Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-03 / 23. szám

6 új & 5P0RT A BÉKE atomrobbanAsa Felejthetetlen spartakiád! As Időjárás, sajnos, nea kedTozett a május buszadi" ka táján megrendozett köt' zeti, járási és városi spar-' takiádoknak, néhány helyen, például Nővé Zámkybani (firsskájvárott) el kellett halasztani a bemutatékat.; Másutt azonban az esős, hi-< deg időjárás dacára is szép sikerrel zárultak a színpom- páa bemuteték. Nagy érdek­lődés előzte meg e koáice! városi spartakiádot. Múlt heti számunkban már meg­írtuk, hogy e Szlovák Szó cialista Köztársaságban két nagyszabású városi sereg­szemlére kerül sor: Koáicén és Bratislavában. Az eg3rik már a múlté, a másik nem­sokára kerül sorra. Több szem többet lát, tartja a mondás. Nézzük hát, mit lá­tott a Lokomotiva cserme­lyt stadionjában megrende­zett parádén háro-m külföl­di vendég. Francisco Rodriguez, KU­BA; Mindenekelőtt szívből köszönöm csehszlovák bará­taink meghívását erre a nagyszabású bemutatóra. Meghatódva néztük e gya- korlatozókat, nem lehet le- tml, milyen szép volt a lát- vány. De ámultunk a ren­dezés, a sservezés tökéletes­ségén is. A kedvezőtlen idő­járás dacára fegyelmezet­ten, zökkenőmentesen folyt minden. Nem titkolom, hogy elsősorban tapasztalatszer-l zésre jöttUnk. Szeretnénk, ha egyszer a mi országunk­ban is megvalósulna a tö­megsport ilyen tökélyig fej­lesztett mozgalma. Remél­jük.. hogy a kubai sport is erős láncszemévé válik a szocialista sportmozgalom­nak. Az élsportban és a tö­megsportban sokkal előbbre akarunk lépni. Sokat tanul­tunk a koSicei bemutatőn, felejthetetlen élményekkel térünk haza! Salama Tauwik, az EAK küldöttségének vezetője: A szülők és gyermekeik közös gyakorlata tetszett legin­kább. Ez, ügy látszik, cseh szlovák specialitás, meste­rien megkomponált különle gesség. Nagyon hatásos és! nagyon hasznos ez a része a spartakiád-repertoárnak. £n és a társaim húsz esz­tendeje foglalkezunk már a tömegsporttal, egy egész se­reg rendezvény van már mögöttünk, mégis megille tődve, tágra nyílt szemmel néztük a koáicei bemutatót. Ezt a szépséget, könnyedsé get, eleganciát, úgy látszik, csak önöknél, csehsziová koknál lehet látni. Kecskeméty István, Ma­gyarország: Gyakran járok Csehszlovákiába, Miskolcról egy ugrás Koáicére az út Mégis elérzékenyüiten szem­léltem a szinpompás bemu tatót. Szép élményelckel n- tazom vissza. Gratulálok! A damaszkuszi Orioott Pa- íace-szálló valóságos étjáró­ház. Minden rendű és rangú ember megfo-rdűl benne. A buirnuszos arabok, jjaiesztí- naáak mellett európatek, é- zsiaiiak, afrikai négepek. A magas, frenoia stílusban é- pült várócsarnok kisebb Bá­belre em-Iékeztet, hangfosz- lányok röpködnek a levegő­ben a világ mmden lehető nyelvén. ' Szobára várva, bra-tlsiaval Ismerősömímel beszélgetek. Azon mosolygunik, nekünk is ide kellett jönnünk az isten háta mögé, a Közel- Keletre, hogy megismerked­jünk. Alig két órával koráb­ban odaát Libanonban meg- tekinitettünik az ókor egyik csodáját, a baalbekl Jupiter- teanpUomot, amelyet Erich von Daniikén svájci tudomá- nyos-íantasztlkus író fö-Idön- túli lények, művének tulaj­donít [további élményeim­ről a közeljövőben számolok be olvasóinlknak). Van mi­ről beszélnünk. A szlovák sző azonban a jelek szerint Itt ritkaságszámba megy és feltűnő de a k-övetkezö pil­lanatban egy tagbaszakadt, napbarnítatt férfi lép hoz­zánk és megszólít azonosít­hatatlan szláv keveréknyel­ven. Jó időbe telik, míg megértjük, hogy arra kíván­csi. honnan Jöttünk. Innen már könyebbén szót értünk. — Zvekanovícs Jankó, a jugoszláviai Szabadkáról. A szudáni labdairúgó-vá'loga- tott edzője vagyok — mu­tatkozik be újdonsült Isme­rősünk, és a fotelekben ül-6 nyűlánk fekete bőrű fiúkra mutat. Lám, milyen kicsi a világ! — Akkor egész biztosan beszél magyarul — fordí­tom Inagyarra a szót. — Természetesen — fele­di, és felszabadultan moso­lyog, mintha nyomasztó tit­kot árult volna el. Háromnapos damaszkuszi tartózkodásom alatt gyak­ran találkoztuok. Ha éppen nem volt edzésen a fiaival, hosszan elbeszélgettünk az afrikai labdatúgásról, meg pályafutásáról. .Az időseb­bek talán még emlékeznek rá. A sza-badikal fiú a helyi Spairtacusból a -II. ligás Na­sa krllában töiltöttegy idény után 1950-ben a' belgrádi Crvena Zvezdába került. 1954iig játszott Belgrádban, ez az Időszak a CZ fényko­ra. 1950-ben tagja volt a bajnokságot nyert csapat­nak. Az 1959—60-as idény­ben a Radnlcskl Niát edzet­te, 1965-tóI 1968-ig Egyip­tomban működött az Etakat Alesandría csapatánál, majd két évre Ciprusra szerző­dött. Egyiptomban 1967-ben kupát nyert a csapatával. Cipruson két válogatottat nevelt c.sa-patában, a kapu­sak az athéni Olimpiakosz­hoz került. - Afrikában, sőt világszerte elismert szakte­kintély. Világot járt ember. Különb l>eszélgetöpa-rtnert keresve sem találnék az af­rikai labdarúgás helyzeté­nek megvitatására. — A függetlenné vált af­rikai országok egyre gyak­rabban hallatnak magukról a sportban — kezdte fejte­getését a szudáni labdarú­gó válogatott edzője. — Az atlétikában már a világ és olimpiai bajnoikságokon is bebizonyították rendkívüli képességűiket. Legújabban a labdarúgásban is közelebb kerültek a nem^tközi élme­zőnyhöz. — Nálunk, Európában kü­lönösen nagy feltűnést kel­tett Zaire válogatott VB- szereplése. Ezzel kapcsolat­ban valóságos mágnsként emlegették honfitársát, Bla- goje Vidinicset, aki az is­meretlen afrikai labdarúgó­kat bejuttatta a világ leg­jobb tizenhat csapata közé. — Vid'inlcs tapasztalt e- dzö. Az egykori 26-szoros jugoszláv válogatott megjár­ta ^vájcot, az Egyesült Ál­lamokat. Innen Marokkóba vezetett az útja, s az ered­mény: Marokkó válogatottja nagy meglepetésre ott volt az 1970. mexikói VB tizen­hatos döntőjében. Négy év­Zvekanovics Tainko BESZÉLGETÉS A SZUDÁNI LABDARÚGÓ —VÁLOGATOTT EDZŐJÉVEL AFRICA ANTE PORTAS Blagoje Vídiinics, a mágus vei később Zaire labdairúgó- válogátottjával megismétel­te ugyanezt. S az ismeret­len fekete bőrű labdarúgók nem 1-s vallottak szégyent, Brazíliától 3:0->ra, Skóciától csak 2:0--ra kaptak ki. Szem­rebbenés nélkül elmondha­tom, hogy nincs messze az az idő, amikor az afrikai labdarúgás a nemzetközi porondon is nagy meglepe­téseket szerez. — Az első meglepetése­ken már túl is vagyunk. Mi­re alapozza az iménti állí­tását? Milyennek ítéli meg az afrikai labdarúgők játék­tudását, ez afrikai labdarú­gás színvonalát? — Az afri-kal négerek vér­mérsékletének különösen megfelel a labdarúgás. Gyor­sak, robbanékonyak, rugal­masak, és szeretnek futbal­lozni. Ogy halilottam, hogy ez utóbbit az európai lab­darúgókról már nemigen le­het elmondarri. Afrikában különösen Marokkó és Zai- le úttörő sikerei után bal- la«a-nul népszerű lett a labdarúgás. Értesüléseim szerint 38 országban körül­belül 1100 klub működik, több mint félmillió Igazolt labdarúgóval. Afrlkálta-n gombamódra nőnek a tehet­séges labdarúgók. Sokáig szervezetlen volt azonban a munka, a fegyelemmel is ha] volt, akájcsak a korá-b- bl években a dél-am«rik!al labd'airúgófcnál. A fltSk sze­retitek feleslegesen játsza-ni, pepecselni a labdával. — Mi-vel kezdte munká­jút « szudáni válogaitott-nál? — Mindenekelőtt aa em­lített gyengeségEk-tö'l igye­keztem megszabadfflaníl őket. Számukra eddig Ismeretlen fogalom volt a rendszeres edzés. Amikor beveaetrtem, nehezen szokták meg. Nem bírták a fok-ozott megterhe­lést. Hosszú Időbe telt, míg megértettem velük, hogy a salját érdekükben többet kell dolgOiZniuk. Attól kezdve könnyebben boldogultam ve­lük. — Miben látja az afrikai Jebdarúgék hátrányát az eu­rópai és általában az élvo­nalbeli labdarúgékkai szem­ben? — .A játékosságot és a fegyelmezzetlenséget már említettem. Igaz, ezeket könnyen orvosolni lehet, és nekem már sikerült is. A muaikabírássail, az erőnlét­tel is baj van, a taktikáról nem is beszélve. Nagyobb nemaebköal tepasztaiíatra lenne szükség. Sajnos, mi­előtt átvettem vol-n-a a szudá- n-1 válogatott edzését, két é- vlg nem játszottak válo-ga- tott mérkőzést. — Milyenek Szudánban a sportág anyagi és műszaki feltételei? — Az anyagi és műszaki feltételekkel nincs baj. .Az állam messzemenően támo­gatja a kluboikat. Hipermo­dern stedioinokban játszha­tunk, amelyekből nem hiányzik az úszómedence, a különféle erősítő gyakorla­tokhoz szükséges felszerelés sem. Sok pénzt költenek a labdarúgás fejlesztésére. Nekem konkrétan minden­ben szabad kezet adnak, messzemenően megbíznak bennem. Nem Is lehetne o- lyan óhajom, amelyet ne tel­jesítenének. Csupán a baj­nokság megszervezése ütkö­zik nehézségekbe. Szudán óriási orsizág, jóformán le­küzdhetetlen távolságokkal. Ezért a bajnokságot négy csopoirtbaa játsszák 14 csa­pattal. Az egyes csoportok első négy helyezettje küzd a bajnoki címért. — Milyen az érdeklődés a labdarúgás iránt Szudán­ban? — Óriási. A mérkőzéseket 50—70 ezer néző tekinti meg, de az edzésekre is ki­jönnek vagy tízezren. — Mik a további tervei? — Azzal kezdtem, hogy a kétségkívül tehetséges játé­kosokból egy jó csapatot kovácsoljak. Ennek az érde­kében vezettem be az em­lített újításokat. Ezenkívül kihercoiltam, hogy minden klubnak kötelezően Isfeyen ifjúsági és junior csapata az utánpótlás végett. — Milyen felfogásban ját­szik a szudáni válogatott? — Nehéz lenne még kí- forroM játékfellogásról be­szélni. lygekszem velük mo­dern támádó futbaltt játsza­ni 4—3—3-as, Illetve 4—4— 2-es feláMItásban. A legutób­bi VB-n láttam a lengyele­ket. Tetszett nekem az e fajta labdarúgás. Szerintem nekik kellett volna meg- nyemiük a bajnokságot. Kü­lönben az motoszkál a fe­jemben, ha a lengyelek o- lyan rövid Idő alatt felemel­kedtek, miért ne sikerülne nekünk Is utolérni a fejlet­tebb labd-a-rúgóállamokat. Merész cél! Az afrikai labdarúgás mindenesetre megtette az első lépéseket, hogy valóra váltsa. Africa ante portás! Afrika a kapuk előtt. Sőt. már döngeti is a kapukat. PALAGYI LAJOS Damaszkusz Angyal Imre még mindig nagyszerű futballista. Kár, faagy aránylag ritkán szere­pel a VSS Keiice csapatá­ban. A VSS nem a legsike­resebb idényét xárja az S- dén. Ősszel talán egy más szellemű csapatot látunk majd az idegen pályákon, és benne egy foggal-köröm­mel küzdő Angyalt... Dr. Alexander BaCinsky, a csehszlovák kulturistúk fő­edzője, munkája elismeréseként megkapta a ,,Példás edző“ kitüntetést. A rokonszenves szakember rászolgált az elismerésre! Peter Suchán talán az or­szág legjobb formában lévő távfutója. 0 is készül az o- limpíóra. Reméljük, rövide­sen az eredményei is a vi­lág élvonalába emelik Ő4. Szurkowski, a lengyel Mercx Vágat ért — méghozzá randkivUl sikeresen — az amatör kerékpározák' legnagyobb világversenye, a Békererseny. A csehszlovák csapat két tartalékkal meg egy edzö-újonccal vágott neki a Berlin — Prága — Varsé távnak és fgy is helytállt. A Pavol Dolezal vezette társaság harmadik lett, ez pedig szép siker. Az egyéni versenyt ismét Richard Szurkowski. a lengye­lek kiválósága nyerte. Az apró lengyel kerékpározó tudása, tehetsége talán csak a belga Eddy Mercx tudásához és te- hetségéhaz mérhető. Szurkowski immár negyedszer gydziitt ezen a nagyon nehéz, de talán éppen ezért olyan szép ver­senyen. és ezt a teljesítményét — valószínűleg — hnsszn időn át nem közelftl meg senki. A győztes sajtóértekezleten válaszolt az érdeklódők kér­déseire. Íme, néhány érdekes és idSszerii Sznrkowski-mon­— MÍnúéii egyes zem az elsó vex.<éeyM emlék«.'; itsztenÚejB 'UÍÉmtlif Lengyel- ország higyl btj»nln^Ú|]j, ' éliatem éhé''igazi gersenyén. Gyfiztem, te ex ódásl. gsál3iis6| esMel hitútf Jkpg A Béke- versenytu laag-ben rpjtaltam elöVte HfntíMjanB.- nem áll­tam mág az érdekf6dés|köz6*ont75baifc Ezért "Vpié aztán 6- riási mtgiapetési az össketett versenyltea aMrt «asodik he­lyem. Ih !• zagy is I leltjesített. ide nhv akihr megto­gadtamji hőgy jfivore mm'déhl megteszek azért, iiiogy egy tokkal ptagasabbra jussak ^győzelmi Aőbogén. Iwgyedszer gyoztenv! az idén. Kz ei Mtör a lepKtältesabb számlára, mert eddig miég sohaseMi jött ki úgy a |ápé|Jhogy hajfám tővá- rusában^ Varsöbaji akasszák nyatamMr a babéwoszorüt. Prágábag és Berligben is jú úrzés nallgatnl a leimyel him­nuszt, de Varsöban' • legjokb. fgasi hogy négy gwzelmem- mel migden Idők legsUiereseljb vgrttnyzöje vagyoft a világ legnagyobb amatőr kerUkpáreerseepta, -^zakaszAözelmek- kel azopban Mae:::eaeyon kúifl-.élkedWW^.-.^ cAhszlovák Vaself |éidjff tizenßliszoz k9irekek«t be eíikpeW a célba, én csak t^nháromszolA Enzek tglán az is ak ka, hogy nem va|jyw elég merésza Jhfek őjú mondogatomi ngy élel- veszélyak körülmények kp^t zajiknak a szakasz folsé mé­terein ú Karcok. Nem g fbbdarúgjé- és atlétikm hadionok­ban kelftne^eglennUid^ áj; utolsó úsétereket, h^em egy-egy nagy, süélesNáJan. la mondogat9ks,^y|j^<d^k gta, hogy r.,E‘SSrSiFl»4«llie^ arra ügyelni, el ne vágódjék az ember. Sokkal szebbek len­nének a versenyek és sokkal kevesebb lenne a sérült, ha megfogadnák a tanácsomat. A Békeversenyen mindig szíve­sen részt veszek, de én sem vagyok gép, érzem, hogy év­ről évre többet kell dolgoznom, edzenem a sikerért. Maga a verseny már ki sem merít túlságosan, nagyon megeröl- letőek viszont a napi hatérás edzések. Keveset látom a csa­ládomat. a gyermekemet, akit nagyon szeretek. Ezért forga­tom a fejemben a visszavonulás gondolatát. Ebben az év­ben még sok verseny vár rám, és jövőre lesz az olimpia. Szerelnék eljutni Kanadába, és ha már ott leszek, jé len ne aranyérmet is szerezni. Győztem már világbajnokságon és Békeversenyen. Egy olimpiai bajnokság azonban mégis­csak más. Szebb búcsút el sem tndnék képzelni...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents