Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-17 / 25. szám
A essz—200-as villanynioz- dony. és a novacserkaszi gyár szerelőcsarnoka A Szovjetunió egyelwk közt olajat, földgázt, fémeket, légi közlekedési eszközöket és berendezéseket, é- pitöipari, útépítő, mezögaz daságl gépeket és szerszámgépeket szállít a szocia'.sti C:->ehszlovákiának. A csehszlovák gépipar pedig termékeinek 40 százalékát exportálja a Szovjetunióba. A termelést kooperáció és szakosítás éppen a gépiparban fejlődik a leghatékonyabban. Űj típusú kovácsoló- sajtoló berendezéseket, fém- forgácsoló, öntödei, textil, bor- és cipőipari gépeket dolgoztak és dolgoznak ki közösen, kifejlesztettek egy egész. Az atomerőmű részegységek kidolgozásában kibontakozott szovjet-csehszlovák e- gyüttmüködés nemcsak a két fél, hanem valamennyi KGST-ország számára fo-ntos. A KGST gépipari állandó bizottsága néhány évvel ezelőtt határozott a 200 km/ óra sebességű víManymozdo- nyok ktfejleszté.sérM. A bizottság a Skoda vilianyraoz- dony építőinek' tapasztalatait figyelmébe véve, 'befonta e program megvalósításába a csehszlovák stmkem- bereket. Riportunkat a Szocialista Csehszlovákia című lap szerkesztősége készítette a két testvért ország villanymoz- donygyártásáv-al kapcsolatos együttműködéséről. A szovjet-csehszluvák gazdasági együttműködés krónikája bővelkedik a jeles dátumokban. Ezek egyike. 1974 végére esett, amikor a csehszlovák gépgyártók átadták a Szovjet Vasutakiiak az eziedik CSS7—2 típusú vüianymozdonyt. Ezek a mozdonyok nemcsak a Moszkva és leningrád között közlekedő Avrora és Jimoszty expresszvonatok utasainak elismerését vívták ki, hanem a transzszilxé- riai vasútvonalakon is jól vizsgáztak. .A Skoda Müvek csakneiv fél évszázada bocsátotta ki szárnyas nyíl emblémával ellátott első termékeit. Gazdag tapasztalatai alapján a csehszlovák gépipara KGST- ben a gyors járatú villany- mozdo.nyo'k gyártására kezdett szakosodni, és összehangolója lett ennek az á- gazatnak. Csehszlovákláhan mo.;r új, nagy teljesítményű, egyenárammal működő vill.inv- mozdonyt fejlesztettek ki. .A essz—200 ast a plzeűi Skoda Művek készítik a Szovjet Vasutak számára. Ezzel a mozdonnyal 5 és fél órá- r.ój 4 órára rövidül a Moszkva—Leningrad közötti út. Az új mozdonnyal vontatva az Orosz 'Trojka expresszvonat óránként 200 kilométeres sebessé,ggel közlekedik majd. A Skoda Művek 1975 Illán főleg Ilyen villanynioz- donyokat fog exportálni. A Skoda-gyáriak feladatát megkönnyítette a vasúti közlekedési kutatóintézette! kialakult együttműködés. Az új essz—200-as mozdo-ny sok alkatrészét, anyagát és részegységét a Szovjetunió szállítja. .A villanyinozdony- lervezétében és eikészitésé- hen a szovjet szakem)>orek és tervezők mellett lengy-cl és magvar mérnökök is részt vállaltak. A Skoda- gyáriak közvetlen tudományos-technikai együttműködési megállapodást kötöttek a Novocserkaszi Vil'lanvmoz- donygyárral. Ez a szovjet nagyüzem ma.gas műszaki színvonaláról, valamint kiváló minőségű, VLZOT típusú tehervillanymozdonyáról híres. — A szovjet kollégákkal folytatott egyiittmükö-désünl: messze túllép az azonos profilú külföldi vállalatok formális kapcsolatain, Igazi testvéri viszonyt jelent —v mondta Frantiőek Palik, a' a viUanymozdonyak főkön- struktörje. — Kicseréljük egymással kutatásaink eredményeit. Me.gkaptuk például szovjet barátainktól a gvor- suláshoz és a fékezéshez szükséges villamos bei'ende- zések tökéleterahb rendsze- lének a dokumentációját, ami bizton^gosabbá teszi az üzemeltetésT Szovjet kollégáink pedig a villanymozdonyok alvázának gyártását alkalmazzák. A szovjet és a csehszlo- I vák vállflla-tnak, végső fokon pedig a KGST többi őr- szá.gának egyaránt hasznos az ilyen együttműködés. Ti EWIWr- -; W allo Brigitta a tábláiéhoz lép, gyors ma- .gabiztos mozdulatokkal felvázolja mindazt, amiről beszél. Anélkül, hogy tudnék angolul, megértem, m.röl van szó. — Elárulná, miért Ilyen népszerű ön itt, a koíicai (kassal] nyelviskolában? — Népszerű -vagyok? Ki mondta? A diákjaim? És mások ls?l .An-nyi az egész, hogy a tanár szóval nem húzok válaszfalat magam és a tanulók között. A közvetlenség, a kedvesség Is pedagógiai fogás. S ezek szerint, eredményes is. Az egyik óráját, amelyet felnőtteknek tartott, meghallgattam. Szinte csak angolul beszélt. Minden gondolatot ügyes rajzza szemléltetett a táblán. S hogy mennyire elégedeG.ek a tí é- KOK a magyarázattal, az bizonyítja a legiOhban, hogy több padban is előkerült a magnó, rögzilcttéri az óra a nyagát. Odahaza aranyat é'- — jegyezték meg néh.ánvan — Ilyen különös raóifsz.er- rel ad elg? — tettein *e! a kérdést óra után már az 1- rO'íájában. — Nem az én találmányom, de megtetszett és alkalmazom. Évente Járok nyelvtanfolyamokra, ott kap tara az alapötletet eubaz, persze az évek során szerzett tapasztalataimat is hozzáadagolom. A világon egyre jobban megho-nosod'k ez Angolórán „A közvetlenség, a kedvesség is pedagógiai fogás.“ az oktatási módszer. .A tanár az első évben nem Íjásznál könyvet a munkájúhoz, a diákoknak smesen könyvük, füzetük, csak képek ré vén ^ rögződik- bermü-k a magyarázat. emlékezetből tanulnak. Ez a módszer legalább napí-j3—4 . ór*- e- gyütt töltött Időt igényel. Brigitta még nincs harmincéves. .Magatartása, külseje fiatalos, -lendülete a tizenéveseké. • — Szinte óráról órára •„'állítom át magam“, mert vannak 12 és 70'éves diáV- jaim Is. A gyerekekkel hálásabb dolgozni, mert sokkal több bemiük a kita-r-tS.s. a felnőttekkel viszont érdekesebb. .Aztán arra tereljük a beszélgetést, hogyan került kapcsolatba az angollal, a . tanítással. — Tizeohat éves voltam, amikor a Kultúra és Pihenés Parkja nyelvtanfolyamot Indított. Jelentkeztem, aztán mégis meggondoltam. Ott viszont „készpénznek“ vették a jelentkezésemet, és felszólítottak, hogy látogassam a tanfolyaraot. E-men tem. Tetszett, és megtanultam angolul. Közben beie- jeztera a gimnáziumot, majd Eperjesen angol-szlovák szakon tanítói képesítést szereztem. Ekkor még nem voltak határozott terveim. Magam sem tudtam pontosan, mit akarok. Tanítani mentem azzal az'elhatározással: majd meglátom, ml lesz l>e- tőlem. Beszélgelésüpk alatt mind végig az volt az érzésem, hogy számára a munka, a 'auftás nem kenyérkereset, l'iinem hivatás, szenvelé'v. — Én teljes tudásommal, becsületesen dolgozom! Családi, egyéni, anyagi gondjaimat nem viszem az osztályba. Bármilyen borongás hangulatom van a tanítás előtt, az óra kedvességre kötelez. De azt Is elvárom, hogy velem szemben Is így viselkedjenek. Én a maximumot adom, s így nyugodtan nézhetek bárkinek a szemébe. Élvezem a munkámat, nem fáiiaszt. örüfök. ha a diákok körében lehetek. — Az angolon kívül más nyelvet is beszél?-— Oroszul tökéletesei, de németül sem adnának e'. A magyar és a szlovák egvformán jó! megy. Wallo Brigitta, aki új tartalmat adott e szónak: pedagógus. Zolczer János Foto: Csernay M. fjllAGGAZDÁ'áSM Nagy mennyiségű földgázt termel a Szovjetunió A Szovjetunió az idén az első negyedévben 71.3 milliárd köbméter földgázt termelt ki, 11 százalékkal többet, mint az elmúlt év megfelelő időszakában. A háromhavi tervben előirányzott kitermelést körülbelül egy- milliárd köbméterrel túlszárnyalta. Egyébként a tervek szerint áz évi termelés 285 miliárd köbméter földgáz lesz, azaz 24 milliárd köbméterrel több a tavalyinál. Ebből a nagy mennyiségű földgázból igen sokat belföldön használnak fel fűtésre és a vegyiparban. 1971-ben eszközöllek nagyobb beruházásokat, és 1974-igg nyolcmil- fiárd rabéit fektettek be. E négy év alatt 90 000 kilométer hosszúságú gázvezetéket építettek. Sok földgázt természetesen külföldre szállítanak, elsősorban a KGST országaiba. Jugoszlávia hárommilliárd köbmétert kap. ha lelépUI a vajdasági gázvezeték, de feltehetően többet i*, amennyiben a Szovjetuniónak lesz még feleslege. A TOK A NEMZETKÖZI PORONDON A külföldi lapok és a gazdasági szakemberek felfigyeltek arra, hogy mind több ország gazdasági kapcsolatra kíván lépni a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, s már megszületett több államközi szerződés a gazdasági együttműködésről, illetve a kereskedeinii kapcsolatokról. Ezen a téren a japánok a legtevékenyebbek. már tavaly is 50 millió dollár értékű áruforgalmat bonyolítottak le Észak-Vietnammal. Az USA állítólag e- rélye.sen tiltakozott a japán kormánynál, hogy a kereskedelmi megegyezések a nehéz tehergépkocsikra is kiterjednek. Egyébként az észak-vietnami piacot a svédek is felfedezték, s már építenek ott egy gyársornzatot a cellulóz- és papíripar számára. Ennek értéke 770 millió korona, a teljesítőképessége 55 000 tonna papír.
