Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-20 / 21. szám
«1 7 vagyunk.... XXX A Bratislava! Líra fesztiválMzottsá- ?a Ivan Stanislavval, az OPUS han?- ifimez-kiadőváHalat igazgatójával az élen, május 5-^n sajtóértekezletet tartott a csehszlovák újságírók klubjában, hogy téjákoztassa a nészvevóket a fesztiválról, amely idén ünnepli 10. évfordulóját. .A táncdalversenyt május 28—31« között tartják a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában. A fesztivál ünnepélyességéhez hozzájárul az is. hogy most emlélíezünk meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról. Sascha Distel,' az ismert fr.ancía sanzonénekes annak Idején Brigitte Bardot hódolói közé tartozott. Már-már úgy tűnt, hogy ő le^z a kővetkező férj jelölt a telhetetlen Bardot életében A házasságból azonban nem lett semmi, s mikor legutóbb megint elterjedt Párizsban a híre, hogy Sascha Distel és Brigitte Bardot egybekelnek, az énekes meghitt baráti társaságban kijelentette: — Tulajdonképpen öríl- lök, hogy annak idején nem vettem el Bardot-t... —Miért? — kérdezték a barátai. — Már megbocsássatok — felelte az énekes, —, nem az a férfi vagyok, aki bele- töródne abba, hogy 1000516- ur Bardot legyen. Kijelentése Brigltte-nék Is n fülébe Jutott, s nem te késett a válasszal. — Még mindig jobb, ha valaki monsieur Bardot, mintha madame Distel lenne... Sportnyelven szólva erre mondják, hogy 1:1. Maradjunk még egy kicsit Brigitte Bardot-^nál, mert úgy hallo-ttuk, hogy emlékiratainak megírására készül. A kiadó e könyvet szánta a karácsonyi könyvpiac nagy slágerénelc. Az emlékiratok frása rendszerint az öregedés jele. Igaz, hogy az isteni Bardot egyelőre még egy sort sem Irt le. Egy női klub érdekes prő- bát tett a kanadai Montrealban. Az cylk szemrevaló fiatal hölgyet azzal bízták meg, hogy egy százdolláros csekket nyújtson át annak a férfinak, aki a városi közlekedési eszközön áten.gedi neki a helyét. .A hölgy egy fél napig utazgatott le-fel a városban, míg e.Pv udvarias férfira akadt. A férfi elfogadta a csekket, és mosolyogva megje.gyezte. hogy a következő megállón különben Is leszáll... A. nők nemzetközi évében Az ismert francia írónő, Francoise Sagan édesanyja mondta leánya karrierjéről: — Mikor az ö korában voltam, a . szüleim semmi szín alatt sem ensedték volna. hogy olyan könyveket olvassak, amilyeneket ö ír... Petra Cernocká s ez művészi Ihlett»! szolgált az Idei verseny dalainak megírásához, mert szövegük, mondanivalójuk a hősies múltat a szoplallsta jelenünket ábrázo'lja. Az idén is három est folyamán a hazai szerzők versenyen desz, a negyedik napon a nemzetközi versenylón á szocialista államok kiváló énekesei küzdenek majd a líráért. Minden ország azzal a dallal szerepel a nemzetiközi versejiyen, amely első helyezést nyert már valamilyen l hazai országos dalversenyen. .A Bratislavai Líra a szocialista országok egyedüli nemzetközi dalfesztiválja. Az a dal, amely ezen a versenyen elnyeri az első helyezést, a szocialista országok idei legjobb dala lesz. A külföldi előadók közül Jevgenylj Martinov szovjet énekest, Aurora Lacasát. az NDK sztárját. Szűcs Judit magyar énekesnőt, Donika Venkovát Bulgáriából, Cornel Constantinlut Romániából, Ra- dojka Sverkovát Jugoszláviából köszönthetjük majd a fesztiválon. A Bratislavai Líra hazai versenyén Karel Vlach érdemes művész zenekarának kíséreével a legjobb csehszlovák előadó művészek lépnek fel: Marcela Laiferová, Helena VondráC- ková. Karol Duchofi, Marle Rottrová, Favol Hammel, Pet'ra Cemocká, Peter janda. A fesztivál harmadik, mondhatnánk szórakoztató programjában további külföldi éneke.sek Is fellépnek. Ellátogat hozzánk a híres shovv- -sztár, Vico Torrianl, a népszerű Cllft • Richai-d. a magyar Corvina-együttes, a német Chris Doerk, a jugoszláv Tereza Kesovija tuvolázó énekesnő, aki a párizsi Olympléban Is nagy sikert aratott műsorával, továbbá tapMarcela Laiferová solhatunk a sötét bőrű amerikai soul- -sztár Brenda Arnaunak, Nino Rota olyasz zeneszerzőnek, aki főleg Fel-_ ilni flmjeihez szerzett zenéjéről ismert, most egyveleget vezényel leghíresebb filmmelódiáiból. Az idei Bratislavai Líra még egy meglepetést tartogat a könnyűzene kedvelőinek: mivel jubileumi, 10. versenyről van szó, az eddigi Lírák győztes. Illetve népszerű dalaiból ösz- szeálllto'tt egyveleggel üdvözllk a hallgatókat. Az egyes esték műsorát a Csehszlovák Televízió és a Csehszlovák , Rádió nyilvános adásokban sugározza. Május utolsó napjai tehát sok szép zenei élményben részesítik a bratl- slaval közönséget, valamint a tévé és a rádió nézöinek-hallgatóinak népes táborát. Triihláf Agnec Hogy kicsoda Stirlitz? Ugye, nincs közietek senki, aki ne tudná. Persze hogy tudjuki A tavasz tizenhét pillajnata című szovjet film főhősét, Vjacseszlav VaszKjevlcs Tylhonovot mindnyájan ismerjük. Szinte áhltattai néztük a folytatásos televíziós sorozatban, szurkoltunk neki elejétől végig. Pedig Stirlitz 'nem szuperhős, nem azonosítható a nyugati filmek mindent akadályt játszva legyőző főhőseivel, de még a lengyelek készítette és nálunk is igen népszerű Kiossz kapitánnyal sem. A kiemelkedő szovjet hírszerzőkről készült filmek másak. A történet em- l»eri oldala kerül előtérbe, az izgalmas, sőt drámai e- semények középponjában nem a jó megjelenésű szuperhős áll. Stirlitz nem mosolygós könnyedséggel, hanem töprengve, gondterhelten végzi el veszélyes válilalkozá- sait. Hihetetlenül nehéz és kockázatos feladatot teljesít. Állandóan a szakadék szélén Jár, egy hibás mozdulat, és menthetetlenül lezuhan. Nincs helye a mosolygós könnyedségnek, a handabandázáshoz közeli hányavetiségnek. Szerepéről így nyilatkozott Tyihonov: A kiemelkedő szovjet hírszerzők, például Sorgje, Rudolf Abel, Philbí és mások visszaemlékezései alapján a filmsorozat alkotói nem hőstetteik társadalmi nagy.sá- gát, hanem a hihetetlenül íiehéz és kockázatos körülmények között cselekvő és helytálló embert helyezik a középpontba. Engem sem az érdekelt elsősorban, hog\' Strilítz milyen okos, bátor és mekkora a szerencséje, hanem az, ml Játszódik le a lelkében, mit él át, és mi élteti azokban a percekben, amikor négyszemközt marad önmagával. Ehhez Szemjonov regénye önmagában nem elég. A szerző egy kissé erőteljesen formálja meg témáját, s így Igen nehéz volt kiemelni alkotásából a tisztán emberi motívumokat. Tatjana Lloznova rendezőnő merész útra lépett, amikor kitalált néhány olyan személyt, akik nem szerepelnek a regényben, de feltétlenül szükség van rájuk ahhoz, hogy a filmben hűen tükrözzük Stirlitz néhány jellemző emberi vonását. Talán leginkább ezért volt számomra nehéz és fárasztó a csaknem három évig tartó forgatás. Stirlitz szerepe a filmesek nyelvén „feld'íxbta“ a rokonszenves Tyihonovot. Egy Ilyen szerep és egyszeriben megjö a világhír, az Igazi népszerűség. Tyihonov már azelőtt Is játszott nagy. szerepeket, de valljuk be, mi is iegtnkább Stirlltz-alakítására figyeltünk fel. ,,Stirlitz“ a sorozat forgatásának befejezése után nem sokáig pihent, három filmben vállalt szerepet. Ez a hajtott munka persze nagy fáradsággal jár, sokat kell utaznia. Moszkva, Aitáj, majd vaiaho! a Volga mentár}. Ember a talpán, aki legalább egy Inlerjú erejéig elcsípi ezt az elfoglalt filmszínészt. Tyihonov remekül bírja az Iramot, kemény, mint ez acél, energikus, kitartó, szívós. Ezeket a tulajdonságait új szereire Is megkívánja. A hazáért harcoltak című Soíohov-fíimben nyújt ismét remek teljesítményt. A film rendezőjét, Szerge] Bondar- csukot Is hozzá hasonló fából faragták. — Régi jó barátom — mondja róla Tyihonov —, e- gyült jártunk a főiskolára, együtt kezdtük a filmezést. Két név: Bondarcsuk és Tyihonov. Kell-e jobb ajánlólevél a film sikeréhez? .Gyakran láttuk Stirlitzet a képernyőn, a mozik vásznán, és most láthattuk öt személyesen Is. Május lén Prágában volt, megtekinlelto a felvonulást, majd átruccant Bratíslavába is. — Az önök városában először járok — mondta a népszerű szovjet filmszínész. — Csehszlovákiában már többször voltam, de Bratislavát először látom. Sajnos, az idő rövidsége miatt nem ismerhetem meg at várost jobban, de talán majd eigyszer... ,A Csehszlovák-szovjet Barátság'^ázában találkozott a fiatalokkai is. Készségesen vál^zolt a kérdésekre, beszélt terveiről, készülő filmjéről. — Két egépz estét betöltő filmet forgatunk, Bomba az elnöknek a címe, a történet 1964-ben játszódik. Rövidesen láthatják majd a mozikban. Sokfelé hívják, sok helyütt várják. Zsúfolt műsor, pihenés alig valamicske. Ünnepélyes megnyitó a Hviezda moziban, jelen van a Visszatérünk című film bemutatóján, felvétel a televízióban. Kérdések, feleletek. S mindezt mosolyogva, türelemmel, készségesen teszi. Már a háború utáni első években Járt nálunk, sőt nemcsak járt, filmet Is forgattak vele. A Májusi csillagokban együtt szerepelt Jana Brejchovával. — Felmerült az az ötlet, hogy elkészítik a Májusi csillagok folytatását. Örülök a tervnek, és szeretném, ha megvalósulna — jelentette ki Vjacseszlav Tyihonov. — Máj csak azért is, mert akkor Ismét ellátogathatok önökhöa. f ■/ —0» Tévésiker után filmszerep Crístlan de Sica, a nem rég elhunyt világhírű olasz színész és rendező, Vittorio de Sica fia lassan, de biztosan elfoglalja az öt megillető helyet a televízió és a film világában. Az Este hétkor című tévésorozat után, amelyben műsorvezetőként lépett fel, filmszerepet kapott. — Nagyon sokat vártam ettől a műsortól — mondja önmagáról a fiatal de Sica, — Pályafutásom szerényen, jelentéktelen film- és tévészerepléssel kezdődött. Az Este hétkor című tévésorozatban, mindent egyedül csinálok: táncolok, énekelek, szavalok. Szeretnék teljes művész lenni, szakmailag tovább akarom képezni magam. A fiatal művészek számára nagyon fontos szerepe van a televíziónak. A legjobb módszer, hogy felfigyeljenek az emberre. Igv lehet közönséget szerezpi, a- mely egyébként nagyon vá- •logatós. Elmondhatom, ma már van közönségem. Remélem, hogy később majd egy műfajban jeleskedhetek, de most tekintettel arra, hogy még fiatal (23 éves) vagyok, mindent csinálok, mindennel megpróbálkozom. Először énekelni kezdtem (Dél-Amerikában), mert akkor éppen ez tetszett a legjobban, utána táncoltam, de nem valami nagy sikerrel. Tehát önmagától a- dódik a választás. ■Azután jelentéktelen filmszerepet kaptam a Rokon című filmben, de a rendezők azonnal felfigyeltek rám, s felkínáltak egv sokkal nagyobb és fontosabb szere|jet P. F. Cafnpanilla Tudni kell 5zei'6tni cíipü filmjében. Nagyon megörültem neki, mert magam korabeli Ifjút alakítok. Nem vagyok komikus, s nem hiszem, hogy valaha is . az leszek. Apám sem volt komikus. prámal színész i szeretnék lenni. A film- és tévéslker után a színpadra | Is gondolok. Bátyámmal, ; Maniiellal együtt egy zenés ; vísiátékot tervezünk jövőre i színre vinni, 6 írja a zenét, 1 s én leszek az előadó. Szá- j monira a munka szórakozás, ■ ezért Igyekszem minél jobban szórakoztatni másokat ■ is. F'-i i '• : : U I ■ { < , n I A dzsessz-zenekarok nél- ■ külözhetetlen fúvós hangszerét a belga Antoine Jo- • seph Sax Jalálta fel, még- ' hozzá nem Is a dzsesszkor- szak kezdetén, a századforduló táján, hanem sokkal korábban. Sax 1814-ben született- a mai Belgiumban, ^ , 1842-ben Párizsban kis ; hangszerüzletet nyitott, az j üzletből hamarosan hang- . szerüzem lett. Sax nem e- légábett meg azzal, hogy a pénzQt számolgassa, hanem különféle, addig Isnwretlen han.gszereket konstruált. A • találmányi hivatalban 1846. június 22-én jegyeztette be a aaját nevéről elnevezett szaxofont. Valószínű azonban, ho.gy az új hangszert már korábban, talán évek- | kel előbb elkészítette. .Az . 1851. évi londoni vllágkíál- i Utason még katonai hangszerként hirdette találmá- nvát. Egy ideig valóban olt ‘ nyekergett a francia kato- nah-ndák többi fúvós hangszere között, amíg végül békésebb célok „szolgálatába szegődött“. (p)
