Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-20 / 21. szám

,»• *í»» Mint a TASZSZ hlriigyniikség a szoTjet űrközpontbál jelentette, má­jus 12—21-e között folytatják a szov­jet és az amerikai űrközpont össze­hangolási kfsérleteit. Ismét IdprAbál- ]ák a két űrközpont egyilttműköéé- eét. A kísérleti program elftlrányoz- sa mindazoknak a mfiveletolcnek az elvégzését, amelyeket a legénység a földi irányftöközpontok személyzete a Szojnz és az Apollo űrhejé felbo­csátásánál, közelítésénél és összekap­csolásánál végez majd el. A kísérlet­ben mindkét űrhajfi első, illetve má­sodik legénysége vesz részt. Szovjet hadihajéraj érkezett az e- gyesUlt államokbeli Boston ktkötöjé- be. ^ „Ezt a látogatást az az enyhülés tette lehetővé, amely a Szovjetunié és az Egyesült Államok kapcsolaté­ban végbement“ — jelentette ki Stan­field Turner altengernagy, az Egye­sült ATlamok Atlantt-éceánon tartéz- kodé második flottájának parancsno­ké. Hírügynökségek emlékeztettek ar­ra, hogy a második vllágháborű óta eiőször kereste fel szovjet hadihajé­ra j az Egyesült Államok kikötőit. A nácizmus felett aratott győzelem 30. évtordnléja alkalmából amerikai ha- dihajórej látogatott szovjet kikötőben Leningrádba. A fasizmus fölött aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából a Szov­jetunió pekingi nagykövetsége azzal a kéréssel fordult a Kínai Népköztár­saság KCIUgyminisztérinmához, hogy Sanjang, Harbin, Csangcsun és Dal- nylj városokban megkoszorúzzák a- zoknak a szovjet katonáknak a sír­ját és emlékművét, akik Internacio­nalista kötelasségUket teljesítve éle­tüket áldozták a Kína felszabadítá­sáért vívott harcokban. A kínai haté- ságok nem engedték meg a szovjet nagykövetség munkatársainak, hogy az emUtett városokba utazzanak és ott elhelyezzék koszorúikat. Az Egyesült Államok a latin-ameri­kaiak egységes ellenállásával találja magát szemben. Washingtonnak a na­pirenden szereplő minden kérdésé­ben hangot kell változtatnia — álla­pítják meg a latln-amarlkai kommen­tárok az AASZ washingtoni tanápsko- zásával kapcsolatban. A veneznelal „Nációnál“ véleménye szerbit oz az el­ső alkalom, hogy a napirendre tűzött témákban, jelen esetben az OSA ke­reskedelmi törvényének elítélésében, az DSA és Panama közötti kapcsolat Igazságos alapokra belyozésébon, az Amerika-közi rendszer reformjának szükségességében a déli félteke or­szágai ilyen egységesen és határo­zottan foglaltak állást az Egyesült Államokkal szemben. Souvanne Phonma, ,a laoszi ideigle­nes nemzeti egységkormány minisz­terelnöke a Patet Lao részéről a kor­mányba delegált hadügyi államtit­kárt, Kham Onane Boupha dandártá­bornokot nevezte ki ügyvezető had­ügyminiszterré. Az ügyvezető hadügyminiszter el­rendelte, hogy a csapatok külön en­gedély nélkül nem hagyhatják el kör­letüket és tilos mindenfajta fegyver és hadianyag — közöttük a bombá- zék és tüzérségi lövegek — elszállf- tása a jelenlegi helyéről. Az ügyve­zető bedUgyminiszter egyúttal felszé- Iftotta az összes katonai alakulatot, hogy togyon hűségnyilatkozatot az 1- daiglenas nemzeti egységkormány és az országos politikai konzultációs ta­nács mellett. A kormánnyal való min­den szembehelyezkedési kísérletet meghiúsítunk — hangzik az ügyveze­tő hadügyminiszter parancsa. HETED Bemutatjuk vetélkedőnk nyerteseit A győztes a Szovjetunióba készül Olvasölnik a Csohslzovák Rádió magyar adásának műsorából és lapuffiík előző száméiból már érto- sültok arról, hogy a hazánk fel szahadltásának 30. évfordulója tiszteletére szervezett közös veté! kedörak első díját Tóth Edit Nővé Zámky-1 (érsekújvári) olvasónk nyerte. A napokban felkerestük a szerecsés nyertest, hogy bemutas­suk olvasóinknak. Edit a Nővé Zámky-1 (Ersekúj- várlj Közgazdasági Középiskola II. A osztályának tanulója. — Mikor értesültél arról, hogy első díjat nyertél? — Hétfőn reggel a peredi osz­tálytársaim közölték velem. Neon akartam elhinni. ■Otthon is el­mondtam az újságot, de hozzátet­tem, azért ne nagyon bizakodja­nak, mert még nem biztos, hogy valóban nyertem. — örültél a nyereménynek? — 0.' nagyon. — Jártál már Külföldön? — Csak Magyarországon. A va­káció alatt megyünk hathetes gya­korlatra az NDK-ba. Csehszlová­kiát viszont már széltében-hosszá- ban bejártam. — Melyik országba szeretnél menni? — A Szovjetunióba. Kereszt­anyám járt Szóoslban, és mesélte, hogy nagyon szép hely. A Szovjet­unióban különben ts sok szép hely van. — Máskor Is volt már szeren­cséd valamilyen versenyben, sze­rencsejátékban vagy a áporflká- ban? — Nem áportkázom. Különben május 13-án születtem, és a köz­hiedelem szerint a 13-as szeren­csétlen szám. Azért még nem ke­seredem el. — Hallgatod a Csehszlovák Rá­dió magyar adását? — HaMgatom. Főleg a Kontak­tust. Érdekes, szórakoztató műsor. — Ml a véleményed a Rádió és az Új Ifjúság közös vetélkedőjé­ről? — Hasznos és tanulságos vetél­kedő volt. Gyakrabban Is Indíthat­nának ehhez hasonlő versenyeket. — Nehezek voltak a kérdések? — Ö, nem. Törtiénelemból tanul­tuk valamennyit. Egy esetben kér­tem ki a történelemtanár vélemé­nyét. — Barátnőid nem Irigyeltek, hogy ta lettél a szerecsés nyer­tes? — Egy kicsit talán Irigyeltek Is. Palágyi Lajos, lapunk főszerkesztő helyettese gratulál az első dl] nyertesének. de most már velem együtt örül­nek, hogy milyen kellemes él­ményben lesz részem. A fényképezőgép otthon maradt A leg találékonyabb rendező sem intézte volna jobban, hogy amikor a pered! kutúrházban a feszültség a tetőfokára hágott, éppen egy helybeli lakos neve kerüljön elő a szerencsekerékből. Ezúttal a vé­letlen mindennél jobb rendezőnek bizonyult, és vetélkedőnk második díját, a Zenit E fényképezőgépet , Varga Ilona nyerte Peredről. A műsort követő zűrzavarban sehogy sem találtam a szerencsés nyertest, ezért a Dunaszerdahe- lyl Egészségügyi Középiskolában kerestem fel, hogy osztálytársat jelehlétében átnyújtsam neki a nyereményt. Ilonka a III. B osz­tály kitüntetett tanulója. Szemre valő, ügyes, szőke kislány. — Ott voltál a sorsoláson? — Ott. — Mit éreztél, amikor felolvas­ták a neved? — Eszembe se jutott soha, hogy nyerhetek. A válaseokat csak szó­rakozásból küldtem be. Szenetek olvasni, és az utóbbi ldőb«i ren­geteget olvastam hazánk felszaba­dításával kaposolaftben. A televí­zióban és a rádióban Is sűrűn fog­lalkoztak a kérdéssel. Gondoltam, hogy felhasználom a tanultakat, és szerencsét próbálok. Annál na­gyobb volt az örömöm, amikor meghaKottam, hogy fényképezőgé­pet nyeltem. — Tudsz fényképezni? — Egyelőre nem, bár otthon van fényképezógépünk, igaz, hogy éppen rossz. Édesapámat már többször kértem, hogy tanítson meg. Most Itt az alkalom. — EmMtetted, hogy szeretsz ol- vasai. Kik a kedvenc szerzőid? — Jókai, Szilvást Lajos, Radnóti, Petőfi, Vörösmarty, Kulcsár Tibor. A lapokban Is el^sorban a verse­Sed'lár János 68 éves. Vidám te­kintetű huncutkodó. A teSedlkovól íperedi) kíiiltúnbáz előtt virágok átültetésénél segédkezik. — En végzem a nehezebb mun­kát, az asszonyok a könnyebbet... — Fordítva, János bácsi, fordlt- val — szólnak közbe az asszonyok nevetve. Kérdeni, tudJa-e, hogy 1976. ja­nuár elsejétől magasabb lesz a nyugdíjai — Igen. A jő hír gyorsan elter­jed a faluban, meg aztán a gyer­mekeim rendszeres újságolvasók, s azonnal mondták, apa, több pénz áll a házhoz. — 'Most mennyi nyugdíjat kap? — Kllencszázötven koronát, plusz, amit még emellett a mun­kámmal mint a nemzeti bizottság alkalmazottja, megkeresek. Ilyen öregségről valamikor még csak ál­modni sem mertem. Amikor fiatal voltam, akkor csaik a gyerekek se­) gítették az öregeket. Ha azok nem, akkor senki más. Akik egész éle­tükben csak a földeken dolgoztak, semmi nyugdíjat nem kaptak. Most? Hát mit mondjak: nyugdí­jamból jrtt még as öt unokámnak Szovjet kőnyvkíállítás Bratislavában Leonytd Brezsnyev mondta: „A ml hazánkban óriási az érdeklő­dés a könyv Iránt. Igaz tehát a szovjet népnek az a véleménye, hogy itt olvasnak a legtöbben a világon.“ És hogy ez mennyire így van, bizonyítja az e könyv- kiállítás is, amelyet a bratislavai Csehszlovák-Szovjet Barátság Há­zában a fasizmus feletti győze­lem 30. évtorduléja tiszteletére nyitottak meg néhány nappal ez­előtt. Nemcsak a termekben elhe­lyezett feliratok igazolták Brezs- nyev elvtárs mondásának Igazsá­gát, hanem a közel 1500 kiállított orosz, francia, angol és német nyelven megjelent könyvraraek Is, amelyeket a Szovfetnniőbél hoztak erre a seragszemléra „A Szovjetuniéban 15 000 könyv­üzlet és mintegy 35 000 kioszk á- rusftja a könyveket“, „Minden percben ezer könyv, naponta tehát 4 mil'Iié kiadvány hagyja el a Szovjetunió nyomdáit“.^ 'S;.. Nézzük azonban a könyvszemle mondanivalóját is. Nemcsak a klasszikusok műveiből, nemcsak a korszerű nyomdatechnikával ké­szült gyönyörű művészeti könyvek­ből kaphatunk Itt ízelítőt, hanem úgyszólván az összes tematikájú, a politikai, a szak- és gyermekiro­daimat Is mogtalálhatjuk. Gorkij-, CsehOT-regények, Majakovszkij és Puskin versei szépen megférnek a múlt és a jelen legkiválóbb mese- kiadványaival. valamint az Ennl- tázs világhírű képeinek színes reprodukcióit tartalmazó alhnm- mal. Mindent összegezve az évfordn- léhoz mélté volt ez a szovjet könyvszemle, csupán egyetlen ne­gatívumot róhatunk fel a rende­zők számlájára: kevés volt az a néhány nap, amely alatt megte­kinthette közönségünk e reprezen­táns kiállítást. —naumann— V Varga Ilona két olvasom. Az Oj Ifjúságot és az Irodalmi Szemlét járatom. — Hogy tetszett a nyilvános sor­solás kísíérömOsora? — Végtelenül tetszett, s csodál­kozva állapítottam meg, hogy az idősebbeknek Is tetszett, bár a műsor nagy részét pop-zene töltöt­té ki. Remélem, máskor Is eljön­nek Peredre. — Mit vársz az új kultúrház megnyitásától? — Bár ón csak a hét végén já­rok haza, így Is örOlöik annak, hogy mér lesz hol összegyűlmünk. Biztosra veszem, hogy fellendül a falu kulturális élete. Sokat váru.nk a kultúrház Igazgatójától, Kiss É- vitöl Is, aki szintén fiattal, éppen ezért hiszem, hogy nem csalódunk benne. — Mtért választottál egészség­ügy! pályát? — A rokonságban sok az egész­ségügyi nővér.' Gyermekkoromtól vonzott 62 a hivatás. Lehet, hogy furcsán hangzik, de szeretette! foglalkozom a betegekkel. Az is­kolában Is az egészségügyi szak- tantárgyakat kedvelem a legjob­ban. Palág)d Lajos Is édességre, játékra. Nem tudom, hogyan van ez a világ többi orszá­géban, de biztosan nincs az min­denütt Így, mint nálunk. Míg é- lek, munikámmal Igyetkszem viszo­nozni államun/knak eat a gondos­kodását. _zács— AZ ÚJ TITKÁR A magyar újságírás nagy öregje Ruffy Péter vallja, hogy jó, ha az újsá,^r6nak mindenütt van egy mindentudó embe­re, Äikl tájékoztatja mlelótt bármihez Is fogna. A jó tanácsra hallgatva, va'lahányszor TneblSovon járok, első utam mindig a SZISZ járás! bizottságára vezet. A messziről jött embert azonban könnyen érheti meglepetés. Ezért nem Is csodálkoz- tam, amikor a keresett Bogoly Pál helyett Kopka Mikulás mu- ta'tkozott be a SZISZ JB új titkáraiként. A gyakori személycsere a SZISZ munkájának egyik átka. Kopka Miki személyében azonban ezúttal Ismét ügyes, talpra­esett, tapasztalt SZISZ-fukclonárlus vette át a más beosztásba távozó titkár helyét. 1973-töl a klrályhelmecl városi bizottság elnöke. Irányítása alatt a város 14 alopszervezete a treblSovl járás legjobb alapszervezetal közé tartozott. Különösen gaz­dag tevékenységet fejtett tói a Klub 50 szervezet. Nyilván lúagyarázatra szorul, ml ts az a Klub 50. — A Klub 50 a CSKP megalapításának 50. évfordulója al­kalmából jött létre — mondta az újdonsült titkár. — Az eredeti elképzelés szerint az évforduló méltó meg­ünneplésének megszervezésére. De olyan érdekes és hasznos mnnikét végzett, hogy az évforduló után Is fennmaradt. A Klub 50 ma egy az alapszervezeteken felül álló szervezet, a- melynek bártól tagja lehet. Egyetlen feltétel, hogy aktívan dolgozzék. A szigorú követelmények miatt rendszertat csak a legjobb szisz-tagok állják meg benne a helyüket. A taglét­szám általában harminc körül mozog. A klrályhelmeoíek mel­lett a klubnak a környékről Is SíZámos tagja van. A Klubban sok szakkör működik. A politikai kör mellett például a mo­dern táncok köre, népművészeti csoport, turista szakkör, kü­lönféle sportkörök, gyenge áramú műszaki kör stb. A tolub tagjai különösen az ünnepek szervezéséből veszik tói a részüket. Közülük többen a polgári bizottságokban Is tevékenykednek. A közelmúltban ünnepi akadémiát szervez­tek, amelyre ;neghívták a párt régi harcosait Is. Nem csoda, hogy a klub iránt óriás! az érdekl-ődés, nagy megNszteltetós, ha valaki tagja lehet, s Igyekszik Is a bizalmat megszolgálni. Ez a titka a klrályhelmecl Klub 50 eredményes működésé­nek. No meg az Is, hogy olyan emberek állnak az élén, mint Koptóa MIM, akit a Bodrogközben kulturális munkájáról talán még jobban Ismernek. A városi kultúrház Igazgatója volt, és fáradhatatlan törekvése nyomán Király helm ecen fellendült a Rulturáills munka. Pedig nem Is a város szülötte. Édesapját' Medzllaboroeról helyezték az ágcsemöl vasütállomásra. Innen kerültek Királyhelmeore. Majdnem tökéletesen megtanult ma­gyarul. Mirtó mondja, megszerette a váro^ és a környékét. Különben Is azt vallja, bárhol' van Is az ember, dolgozzék becsülettel, tisztességesen, hogy bárk-inelk nyugodt lelkilame- rettel a szemébe nézhessen. Most újabb alkalma lesz a bizo­nyításra. Vajon milyen elképzelésekkel vette át a határtalan tett­vágytól fűtött fiatalember a tltkáS tisztséget? — A SZISZ munkájában még mindig sok a tormallzmus — felelte az iménti kérdésre. — Ezt szeretném kiirtani A fla- tailokat csak úgy lehet megnyerni, ha színes, változatos, él-ve- zetes és hasznos Időtöltést blztosltuk nekik. Erre törekszem. Valahogy úgy képzelem a SZISZ munkáját, ahogy azt a Klub­ban csináltuk, persze még magasabb szinten. Azt tartja a közmondás, hogy új seprű jól seper. Bár az embert mindig a tettel Igazolják, fddlg-l munkája alapján Kopka Miklósnak már most előlegezhetjük a bizalmat. Biz­tosra vehető, hogy a treblSovl járás SZISZ-tagjalnak munká­járól a jövőben sokat ha-llunk. P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents