Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-22 / 17. szám

yiifiíiság 7 MQX A France Soir című pári­zsi esti lap nemrégiben meg­bízta három munkatársát, hogy folytasson körkérdést a tévénézők körében. A ri­porterek mintegy 20 000 ki­lométert tettek meg munká­juk folyamán, s végül azzal a lesújtó megállapítással tértek vissza, hogy a fran­ciák egyre kevesebbet esz­nek, és ennek az oka a te­levízió. Este nyolc órakor — hangzik a megállapítás — a franciák 75 százaléka már a képernyő előtt ül miután bekapott egy-két főtt tojást és felhajtott egy pohár jog­hurtot. A legtöbb háziasi- szony többet főz ebédre, hogy maradjon valami va­csorára ts, nehogy este té­vénézés helyett a konyhá­ban kényszerüljön foglala­toskodni. Az egyik újságíró például elbeszélgetett egy fiatal lánnyal, aki bevallotta, hogy két éve csak konzervet e- sztk vacsorára, hogy még a tányért' se kelljen elmos­nia! Ennyire jó lenne a fran­cia televízió műsora...? Zdravko Sotra, a belgrádi televízió rendezője a jelek szerint nincsen túlságosan elragadtatva a színes tévé- technikától. — Ha a tévé színes mű­sort mutat be, a fekete-fe­hér készülékek tulajdono­sai sokat veszítenek. Még többet veszítenének azonban (pénzben}, ha színes készü­léket vásárolnának. Barbara Streisand a legke­resettebb amerikai filmszí­nésznők közé tartozik. A legirigyebbek sem mondhat­ják azonban, hogy szépsége miatt kínálnak fel neki ú- jabbnál újabb szerepeket. Népszerűségét hangjával és tehetségével szerezte, noha az is igaz, hogy a csúnya nőknek abból a fajtájából való, akik már-már nagyon szépek. A fllmgyártók igyekeztek kihasználni, hogy annak l- dején Barbra sikert ért el Funny Girl című filmjével, s most Funny lady címmel elkészítették a folytatását. A washingtoni premieren maga Ford elnök is megje­lent. xoxox Harminc percre megsza­kították Plymouth angliai város egyik rugbymérközé- sét, mert a két csapat játé­kosai és a- nézők egy fület kerestek íj fűben. Az ellen­fél egyik játékosa a csata hevében leharapta a 28 é- ves David Rodgers fülét. A fület nem találták meg, folytatták hát a játékot, az áldozat pedig a következők­kel zárta le az ügyet: — Ilyen kemény sport­ban, mint a rugby, előfordul ilyesmi. < Van humorérzéke... M iutáii végigtapsoltam a budapesti József Attila Színház Névnap című bratislavaí előadását, végleg dön­töttem, a Gusztit alakító Horváth Sán­dort mutatom be olvasóinknak. Választ­hattam volna Szemes Marit, Margittay Ágit, Soós Lajost vagy Makay Sándort is, egytől egyig kitűnő színészek. Hor­váth Sándorról azonban egy külön ér­dekességet Is hallottam: azt hogy „kö­zülünk“ való, Mátyustöldhüz fűződnek gyermekkori emlékei, s még ma is büsz­ke arra, hogy e vidéket nevezheti szülő­földjének, Természetes tehát, hogy ami­kor felkerestem a Kljev-szállóban, elő­ször is gyermekkoráról érdeklődtem. — Valóban mátyusföldi vagyok, még­pedig Pereden a „szecskők hazájában“ születtem — válaszolta mosolyogva a népszerű színész. — Ezt a szecskő szót azért említem, mert miatta kaptam é- letem legnagyobb pofonját. Szüleim sze­gények voltak, rajtam kívül még hét gyermekük volt, ezért már süldő gyer­mek koromban dolgoznám kellett. El­jártam „nyűni“, s földből kihúzogutni az uradalom lenjét. E munka hajcsára, a „pallér úr“ azonban nemigen szível­te a gyermeksegftséget. Engem különö­sen utált, ha lemaradtam a felnőttek mögött, mindennek lehordott. így for­dult elő aztán, hogy egy nap, amikor bal lábbal kelt ki az ágyból, csúf kis szecskőnek nevezett. Én már abban az időben Is sokat olvastam, tudtam te­hát, hogy a szöcskét csak Pereden ne vezik szecskőnek, vísszaszájaltam tehát, hogy nem szecskő az, pallér úr. hanem szöcske! Erre kaptam aztán azt a neve zetes pofont, amelyre ha visszagondo­lok, még ma Is csengőnek érzem a tü lemet. Ettől függetlenül ma is vissza­húz a szívem szülőfalumba. Utoljára, sajnos, hat esztendővel ezelőtt, nagy­mamám halálakor jártam otthon, de tía lehetőség kínálkozik, újból megláto.ga- tam peredi rokonaimat. Ismerőseimet. Igaz. tízéves koromban költöztünk Pest­re, de gyermekkori emlékeimet nem tudta elhomályosítani az idő. S hogy a perediek sem felejtettek el egészen, szép bizonyíték erre bratislavaí vendég­fellépésünk. Néhány falubellm feljött az előadásra, sőt színház után meg is vár­tak az utcán. — Mikor gondolt először a színészi pályára? — Színési koromban! — válaszolta nevetve Horváth Sándor. — Nemcsak hogy eszembe sem jutott ez a hivatás, hanem mielőtt főiskolás lettem, még csak műkedvelőként sem szerepeltem soha. Azaz egyszer mégis... Peredi is­kolás koromban angyal voltam egy gyer- mekelöadáson. Nekem inkább az olva­sás és az irogatás volt a hobbim. íUnt a legtöbb fiatal, verseket faragtam, sőt pesti diák koromban iskolai novellapá­lyázaton is részt vettem. Meg Is nyer­tem az első díjat, egy vadonatúj öl­tönyt, amelyet aztán mindjárt melegé­ben elcsencseltem. Néhány kiló szallon- nát meg kolbászt kaptam érte. S hogy hogyan lettem mégis színész? A kiszámíthatatlan véletlen sodort erre a pályára. Pesten is kötelező volt u- gyanís, hogy a maturáns diáknak előre be kellett jelentenie, milyen szakmára készüli. .Aki tovább akart tanulni, annak két főiskolát is meg kellett Jelölnie. Nos, én abban az időben szenvedélyesen sportoltam, tagja voltam a Fradi kosár­labdacsapatának, testnevelő tanár sze- lettera volna tehát lenni. Ez rendben is lett volna, beírtam első helyre a test- nevelési főiskolát, de hát melyik le­gyen a második főiskola? Itt születtem... Beszélgetés HORVÄTH SÄNDOR budapesti színművésszel Horváth Sándor a Névnapban Töprengtem... töprengtem, végül Is, mivel egyetlen más pálya sem érdekeit, az egyik osztálytársam Indítványára a színművészeti főiskolát írtam be kérvé­nyembe. Ho.gyne döbbentem volna meg tehát, amikor nem a testnevelési, ihanem a színművészeti főiskolára hívtak be fel­vételezni. Még nagyobb volt azorlban a meglepetésem, amikor bár 60-an felvé­teliztünk és csak 4—5 fiatalt vettek fel, nekem Is sikerült a vizsga. Nos, így let­tem színinövendék, és így jöttem rá ta­nulmányaim során, hogy abba a hiva­tásba cseppentem, amely nélkül ma már élni sem tudnék 1 — És mi történt ezek után?. — Az Ifjú színészek szokásos útját jártam. A főiskola elvégzés» után vidék­ié kerültem, ahol slkei-ek és vajúdások között tizenöt esztendeig színésrkedtem. játszottam az egri, a miskolci, a ka­posvári, a pécsi, valamint a szolnoki szlnházlran. éppen csak a budapesti színházak igazgatói zárkóztak el előlem. Pedig hát szerénytelenség nélkül mond- hiáom, hogy mindenütt jő sajtóm volt, s olyanokat írtak a kritikusok, hogy nagy jövő áll. előttem. Végre is az 1969- cs esztendő nyitotta meg azt az ajtót, amelyen l>elépnl a legtöbb vidéki szí­nész szívből vágyakozik. Meghívtak a tv-be egy Németh-darab forgatásához, s ezután már szereiieket kaptam a Ma­dách. a Víg- meg a józsef .Attila Szín­házban is. Mintegy negyven tv-fUmben ■szerepeltem azóta, játszottam néhány tucatnyi nagy filmben Is. — Amint a pesti tv ben és most a Hviezdoslav Színházban is láthattuk, nagy sikere volt a Névnap cimíi darab­ban. Ezenkívül melyik szerepére emlék­szik még szívesen? — Mlndegvik szerepemet egyformán szeretem. Mé.g az epizódszerepeket is. Legjobban „te.sthez állt“ azonban a Mi­hály lovat akar, a Gyilkosok, a Név­nap, a Magyar ugaron és /« III. Ríchártl tv, mozifilm-, valamint Kínpadi alakí­tás. Igen tetszik ez a szerep Is, amelyet most forgatunk, So-k hűhó szemmiért a címe. Remélem tetszem fog a közönség­nek, és eljut ez a film Bratislavába is. — Mi az ars „poeticája“? — EraUtettem, hogy a kisebb szerepe- riíct Is szeretem. A legszürkébb figurát sem alakítom anélkül, hogy ne tanul­mányozzam, milyen egyéniségét képzelt el a szerző ebben az emberben. -A hű­ségre, az egyén hús-vérből való ábrázo­lására törekszem tehát, legyen ez a fi­gura egyszerű munkás, vagy bíborba öl­tözött császár! — Hadd tegyem fel végül a szokvá­nyos befejező kérdést: Tudom, hogy ön igen fnttatoll színész, emellett azonban színésznő felesége, egy kétéves fia és egy tizenkét éves lánya is van. Jut-e i- deje e két „elfoglaltság“ mellett a kedv- telésszerü kikapcsolódásra? — Nemigen Jut nekem egyéni szóra­kozásra Idő — válaszolta hangjában egy kis szomorúsággal a színész. — Már az is különleges őröm, ha megpihenhetek családom körében. Ilyénkor klasszikus vagy beatzenét hallgatunk, és nagyon boldog vagyok 1 Beszélgetett: Neumann János rz Cf^ Pop-bazár Március 18-án Stockholm­ban 15 ország dalszerzőinek részvételével tiltakozáskép- pen ellenfesztivált tartottak az Eurovíziós fesztivál miatt. A fesztivál egy hétig tar­tott, és főleg olyan rock- és pop-szerzeményeket ^mutat­tak be' rajta, amelyek — George WalUsnak, a rendez­vény képviselőjének szaval \szerint — nemigen taríhat- \tak volna sikerre számot légy olyan elüzleüesedett versenyen, mint az ,ßuro- vízió dala". Az összegyűlt fiatal zenészek (angolok, nyugatnémetek, svédek stb.j különféle műfajokban írt szerzeményeket adtak elő, a barokktól és népzenei mo­tívumokra épülő szerzemé­nyektől a dzsesszig. — Az a célunk, hogy rá- ImutüssuTifc a nem üzleti jel- \legü zene erejére és fejlő- Idésí lehetőségeire, a külön- yéle zenei műfajok közötti {rokonságra, közös jellemvo­násokra — jelentette ki Per Svensson, a szervező bizott­ság vezetője. Tavaly elhagyta a New Seekers együttest Eve Gra­ham énekesnő, akt társaival együtt éppen az „Eurovízió {dala" fesztiválon tűnt fel. 1A zenének azonban nem ^ordított hátat, elhatározta, I hogy megpróbál szőlóénes- Iként érvényesülni. Nemrégi- Iben meg is jelent elsőnagy- \lemeze. (i>r Egyes megállapítások szerint e tánczene virágkorát éljük. A lemezek százezres példányszámokban jelennek meg, különö­sen a fiatalok szenvedélyesen gyűjtik őket.. E problémával foglalkozik a Budapesti Népszabadság közelmúltban megje­lent cikke. Ügy találtuk, érdemes lesz átvenni és közzétenni, olvasóink szívesen elolvassák. De ez még mind semmi — idéztem az örömteli híradások­ból, a közelmúltban két újabb Hungaroton-ktadvány nyerte el a francia hanglemerakadémia Nagydíját. A Magyar Népzene II., négylemezes és Liszt Fe­renc „Szent Erzsébet legendá­ja“ című háromlemezes album a 21., Illetve 22. díj a magyar hanglemezek nyolc év alatt el­ért értékes nemzetközi elisme­réseinek sorában. A Magyar Népzene lemezsorozat albuma a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Néprajzi Intézet mun­katársainak sokéves gyűjtő­munkáját kínálja; nemcsak a magyar népzene ifántt érdek­lődőknek értékes, hanem mind­azoknak, akik alaposabban kí­vánnak foglalkozni az új ma­gyar zene klasszikusainak mu­zsikájával. — Lám, lám már ez Is megy nekünk, már minden hangsze­ren tudunk játszani, ami keve­seknek adatott meg — fűztem hozzá boldogan a kommentá­romhoz. Mire az volt a válasz, ho.gy szép, szép, de mikor követke­zik be ilyen pompás ugrás a tánczenében Is, hiszen mégis­csak az a legnépszerűbb? EGY TÉMÁRA Egy másik tanulmány. Lévai Júlia és Vitányi Iván sláger- vizsgálata Is több fejezetben foglalkozik a dalok tematikájá­val. Az egyszerűség kedvéért most csak' — gazdag érzelmi életünkre gondolva— a szerel­mes dalok preparálásából Idé­zünk. A kutatók szerint a sze­relmi téma jellege és a szeiel- mi témájú darabok százalékos megoszlása szerint: elvont vágy (5%), konkrét vágy (16%j, örökké tartó szerelem (8%) házasság (3%), ígéret, csábítás szexuális céllal (8%). házasság {3%j, földi boldogság ígérete (10,5% j, égi boldogság ígérete (0,5% J, pa­nasz (6,5% 1 csalódás (2%j, érzelmes búcsú (3,5%), hara­gos búcsú (2%j, visszaemléke­zés nosztalgiával (8,5%), ma­gány, elhagyatottság (4,5%), visszautasítás (1,5%), a szere­lem felmagasztalása (1,5%), a kétkedő szerelem (3%), beso­rolhatatlan egyéb (8%). Nylivánvalö, Igazán gazdag slágereink eszmei mondaniva­lója, még akkor is, ha csak egy kategóriáját vizsgáljuk tü­zetesebben. ­Persze a sláger lemezek iránt mutatkozó Igény azt a veszélyt is előidézheti, hogy a keres­let kielégííésére irányuló tö­rekvések közepette esetleg el- sekélyesedlk a mindnyájunkat érintő lényeg, felhígul a szö­veg, netán csak szépen szól, de ugyanakkor nem mond sem­mit. Néhány napja az Uránia mozi egyik délelőtti előadása előtt egy szakadt fiatal hölgy lépett hozzám, mélyen szemem­be nézett, és a kezembe adott egy paplijlapot, majd nyoma­tékosan 'felhívta a figyelme­met, hogy -olvassak. Megtettem: ..Csak egyszer légy az enyém... Csak egyszer ! légy az enyém. Csak epizód / nem nagy regény... Élő szere lem ' a vágy. Élet értelme : virágágy... ' csa^k egyszer na gyón szeress, s előítéletet te mess... Kinek kell az álarc kinek, hiszen egymásra talál­tak '' szívek... Értsd meg te kellesz nekem... Száguldjál e- gyütt ' velem... Értsd meg 7 száguld az Idő... Élni akarsz? / Légy vakmerő...“ Kábultan és vakmerőén mondtam, hogy nagyszerű, mi­re közölte, hogy szerencsés va­gyok, mert ebből — úgy érzi még sláger lesz, udvarlőja már­is komponálja hozzá a muzsi­kát. — Szerintem még lemezen Is kiadják — újságolta, aztán hirtelen hangot váltott és négy forintot kért, és megtarthattam a szöveget, Leszurkoltam az összeget, mire magyarázott: — Tudja, jól jön a pénz. Van még négyszáz gépelt példányom eb­ből. Amfg eladom nem gondo­lok arra,' hogy, sajnos nálunk az új lemezek készítésének 1- deje elég lassú. Még akkor Is, ha az érze- üemről szólnak. Szabó Ferenc ZALATNAY SAROLTA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents