egy­szerű kozák környezetben, a- melyet a szovjethatalom támo­gatásáért vörös kozákságnak neveztek. Hatodik évtizéde fi­gyelem, hogyan nőtt bele a kozákság a szocializmusba, ho­gyan válnak a vörös kozákok utódat koiho 2ftag,gá, agronómus- sá, az ÚJ élet gia-zdáívá. S e megújult élet egy rész© benne van a könyveimben. KERüES: Az ön könyveit át­lapozva meggyőződik róla az ember, hogy a Nagy Honvédő Háború az őn alkotásai sorá­ban — csakúgy, mint a nép sorsában — nem epizód volt, ha­nem hósköltemény. Mi alapoz­ta meg a témához fűződő kap csőlátót? SOLOHOV: .Alekszéj Tolszt-oj egyszer azt mondta, hogy a múlt háború még legalábij 200 évig képes meglhletni az alko­tókat. Népünk drága árat fl■2^e- tett a győzelemért — 20 mil­lió emberéletet. S hány embert tett rokkanttá, hány so-rsot zú­zott össze a háború. Erről nem szabad megfeledkezni. Sokat kell tennünk azért, hogy mé­lyen emlékezetbe vésődjék, mi- ly^e-n jsúlyos Hjegpróbáltatások jutottak osztálypésziji .a ^íovjet népnek a hitlerlzmus ellen ví­vott harcban. Egyebek között Igaz könyveket kell ImJ a há­borúról, már csak azért Is, hegy az ne Ismétlődhessék meg újra. Vissza kell adni a népilé- lek minden rezdülését, az ér­zelmek minden árnyalatát — az anyai fájdalomtól a katona á- dáz dühéig, s mélységes bánat­tól a nép győzelméig. A fasiszta gépezet csak nagy­szerű jellemű olthatatlan élet- igenlésű, önmagukban és álla­mukban határozottan és feltét­lenül bízó emberek tudták szétzúzni, ök. az én hőseim tudták; eljön az óra, amikor Hitlerből egy csontocska se marad, de nékik újra élni. sze­retni, építeni kell. meg kel! va­lósítaniuk földi emberi k-jlde- íésüket. _____ _ ^ KERDES: Mit csinálnak most regényliösei, Mihail Alekszand rovics? SOLOHOV: Tovább harcolnak. Legfőbb tö-rekvésera, hogy mé­lyebben feltárjam lelkivilágu­kat. Hiszen a háború esemé­nyei elvájaszthatatlanoik • rész­vevőinek gondolataitól, érzel­meitől, hangulatától. Csak úgy lehet megérteni, hogy miért győz a kato-na, a tábornok, ha megértjük, ml vtltíe előre, mi Irányította tetteit. Ehhez pedig nem elégsé.gesek a személyes háborús tapa.szíalatok, s az, a- mlt magam átéltem. Sztrelcov tábornok a’-.akján dolgozva különf>sen nagy fi­gyelemmel hallgattam régt is­merősömet, Lukín tábornokot, beszélgettem sok volt katoná­val. Minden találkozó után a- karatlanul is arra gondol az ember, milyen leírhatatlan erő rejlik népünk eszmei meg.gvö- zödé.sében, hitéb.tn a szocialis­ta haza védelm-ének szent ü- gyében. Népek és nagy eszmék győz­nek, s nem elsősorban katonai iskolák, stratégiák és hadsere­gek. Hadd tudja meg a világ, hogy milyen nehéz volt kivív­ni a szovjet embernek a bol­dogságot, s milyen határozot­tan tudják azt védelmezni. — on — HARCOK A SZOCIALISTA KULTÜRAERT I. A párt a kulturális forradalom előkészületeinek élén A felszabadulás utáni első évek a szocialista kultú­ráért vívott harc fontos szakaszát képezték. 194S után, amikor küzdelem indult a nemzeti és demokratikus for­radalomnak szocialista forradalomba való átmenetéért, megkezdődött g társadalom kultúrális átalakítása, a- inelynek tervét Csehszlovákia Kommunista Pártja lénye­ges vonásaiban még a háború előtt kidolgozta. A kulturális fejlődést a kommunista párt rögtön a fel- .szabadulás után irányítani kezdte. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az SZLKP Területi Titkársága már április 18-án, tellát két héttel azután, hogy a Vörös Hadsereg felszabadította Bratislavát, tanácskozásra hívta össze a kulturális élet képviselőit, hogy megtárgyalják a művé­szet egyes ágazatainak az irányelveit. A Pravda ezt az eseményt vezércikkben méltatta; hangsűlyozta benne, mennyire szükséges társadalmunk irodalmának és mű­vészetének az élettel, valamint a politikai események­kel való szaros kapcsolata. Többek között ezt írja: .,E- zért ma. amikor a közélet megtisztítását követeljük, nem feledkezünk meg a kulturális élet megtisztításá­réi sem. új alapokon való kialakításáról. Nem feledke­zünk meg a kultúra új tartalmáról sem, amelynek meg kell találni a szoros és közvetlen kapcsolatot a dolgo­zó nép tömegeivcl“.