Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-20 / 21. szám

6

I SPARTAKUD ITÄN IS

A jövő hőnap végán tetőzik a prágai Strahov stadionban az országos sparta- kiád. Minden szem Prágára irányul,'minden gyakorlatozó oda szeretne jutni. Még- 1« érthető talán, hogy már most, májusban arról írunk: a lendületet nem szabad a június végi bemutató után; sem elveszíteni, júliusban és' augusztusban, majd ősszel Is folytatni kell a tömeg-, sport érdekében tett lépése-' két. ;

Ilyen felfogásban dolgoznak a Nővé Zámky-i (érsek- újvári) járásban ís a vezetők, oktatók. Alexander Ba-' So, a jnb képviselője mond-' ja: .

— Olyan lendületes ás a- lapos felkészülést, mint a- milyen most ez országos spartakiád sikeréért folyt és folyik, járásunk sportmozgalma eddig nem ismert. Mindenekelőtt jóval előbb láttunk hozzá a mukához, az •gy®» gyakorlatanyagok el- sajátítósához, mint az előző spartakiódok során. Ügy gondoltuk, hogy az a helytállásunk ós fényes bizonyítéka lesz annak, milyen nagy ünnepek tekintjük hazánk felszabadításának 30. évfordulóját. Terv szerint dolgoztunk és dolgozunk. Ezt is sikerként könyvelhetjük el, mert az előzőek során ilyen tervszerű munkát nJm tudtunk végezni. Járásunkban a tornászok minden egyes spartakiádenyagot elsajátítottak, nincs fennakadás sehol.

De nemcsak a tizennégy bemutató anyagát tanulták be megbízhatóan a gyakor- latozók, jő eredményeket értünk el az egyes sportágakban is. Ez annak is tulajdonítható, hogy a SZISZ és a pionírok között nagyon jó a kaposolat. A spartakiádhoz Fűződd különböző jolvény- izerző versenyek tavaly óax éta folynak. Több mint négyszer fiatal szerzi meg járásunkban a „rátermettségl olvényt“ (ódznak sdatno- iti). Noré Zámkyban (Ér- ikújTárott) a tanulóknak mintegy 80 százaléka már magáénak is mondhatja ezt s díszes jelvényt és a hozzá áró Igazolványt. Minden jel arra mutat, hogy május végéig elérjük a tervezett számot.

Tudjuk, hogy a spartaki id utáni aktivitás magőrzá se az újabb előttünk állé Bél. A Csehszlovák Testne felesi Szövetség járési bi- eottsága azt tervezi, hogy a ipartakiádgyakorlatozók ok

látói nyáron és ősszel g természetben foglalkoznak majd a fiatalokkal. Örül- ' Bénk, ha a gyaF.orlatozök Bsaládtagjaikat is elhoznák magukkal, hogy minél töb- >ee szeressék meg a friss levegőn való mozgást, a (portolást. Sokakat meg a- carunk nyerni g dzsassx- [imnasztikénak is: egészséges sport ez. és széppé te- izi a testet.

n.

R

iportunk első részét aszal zártuk, hogy Irena Szewinska — első igazi versenyén — megijedt a célszalagtöl, és emiatt csupán a harmadik helyen végzett, bár a cél előtt még tetemes volt az előnye.

SZEWINSKA: Harmadik helyem ellenére felkeresett a Polunla Warszawa atlétikai szakosztályának vezetője, és leszerződtetett. Én akkor tizenhat éves voltam, és az Igazat megvallva, nem Is tudtam, mit jelent egy Ilyen szerződés. Edzettem, rengeteget futottam, gyakoroltam a rajtokat. A rajtolás volt a leggyengébb oldalam — és az Is maradt. Sokszor nem értettem, miért kell egy-egy dolgot annyiszor ismételni egymás után, de azért csináltam. Aztán Jött az első nemzetközi versenyem. A lengyel Ifjúsági válogatott Hradec Královéba kapott meghívást. Engem is neveztek és én 11,9 mp alatt nyertem a százat. Ez 1962-ben volt.

A szakvezetők ekkor már sejtették, hogy Irena Kirzenstein előtt szép jövő áll. Megtalálták a számára legmegfelelőbb számokat, a 100 és 200 métert, valamint a távolugrást. Irena edzéseit ezentúl a lengyel edzők legkiválóbbika, Piotrowski mester irányította. A fiatal lány szorgalmasan edzett, szorgalma, tanulnivágyása szinte nem ismert határt. A kemény munka gyümölcse rövidesen meg is mutatkozott. Az 1964-es varséi Ifjúsági Euröpa-bajnokságon háiom a- ranyérmet szerzett, és ezzel e legeredményesebb egyéniség lett.

SZEWINSKA: Ez az év különösen fontos volt számomra. Ekkor érettségiztem, majd felvételiztem a varsói egyetem közgazdaságtudományi karán. És ebben az évben rendezték' meg a tokiói olimpiai játékokat ís. Nagyon, szerettem volna utazni, de

„...Mexikó után elhátárortam hogy anya leszek..:*

az Ismertebb és tapasztaltabb versenyzők mellett neira volt sok esélyem eljU'toi Japán'ba.

Aztán mégis utazott! A válogatók figyelembe vették az ifjúsági Eurépa- bajnokságon elért eredményeit, elsősorban pedig a 200 méteres távon felállított új lengyel csúcsát. Irena ekkor még csak 18 éves volt, és a szakvezetők a tapasztelatezerzés végett Is hasznosnak tartották az olimpián való részvételét.

SZEWINSKA: Tokióba teljesen nvu- godtan — nincs vesztenivalóm alapon — utaztam. Én csak nyerhettem, hiszen senki sem várt télem győzelmet — nem Is Ismertek. A vezetőik és a sajtó szerint 1» tanuitü mentem Japánba. Én pedig titokban arra gondoltam, hogy ha már mehetek, nem vállalom a statiszta szerepét. Nem éleztem sem feszültséget, sem IzgaC- mat. Amikor azonban beköltöztünk az oMinpiat faluba, és megismertem a nagynevű sportolókat, akikről addig csak az újságokban olvastam, ení P'

í I?

gém I* elfogott valami furcsa láz. Lenyűgöző volt az a néhány hét, a- melyet Tokióban töltöttem.

Irena Kinanstetn nevét csakhamar tannlni kezdte a eportvilAg. A távol- ugrásban azUstérmat nyert az olimpián! A kétszáz méteres síkfutásban öldöklő küzdelem után szorult csak a második helyre, az amerikai Mo Guire mögé. Eredménye Így is új Eu- rópe-esúc*. A 4x100 méteres váltóban a lengyel lányok fölényes biztonsággal, vilégcsúoMal nyertek a- ranyérmat. Irana Kfraanstain, az is- meratlan lengyel kislány két ezüst- és egy aranyéremmel jött haza élete első olimpiájáról!

SZEWINSKA; Igen! Japánból mint hősnő érkeztem haaa, de ezt én nem tudtam — és nem is akartam — meg- értenl. Számomra az atlétika, a sport mindig játék, szórakozás volt. De mert az ember mindig vailaml jobbra, valami szebbre törekszik, én is túl akartam számyaiim eredményeimet. Ide pedig csak egyetlen út vezetett: a lelkiismeretes felkészülés, a kitartás. (Ez persze így van az élet minden más területén.) A aport megtanított arra, hogy nem saaibad megtoáitrálni, mert legyéahetetlen akadály nincs. Minden az akaraton, a kitartáson múlik. Az olimpia után jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy örömet szereztem az embereknek. Ez egry igazi sportoló számára talán a legnagyobb boldogság. Az olimpia azonban elmúlt, én ledig elsőéves voltam az egyetemen, gy aztán az életem eléggé egyhangúvá véitj tanuilés, edzés, versenyek, ebből álltak napjaim, heteim, hónapjaim. Eredményeim egyre javultak, tartottam kitűnő formámat. Egy évvel az oj'impia után világcsúcsot futva megvertem az olimpiai bajnok Mc Guiret is. Nem sokkal később elnyertem az Európa legjobb női sportolója címet. Már nem tudom pontosan, hogyan fogadtam ezt a sikeráradatot.

de azt tudom, hogy, ezek után még keményebben edzettem, hiszen most még többen bíztak bennem, egész Lengyelország a tévé előtt ült, ha rajtho* álltam. Talán ezért nem sikerült úgy a mexikói szereplésem, mint ahogyan szerettem volna.

Emlékezzünk újre egy csöppet! I- rene Szewinska úgy beszél a mexikói olimpiáról, mintha ott kudarcot vallott volna. Igaz, a távolugráshan . nem került a legjobb nyolc közé, de a 100 méteren bronzérmet nyert, és kétszázon világcsúccsal első! Mexikó ' után Irena gyermeket szült, egy élet- reveló, szép fiúcskát. És aztán újra- ' kezdte. Félénken, de nagy vágyakkal. És az anyasággal felszabadult energiák hatására tavaly — eredményei alapján — a világ legjobb női sportolójává választották. Fenomenális világcsúcsot futott négyszáz méteren! ' A montreáli olimpia előtt kellemes gondja van: milyen versenyszámban induljon?

SZEWINSKA: A katowlcel fedett- pályás Európa-bajnokság is a mont- loall felkészülés egyik állomása volt, mert mindenki az olimpiára készül, éa is. Sokan talán csodálkoznak, , hogy vereséget szenvedtem 60 méte- len. Nekem ez a vereség semmivel ' sem fáj jobban, mint bármely más kudarc. A hatvan méter egyébként sem az én távom, gyenge a rajtom, az első tíz méterem sem a legjobb. Eaért választanára szívesebben a 200 és a 400 méteres számokat Montreal- ^ ban. Ebben az évben minden szóba kerüihctó versenyt kipróbálok, még a > távolugrást Is. A többit aztán ineg- ■ látjuk. Szerelném szépen befejezni .sportpályafutásomat Montrealban. Tudora, hogy ezért még rengeteget kell dolgoznom, de én nem sajnálok semmilyen fáradságot.

I (Vége)

■ NESZMÉRI SÁNDOR

KIÉRI LÁSZLÓ sportmester ismét hallatott magáról. Ezúttal azért, mert május elsején nagy örömöt szerzett száméra a felesége: két egészséges fiúgyermekkel a- jándékozta meg! Kiéri vitrinjében öt országos bajnoki aranyérem díszeleg. Lehet, hogy öt fiút kap hozzá a feleségétőU?).

v'' l''* ^

I . ZÍ&T ’ í

ú

L.ÍIS3

ANTONÍN PANENKA kitűnő futballista. Vezérletével bajnokaspiránssá lépett elő a prágai „Fradi“, a Bohemians együttese. A zöld-fehérek a Slovan legnagyobb riválisai. Ha nem nyernek is aranyat, szereplésük így is nagy — és kellemes — meglepetés!

DARINA KÜZMANOVA a csehszlovák sísport egyik legeredményesebb versenyzője. Győzött az Európa-kupában, és vérmes reményekkel indulhat az innsbrucki téli olimpián is. Az érettségire készülő diáklány (Prie- vidzán jár gimnáziumba) jó tanuló, vagyis helytáll /az iskolában is.

MENNYIT ÍR AZ 5K)-ás GYŐZELEM?

Gondolatok labdarúgó-válogatottunk játékáról

Kétszázhetven perc ált lab- darúgá-válogatottnnk mögiitt: csapatunk még asm szenvedett vereséget, amelyre a meglepett gentlemanek azt mondták volna: „Shocking!“ lllet- lanl

Csakugyan, a portugálok al- leni 5:0-ás „kiütéses“ győzelem „Illetlenségnek" számít, mart őszintén szólva senki sem vártai Nagyon ksllatl már ez a siker. Persze a győzelmekből is tudni kell levonni a megfelelő kővetkeztetésa- ket, a sikert is el kell tudni viselni.

Miként lehetséges, hogy az a csapat, amely nem nagyon meggyőzően játszott a ciprusi ..futballtörpék“ ellen, egyik napról a másikra „team work“-ká alakul: harcol, küzd és olyan felel6sségtel|esen lul- ballozik, hogy szinte lesöpri a pályárél tecbnikásabb, esélyesebb ellenfelét, és a ctprii- alak sorsára kárhoztatja.

A nézők hiába törték a ife- jökat. Igaz lenne, hogy t por- togélok 0:0-ra játszottak Londonban? Igen. Igaz volt. De

hát ilyen már a mai labdarágás: Anglia 3:0-ra legyőzi a Wembleyben Csebszlovákiit, de 0:D-ra mérkőzik a Pireneusi-félsziget futballistáival, akik katasztrofális vereséget szenvednek Csehszlovákiától...

Sommi újat nem mondunk azzal, ha megállapftjuk: az n- tóbbl 25 esztendőben annyira kiegyenlítődtek az erőviszonyok a világ labdarúgásában, hogy szinte senki sem tudja, melyik nap, melyik órában kap ki a leggyengébb ellenféltől, és győzi le a legerősebbet. A futballban a tényleges tudást nem lehet olyan könnyen lemérni, mint az úgynevazett „mérhető“ sportágakban, ezért is vonzó játék.

Pedroto portugál adiő szerint az angolok sztereotipen vezették támadásaikat, ezért nem volt nehéz őket hárítani. Ha azonban egy csapat viszonylag olyan gyorsan és technikásán játszik, mint a csehszlovák, akkor minden védelmen „sebeket ejthet“.

Labdarúgóink csakugyan gyorsan Intballcztak, mozgékonyak voltak, pontosan, egyérlntéera pasaioltak; annak ellaaére játékuk logmarkin- sabb jsllemzőja a hallatlan összpontosítás, ttntaUldozás volt, ét az a nagy jitékkadv, amellyal meg akarták semmisíteni az ellenfalat, mielőtt ez még v«szélyes lehetett volna. Sikarillt.

Semmit sem változtat a tényeken, hogy a portugálok csalódást okoztak Prágában. A régi futballigazsig azt mondja: minden csapat úgy játszik, ahogy az allanfél megengedi. Válogatottnnk nam sokat engedett meg a portngélnknak.

Az eredmény és főleg a li- lálkoző egyoldalú lefolyását egy fontos momentum határozta meg: a lövések számai A portugálok végének a kaz- delét a gyors vazetö gólunk jelantstle. majd amikor Európa legjobb kapósai között emlegetett Oamas kapott agy,, ki- fitéses gőlt“ 35 méterről, teljes volt a zűrzavar ai ellenfél soraiban; nam voltak ké- paaak a védekaző, labdalar- tisra barandaskadatf tnktlké- jukon váltnatatnl, az egész mérkőzés folyamán nam tudtak játékba InndtIIni.

Szóval csodálatosan kijött aaapatanknak a géllövés; az alsó félidőban három, a mi- todikban két lövés tartott ka púra, és mind az öt a háló- baa kötött ki! Ez a maga mód ján „világcsúcsnak“ számit!

Amikor az 5:0-ás győzelmet mérlagrs tesszük, nem szabad elfeladn'únk ai előbb smlitatt tényt. És azt sem, hogy egy eléggé rosszul „bakkelo“ csapat ellen rúgtak az öt gőlt, a parlagéi védelem a soknál la töbhat msgengadstt labdarúgóinknak.

Ezt nam ünneprontásként mondtuk, csak emlékeztetni a- karnnk a tavalyi esztendőre. Akkor is nagyon örültünk a mérsékelten játszú NDK slleni győzalamnak; okvetatlenke- dőknak minősítettük a józanabbakat, mert azt mondták: egy fecske nem csinál nyarat. Es a mértéktartöbbaknak lett igaauk, mert csakugyan „agy fecske“ volt, és amint később kiderült, szegett szárnyú feci- ke. Ugyanis nam sokkal a prágai vsreséga után az NDK válogatottja képtelsn volt Berlinben legyőzni lalandnt (I). Mondannnk sam kall, hogy ez a tény mennyire dsvalvilta győzelmünket. Meg nem alapozott optimizmusunk azonban tnvább „dühöngött“ a gymga svédek allenl alkar a- tán is, da astán jött a 3:0-ás londoni vareség, a kiábrándító

játék és kijózanodtunk túlzott optimizmusunkbúi.

Most Is helyénvalő a jéian- ság, mert nagyon Is jól ismerjük labdarúgásunk jalenle- gi helyzetét. Egyik napról a másikra, a sovány esztendők után nem lehet felzárkózni az élvonalhoz. Két év alatt azonban nagyjából kialakult egy olyan válogatott, amely bizonyos körülmények küzött jő e- redmény elérésére Is képes. Szerdán, április 30-án szerencsés konstelláció volt. Most az a kérdés: Kivételként vagy tartós javulásként könyvelhető el az 5:07 Nehéz rá válaszolni...

Az Európa-bajnoki visszavágókra fél évet kell várnunk. Hosszú idő. Kár. hogy nem most játsszuk őket. Habár minden mérkőzés más. A porln- gálok otthonukban biztosén merészebbek lesznek és valószínűleg a védöjátékunk dönt majd, mert a szerepek klcsa- rélődnek; a hazaiak fognak támadni.

De ez még messze ven. E- lőtts, októbsr 29-én Itthon (Bratislavában) la kell győznünk az angniokat. Egyébként nem lasz jelentősége a lisszaboni vissZBvégónakI

Mindent egybevetve: most már nemcsak Anglia és Portn- gália esélyes a tovébbjntésra. hanem Csehszlovákia la.

TOMI V^NCE