Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-29 / 18. szám

5

CSETEPATÉ

Thália módra

(GOLDONI EGVTK KOMÉniAjAVAL ZARTA IDEI BEMUt TATOINAK SORÁT A MATESZ THALIA SZÍNPADA)

GoMdtiI „a chtoggla! cséte- paté“ című háromfelvo-násos komédiáj&val ú)abb bemutatöt hagyott maga mögött a Thália Színpad társitlata, és az a pre tnier' egyúttal bizcmyos fokig évadzárás Is volt; új darabbal legközelebb össze! jelentkezik a koäioei (kassaf) színház.-Az újságíró eltöpreng a premierek kapcsán, és bizonyos következteté^kre jut. Két színpad szolgálja Szlovákiában a magyar kultúrát. Egv-egy premier eseményszámba kellene, hogy menjen. Minden bemutató mindnyájunk flnnepe: íróké, újságíróké, színházi szakembereké, színészeké és nézőké.

Ogy gondölom, van még tennivalónk a darabok projiágálá- sa, a bemutatók beharangozása terén. De óriási mulasztásaink vannak a premierek it- tánl munka területén 'is. Jó lenne kerekasztal-besaélgetésen szólni erröl-arról a bemutatók ürügyén, már csak azért is, mert a színészek és a rendezők munkája csak így érté- ■kelherö igazán. A MATESZ vagy a Thália művészei nem szerepelnek a képernyőn (néhány kivételtől eltekintve), lap-- Jainkbain elszóctan olvashatunk munkáinkról, terveikről. Fejlődésüknek, leikesedésUktiek, játékuk színvonalának mind ez Ideig egyetlen fokmérője vau; a taps.

X

Az április tizediki Immuta- tón bőven kijutott a tapsból mindenkinek. Goldonlt rendezni? Látszólag könnyű feladat, hiszen -a klasszikus komédia szlnpadra> állftásához jócskán akad recept, utasítás. Az olyan rendező viszomt, mint Be- ke Sándor, aki sohasem elégszik meg a szokványoseial, eleve más utat választott, össze- gezio mindazt, amit a ,,komédiák“ címszó ma tartailmaz, és úgy áilította szmitadra Goldani müvét, hogy .saját, eredeti elképzelései mellett felhasznált minden hasznos elemet — talán még a ra)zfilmek világából

Kmnm—

Es mert színészei maguk Is ontották az ötleteket, ,.A chiog- giai csetepaté“-nak egy nagyon élvezetes, út válfaját láthattuk: Thália módra. Talán csak az indítás Volt egy kissé nehézkes, de mihelyt az első olaszos mondatok elhangzottak, pergővé, tűzijáték-sziporkázóvá vált a tengerparti vígjáték.

Ez év tavaszán jó pár estét töltöttem budapesti színházakban. Láttam ún. ,,könnyű“ darabokat is, rangos színészek e- lóadásában, neves rendezők 1- rányltásában. jó érzés volt képzeletben összehasonlítani a budapesti és a koSicei (kassai 1 művészek teljesítményét. A Thália Színpad ma már ott tart. hogy társulata igényes feladatok megoldására ts képes: a rendszeres önképzés meghozta gyümölcsét, a fiatalok és idö- sehljek játéka minden bamuta- Iftn érettebb, árnyaltabb.

Ogy gondolom, hogy ennek a Goldoni-előadásnak nagy közönségsikere lenne Budapesten is, a kritikusok sem írnák, hogy átlagos volt a színvonal.

A Goldoni-komédiában felvonult a Thália Színpad egész

társulata. Egy fiatal, üj arcot is láttunk:^ Checca szerepében Sa* Eszter mutatkozott be, ígéretes )átékot nyújtva. A többiek — Kovács József, Gombos Ilona, Kövesd! Szabó Marika, Csendes László, Boráros Imre, Várady Béla. Szabó Rózsi, Tamás lolán. Gyiirkovics Mihály, László Géza, Lengyel Ferenc, Horváth Lajos, Érsek György és Cúth László — láthatóan élvezték a komédiázást, de úgy, hogy mértéktartóak tudtak maradni, és így hitelesek.

Különö,sen jó teljesítményt nyújtott Várady Béla, Csendes László, Kövesd! Szabó Marika és Horváth Lajos Az volt a be- nyomásojn, hogy ez . a négy művész tette játékát a legszínesebbé, te.gé!vezetesebbé.

Beke Sándor kitűnő rendezéséről szóltam már, de hadd jegyezzem meg azt is. hogy dramaturgiai és szövegmiódosítást Is végzett a ..csetepatén“. .A díszleteket és a leimezeket Platznor Tibor alkotta.

A Tháita S.zfnpad a csehszlovákiai niagyar szeMem! élet e- gyik lelentös és színvonalas műhelyévé vált.

örülnék — és azt hiszem, valem együtt a hallgatók is —, ha gyakrabban hallanánk azé- tér huHámatn is Csendesék, Vá- radyék. Gombos Ilonáék hangját.

Kelet-Szlovákia lakossága szép' ajándékot kapott a felsőbb szervektől a Thália Színpaddal, de egyre gazdagabb, é- rettebb és színvonalasab bjátéka inindannyimik számára élvezetes. Kívánunk hát az ú] Idényben Is sok sikert, erőt és egészséget, bháliásokl

Balta György

ÚJ SZOVJET KÖNYV PETŐFIRŐL

Egy pillanat a „c.vetcpatéból“: balról Gombos Ilonát, Sás Esztert, Lengye.l Ferencet, Kövesdi Szabó .Marikát és T a m,á s Jolánt látjuk.

Néhány hét múlva lelenik meg Moszk vában a ,,Petöfi a világkultúrában“ című tanul-mány-kütet. Szovjet tudósok fejtik ki véleményüket e kötetben nagy költőnk v1 lágirodölmi Jelentőségéről. A könyv egyik szerkesztőié Alekszandr Greskovtes iroda lomtörténész. .Al-kalműnk nyílt me.gkérdez- ni. hogy miként is jött létre ez a legújabb. Petőfivel foglalkozó orosz nyelvű könyv.

— 1973 (ítfiruárjában — feleli Alekszandr Gerskovfes — Moszkvában tudományos konferenciát rendeztünk a költó születésének 150. évfordulója alkalmából. A konferencia résztvevői előadásaikat tanulmányokká fejlesztették, és a most megjelenő kötet ezeket a tanulmányokat adja közre orosz nyelven. kibővítve egy másik tudomámvos kon ferenciának, az ungvári egyetem Petőfi tudományős ülésszakának anyagával. Ez u- tóbbi alkalommal az orosz kutatók mellett ukrán. grúz. azerbajdzsánt és koi-n1. Petöfi- kutatók Is fe.lléptek.

.Az úl szovjet Petőfl-könyv háromtagú szerkesztő bizottság Irányításával készült. A bizottságban magyar részről Fekete Sándor, a budapesti Irodalomtudományi Inté zet munkatársa vett részt, szovjet részről pedig JurlJ Bogdanov és én.

■A további válaszokból megáilapithatiuk. hogy a kötet tizenkét tanulmánya Igen szerteágazó témaköröket dolgoz fel,

Dimitri) Markov, akadémikus Petőfi világirodalmi jelentösésének clemzósáve! vezeti lie a könyvet. Kíra Sehova Petőfi és Sevesenko életművének párhuzamos vizsgálatát adja közre. Oleg Rosszljanov Petőfi korszerűségének kérdését taglalja, Jurij Gii- szev Petőfi és az európai forradalmi költészet kapcsolatáról értekezik. Toflk Iszlá- mov, a költó poKtikal és társadalmi nézeteit, Váradi Sternberg János ungvári professzor Petőfi történelemSe!fogását jellemzi. Érdekes új kutatás! adatokat tár fel Dora Kacnyelszon „Petőfi és Bem“ című ta nufmánva, Vlagvnmír Gnesmyih az európai romantika hősei-t veti egybe Petőfi hőseivel. Bogd’nova Petőfi és a szlovákok'vi szonyá; tárgyslja.

A magyar kutatók közül Sőtér István és Fekete Sándor tanulmánnyal, Kiss József bibl'ográfia! összeállítással szerepel.

— Es miről szól az ön tanulmánya? — kérdezzük Alekszandr GerSkovtesot,

— Dolgozatom ctme: Petőfi és Oroszország. Könyvformában először megjelenő a- dáto'kat Is tartalmaz. Mint az utóbbi Időben kiderült, Petőfi főbb személyi adatait már éietében rögzítette a cári csendőrség. arai, kor , 1849 májusában az tntervenclöra ké szülődö cári hadsereg átvette és oroszra , fordította az osztrákok által Petőfi ellen kiadott körözőlevelét. A Kljevbén megtalált ..Petöfi-dosszié“ más magyar forradalmárokról is tartalmaz adatokat.

Tanulményoiviban hosszabban szólok Mihail Mihajlovróí, a kWáló forradalmi de- . mokra-táról, Petőfi első orosz fordítójáról, akit cári para-ncsra száműztek.

.Alekszandr Gerskovlcs sok éve foglalkozik Petöfl-kutatással és általában a magyar irodalom szovjetunióbeli meglsmértetésév©!, népszerűsítésével. .A magyar szakemberek jól ismerik Gerskovics „Poetyicseszkij tyeatr Petőfi“ (Petőfi költői színháza) című könyvét, amely 1970-ben jelent meg Moszitvá- ban. és Petőfi drámáinak úi összefüggéseket felmutató elemzését nyújtja. Több cikkét és tajiulinányát közölték már magyarul is.

— MiKor kezdődött ez az érdeklődés a magyar kultúra iránt? — kérdezzük az irodalom tudóst.

— Már több, mint harminc éve, hogy 1944 októberében — katonaként — először léptem Magvaroirszág földjére A moszkvai Gorkij Irodalmi Főiskola első évfolyamáról vonultam be, s mindjárt a frontra kerültem. Ekkor még nemigen gondoltam arra, hogy .a háború után egész munkásságomat a magyar nyelv és Irodalom megismerésére és megismertetésére fogom foidltanl. Az irudal|il főiskolán azután már magyar tárgyú dolgozattal szereztem meg a diplomát, s azóta hivatásszerűen foglalkozom a magyar kultúrával.

— Jelenleg akadémiai csereakció keretében tanulmányúton vagyok Magyarországon, hogy új kutatásokkal táraasszaim álá további munkásságomat.

Kérésünkre még elmondotta Alekszandr Gerskovlcs, hogy tudomása szerint folyamatban ‘ van a ,,Petőfi a vifágkiiltúrában“ című új szovjet könyv magyar nyelvű meg- ]elentetése. Korábban még sohasem fordult elő, hogy egy külföldi ország egész tüdo- mányos kollektívája foglalkozott volna Petőfivel. Már csak azért is nagy érdeklődéssel várhatjuk a könyvet, amely a szovjet irodalomtudósok Petöfl-képéve! ismerteti meg a magyar olvasókat.

H, M.

Alekszandr Gerskovics

XI. KÖSZIXHÄZ VAGY SZÍNHÁZ?

A Szovjetunióban, ahol évadonként százinlllíőnál Is több a színházlátogatók száma, az utóbbi években hetven új színházat építettek, önmagában véve elképesztően nagy ez a szám, de ha fifevelembe vesz- szUk, hogy napjainkban ötszáz- hatvanöt színház müküdlk (némelyik több társulattal) a Szov- jetu-nlóban. már nem is tűnik olyan soknak az új színházépületek száma. (Említsük meg azt is, hogy ezeket a színházakat nem kevesebb, mint tíz felsőfokú színiiskola látja el szí-nésszel, szakemberrel.) Az •> új színházak építésével párhuzamosan ötévenként huszonöt színházat korezerűsítenek...

Csehországban negyvennégy hivatásos színházat tartanak nyilván, s összesen hetvennégy társulatot. Szlovákiában még kevesebb a színházak és társulatok száma. S arai még ennél is kedvezőtlenebb: a fel- szabadulás óta eltelt harminc esztendő^ alatt egyetlen új, önálló színházépület sem jutott Thália híveinek. .Az átépítéseit és korszerűsítések száma 1» minimális... SaJtios, ez a helyzet: nem vagyunk képesek annyi' „felesleget“ termelni, hogy ab ból új színházépületekre ts telne.

.A tényeket az ember tudomásul veszi, és igyekszik ösz- szeegyeztetni vágyaival. A mexikói Népi Színház például nem Is Igényli a színházéjtületet —

a köszínházat. Közönségének nincs pénze színházra, és nincs Is kedve elmenni a nagy csillogásba. mert a megszokott környezetben érzi magát a legjobban. A színészek viszont azt szeretnék, ha minél több ember élvezhetné művészetüket, ha minél több emberhez szólhatnának az ,,igazságról és az 1- gazságtalanságról“. A tények és a vágyak realitássá ötvözöd tek: a színészek az ültetvényeken, mégpedig a legkülönbözőbb időpontokban, pl. ebédidőben. mutatják he műsora:lkat. -Az sem zavarja őket, hogy hallgatóságuk (illetve közönségül^) nem csupán rájuk figyel, s még a folytonos edénycsöröin- pölés sem csorbítja a produkció becsületét... Ez persze a színjátszásnak egy sajátos, a körülményekhez igazodott formája, nem tekinthető általános érvényűnek és követendő példának. .Azt viszont fényesen bizonyítja, hogy a szlnházmoz- galom mindig Is megkívánja a maga megújhodását.

Napjainkban, amikor egyre nagyobb kötetlenségre vágyik az ember, nemegyszer pusztán azért nem hajlandó .„kultúrá- lódn!,, mert a formát kényelmetlennek érzi. (Csak zárójelben említem meg, hogy múzeumainkban nincsen falatozó, dohányzó stb.) A színházba menés olykor hosszú, fárasztó utazással jár, és még sorolhatnánk a különbnél különb kényelmetlenségeket... Nem vé letlen hát, hogy a színházak kezdenek a közönséghez alkalmazkodni: elmennek a lakóhelyekre, a klubokba, kávéházakba, de még az utcán Is elébe állnak: itt vagyok, élvezz, ha tetszem. Létrejönnek az amatőr pinceszínházak, zsebszínházak, klubézinházak. utcaszín padok, egyszemélyes színházak...

Korunk színházának tehát az aktivizálás a célja. Vajon meny nylben tesz ennek eleget a szlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalom? .Az a véleményem, hogy nem erejéhez mérten kapcsolódik az ország színjátszásának , vérkeringésébe, Divatosa-n szólva: sok a kt használatlan tartalék. Pedig voltak olyan évek is, amikor ttagyobb részt követelt magának ez a mozgalom.

A komárnól színjátszó együttes .már 1952-l>en szerepelt Prágában a műkedvelő színjátszók országos seregszemléjén, sőt díjat Is nyert a „Vitézek és hősök“ című drámával. Zdé- nek Nejedig személyesen gratulált az együttes tagjainak. A- kárcsak Komámóban, Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen 1 Is 1949-ben alakult a színjátszó együttes. Stelnej^ Vilmos és az azóta elhunyt Ríedl Sándor vezetésével. 1961-ben felvette a Csallóközi Színház nevet, stöbb országos versenyen vett részt. Háromszor nyerle-el — kerületi

szinten — a Ba-rátság Vándor- serlegét. A ro2fíaval (rozsnyóii) egy-üfessel egész sor kiváló rendező foglalkozott (Dob- ránsziky Jenóné, Husvár Ferenc, Stlglltz Árpádné. Krausz Zoltán és felesége]. Krausz Zoltán elsősorban Gyárfás-darabokat rendezett emlékezetes sikerrel. Levlcéu (Léván) néhány éve még két együttes dolgozott, ma már csak a Ga- ramvölgyl Színpad hallatt ma gáról. Ezt az együttest a jó rendezésen (Nagy László munkája) kívül elsősorban az tgé nyes darabválasztás jeilemzi (Pygmalion, Kísértetek, Kaviár és lencse. Vassza Zseleznova, Revizor stb.) Nővé Zámkyban (Érsekújvárott) Boleman Iván, dr. Dniga jános és Záhorszky Elemér vezetésével működik a mai napig a CSEMADOK színjátszó együtlese. Záhorszky ze nés játékokat rendez, míg ko<; légáí középlajú drámákat és tragédiákat, A flfakovól (fülc- ki) együttes ugyancsak siker rel játszott már több zenés darabot, Idén a „Szabadság, szerelem“ című daljátékot újítják fel Salosziar Pál vezetésével (Záhorszky Elemér viszont a „János vliézt“ rendezi Érsek- újvárott). A luCeneci (losonci) színjátszó együttes utolsó rendezője Varga Ervin volt. Ezt a jó képességű együttest Is az 1- gényes darabválasztás Jelle mezte elsősorban (Anna Frank naplója, .A kőszívű ember fiai, Bástyasétány 77., Oaenet az é- 10‘knek, Szerelmem, Elektra stb.) A Jtel'iezovcei (zselízl)

csoport zenés darabokat játszott, főként operettet; az u- tóbbi időben sajnos némi pangás mutatkozott a munkájában. A koSíceí (kassai] magyar műkedvelő színjátszó együttes akkor szűnt meg. amikor oda költözött a M.ATESZ Thália Színpada. .A ftlm. Sobota-í (rí maszombati) együttes a Ma gyár Népköztársaságban is sze repelt már. Rendezőjét, Drob- ka Gézát, sok évi ercílraényes munkájáért 1956-ban ai-anyé remmel tüntette ki az Iskola és kulturálisügyi miniszter.

.Az említett együttesek 1949

50-ben alakultak vagy szerveződtek újjá. Ma büszkén vallhatják, hogy munkásságuk nélkülözhetetlen volt a csehszlo- válrial magyarság felszabadulás utáni kultúrájának tormá- lásátian. Itt csak az elmiUt é- vek legkiemelkedőbb amatőr együtteseLről szóltunk, bár további neveket is sorolhatnánk [Szepsl, Gűta, Bős stb., stb.), de Inkább eredményeik beszéí- jenek helyettük — hiszen minden szónál fényesebb a tett.

Kmeczkó Mihály (Következik: A műkedvelő színjátszás jelsns és jövője)

.A CSEMADOK komárnói (komáromi) helyi szervezete és a Szakszervezetek Háza mellett működő szinjátszé együttes minden évbep részt vesz a jákai-napokon. 1974-ben Siposs Jenő Bolondos nyár című vígjátékát mutatta be az országos seregszemle közönségének. A kép „portásfülkéjében“ Löwin- ger Laci bácsi látható, az együttes alapító tagja, segédrende- íöje és „motorja“.