­A szlovák értelmiségiek lelkesen egyetértettek a CSKP kultúrpolitikai programjával, mert nemcsak a kommu­nisták szükségleteit és érdekeit fejezte ki, hanem a nemzet túlnyomó többségéit is. Megmutatkozott ez a művészeti és tudományos doljBOZók első kongresszusán, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés első évfordulóján hívtak össze Banská Bystricán. A jelenlevők maradéktalanul azonosultak a pártnak az igazságos társadalmi rend megteremtésére irányuló szo­ciális és kultúrpolitikájával. A kongresszuson a szlovák kultúrális, művészeti és tudományos élet legkülönbö­zőbb ágazatainak azok a képviselői vettek részt, akik a klérofasizmus ideje alatt is megőrizték feddlietotlensé- gUket. Az összejövetel főszónoloa Laco Novoinesk^ volt, az ismert kommunista költő, publicista és politikus, aki akkor a legmagasabb politikai és állami tisztségeket töltötte be a kultúrában. Felszólalásában figyelmét 1^- inkább arra összpontosította, hogy feltárja történelmi értelmét, kölcsönös egymásra való hatását a legprog resszivebb társadalmi erők szociális és fasisztaellenes harcának. Kijelölte azokat az etikai kritériumokat, a- melyek szerint értékelhető a kultúra szerepe, helye eb­ben a harcban és az új társadalom építésében. Meg­okolta annak fontosságát, hogy a szlovák kultúra azok­ból az eszmei forrásokból merítsen, amelyek a szovjet társadalmat, kultúráját éltették. Szólt arról is, mennyi­re szükséges a haladó cseh irodalommal való szoros kapcsolat és szellemi kontextus. A többi felszólaló azt boncolgatta, hogyan állták ki a kultúra egyes ágazatai a történelem próbatételeit, és mi­képpen lehetne segíteni az új életet. „A szlovák kuitn- rális dolgozók egész hada akar nekivágni az építő mun­kának a kultúra közönségének szándékunkba és kultú­rális éltünkbe vetett teljes bizalmának kíséretében“ — ezzel a hitvallással körvonalazta Laco Novomesky a szlovák értolmiségiek progresszív részének társadalmi pozíciáját. A szlovák művészek és tudományos dolgo­zók kongresszusának kiáltványa azt tűzte ki fő célul, .hogy a szlovák kultúra ne csak a kulturális dolgozók szűk körének Ugye legyen, hanem váljék végre az e- gész nemzet ügyévé.“ Szlovákia Kommunista Pártjának vezetősége továbbra is figyelme középpontjában tartotta kultúrpolitikai programjának kidolgozá.sát. 1946 áprilisának végén, a lig egy hónapra a CSKP Vili. kongresszusa után, az SZLKP megrendezte Martinban a kultúra egyes terüle­tein dolgozó értelmiségiek kongresszusát, hogy megvi­tassa a kultúra minden ágazatát átölelő, részletesen át­dolgozott programot, amely a CSKP kongrasszusán kitűzött stratégia célt, „a nemzet ás az állam kultúr- palitlkai vezetését“ volt hivatva megvalósitani. laco Novomesky, g Kommunizmus a szlovák nemzeti eszmében című programbeszámolójában a marxi lenini kultúrpolitikai koncepciót fejtette ki Szlovákia adott körülményeit alapul véve, és meggyőzően mutetta ki -azt, hogy mindez szerves folytatása a nép szolgálatá­ban állú szlovák értelmiségiek nemzedékei haladó, szo- ciális-kaltnrúlis törekvéseinek, 0. Pavlik az Iskolák — Szlovákia kulturális fejleszté­sének alapkövei című feszólalásában érvekkel bizonyí­totta szükségességét azoknak a radikális iskolai refer moknak, amelyek megfelelnek a formálódó, új társada­lom igényeinek. M. Chorváth a Szlovákia kulturális fej­lesztése című felszólalás szerzője sok mindenre kitérő tervet terjesztett elő, amelyben részletezi a népművelői munkát, szólva az iskolán kfviili nevelésről és a dolgo­zók művelődéséről, a tudomány, az irodalom, a művé­szet tervszerű, megszervezett-intézményesített fejleszté séröl, valamint arról, hogy ezeknek az ágazatoknak az eredményei miképpen jussanak el a nagyközönséghez. A többi felszólalás és beszámoló az SZLKP propagandis­táira, kulturális dolgozóira az akkori politikai helyzet­ben váró feladatokat elemeztek. Szó esett arról, hogy el kell mélyíteni a kapcsolatot a szocialista cseh iroda­lommal, illetve annak alkotóival, s az értelmiségiek so­raiból újabb egyéneket kell megnyerni az SZLKP politi­kájának, kultúrpolitil^ai programjának, és még sok más­ról. Laco Novomesky zárószaveiban joggal nyugtázhat­ta, hogy „semmilyen politikai tényező az új Szlovákiá­ban nem bontakoztatta ki olyan teljességben a szlovák nemzeti kultúra megteremtésének programját, mint a mi pártunk.“ A szlovák kultúra átformálásának és megformálásá­nak terve messze túlmutatott a népi demokratikus rend­szer keretein. A párt megfontoltan, céltudatosan terem tette meg a feltételeket a kultúrában a szocializmus győzelméhoz. ................ ,......I ...... _ KAROL TOMIS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents