Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-20 / 21. szám

10 Az argentínai El Mudo című na­pilap közölte, hogy több chilei kommunistát, demokratát és más hazafiakat a katonai junta bíró­ságának ítélethirdetése után, az Ismert csendes-óceáni Alexandeí ^ Selklrk-szigetre szállítják. A kö­zeljövőben újabb deportáltakat tesznek partra, valamennyien az erőszakosan megdöntött Népi Egy­ség kormányának hívei. Itt tart­ják őket rabságban... (újsághír). KI ne Ismerné az angol Daniel Defoe-t, Robinson Crusoe szerző­jét? A könyv Londonban 1719 áp­rilisában jelent/ meg elő.ször ..Robinson Crusoe élete és csorfa- . latos kalandjai“ címen, amelyben a yorkl tengerész leírja életének azt a 28 évét, amelyet teljes ma­gányban töltőn az amerikai par­tok melletti elhagyatott szigeten... Vajon Igaz az, amit Defoe meg­írt? Robinson Crusoe története tu­lajdonképpen a skót Alexander Selkirk regényes élete. 1678-ban y született Largo nevű városkában s már kamaszkorában különböző hajókon a tengereket és óceáno­kat járta. Számtalan kalandot élt át. Mi volt a valóság ..Nem tiiiltam, hol vagyuk, szl- geten-e vagy kontiiien.sen, lakott vagy olyan lakatlan helyen, ahol vadállatok étnek. Egy mérlöld- nyire tőlem, meredek hegy emel­Dnniel Daloe kedett a magasba, a ügy tűnt, hogy miigütte északra még egy magasabb nyúlik az égnek. Fog­tam a puskámat, pisztolyomat, puskaporomat, és így tslszerelva felfedező űtra indultam a domb felé. Mikor kisebb-nagyobb nehéz­ségek árán feljutottam a dombra, nagy bánatomra megállapítottam, hogy szigeten vagyok, körös-kö­rül mindenütt csak tenger...“ (Da- nlol Detoe: Robinson Crusoe) Alexandeí gelklrk legnagyobb kalandja i. Csendes-óceánon a Clnque Ports nevű hajó fedéteetén kezdődött. Ismételt zendíllésl kí­sérlet miatt a kapitány, Thomas Stradllng (egyes szerzők szerint William Dampler/lak hívták, és nagyon kegyetlen, uralkodó ter­mészetű volt, ezért Is került Sel­kirk összeütközésbe vele) kitette öt 8 Juan'Fernandez-szlgBtOBOport egyik magányos szigetére. Amikor Selkirk már agy kissé otthonos lett a szigeten — Irta az angol publicista, Leland Sto­we, akt olvasta Selkirk emlékira­tait (a kézirat a British Múzeum­ban van elhelyezve) —y hosszú hőnapokon kere.sztül egy tenger­parti sziklán ült, és türelmesen kémlelte a látóhatárt, nem vesz- e észre valamilyen közeledő ha­jót. Akárcsak Robinsont, a regény hősét, őt Is elfogta az elhagya- tottság szorongö érzése. Az Idő múlásával már nem várt semmi­re, csak a halálra. Magányában csak a természet szépsége vigasz­talta meg őt, és Ilyenkor felbuz­dulva, újult erővel látott munká­hoz. Fiatal fák törzséből két kis kunyhót épített. Az egyikben la­kott, a másikban főzött. Selkirk eleinte sokat szenvedőit a patkányoktól, amelyek a hajó­ról kerültek a szigetre és ott el­szaporodtak. Szerencsére a macs­kák Is követték példájukat. A ten­gerészek hagyták őket a szige­ten. Ezek Is elszaporodtak, és el­vadultak. Selkirk kecskehússal e- tette a macskákat, hogy magához szelídítse őket. Kunyhóját száz­számra vették körül, és így csak­hamar megszabadították öt a pat­kányoktól. Selkirk maga kecskehúson élt. A teknősöket meg a halakat nem szerette, viszont a languszta na­gyon ízlett neki. A pálmafa gyü­mölcsét ette kenyér gyanánt, és répát Is talált, sőt retket Is meg más gyökereket, amelyeket va­laha a kalózok ültettek Ide. A megszelídített kecskék tejjel Is el­látták. Amikor ruhája a vadásza­tok során teljesen lekopott róla, száraz kecskebőrböl kézltett ma­gának térdig érő nadrágot, ka­bátot és sapkát. ' Kevés puskaportartaléka csak­hamar elfogyott, aztán már csak puszta kézzel vadászott. Egy szép napon a sziget közelében két'spa- nyol fregatt tűnt fel a tengeren Selkirk az utolsó pillanatban tu dott csak elbújni előlük, egy ha talmas fa sűrű lombkoronájában Leggyakrabban a két domb nyer gén ült. Innen kémlelte hónapo kon keresztül a messzeséget, nem érkezlk-e valamerröl hajó. Né­hánynak jelzést Is adott, de még­sem jöttek a sziget közelébe. Bi­zonyára nem vették észre, vagy talán attól félt a kapitány, hogy kalózok akarják kelepcébe csal­ni. Így múltak az évek, négy hosz- szú esztendő és négy hónap. Egy­szer, 1709. február elején Alexan­der Selkirk két vitorlást pillan­tott meg a láthatáron. Lefutott a partra és nagy sietve jelzőHlzet gyújtott. Egész éjszaka várako­zott. De mindkét kalózhajó, a Duke és ■ a Duchess óvatos volt. Nem jöttek a part közelébe, e- gész délelőtt a nyílt tengert szel­ték. Délután Woodes Rogers kapi­tány matrózokat küldött a sziget­re. NyoTc állig felfegyverzett ten­gerész bámulta a kecskehőr ru­hába öltözött férfit. ,,.Amikor Sel- kirket a fedélzetre hozták, kide­rült, hogy a „szigetlakó“ társ hí­ján jóformán elfelejtette az anya­nyelvét. Alig tudták megérteni, szinte érthetetlenül beszélt, csak fél szavakat mondott“ — így Örö­kíti meg Rogers kapitány ezt az eseményt a hajónaplóban. Az a- latt a tíz nap alatt, míg a le­génység feltöltütte ivóvízkészle­tét, megjavították a hajókat, Alexander Selkirk elmesélte a ka­pitánynak kalandjait, viszontagsá­gait. Rogers kinevezte Selklrket másodkormányosnak — ez volt valószínűleg az első mezítlábas hajőstlszt a tengerészet történeté­ben. Talpa annyira megkeménye­Rubinsun Cni.sue szigete HOL TARTJÁK RABSÁGBAN A CHILEI HAZAFIAKAT? AlfXAiER SEIKIRK SZIGETE Chilei ..szlmböliiiu“: A meggyilkult Allende elnök és a hata­lomra került fasiszta katonák dett, kérgessé vált, hogy lábát hosszú Időn á nem volt képes ci­pőbe bújtatni. Aztán a hajók továbbeveztek — újabb zsákmány felé. Selkirk csakhamar egy zsákmányolt spa­nyol hajó kapitánya lett. Egy idő múlva Rogers elliíUározta, hogy visszatér Angliába, de előbb kör­bejárja a Földet.' Ez az út három esztendeig tartott. 1711 októberé­ben Alexander Selkirk Is partra szállhatott. Már nem volt koldus, luinem dúsgazdag ember. Egy va- s.irnap reggel érkezett meg szülő­városába Largóba. Az édesanyján kívül — aki pedig inár régen ha­lottnak hitte llát — senki sem Ismerte' meg. Rogers kapitány egy év múlva ..Világ körüli út“ címen könyvet adott ki az 17U8—1711 közötti esztendőkről. A könyv egyik feje­zete arról szől, hogyan élt Ale­xander Selkirk négy éven keresz­tül egymagában az elhagyatott szigeten. Röviddel ezután Richard Seele Irt Selkirk kalandjalről cikket a The Englishman című fo­lyóiratban. Ezekből a forrásokból merített Dániel Defoe legismer­tebb és legsikeresebb müvéhez. Defoe fró volt, tehát sokkal töb­béit merített fantáziájából, mint a valóságból. A/események szín­terét Venezuelába, az Orinoko folyó torkolatába fekvő szigetre helyezte. A regény szerint Robin­son Crusoe 28 esztendőt 2 hóna­pot é* 19 napot töltött a szige­ten. Robinsonnak társat Is ,,aján­dékozott“; Pénteket,' no meg az emberevőket... A liíres sziílelcsoporl lörléuelnie A Juan Fernandez-szigetcsoport kb. 700 kilométernyire fekszik Chilétől. Ezeket a szinte feledés­be merült szigeteket 1574-ben jó­formán a véletlen folytán a spa­nyolok szolgálatában álló portu­gál révkalauz, juan Fernandez fe­dezte fel. A perui Callaóból a chilei valparalsol kikötőbe Indult, és ki akarta kerülni a Humboldt- áramlatot (persze, akkor még nem ez volt a neve), ezért Jócs­kán eltávolodott a partvidéktől. A legnagyobb szigeten otthagyta a kecskéket. Ezek csakhamar elsza­porodtak és elvadultak. Később nemcsak Selkirk hasznára voltak, hanem a kalózoknak Is, akik üt bújtak meg üldözőik elöl, vagy kikötöttek Ivóvizet felvenni. A 18. század felében a spanyol alkl- rály parancsot adott a szigetek benépesítésére azzal az indoklás- saJ; hogy „minden áron meg kell a szigeteket védeni a gyűlölt és kapzsi angolokkal szemben...“ E- rődltményt Is építtetett, amely 1814 lg jő szolgálatot tett. Ural­kodása alkonyán a spanyolok a szigetet börtönnek használták, na­gyon sok olyan chilei hazafi és s'zabadságharcos, aki a spanyol járom alól akarta felszabadítani tiazáját, lelte Itt halálát... A 19. század végén- a chilei kormány a szigetcsoportot a nagy természetbarátnak, Alfred de Rodt svájci bárónak adta bérbe. A bá-' rö kötelezte magát, hogy megóvja a föld érintetlenségét a civilizá­ció káros befolyásától. Megalapí­totta a 1-angusztahalászok egyesü­letét és konzervgyárat rendezett be. Azt mondják, még ma Is Itt halásszák a legtöbb és legízlete- sebb langusztát. emléktábla ■ ,,Robinson“ szigete a "fuan Per- nandez-szlgetcsoport legnagyob­bika: Más a Tterra. — Közelebb a Földhöz — a neve. A chilei kor­mány 1966-ban Isla Marino Ale­jandro Selklrkre -— tehát Alexan­der Selklrkre változtatta a sziget nevét. További sziget: Más a Fiié­ra — Távolabbi (vágy Isla Plloto )uan Fernandez) és a harmadi­kat. a legkisebbet Santa darának — Szent Klárának hívják, de Las Cabras vagy Goat Island néven is Ismert, egyedüli lakóiról a vad- kecskékről nevezték így »1. A szigetcsoport vulkanikus ere­detű. Együttvéve 185 négyzetkilo­méter kiterjedésű. A legnagyobb 95 négyzetkilométer, és ez az e- gyedült, amely az idők során be- népesedett. 1933-ban a chilei kor- * mány a szigetet nemzett parkká nyilvánította. Robinson barlangja nem mesw.s a tengerparttól egy meredek lej­tőn bújik meg. Még ma Is látha­tók a szerencsétlen tengerészek után maradt nyomok, a sziklafal­ba vájt lyukak — ezekben he­lyezte el különböző szerszámait. 1888-ban a Topái nevű angol hajó tisztjel emléktáblát állítot­tak arra a helyre, ahonnan Sel­kirk a hajókat kémlelte. ..Megemlékazésíil Alazander Sel­kirk tengerészre. Született Largé- ban, 1 akécial Five grófságban. Négy évet és négy hónapot élt teljesen magányosén ez« a szi- geten. \ A Cinque Forts gályahajóról tet­ték partra. A hajó 9B tonnás vnlt és 16 égyóval rendelkezett. A. TI. 1704. 1703. február IZ-án a Dnke ne­vű kalózhajó vette fel foűétzeté- ra. A. D. 1723-ban balt meg. ótelsá- ga hajójának, a Weymouthnak hadnagyaként. Élt 47 eegtendót.“ A MA SZÖRNYŰ VALŰSAGA Az Alexander Selklrk-szlgeterí egyetlen település van csak. Ne­ve San Juan Bautista. Nincs szál­lodája, se étterme, pedig a tu­risták és az újságírók elég gyak­ran látogatják. Lakossága a vi­lágtól szinte teljesen elszigetel­ten él. A XX. század vívmányai­ból vajmi keveset Ismernek — hlncs villany, motorcsónak, de pénz sincs... Pénz... Az emberek iaiigusztahalászatból' élnek, bár csík pár hónapig, októbertől má­júéig halá.szhatják ezt az ínyenc csemegét. Aztán nincs mit tenni­ük, tengődnek. . Életmódjuk alacsony színvonalá­ról tanúskodik az Is, hogy alig akad valaki, aki Ismerné Dániel Defoe könyvének tartalmát... Ezt a könyvet a szigeten még nem látta senki; sem turista, sem új­ságíró, semmilyen nyelven, sem­milyen kiadásban... Ezekben a napokban az Alexan­der Selklrk-szlgetröl ismét sok szó esik. Az egész haladó világ elitén a fasiszta junta gaztetteit, közöttünk azt Is, hogy a chilei kommunistákat és hazafiakat erre a közismert szigetre deportálják... IMEOESvii Ez idő szerint 918 intézetben képeznek a világon orvosokat, lelenti az Egészségüggi Világszervezet fWHOl. Közülük az elmúlt tíz évben 23S létesült. Az első világháború végén kö­rülbelül 400 orvosegyetem működött a világban. (Ebből Euró­pában 160, az Egyesült Államokban 75./ Negyven évre volt szükség, hogy az orvosegyetemek száma 284-gyel nöjjön, de az utolsó 10 évben már csaknem ugyanannyi létesült. Az el­múlt tíz év csúcsát Brazília tartja 53 új orvosegyetem létesí­tésével, őt követi India 40 és az Egyesült Államok 21 új in­tézménnyel. A Szovjetunióban 1920 és 1960 között 59 új or­vosegyetemen kezdték meg az orvosképzést. Ez idő szerint a világ 104 országában van legalább egy orvosképző intéz­mény, de nagy területen nincsen egyetlen orvosegyetem sem. MI A NOMEX? .\ nomex méUsejt-szerkezetű szendvicslap, amelyet eredeti­leg a repülőgépipar számára dolgoztak ki. A 12 ipilliméter vastag méhsejtlemezt üvegszálerősítésü nylonból készítik, és ehhez kép oldalról rugalmas műanyag-lemezeket ragasztanak. Üreges szerkezete következtében a nomex rendkívül ütésálló,' rugalmas,- könnyen vágható. Mivel a nedvesség nem tesz ben­ne kárt, nagyon alkalmas csónakok és kisebb sporthajók épí­téséhez. Ezek körülbelü 30 százalékkal könnyebbek, mint az üvegszálbetétes műanyagból készülő típusok. Az Ilyen csóna­kok annyira könnyűek, hogy akkor sem süllyednek el, ha valamilyen okból felborulnak. MIK A GRAVITÁCIÓS HU1/LAMOK7 Einstein elmélete szerint minden réz- ,«ő test gravitációs hullámokat sugá­roz. Ez a sugárzás annál erősebb, mi­nél nagyobb a rezgő test tömege. A földi tárgyak tömege azonban arány­lag olyan kicsiny, hogy még a legna­gyobbak elmozdításával járó gravitá­ciós hullámok sugárzását sem lehel kimutatni. Sokáig nem Is lehetett sem­miféle fizikai jelenséget észlelni, a- mely az Ilyen gravitációs hullámok iétezését bizonyította volna. Dr. J. We­ber vezetésével a Maryland (USA) e- gyetem egy tudóscsoportja néhány év előtt két különleges gravitáclóshullám- detektorl szerkesztett, amelyek közül az egyiket Baltimore-ban, a másikat tő­le 1120 kilométer távolságban, az A- ragonne National laboratóriumában állították fel, hogy velük regisztrálják a világűrből szélsőségesen nagy töme­gű objéktumokből érkező gravitációs hullámokat. Ezek a detektorok eddig 40 esetben egyidejűleg jelezték Ilyen jelenséget. Mivel egymástól több mint ezer kilo­méterre vannak, nem lehet szó földi eredetű húzó, vagy nyomóerők, vagy elektromágneses hullámok okozta za­varokról, hiszen teljesen valöszínütlen, hogy az Ilyen hatások egyidejűleg és ugyanabban az alakban nyilvánulná­nak meg ezen a két helyen. A tudó­sok véleménye szerint, Weber detekto­rai mind a negyven esetben egy a Tejút tájékán levő, világűrben, gigan­tikus tömegű égitestből kiinduló gravi­tációs hullámokra reagáltak. Ezzel a- zonban még nem bizonyosodott he vég­legesen a gravitációs hullámok léte­zése. Az utóbbi Időben ugyanis több ku- •tatócsoport próbálta Webpr ered;né- nyelt megerősíteni, vagy megcáfolni, .éz amerikai Bell laboratóriumok kuta­tói a Weber-féle jelenségek és a föld mágneses változások között fedeztek fel összefüggést, s most New York-1 kutatók Is megismételték a Weber-féle kísérletet, gondosan ellenőrzött körül­mények között, de újra negatív ered­ménnyel. A New York-1 kutatócsoport 150 cm hosszúságú 19 cm átmérőjű a- himínlumrudqt helyezett el légüres térben rendkívül jó mechanikai szű­réssel, és piezoelektromos technikával mérték a rúd hosszirányú összenyomó­dásának rezgéseit. Kjlenc napon át e- gyetlen olyan jelenséget sem észlel­tek, amelyet gravitációs hullámok o- kozhattak volna. Ogy vélik, hogy ha Weber valóban gravitációs hullámokat észlelt, 1969—1970-ben, az akkor gravi­tációs hullámforrás kimerült volna (ami valószínűtlen), vagy a gravitá­ciós tmpulzusók túlságosan rövidek ahhoz, hogy alumlnlumrúdjuk reagál­hatott volna rájuk. Most hatszpr nehe­zebb rúddal próbálják megismételni a kísérleteket, hátha ez a berendezés e- lég érzékeny lesz a csalóka gravitá- clős hullámok kimutatására. Ha sikerül a gravltáclső huljámokal felfogni, lll&tye létezésüket megfigye­lésekkel és mérésekkel Is bebizonyíta­ni, a csillagászati kutatások sgámára teljesen új lehetőségek kínálkoznak, mert az Ilyen gravitációs hullámok se­gítségével olyan égitesteket lehetne fölfedezni, amelyeket eddig sem opti­kai, sem rádló-teleszköppal nem lehe­tett felkutatni. Ezen túlmenően talán el lehetne dönteni a vitát az univer­zum véges vagy végtelen voltáról Is. MIKOR KELL ÖNTÖZNI? , 1 Az öiitíizési igény ineghuláru/.ásara eredeli műszert szerkesztettek a Turkmen Ontüzésúgyi Intézetben, A műszer skálájarúl a mindenkori talajnedvesség mértéke ulvashatú le, A csőben mozgó kis ,,gomba" feje vlzpárulogtató — ..gyö­kerei“ az edény belsejnhe- nyúlnak A műszer a vizsgált földterülettel azonos mértékben pá- roluglatja a vizet. így segítségével pontosan megáilapílható, hogy miknr van szükség az adott knltúrnüvcny iimözéséie A TUrkménla különbüzn részén elhelyezeti inüszeiek részei lesznek az niiniúkiidő tintozdiendszernek. A mii- .szer jelzése alapján bekapcsolódnak az önlö- zobernndezések szivaltyiií.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents