Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-03 / 23. szám

III 7 A színészek gyakran ké­nyes helyzetbe kerülnek a színpadon, amikor valami másképp sill el, mint ké­ne. ügy ilyen mulatságos történetet mesélt el Miku­lás Huba, a Szlovák Nem­zeti Színház művésze- is. — Július Baré-lvan A- nya című darabjában Julo Pántik játszotta bátyám szerepét. Az egyik jelenet végén egy üveg itókával tér haza a kocsmából, hogy igyunk a békülésre. Ki akarta húzni a dugót, de beletörött. Megpróbálta benyomni a mutatóujjával, de túl vastag volt az ujja, nem ment. IzgaMtan vár­tuk, mi lesz. Anyánk — Olga Borcdáóová játszotta — mentette meg a kínos helyzetet, kifutott a szín- padr'^l a fözökanálért, és urtnak a nyelével sikerült^ benyomni a makacs du­gót. A közönség hangos nevetéssel és tapssal ju­talmazta találékonyságát. Hiába, az anya a színpa­don is anya... Francois Mauric francia író meg akart ismerkedni egy híres párizsi prima­donnával, és ezért egyik barátjával bemutattatta magát a művésznőnek. — Igazán maga az a Mauriac? — kérdezte a művésznő kiváncsion. — Természetesen, hogy én vagyok. Miért? A művésznő tovább csi- csergett: — És nem viccelnek most velem? — Ugyan, miért viccel­nénk és miért kételkedik annyira? ' — Azért, mert újabban jolyton ugratnak engem. A múlt héten is behoztak az öltözőmbe egy ősz szakál­las öregurat, és úgy mu­tatták be, hogy Henri Ib­sen. ooo Az egyik zágrábi szín­házban egy fiatal drámaí­ró művét mutatták be, s az ifjú szerző nagyon bi­zakodott abban, hogy az e- löadást megtekinti Miros-- lav Krlezsa is. De egész este hiába kereste tekin­tetével a teremben, ezért amikor másnap találkozott vele az utcán, megkérdez­te: — Kedves Krlezsa kot léga, miért nem vett részt tegnap este a darabom be­mutatóján? — Hát, kérem — vála­szolta Krlezsa —, tegnap voltam egy temetésen, és beláthatja, hogy temetés­ből egy napra egy is elég. ill {NEKlO NEVEIÖ­NÖ A tehetségek versenyén, az idei Intertatent fesztivá­lon találkoztunk ismét Vie­ra S a b I k o V á V a 1. Az e- lé.ggé gyenge mezőny egyik kellemes színfoltja volt. 1973-ban harmadik lett <i Detval Aranyrózsa dalverse­nyen, előzőleg győzött a ko­máromi Dunai Horgony fesz­tiválon. Vierka civilben a Zlaté Moravce-i Calex gyár szakta-ntntézetének nevelő- nője. Munkahelyén kerestük fel, hogy pályakezdéséről beszéljünk vele. A Rövid énekesi pályafu­tásod alatt elég sok szép értékes trófeát gyújtöttél össze... — Édesapám gondozza ö- ket. Saját sikereinek tekin­ti őket. Eddig mindenhová elkísért, akár hivatásos gép kocsivezetömnek Is nevez­hetném. Velem együtt izgult, és velem együtt örült sike­reimnek. Végtelenül hálás vagyok ezért. • Ki az énekes példáké ped7 — Nincs, és nem Is kere­sek. Gyakran előfordul, hogy aki példaképet keres, utánzóvá válik. • Gyakran énekelsz? — Zlaté Moravcén. nem so<k alkalTnam van. Szeret­nék többet gyakorolni és é- nekelni, 9 A kezdő énekeseknél általában alapvető hiányos­ságok észlelhetők. Rossz a hangtechnikájuk és rosszul intonálnak. Te hogyan ké­pezted magad? — Tavalyelőtt Frantisek Tugendlieb bratlslavaí zene­tanárnál vettem órákat. So­kat tanultam, de az utazás nagyon sok időt és energi­át vett igénybe, kénytelen voltam felha.gnyl a tanulás­sal. Sajnos, Zlaté Moravcén nincs megfelelő zenetanár. • Az amatőr fesztiválok előtt gyakran rendeznek tanfolyamokat, szarntnárin- mokat. jelent ez neked va­lamit? — Sokat. Tavaly a jihla- val fesztivál előtt például egyhetes szemináríutnon vettem részt, nagyon sokat tanultam ^ott. Az elméleti oktatásonfkés az énekpróbá­kon kívül mozgáskultúrát is tanultunk. Hasonló szemi­náriumon, Nővé Mesto nad Váhomban a stúdiófelvéte­lek technikájába is beavat­tak. © Van elég lehetőséged érvényesülni? — Az amatörfesrtiválokon rendszeresen fellépek. A rá­dióban eddig mindössze ta­valy készítettek velem egy felvételt. A zeneszerzőkön azonban nem is csodálko­zom, hogy nem szívesen bízzák szerzeményeiket a- matör énekesré. Egy hiva­tásos énekessel mégiscsak valószínűbb a siker. Azért akadnak szerzők, akik tá­mogatják a fiatalokat. Ne­kem nagyon jó tapasztala­taim vannak Tomás Seld- mann zeneszerzővel és A- lexander Karsay s'rövegfró- val. • Mik a terveid? — A jövőben gyakrabban fel kell mennem Bratislavá- ba. kapcsolatokat teremte­ni, dalokat keresni, és meg­dolgozni velük. • Az éneklésen kívül mi­vel foglalatoskodsz? — .A Nltrai Pedagógiai Kar levelezői tagozatát láto­gatom. Így a tanulás és- az éneklés mellett másra nem­igen van időm. (IS) Ingrid Bergman három Oscarja Az idei OscoT-diják között feltűnést és váratlan meg­lepetést keltett Ingrid Bergman jutalmazása. A díjat a svéd színésznő a Gyilkosság az Orient Expresszen című, Agatha Christie-regényből készült szuperkrimi egyik mellékszerepében nyújtott alakításáért kapta. A kitün­tetés nyilván magát Bergmant is meglepte, hiszen ép­pen röviddel ezelőtt nyiatkozta, meglehetősen rezignált hangon, rogy „negyvenéves kor után befejeződik a szí­nésznő pályafutása. Öregasszonyok számúra nemigen ír­nak forgatoiíunyuet.- Ingrid Bergman ez év augusztusá­ban lesz 61 éves. A kitüntetéssel Hollywood alighanem elégtételt akart nyújtani egykori kedvencének. Bergman 1939-ben érke­zett az amerikai film metropolisába, és az Iniermezzó- val egyszerre a közönség üdvöskéje lett. Kétszer ka­pott Oscar-dljat. Angyali Ingridnek becézték a roman­tikus szerepekért, amelyeket Gary Cooper és Gary Grant oldalán alakított. 0 volt a naiv, leányos tisztaság és báj eszményképe. Az Akiért a harang szól női főszere­pére maga az tró, Hemingway javasolta. A háború u- tárf'következett a nagy szerelmi kaland Roberto Ros- sellni olasz filmrendezővel. Az akkori olasz törvények miatt Rosselinl korábbi feleségétől nem tudott elválni, ,bsak úgy“ élhetett együtt Ingriddel, aki gyermekeket szült neki. A kedvenc női sztár neve hamarosan leke­rült az amerikai filmekről. Prűd és képmutató amerikai nöegyletek bojko-ttoí indüottak ellene, és a produce­rek nem merték felléptetnt. Az utóbbi évtizedekben nagyon ritkán szerepeit fű­ben, inkább londoni, párizsi és amerikai színházakban lépett fél időnként. Általában elvonultan élt családfá­val, négy gyermekével Svédországban, egy kis szige­ten. Itt érte az értesítés az egykori világsztárt, hogy újra reflektorfénybe került. A filmben egyébként zsém­bes, bogaras öregasszonyt alakít. (A ’képen: Ingrid Bergman 1948-ban Gary Grantlet a Forgószélben — és máj. MSI FILMtJDONSÁGOK .A júniusi fllinújdonságok közül a legnagyobb figyel­met kétségkívül a münche­ni olimpiáról készült, színes amerikai produkció érdemli. Nyolc világhírű rendező, a szovjet jurij Ozerov (Felsza­badítás), a ml MiloS For­mánunk, Ken Icsikava, Claii de Lelouch. Arthur Penii, Michael Pfleghar, John Schlesinger és Mai Zetter- ling vette filmszalagra az olimpia egyes mozzanatait és ikulisszatiitkalt: a verse­nyek feszült légkörét, a győzelem mámorát, a ku­darc fölött érzett fájdalmat. .A néző nyolc művészi do- kumerttumfllnmek lehet szemtanúja. Az említett ren­dezők nevénél nem kell jobb ajánlólevél. A hazai filmgyártást e hónapban egyedül jaromir Borek cseh rendező Delfin a startnál című színes film­je képviseli. Az Amo Kraus könyve alapján készült film Is a sport világából meríti témáját. Egy fiatalemberről szól, aki egész életét a sportnak, az úszásnak szen­teli. Walt Disney műhelyében készült a Csak semmi una­lom című fUmvígjáték. A film cseiekméni'e: Jack .Al­bany Ismert tévésztár bele­keveredik egy gengszter- banda akciójába. Lassan rá­döbben, hogy a banda tag­jai a hírhedt bérgyilkos WHllams-nak tartják, és ret­tegnek tőle. Kénytelen bele- inennS a játékba, hogy ment ve a bőrét. A váratlan for­dulatokban, inulatságcrs je- enetekben bővelikedő filjn szeleposztása Is figyelemre­méltó. A fontosabb szere- I>ekb8n Dorothy Procince-t, Dick van Dyke-ot és Ed­ward G. Robinsont láthatjuk. Arthur Hiller amerikai ten- dezö színes filmje, a Lak­osztály a Plaza-szállóban há­rom epizód, amely a Plazza- szálló nyolcadik emeleti lak­osztályának négy fala kö­zött játszódik. Az első epi­zódban á lakosztály lakója egy idősebb házaspár, a- meiy azért bérelte ki, ho-gy házassá'guk évfordulóját itt ünnepelje. A házastársi |hű- ség megszegéséről tett ö- színte vallomás miatt azon­ban örökre szakítanak. A második epizódban Walter Mattban (mindhárom rész férfi főszereplője) egy don- juan filmrendezőt alakít, a- ki azt hiszi magáról, hogy egyetlen nő sem tud neki eMenállni. A harmadik epi­zódban a menyasszony az esküvő napján nem baflan- dó az oltár elé menni. A nagy francia szobrász. Henri Gaudier — Brzesky életéről szól Ken Russel an­gol rendező Vad messiás cí­mű színes film je. A film mesterien ábráz'olja a mű­vész rövid, de zaklatott, ví­vódásokkal teli, szerencsét­len életét és elkárhoztatott szerelmét a nála kétszerié idősebb lengyel asszony i- ránt. Remek vígjáték az Ola­szok hihetetlen kalandjai Oroszországban című szov­jet-olasz színes film. Az O- iaszországba emigrált orosz grófnő halálos ágyán elárul ja unokájának, hol rejtette el Leningrádban a kincseií. Az unoka barátaival felke- rekediik, hogy megkeresse a kincset, közben rengeteg muletságos törttéineten es­nek át. A filmet Eldar Rja- zanov rendezte. Szereplői: Andrej Mirinov. Antonia Santilli.^Minelto Dovali. A Kamov utolsó esete egy le­gendás hírű örmény hír saenzöről szól, aki a szov- jethataiom oldalán harcolt ;i polgárháborúban. Mesza Szelomovics A der­vis és a halál című regé­nye magyar fordításban is megjelenít A belőle készült színes film cseilekménye a 19. század elején játszódik Boszniában az oszmánok u- ralma alatt. A történelmi filmek kedvelőinek élményt hoz. A film szereplői: Bata Zsivojinovics, Borisz Dvor- nik. Olivera Katarina. Ezenkívül bemutatják még az Egy madonna felesleges című NDK-bűnügyl filmet. Nekünk egzotikusnak ígér­kezik A motor ritmusa című mongol film és a Fény ko­misszárja című albán alko­tás. p, L. a magyar beatben? Oroszlán György, % Bergendl-együttes tagja; — A 144 nóta gálaműso- •ában szerepeltünk, majd Jugoszláviában hangverse­nyeztünk. Innen ' Lengyelor­szágba utaztunk majd ott­hon turnéztunk. Júniusban gz NDK-ban játszunk. Elké­szítettük a következő nagy­lemezünk zeneanyagát, de a felvételekre még nem ke­rülhetett sor. Molnár György, az' Omega szólógitárosa: — A tavalyi mozgalmas év után az idén sem pihe­nünk. A Decca angol lemez- társaság meghívására Lon­donban jártunk, s egy nagy­lemezt készítettünk. A múlt év végén megjelent harma­dik Bellaphon nagylemezün­kön a következő nyolc szám található: Tüzvthar, Emlék, Spanyol gitár legendája, 0- mega autó, Addig élj. Egy­személyes ország. Eltakart ország és az Én elmegyek. Június clefén Stthon turné­zunk, a hónap második fe­lében másfél hónapra az E- gyesült Államokba utazunk. I Kgy újsághír: Holly-. woodban megh.a.l t FREDERIC MARCH. ÖCEÄNONTOLl LILIOM? — 1879-ben született É- szak-Amerikában, a Wiscon­sin állambeli Racine város­kában. Családi neve Fred Bickel. Eredeti foglalkozása tisztviselő. Tanult a wiscon- slni egyetemen, majd színi­iskolát végzett. Nyilvánosan először Baltlmore-ban, a Ford Theatre-ben játszott 1920-ban. Még abban az év­ben átszerződtették New Yorkba, a Belasco Theatre- hez. Később Daytonban, Denverben, Los Angelesben volt színész. Sikeres szerepe Molnár Ferenc Lilioma és A testőr. Világhírű sztárként is vissza-vtsszatért a szín­padra. Emlékezetes alakítá­sa Ibsen A nép ellensége című drámájában dr. Stock­mann. A KÉT OSCAR-DlJ — 1928-ban filmezett elő­ször. Hösszerelmesként kezdte, karakterszínészként folytatta, drámai és vígjdié- kai szerepekben egyaránt igényes, sikeres, népszerű művész volt. Első Oscar-di- ját fiatalon, Stevenson re génye. a Dr. fekyll és Mr. Hyde Ember vagy szörnye­teg című filmváltozatáért kapta. A másodikat férfiko­rában, az Életünk legszebb évet világháborúból hazaté­rő katonája alakításáért. Az Anna Kareninában Greta Garbo partnere, Vronszkij gróf. Főszerepet Játszott Tolsztoj Feltámadásában és Victor Hugo Nyomorultakjá- ban. Jelentős telfesííménye Az ügynök halála a tragikus sorsú Willy Lomanfe filmen és a hírhedt daytonl majom- perről szóló, Magyarorszá­gon Is bemutatott Aki szelet vet vakbuzgó Bradyje. HOLLYWOOD MÍNUSZA? Soha nem voltak sztáral­lűrjei, botrányairól nem cik­kezhettek a hírmagazinok. Hollywoodban .rendhagyó­nak“ tekintették emberi méltóságát, öntudatát, mun­kaszeretetét. Magánéletéről csak annyit: évtizedekig za-. vartalan boldog .házasság­ban élt Florence Eldridge színésznővel. Frederich March egylzben interjúban a következőket mondta az amerikai ftlml- parról: „A színpad erkölcsi hasznot. Hollywood csupán anyagi nyereséget ad az em­bernek. A hollywoodi színé­szeknek sohasem volt szük­ségük arra, hogy gondolkod­janak.“

Next

/
Thumbnails
Contents