Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-20 / 21. szám

6 I SPARTAKUD ITÄN IS A jövő hőnap végán te­tőzik a prágai Strahov sta­dionban az országos sparta- kiád. Minden szem Prágára irányul,'minden gyakorlato­zó oda szeretne jutni. Még- 1« érthető talán, hogy már most, májusban arról írunk: a lendületet nem szabad a június végi bemutató után; sem elveszíteni, júliusban és' augusztusban, majd ősszel Is folytatni kell a tömeg-, sport érdekében tett lépése-' két. ; Ilyen felfogásban dolgoz­nak a Nővé Zámky-i (érsek- újvári) járásban ís a veze­tők, oktatók. Alexander Ba-' So, a jnb képviselője mond-' ja: . — Olyan lendületes ás a- lapos felkészülést, mint a- milyen most ez országos spartakiád sikeréért folyt és folyik, járásunk sportmoz­galma eddig nem ismert. Mindenekelőtt jóval előbb láttunk hozzá a mukához, az •gy®» gyakorlatanyagok el- sajátítósához, mint az előző spartakiódok során. Ügy gondoltuk, hogy az a helyt­állásunk ós fényes bizonyíté­ka lesz annak, milyen nagy ünnepek tekintjük hazánk felszabadításának 30. évfor­dulóját. Terv szerint dolgoz­tunk és dolgozunk. Ezt is si­kerként könyvelhetjük el, mert az előzőek során ilyen tervszerű munkát nJm tud­tunk végezni. Járásunkban a tornászok minden egyes spartakiádenyagot elsajátí­tottak, nincs fennakadás se­hol. De nemcsak a tizennégy bemutató anyagát tanulták be megbízhatóan a gyakor- latozók, jő eredményeket ér­tünk el az egyes sportágak­ban is. Ez annak is tulajdo­nítható, hogy a SZISZ és a pionírok között nagyon jó a kaposolat. A spartakiádhoz Fűződd különböző jolvény- izerző versenyek tavaly óax éta folynak. Több mint négy­szer fiatal szerzi meg járá­sunkban a „rátermettségl olvényt“ (ódznak sdatno- iti). Noré Zámkyban (Ér- ikújTárott) a tanulóknak mintegy 80 százaléka már magáénak is mondhatja ezt s díszes jelvényt és a hozzá áró Igazolványt. Minden jel arra mutat, hogy május vé­géig elérjük a tervezett szá­mot. Tudjuk, hogy a spartaki id utáni aktivitás magőrzá se az újabb előttünk állé Bél. A Csehszlovák Testne felesi Szövetség járési bi- eottsága azt tervezi, hogy a ipartakiádgyakorlatozók ok látói nyáron és ősszel g ter­mészetben foglalkoznak majd a fiatalokkal. Örül- ' Bénk, ha a gyaF.orlatozök Bsaládtagjaikat is elhoznák magukkal, hogy minél töb- >ee szeressék meg a friss levegőn való mozgást, a (portolást. Sokakat meg a- carunk nyerni g dzsassx- [imnasztikénak is: egészsé­ges sport ez. és széppé te- izi a testet. n. R iportunk első részét aszal zár­tuk, hogy Irena Szewinska — első igazi versenyén — meg­ijedt a célszalagtöl, és emiatt csu­pán a harmadik helyen végzett, bár a cél előtt még tetemes volt az elő­nye. SZEWINSKA: Harmadik helyem el­lenére felkeresett a Polunla Warsza­wa atlétikai szakosztályának vezető­je, és leszerződtetett. Én akkor tizen­hat éves voltam, és az Igazat meg­vallva, nem Is tudtam, mit jelent egy Ilyen szerződés. Edzettem, rengete­get futottam, gyakoroltam a rajto­kat. A rajtolás volt a leggyengébb oldalam — és az Is maradt. Sokszor nem értettem, miért kell egy-egy dol­got annyiszor ismételni egymás után, de azért csináltam. Aztán Jött az el­ső nemzetközi versenyem. A lengyel Ifjúsági válogatott Hradec Královéba kapott meghívást. Engem is neveztek és én 11,9 mp alatt nyertem a szá­zat. Ez 1962-ben volt. A szakvezetők ekkor már sejtették, hogy Irena Kirzenstein előtt szép jö­vő áll. Megtalálták a számára leg­megfelelőbb számokat, a 100 és 200 métert, valamint a távolugrást. Irena edzéseit ezentúl a lengyel edzők leg­kiválóbbika, Piotrowski mester irá­nyította. A fiatal lány szorgalmasan edzett, szorgalma, tanulnivágyása szinte nem ismert határt. A kemény munka gyümölcse rövidesen meg is mutatkozott. Az 1964-es varséi Ifjú­sági Euröpa-bajnokságon háiom a- ranyérmet szerzett, és ezzel e leg­eredményesebb egyéniség lett. SZEWINSKA: Ez az év különösen fontos volt számomra. Ekkor érettsé­giztem, majd felvételiztem a varsói egyetem közgazdaságtudományi ka­rán. És ebben az évben rendezték' meg a tokiói olimpiai játékokat ís. Nagyon, szerettem volna utazni, de „...Mexikó után elhátárortam hogy anya leszek..:* az Ismertebb és tapasztaltabb ver­senyzők mellett neira volt sok esé­lyem eljU'toi Japán'ba. Aztán mégis utazott! A válogatók figyelembe vették az ifjúsági Eurépa- bajnokságon elért eredményeit, első­sorban pedig a 200 méteres távon felállított új lengyel csúcsát. Irena ekkor még csak 18 éves volt, és a szakvezetők a tapasztelatezerzés vé­gett Is hasznosnak tartották az olim­pián való részvételét. SZEWINSKA: Tokióba teljesen nvu- godtan — nincs vesztenivalóm ala­pon — utaztam. Én csak nyerhettem, hiszen senki sem várt télem győzel­met — nem Is Ismertek. A vezetőik és a sajtó szerint 1» tanuitü mentem Japánba. Én pedig titokban arra gon­doltam, hogy ha már mehetek, nem vállalom a statiszta szerepét. Nem éleztem sem feszültséget, sem IzgaC- mat. Amikor azonban beköltöztünk az oMinpiat faluba, és megismertem a nagynevű sportolókat, akikről ad­dig csak az újságokban olvastam, en­í P' í I? gém I* elfogott valami furcsa láz. Lenyűgöző volt az a néhány hét, a- melyet Tokióban töltöttem. Irena Kinanstetn nevét csakhamar tannlni kezdte a eportvilAg. A távol- ugrásban azUstérmat nyert az olim­pián! A kétszáz méteres síkfutásban öldöklő küzdelem után szorult csak a második helyre, az amerikai Mo Guire mögé. Eredménye Így is új Eu- rópe-esúc*. A 4x100 méteres váltó­ban a lengyel lányok fölényes biz­tonsággal, vilégcsúoMal nyertek a- ranyérmat. Irana Kfraanstain, az is- meratlan lengyel kislány két ezüst- és egy aranyéremmel jött haza élete első olimpiájáról! SZEWINSKA; Igen! Japánból mint hősnő érkeztem haaa, de ezt én nem tudtam — és nem is akartam — meg- értenl. Számomra az atlétika, a sport mindig játék, szórakozás volt. De mert az ember mindig vailaml jobbra, vala­mi szebbre törekszik, én is túl akar­tam számyaiim eredményeimet. Ide pedig csak egyetlen út vezetett: a lelkiismeretes felkészülés, a kitartás. (Ez persze így van az élet minden más területén.) A aport megtanított arra, hogy nem saaibad megtoáitrálni, mert legyéahetetlen akadály nincs. Minden az akaraton, a kitartáson mú­lik. Az olimpia után jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy örömet szereztem az embereknek. Ez egry igazi sportoló számára talán a legnagyobb boldog­ság. Az olimpia azonban elmúlt, én ledig elsőéves voltam az egyetemen, gy aztán az életem eléggé egyhan­gúvá véitj tanuilés, edzés, versenyek, ebből álltak napjaim, heteim, hónap­jaim. Eredményeim egyre javultak, tartottam kitűnő formámat. Egy év­vel az oj'impia után világcsúcsot fut­va megvertem az olimpiai bajnok Mc Guiret is. Nem sokkal később elnyer­tem az Európa legjobb női sportoló­ja címet. Már nem tudom pontosan, hogyan fogadtam ezt a sikeráradatot. de azt tudom, hogy, ezek után még keményebben edzettem, hiszen most még többen bíztak bennem, egész Lengyelország a tévé előtt ült, ha rajtho* álltam. Talán ezért nem sike­rült úgy a mexikói szereplésem, mint ahogyan szerettem volna. Emlékezzünk újre egy csöppet! I- rene Szewinska úgy beszél a mexi­kói olimpiáról, mintha ott kudarcot vallott volna. Igaz, a távolugráshan . nem került a legjobb nyolc közé, de a 100 méteren bronzérmet nyert, és kétszázon világcsúccsal első! Mexikó ' után Irena gyermeket szült, egy élet- reveló, szép fiúcskát. És aztán újra- ' kezdte. Félénken, de nagy vágyakkal. És az anyasággal felszabadult ener­giák hatására tavaly — eredményei alapján — a világ legjobb női spor­tolójává választották. Fenomenális vi­lágcsúcsot futott négyszáz méteren! ' A montreáli olimpia előtt kellemes gondja van: milyen versenyszámban induljon? SZEWINSKA: A katowlcel fedett- pályás Európa-bajnokság is a mont- loall felkészülés egyik állomása volt, mert mindenki az olimpiára készül, éa is. Sokan talán csodálkoznak, , hogy vereséget szenvedtem 60 méte- len. Nekem ez a vereség semmivel ' sem fáj jobban, mint bármely más kudarc. A hatvan méter egyébként sem az én távom, gyenge a rajtom, az első tíz méterem sem a legjobb. Eaért választanára szívesebben a 200 és a 400 méteres számokat Montreal- ^ ban. Ebben az évben minden szóba kerüihctó versenyt kipróbálok, még a > távolugrást Is. A többit aztán ineg- ■ látjuk. Szerelném szépen befejezni .sportpályafutásomat Montrealban. Tu­dora, hogy ezért még rengeteget kell dolgoznom, de én nem sajnálok sem­milyen fáradságot. I (Vége) ■ NESZMÉRI SÁNDOR KIÉRI LÁSZLÓ sportmester ismét hallatott magáról. Ezúttal azért, mert május elsején nagy örömöt szerzett száméra a felesége: két egészséges fiúgyermekkel a- jándékozta meg! Kiéri vitrinjében öt országos bajnoki aranyérem díszeleg. Lehet, hogy öt fiút kap hozzá a feleségétőU?). v'' l''* ^ I . ZÍ&T ’ í ú L.ÍIS3 ANTONÍN PANENKA kitű­nő futballista. Vezérletével bajnokaspiránssá lépett elő a prágai „Fradi“, a Bohe­mians együttese. A zöld-fe­hérek a Slovan legnagyobb riválisai. Ha nem nyernek is aranyat, szereplésük így is nagy — és kellemes — meglepetés! DARINA KÜZMANOVA a csehszlovák sísport egyik legeredményesebb verseny­zője. Győzött az Európa-ku­pában, és vérmes remények­kel indulhat az innsbrucki téli olimpián is. Az érettsé­gire készülő diáklány (Prie- vidzán jár gimnáziumba) jó tanuló, vagyis helytáll /az iskolában is. MENNYIT ÍR AZ 5K)-ás GYŐZELEM? Gondolatok labdarúgó-válogatottunk játékáról Kétszázhetven perc ált lab- darúgá-válogatottnnk mögiitt: csapatunk még asm szenvedett vereséget, amelyre a megle­pett gentlemanek azt mond­ták volna: „Shocking!“ lllet- lanl Csakugyan, a portugálok al- leni 5:0-ás „kiütéses“ győze­lem „Illetlenségnek" számít, mart őszintén szólva senki sem vártai Nagyon ksllatl már ez a siker. Persze a győ­zelmekből is tudni kell levon­ni a megfelelő kővetkeztetésa- ket, a sikert is el kell tudni viselni. Miként lehetséges, hogy az a csapat, amely nem nagyon meggyőzően játszott a ciprusi ..futballtörpék“ ellen, egyik napról a másikra „team work“-ká alakul: harcol, küzd és olyan felel6sségtel|esen lul- ballozik, hogy szinte lesöpri a pályárél tecbnikásabb, esélye­sebb ellenfelét, és a ctprii- alak sorsára kárhoztatja. A nézők hiába törték a ife- jökat. Igaz lenne, hogy t por- togélok 0:0-ra játszottak Lon­donban? Igen. Igaz volt. De hát ilyen már a mai labdará­gás: Anglia 3:0-ra legyőzi a Wembleyben Csebszlovákiit, de 0:D-ra mérkőzik a Pireneu­si-félsziget futballistáival, akik katasztrofális vereséget szen­vednek Csehszlovákiától... Sommi újat nem mondunk azzal, ha megállapftjuk: az n- tóbbl 25 esztendőben annyira kiegyenlítődtek az erőviszo­nyok a világ labdarúgásában, hogy szinte senki sem tudja, melyik nap, melyik órában kap ki a leggyengébb ellenféltől, és győzi le a legerősebbet. A futballban a tényleges tudást nem lehet olyan könnyen le­mérni, mint az úgynevazett „mérhető“ sportágakban, ezért is vonzó játék. Pedroto portugál adiő sze­rint az angolok sztereotipen vezették támadásaikat, ezért nem volt nehéz őket hárítani. Ha azonban egy csapat vi­szonylag olyan gyorsan és technikásán játszik, mint a csehszlovák, akkor minden vé­delmen „sebeket ejthet“. Labdarúgóink csakugyan gyorsan Intballcztak, mozgé­konyak voltak, pontosan, egy­érlntéera pasaioltak; annak ellaaére játékuk logmarkin- sabb jsllemzőja a hallatlan összpontosítás, ttntaUldozás volt, ét az a nagy jitékkadv, amellyal meg akarták semmi­síteni az ellenfalat, mielőtt ez még v«szélyes lehetett volna. Sikarillt. Semmit sem változtat a té­nyeken, hogy a portugálok csalódást okoztak Prágában. A régi futballigazsig azt mond­ja: minden csapat úgy játszik, ahogy az allanfél megengedi. Válogatottnnk nam sokat en­gedett meg a portngélnknak. Az eredmény és főleg a li- lálkoző egyoldalú lefolyását egy fontos momentum hatá­rozta meg: a lövések számai A portugálok végének a kaz- delét a gyors vazetö gólunk jelantstle. majd amikor Euró­pa legjobb kapósai között em­legetett Oamas kapott agy,, ki- fitéses gőlt“ 35 méterről, tel­jes volt a zűrzavar ai ellen­fél soraiban; nam voltak ké- paaak a védekaző, labdalar- tisra barandaskadatf tnktlké- jukon váltnatatnl, az egész mérkőzés folyamán nam tud­tak játékba InndtIIni. Szóval csodálatosan kijött aaapatanknak a géllövés; az alsó félidőban három, a mi- todikban két lövés tartott ka púra, és mind az öt a háló- baa kötött ki! Ez a maga mód ján „világcsúcsnak“ számit! Amikor az 5:0-ás győzelmet mérlagrs tesszük, nem szabad elfeladn'únk ai előbb smlitatt tényt. És azt sem, hogy egy eléggé rosszul „bakkelo“ csa­pat ellen rúgtak az öt gőlt, a parlagéi védelem a soknál la töbhat msgengadstt labda­rúgóinknak. Ezt nam ünneprontásként mondtuk, csak emlékeztetni a- karnnk a tavalyi esztendőre. Akkor is nagyon örültünk a mérsékelten játszú NDK slleni győzalamnak; okvetatlenke- dőknak minősítettük a józa­nabbakat, mert azt mondták: egy fecske nem csinál nyarat. Es a mértéktartöbbaknak lett igaauk, mert csakugyan „agy fecske“ volt, és amint később kiderült, szegett szárnyú feci- ke. Ugyanis nam sokkal a prá­gai vsreséga után az NDK vá­logatottja képtelsn volt Ber­linben legyőzni lalandnt (I). Mondannnk sam kall, hogy ez a tény mennyire dsvalvilta győzelmünket. Meg nem ala­pozott optimizmusunk azon­ban tnvább „dühöngött“ a gymga svédek allenl alkar a- tán is, da astán jött a 3:0-ás londoni vareség, a kiábrándító játék és kijózanodtunk túlzott optimizmusunkbúi. Most Is helyénvalő a jéian- ság, mert nagyon Is jól is­merjük labdarúgásunk jalenle- gi helyzetét. Egyik napról a másikra, a sovány esztendők után nem lehet felzárkózni az élvonalhoz. Két év alatt azon­ban nagyjából kialakult egy olyan válogatott, amely bizo­nyos körülmények küzött jő e- redmény elérésére Is képes. Szerdán, április 30-án szeren­csés konstelláció volt. Most az a kérdés: Kivételként vagy tar­tós javulásként könyvelhető el az 5:07 Nehéz rá válaszolni... Az Európa-bajnoki visszavá­gókra fél évet kell várnunk. Hosszú idő. Kár. hogy nem most játsszuk őket. Habár min­den mérkőzés más. A porln- gálok otthonukban biztosén merészebbek lesznek és való­színűleg a védöjátékunk dönt majd, mert a szerepek klcsa- rélődnek; a hazaiak fognak tá­madni. De ez még messze ven. E- lőtts, októbsr 29-én Itthon (Bratislavában) la kell győz­nünk az angniokat. Egyébként nem lasz jelentősége a lissza­boni vissZBvégónakI Mindent egybevetve: most már nemcsak Anglia és Portn- gália esélyes a tovébbjntésra. hanem Csehszlovákia la. TOMI V^NCE

Next

/
Thumbnails
Contents