Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-17 / 25. szám

3 A kamion ét a három világot járd soiör; Vendelin Brehovak^. Emil Bororihka és Fray Oszkár Foto: Némoth KAMIONNAL DAT01YA0RSZÄGBAN GALANTA — BiAGDAD A kél város kösötti távolság kb. 4500 kilométer, az idneltolödás két óra. A repülő­gép ezt az utat 2-3 éra alatt teszi meg. H^iiy napa alatt teszi meg ezt a távolsá­got egy 20 tonnás kamion, ha átlagsebessége éránként 80 kilométer? KétisraeretlenO egyenlet. Gyerekjáték a megoldása, pláne most, a tanévvégi hajrá idején. Az eredmény; öt nap. TIZENHAT SEBESSÉG-FOKOZAT A mikor náluifk mindenki alszik, az autéiitak akkor cipelik hátukon a leguehezehb kocsikat, a kamionokat. Vannak 40-50 tonnásak is. Azok, amelyek Calovöról (Megyerröl) Irakba tejport szál­lítanak, 20 tonnásak. Ha négy Ilyen 20 ton­nás, pótkocsis kamion 100 kilométeres se bességgel halad egymás mögött, az már szépen felkavarja a levegőt. — Van valamilyen rejtélye aimak, hogy a kamionok csoportokban járnak? — Igen, de elárulhatom. Azért járunk csoportokban, hogy szükség esetén segít sunk egymáson, és megvédjük egymást az esetleges kellemetlen tolakodöktól az Ide­gen országban. A TIR jelzésű kocsik veze­tőt rendkívül barátkozék. A bajba Jutottól nem azt kérdik, hogy melyik országbé! lőtt, hanem azt, hogy mire van szüksége. A TIR a védjegyünk és szerencsesaavunk. Beülök a hatailmas VOLVO veaetőfülkéjé be, és ott, félemelet magasságban folytat­juk a barátkozást Vendelin BrehovSk^val, a galántal CSAD sofőrjével. A komplikált sebességváltó karján tizenhat sebességfoko zat. — Nem hiszi, pedig így van: 16 sebes­ség között válogathatunk. — Én né.,ggyel Is csak nehezen boldogu­lok. Rám néz csodálkozva. — Minden valamirevaló kocsinak lega­lább öt sebessége van... Beszélgetésünk müszaW része ezzel a baklövéssel véget Is ér. — Biztonságban érzi magát a külföldi u- takon? — Csak két lábbal a földön állva érzem magam biztonságban. Közlekedési előírások táblák? Vannak minden oivilizált ország ban. Irakban viszont csak 50 kilométeren ként egy-egy. Azok Is érthetetlenek, nehéz • rajtuk eligazodni. Néha megfeledkezem ar­ról, hogy ház nagyságú terhet vontatok magam után, és izgulok az útkereszteződés előtt, mert nem tudom, ki rohan belém. Szerensére mindenki meggondolja, hogy „fejjel menjene a falnak. Négyezer-ötszáz kilométer, oda-vissza ki ioncezer. Ekkora úton sok minden történ­het az emberrel. Átélhet komikus helyzete­ket, de akár meg Is halhat. Mire gondol e mögött a hatalmas volán mögött? — Az útra. Ha azon veszem magam ész re, hogy nem a kocsi és az út jár a fe­jemben, akkor helyet cserélek a kollégám­mal. Itt nem lehet játszadozni, nincs értei- rníTTj vtptuskodáSWrrtC------­A két sofőr 300 kil ométeren ként vagy négyéránként váltja fel egymást. Éjszaka, ha már különösen fáradtak, kis Időre le­állnak. Aludni viszont csak ott tudnak, a- hol megbizonyosodtak arról, hogy ők is és a szállítmányuk is biztonsá.gban van. A szállítmány? — nézek kérdően Brehovskő- ra. — Irak lakosságának a 91). százaléka arab, 8 százaléka kurd. Gyakoriak a helyi nézeteltérések, és ez reánk is kihat. Ha harcias kurd közeledik a kocsinkhoz és cl .garettát kér, akkor szó nélkül adunk, akár egy dobozt Is. —És ha nem? — Akkor elveszi, de előtte még össze­töri kabinunk ablakát. 19 NAP ALATT 10 KILÖT FOGYOTT Irak és annak fővárosa. Bagdad, nagyon sok mese színhelye. A datolyaország úgy él az emberek tudatában, mint az AW pa­sák és titokzatos keleti üzleteik hazája. — De bárhogy haragusznak Is érte a kurdO’k. én azt hiszem, hogy a Bagdadi toil- vaj nemcsak mesecím... — A Galénta és Bagdad közötti utat öt nap alatt teszik meg. Milyen az étlapjuk? — Kérdezze meg Borovtökát! Borovlifka nem ital, ha hozzátesszük, hogy Emil. ö a VOLVO kéttagú személyze­tének a főszakácsa. Mellékfoglalkozása so- ;ör. Amit főz, csak ínségben ehető, de hát amerre elhalathiak, nincsenek első osztó lyú éttermek, és így Jó étvággyal elfő gyasztják a neveslncsen löctyöt Is. — Magyarországon, Jugoszláviában és Bulgáriában válogathatunk a jobbnál jobb falatok között, de Törökorszá.gban és Irak- l)an egy kicsit éhezünk. Előttük Ismeretlen az európaiak szála íze. Kenyér helyett édes palacsintát estinek, nem ismerik a sertés­húst, csak a bárányt, kecskét; egyedül gyti inölcsöt és zöldséget tudunk vásárolni ná luk. Datolyából van rengeteg. Irak a világ .egnagyobb datolyatermelöje. Fray Oszkár, a .galántal CS.AD másik VOLVO-'kamionjának a sofőrje egyszer 19 napot vesztegelt Irakban. .Alkatrészre várt. megrepedt a motor hatodik hengerének a hüvelye. — Pechemre akkor éppen 40 fokos hő­ség volt. A kocsi kabinjában lélegezni sem lehetett, még éjszaka Is 40-50 foikot muta­tott a hőmérő. A víz olyan forró volt, hogy teafözéshez gyorsforraló se kellett, csa.k beleszórtuk a teát a vízbe és 2-3 perc múl va már Ihattok Is. Fray szkár 19 nap alatt 10 kilót lefo­gyott. Remek teljesítmény. Szabadi a fogyó­kúra receptjét? — Kérem; 19 nap állandó szaunázás sa­ját verítékben, Itt-ott egy csésze forró víz, könyöradomány az arra haladó TÜR-esektöl, — magyar szalámi, bolgár sajt stb. Levet­kőzni nem szabad, aki vét a puritán tör­vények ellen, megbüntetik. — Remélem, nem unatkozott a 19 nap alatt? — A legunalmasabb k-önyv Is érdekfeszi- több azoikkal a napokkal összehasonlftva. Nincs untatóbh és Idegtépőbb állapot a semmittevésnél. — Milyenek a bagdadi lányok? — Nem tudom. .A cipőik nagyságából I- télve, kecses lábuk lehet. Én többet nem láttam belőlük. Az íraki asszonyok, lányok arcát fátyol takarja, és még a le.gnagyobb hőségben Is földig érő szárit viselnek. A két VOLVO személyzetének nemcsak mint szakembereknek, de mint hazánk pol­gárainak is helyt kell állniuk. Ismerniük kell azoknak az országoknak a nyel­vét. amelyeken áthaladnak, a lakosság mentalitását, egyszerűen azért, hogy el ne vesszenek. Galántát nagyon kevés országban ismerik. Mindenki a fajéra mutogat a dél-szlovákiai város neve hallatén,' biztosan a hőség tejére ment szegénynek, gon­dolják. Húsz-harminc tonnás kolosszusok mozgásba hozásához, irányításához sok éves veze­tői tapasztalatra van szükség. Ez alapvető követelmény. A sofőrök, akikkel beszélget­tem. a galántal CSAD legjobbjai közé tartoznak. Tavaly rezortkitUntetést kaptak, aze­lőtt pedig a vállalat igazgatójától kaptak elismerést. Egy héttel ezelőtt, amikor jó utat kívántunk a két kamion sofőrjének, 33 000 kilométert mutatott a tahométer. Mire e riport megjelenik, ők már itthon lesznek. Reméljük, épségben, egészségben. —Z— Ä pedagógus hivatása a Német DemokraMkus Köztársaságban a !eg- megbecsültebbeik közé tar­tozik. A tanítóképzőkbe a legjobb diákok kerülnek, 1 gényes tehetségvizsga utá-t, amelyen a politikai anga- zsáitságot és a származást IS tekintetbe vesztk, így nem csoda, hogy a tanítóképző sok lemorzsolódása a többi főiskolával összehasonlítva a legkisebb. Több középis­kolában kutattam a peda.gé- gus hivatás népszerűségé­nek titkát. Renáta Girke 14 éves cochstedti diáklány ezt vá­laszolta: — Csaik tökéletes ember '.ehet pedagógus. Nem isme­rek rossz tanítót sem szak­mailag, sem emberileg. .A szüleim Is peda,gó,gusok, a háború után végezték é a ‘anítóképzöt. Én Is ezt a p4 iyát választottam. A pe-lagó gus munkáját a kertészéhez hasonlítanám: a kerté >ztő; íügg, hogy ősszel mtiven termést takarít be... ,A háború után, tavasszal, amikor a virágok már nyíl­hattak, a gyerekek nyugod­tan játszhattak, és a föld­művesek békésen dolgozhat tak a határban, az Iskolák is kitárták kapujukat. Félig romba dőlt épületekben, raktárakban, vagv iskolának kinevezett kastélyban indult az 1945/46-os tanév. Volt olvan Iskola, ahol csak e gyetlen szakképzett pedagó gus működött. Azokban az években a fárasztó úttörő munkát a népi tanítók (wolkslehrer) végezték. A fiatal főiskolai végzettségű tanárok az ö tanyítványaik. M a az NDK tanárkép zöl a legmodernebbek közé tartoznak eur.A pai viszonylatban Ls. A lan terv különösen sok időt szentel a gyakorlati tantár gyaknak. Meglátogattam a halle 1 pedagógiai főiskolát, és részt vettem egy harmad! kos tanárjelölt, Margaret Linde matemaf,kaszakos gyakorló tanítási óráján. Az óra után egyetlen kérdést tettem fel Margaretnek: Mi Iten látják a gyerekek a matematika gyakorlati jelen­tőségét? — A számtan a többi tan tárgy alapja. Nélküle nincs logika, sem pszilcha(.óg:a, sem ábrázoló mértan. A fi­zikáról, kémiáról talán fe­lesleges Is szólnom. A ma- tematika a logikus gondol­kodás alfája és ómegája. A .gyerekeket első osztályos koruk óta ebben a szellem­ben neveljük, így a mate­matika semmivel sem na­gyobb „mumus“ számunkra, mint a tesitnevelés vagy né met nyelv. Margaret tagja a tanár­képző kultúrcsoportjának. É nekel és .szaval, ezenkívül plonírvezető. Hetente egy­szer kirándul „gyerekeivel“ a természetbe, herbáriuma van, és tenyérnyi „kertecs­RIPORT AZ NDK-BÖL 1972-ben az NDK államháztartásából 6,8 milliárd már­kát biztosítottak az oktatásügyi céljaira. Felvételünk a berlini tanítók házában a jövő pedagógusai között ká szült. „MINDENES“ HÄZ-TANITÖKNAK kéje“ a diákotthon ablak- párkányán. Margaret mate- mátika-bllógla szakos. — Höl tölti S2!abad idejét: — Micsoda kérdés?! Hát a tanítók házában! T anítóik háza van az NDK minden nagyobb városában. Mi a leg­nagyobbat, a berlinit láto­gattuk meg. Lenyűgöző. A tévétorony felépülése előtt az Alejoander tér földtt a ta­nítók háza dominált. Tizen két emeletes, ötvennégy mé tér magas. Minden terme a (MHlagógusoké, nekik szol iái, időseknek és fiatalok­nak, pedagógusnövendékek nek. A tanítók házában van az a kongresszusi nagyterem, amelyet az 1973-as VIT résztvevői jól ismernek: itt látták vendégül többek kö­zött Angela Davist Is. Van Itt fehér tanácsterem, sárga és vörös étterem, több pró- baoenem, előadótermek, ka­binetek, amelyek felszerelé­sének értéke csak csillagá­szati számokban fejezhető ki. Van Itt színház, táncte­rem, cukrászda, tejbár és a felsorolás még így sem tel­jes. Itt folyik a környék ta­nítóinak szakmai továbbkép­zése, és a tanítók háza a főváros tudományos, eszmei, sport- és kulturális konfe­renciáinak színhelye is. A házban több állandó ki állítóterem Is van. Az egyik­ben éppen a csehszlovák gyermekek rajzait tekint­hettük meg. B elelapoztam a vendég könyvbe. A legutóbbi adatok szerint tavaly .a háznak mintegy három miUló vendége volt a világ 98 országából. A dicsérő, el ismerő vélemények közül a ház vezetőt különösen nagy­ra becsülik a szülők akadé­miája hallgatóinak a véle­ményét. Mi a szülök akadém;4ja? Az dkadémtán lészt vevő sz-jlök megismerkednfi.% a zokkal a kötelességekkel, a- inelyek az Iskolával és a diákkal szemlten hárulnak rájuk. Elmondják azt Is, hogy hogyan kell megolda­ni a matematikai házi fel­adatokat... Az akadémiának a tíz év alatt többi mint 50 000 hall­gatója volt. Az NDK taná rai nagy fontosságot tulaj­donítanak a szülő és az Is­kola kapcsolatának. A szülő otthon az iskolát ugyan olyan „családtagnak“ tekin­ti, mint ahogy a tanár az iskola munkaközössé.gében számit a szülőkre. • Riportomat akár azzal a kívánsággal is befejezhet­ném: a ml pedagógusaink­nak Is legyen mielőbb Ilyen ,,mindenes“ háza. Van a műszakiaknak, van az épí­tészeknek, a művészeknek, sőt még az ú|.sá,glróknak is. Miért nincs a tanítóknak-? Az oldalt frta­Zácsek Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents