Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-22 / 17. szám

'A közbiztonsági testület új tagjainak ünnepélyes eskütétele a bratislavai Slavínon MS A NEIIZÍIBIZTONSAGI mm Harminc évvel ezelőtt Eu­rópa még vérzett, a fasiszta fenevad utolsó erejével véde­kezett a szovjet hadsereg csapásaival szemben. Hazánk felszabadult területein azon­ban lassan megindult a ren­des polgári élet. Mndeneke- lótt helyre kellete állítani a közrendet. Klenient Gottwald elvtárs és a CSKP moszkvai vezető­sége már 1944-ben tárgyalt erről e kérdésről. Leszögez­ték, hogy valamiféle népi mi- liciát, népi karhatalmat kell létrehozni a polgárok bizton­ságának és az állam belső biztonságának a védelmére. Klement Gottwald elvtárs kü­lönösen nagy jelentőséget tu­lajdonított a kérdésnek, és már 1943-ban a BeneSsel foly­tatott tárgyalásokon kikötötte, hogy a felszabadult köztársa­ságban a belügyi tárcát kom­munista miniszter kapja. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. február 23-án törvény­erejű resdeletet hozott a nemzetbiztonsági testület megalakításáról. Hazánk fel­szabadított területein több­nyire partizánokból és antifa­siszta ellenállókból létrejött az első népi rendőrség. A Ko- stcén alakult első szabad csehszlovák kormányban a londoni emigráció áftkálódá- sa dacára a belügyi tárcát valóban kommunista minisz­ter, Václav Nősek kapta, s ennek a későbbi fejlődés szempontjából mérhetetlen je­lentősége volt. A kormány április 17-én el­fogadta a nemzetbiztonsági testületről szóló törvényt, e- zért ezt a napot tekinthetjük a nemzetbiztonsági testület születésének. A 30. évforduló alkalmából az idén első ízben ünnepeltük meg a nemzetbiz­tonsági testület napját. A nemzetbiztonsági testület alakulatai mindjárt a felsza­badulás után fontos szerepet játszottak a népi demokrati­kus rendszer formálásában és védelmében. Mindenekelőtt eltávolították a rendőrség kö­telékéből az árulókat és kol- laboránsokat, különösen nagy erőfeszítéseket tettek a visz- szamaradt fasiszta elemek, gestapósok és liidákok lelep­lezésében. A nép egyszerű fiai a ke­mény szolgálat közben tanul­ták meg a bűnüldözés, meg­előzés és rendfenntartás tu­dományát. A reakció szünte­len támadásai mellett, gön­gyölítették fel a híres pokol­gépes akciót. Klement Gott­wald a parlamentben is rá­mutatott arra, hogy a reak­ciós minisztereknek küldött pokolgépes csomagok magától a reakciótól származnak. Alá­való provokációk, amelyek a nemzetbiztonsági testület te­hetetlenségét akarják bizonyí­tani. ,,Nem, urak! A nemzetbiz tonsági testület sohasem for­dul a nép ellen, hanem min­dig a néppel tart a reakciós felforgató elemekkel, üzérek­kel, kémekkel és a köztársa­ság ellenségeivel szemben“ — jelentette ki Gottwaid elv­társ. Szlovákiában a nemzetbiz­tonsági testület leleplezte a Indák puccskísérletet. Törté­nelmi jelentőségű volt a nem­zetbiztonsági testület állás- foglalása az 1948-as februári események idején: tagjai egy emberként a nép otdalára ált- tak. Nyilván a nemzetbizton­sági szervek derék helytállá­sának is köszönhető, hogy 1948 februárjában meghiúsult a burzsoázia államfordulat-kí- sérlete, és Klement Gottwald elvtárs vezetése alatt a dol­gozó nép és pártja vette át az ország irányítását. Alig szokták meg a testület tagjai az egyenruhát, újra szembe kellett szállniuk egy szervezett és mindenre el­szánt ellenséggel, az UFA uk­rán fasiszta terrorszervezet, vagy ahogy a köztudatban jobban megmaradt, a bande- risták hazánk területére szi­várgott egységeivel. Az UFA tagjai azzal a szán­dékkal törtek hazánk terüle­tére, hogy átverekszik magu­kat Ausztriába vagy Nyugat- Nénietországba. az amerikai hadsereg megszállási öveze­tébe. Nyilván sejtették, hogy ott semmi bántódásuk sem e- sik, esetleg méltányolják is tetteiket. Rosszul számítót tak. Szemben találták magii­lyamán még egyszer összeüt­köztünk a katonákkal. Éjfél előtt elértük Parizu- hovce községet... Meghagytam az egyik osztagnak, hogy te­gye harcképtelenné a rendőr­őrsöt. A rendőrök azonban é- berek lehettek, mert tűzharc­ra került sor. Pisztolyokat, kézigránátokat és lőszert zsákmányoltunk. A többi osz­tag ezalatt a lakosságtól é- lelmet és értesüléseket szer­zett. A trafikban és a boltban nagyobb mennyiségű lisztet, cukrot, zsírt és szalonnát z.sákmányoltnnk.“ Rablás, fosztogatás, gyilkos­ságok kísérték a terroristák útját egészen addig, amíg a nemzetbiztonsági testület és a hadsereg alakulatai tel nem számolták őket. Biirlakot, aki 1947. szeptember 3 án megad­ta magát, egy lengyel hadhí róság halálra ítélte. A hadsereg és a nemzetbiz­tonsági testület a harcok sa­rán 149 főt vesztett, többen egész életre szóló sérülése­ket szenvedtek. Am nem ez volt az utolsó eset, amikor a közbiztonsági szervek tagjai életüket áldozták kötelesség- teljesítés közben. Az ötvenes évek elején, a falu szocializálása idején is­mét meggyűlt a munkájuk. A kát a nemzetbiztonsági testü­lettel és népi hadseregünk katonáival. Az első fasiszta terrorala­kulat 1947 tavaszán lépte át a határt, júniusban Hromen- ko és Burlak vezénylete alatt 6Ry-^8y további század ka­landor követte őket. Novem­berig tartott a katonák és rendőrök elszánt küzdelme a betolakodókkal. E harc több mozzanata höskölteniénybe, regénybe illene. A szeptember 3-án foglyul ejtett Burlak így vall erről: „A június 21-ről 22-re virra­dó éjszaka a sninai járásban átléptük a határt. Délre Te- lepovce községbe értünk. El­hajtottunk egy üszőt, hogy a patak mentén megfőzzük. Rajtunk ütöttek, az őrszem tüzet nyitott, és visszavonul­tunk a hegyekbe. A nap fo­reakció igyekezett feszültsé­get teremteni, szabotázsakció­kat szervezett, a gyilkosság­tól sem riadt vissza. Ezekben az években külö­nös események tartották ré­mületben a közép-csehorszá­gi Cáslav, Chiumec és más városok lakóit. Egy reggel Chiumec nad Cidlinou város rendőrparancsnokságán hol­tan találták 0. Kaáík rendőrt. A gyilkos vagy gyilkosok vasrúddal lejbe verték, és több lövéssel végeztek vele. Nyilván fegyverhez akartak jutni, de eredménytelenül. A- mí nem sikerült Chlumeceii. sikerült tizennégy nappal ké­sőbb Celákovicén. Az áldozat Jaroslav Honzátka törzsőr­mester veit. Két esztendővel később fel­tartóztatták a tfemoénicei Kovolis vállalat gépkocsiját, amelyben Josel Rosicky. a vállalat pénztárosa éppen az alkalmazottak fizetését vitte magával — több mint egy­millió koronát. Az útonállók felszólították, hogy kövesse őket az erdőbe, majd rápa­rancsoltak. hogy adja át a pénzt. A pénztáros nem enge­delmeskedett a felszólításnak, ezért bestiálisán meggyilkol­ták. A tettesek minden alkalom­mal elnyerték méltó bünteté­süket, de a sok haszontalaniit kioltott életet már nem lehe­tett visszaadni, mint ahogy senki sem adja vissza a tes­tület fennállása alatt meg­gyilkolt közel félezer rendőr életét sem. A testület tagjai azonban hűek maradtak esküjükhöz, mindenkor a néppel tartot­tak, ahogy azt Gottwald elv- társ megfogalmazta. Nem vé­letlen, hogy az 1968—69-es válság idején az antiszocia- lista elemek elsők között a nemzet- és közbiztonsági szerveket támadták meg, i- gyckeztek bomlasztani sarait. Ezek a törekvések azonban kudarcot vallottak. A nemzet­biztonsági- és közbizton$ági testület tagjai akkor és azóta is változatlanul védik a jog­rend betartását, a polgárok személyi nyugalmát, vagyo­nát, a közvagyont, az állam biztonságát, a társadalmi ér­dekeket. A 30. évforduló alkalmából méltányoljuk hát munkájukat kellőképpen. Palágyi Lajos ű! ■ f ■ I mm A K[VÍS[K KO/UL Kevesen élnek azokból, akik annak idején ott voltak a nemzetbiztonsági testület bölcsőjénél. Még kevesebb azoiknak a száma, akik mindmáig a testület szolgálatá­ban maradtak. Ezek közé tartozik Stefan Chleboviő százados, a közbiztonsági testület trebisoví járási szer­vének nyomozója, és VendeHn Mateja tiszthelyettes, a testület Dunajská Sti-eda-I (dunaszerdahelyl) körzeti osztályának a tagja.' STEFAN CHLEBOVIC Édesapja korán elhunyt. Igaz, a füiésztelei>en külön­ben Is csak éppen annyit keresett, hogy négy gyerme­ke nem halt éhen. Stefan volt a legidősebb, ezért jófor­mán gyermektejjel munkát vállalt, hogy hozzájáruljon a család fenntartásához. Először a murányi erdőgazda­ságba ment tamunkára. majd a tisoveci alagút éplté.sé- nél dolgozott. Kemény munka volt mindkettő, kemény és rosszul fiaetett. A háború idején bevonult, a hadseregből jeletkezett szolgálatra a pénzügyőrökhöz. A jávorinál határmenti csoporthoz osztották be. Közelgett a front, s néhány hasonló gondolkodású bajtársával veszélyes vállalkozá­sokat hajtott végre. Megszervezték például a község lakosságának kiteieptté.sét a hegyekbe, hogy megment­sék őket az elhurcolástól. A németek aláaknázták a füi-észtelepet, amely ára­mot szolgáltatott a környéknek. Egyik társuk, aki a had­seregben a tűzszerészeknél szolgált, ártalmatlanná tet­te az aknákat, a füiésztelep megmenekült. Később le- fegyeverezték a menekülő német katonák egy csoport­ját. A valóságban azonl>an nem volt ez Ilyen egyszerű. Minden egyes alkalommal a fejét kockáztatta. A felszabadulás a Tátrái«!! érte. Habozás nélkül je­lentkezett Ludvik Svoboda felszabadító hadseregébe. Kosicén azonl«n jobbnak látták, ha a határok őrösé­nél marad. Így került Kelet-Szlovákla Streda nad Bod­rogom (Bodrogszeixlahely) közsé,gél)e. Amikor léti-ehozták a közbiztonsági testület nyomozó szerveit, Trebiäovra helyezték. Immár húsz éve dolgo­zik ebben a munkakörben. Éixlekes szolgálat a bűnül­dözés.. Sok klsebb-nagyobb üggyel foglalkozott. Különö­sen emlékezetébe vésődött a falu szocializálásának Idő­szaka. .A néphatalom ellenségei minden lehetséges eszközzel igyekeztek aláásni szocialista rendszerünket, lépten-nyonion elégedetlenséget, zűrzavart keltettek. Kötelessége teljesítése közben a fiatalokkal, többnyire lejtőre jutott fiatalokkal Is kapcsolatba kerül. Mégis azt vallja, hogy a mai fiatalok semmivel sem rosszab­bak, mint az egykoriak. Lényegesen több jót kapnak az élettől, mint a régiek. Némelyikük talán nem is tud­ja ezt megl>ecsüini. Sok fiatal szépen keres, s nem tudja, hogy miié fordítsa a i>énzét. Szerinte a nevelés­ben van a hiba. Kissé furcsa, hogy némely szülőt az sem érdekli, hol és kivel csavarog esténként a fia vagy a lánya. A felügyelet nélküli fiatalok kerülnek aztán a leggyakrabban összeütközésbe a törvénnyel. Sajnálja a megtévedt fiatalokat. Ha későn is, de több­nyire megbánjak tettüket, ilyenkor a nyomozó is jobban érzi magát. Van remény, hogy a törvénysértő jó útra tér. És minden más hiedelemmel ellentétben Stefan Chleboviő elvtárs ezt tartja mn^ikája értelmének: meg­előzni a bajt, óvni az embereket, helyes útra téríteni a tévelygőket. Jómaga a kemény és igényes szolgálat mellett három fiút nevelt fel. A legidősebb gyermekorvos, a középső hivatásos katona, a legfiatalabb még csak harmadikos gimnazista. Valamennyien, rendes, becsületes emberek. Példát vehetnek róluk a többi fiatalok. VENDELIN MATEJA Kilencéves volt, amikor egy férfi lépett be bőrönddel szegényes árvái viskójuk udvarába. — Édesanyám, édesanyám — futott az anyjához, — Miféle idegen jön hozzánk? Ez az idegen az édesapja volt. .Akkor látta először az életélien. .A nyolcgyermekes apa korábban kénytelen volt Franciaországba és Belgiumba bányamunkára men­ni, hogy fenntartsa a családot. Nem sokat javított a helyzetén. Egyszer a kezét törte, egyszer pedig majd­nem ronccsá zúzva emelték ki a leomlott tárnafal alól. Ezzel az apai örökséggel vágott az életnek. 1945 áprilisában leszerelt, de nem sokkal később a kormány felhívására jelentkezett előbbi állomáshe­lyén, Nítrán. A katonai repülőteret és' lőszerraktárt őrizték. Ősszel Michalovcéra vezényelték toviábbtanuiás- ra. Mai szempontliól kissé furcsa iskola volt ez. Az oktatás mellett szinte minden ' nap aknatelszedéssel foglalkoztak, s még be sem fejezte a tanfolyamot, ami­kor l>evetették őket a hazánk területére szivárgott banderisták ellen. Hat hónapig harcolt az ukrán terro­risták ellen. Különösebb baja nem történt, csak egy életre szóló isiászt kapott a tábori viszonyok között. Ojabb továbbképzés után egymás utáh változtatta ál­lomáshelyeit. Ez is a közbiztonsági szolgálattal jár, akár tetszik, akár nem. Hogy ez alatt meg Is nősült és három fiút nevelt fel tisztességes polgárnak, az szin­tén becsületére válik. 1951-ben vezényelték Dél-Szlová- kiába a határvédelemre. Klizská Nemá (Kolozsnéma), Zcniianska OlCa (Nemesócsa), Calovo (Nagymegyer). Tizenöt évvel ezelőtt végleg Dunajská Stredára [Duna- szerdahelyre] került. JÓI ismeri a várost, sőt az egész járást és népét. Sajnos, hivatásból az élet árnyoldaláról is. Különösen aggasztja, hogy az emberek meglopják ä szocialista tu­lajdont. Hogy miért van ez? Hanya,gságból, nemtörődömségből. Régebben ha épít­kezett valaki, úgy vigyázott mindenre, mint a szeme fényére. Ma az építkezéseken szanaszét hever az épí­tőanyag. Szinte kínálja magát: itt vagyok, vlgvél el. És így van ez az élet más területén Is. A fiatalokról nem mondható el, hogy nagyobb bűn- cselekményeklíe keverednének, legalábbis a dunaszer­dahelyl járásban nem. Kisebb kihágásokat, törvénysérté­seket követnek el: leggyakoribb a jármüvek eltulajdo­nítása, amit virtusból. megfontolaflan.ságból tesznek. De őrájuk is vigyázni kell, mert a legnagyobb gonosztevők is apró csíny tevésekkel kezdték. Vendel'ln Mateja,elvtárs véleménye szerint a bűnözés megelö'Zöésél>en különösen nagy feladat hárul a tömeg­szervezetekre, elsősorban a SZISZ-szervezetre. Az embe­reket folyvást nevelni kell, hogy kiirtsuk belőlük a kap­zsiságot, az irigységet, a múlt káros csökevényeit, mert gyakran bűncselekmények elkövetésére késztetik őket. P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents