Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-22 / 17. szám

Két csaUöközl lány; Szabó Katalin és Vajzer Magdolna MEZÖCAZDASliGI FIAIAIOK IAIIACSKOZASA Vannak hely«k, ahol a me- zbgazdásMk túljutottak már ez el»ö tavaszi teendőkön.' másutt meg csak most Indul­nak a földekre, a nagyja munka azonban még előttük van. Ezért talán ez a legal­kalmasabb pillanat arra, hogy kl-ki mérlegelje az elmúlt év eredményeit, és számba ve- gye az elkövetkező időszak feladatait. Ezt tették azok a fiatal me­zőgazdászok is, akik 1975. áp­rilis 11-12-én találkoztak Banská Bystricán [Beszterce-. bányán) a SZISZ SZKB mező- gazdasági osztálya által ösz- szehivott országos aktivén. A tanácsko^s résztvevői dr. Oezider Kéőának. a SZISZ SZKB titkárának beszámoléia után megvitatták az elhang­zottakat, és vázolták, hogyan is képzelik el az idei mun­kákat, milyen feladatokat vállaltak vagy vállalnak, hogy majd egy év múlva még jobb eredményekről számolhassa­nak be. A találkozón lapunk mun­katársa is jelen volt. és a hi­vatalos beszélgetés ntán kü­lön is szét váltott néhány résztvevővel. Két ifjúsági munkabrigád, a roínavai (rozsnyéi) és a éalovói (nagy­megyeri) vezetőinek, tagjai­nak 8 mankájárél szélünk. IZELITŰ A HOLNAPBÓL Mihök Valériát és szocia­lista munkabrigádját, a rozs- nyói baromfitenyésztő telep fiatal koliektfváját akár is­merősként is üdvözölhetik ol vaséink, mert nem először' szerepelnek lapunkban. Egy évvel ezelőtt már irtunk ró luk, amikor Prágában a me­zőgazdasági fiatalok országos találkozóján kitüntették őket. Aztán év közben is többször megdicsérték őket az ifjúsági vezetők nyilatkozataikban. Most ismét egy kitüntetés al­kalmából, a mezőgazdasági fiatalok országos aktíváján beszélgettünk a nyolctagú csoport fiatal, csinos, szőke vezetőjével. Míhék Valéria „csaiiata“ második lett a SZISZ SZKB által meghirde­tett versenyben, és ha nem is ők nyerték el az idén a vándorzászlét, második helye­zésükkel hozzájárultak ahhoz, hogy országszerte olyan nagy­ra értékelték a fiatalok ver­sengését. Azt mondják, hogy a máso­dikak és nem az elsők. Ne higgyék ám, hogy köny nyen szorultak a második helyre! Amikor a SZISZ SZKB mezőgazdasági osztályának e vezetőjét, Eduard Klen mér­nököt faggattam a verseny kimeneteléről, elmondta, hogy különösen szoros volt az ál­lás, ez a zömében fiatal lá- nyokbél álló csoport (hét lány és egy fiú alkotja a .szo­cialista munkabrigád bronz fokozatát birtoklö jiolloktí- vát) és az első helyet meg­szerző pruskéi szövetkezetben dolgozó Antonin Prekop mér­nök vezette kollektiva közölt A győztes hú.sztagú csoport nál elsősorban a pénzben, számokban is kifejezhető a nyagi eredmény billentette fe léjük a mérleg nyelvét. Mi- hók Valéria kollektivájánál pedig mindenekelőtt a belső, úgy is mondhatnám, nőiesen bensőséges és családias vi­szony és az a tekintély, ame­lyet az üzemben vívtak ki maguknak, irányította rájuk a figyelmet. Mihók Váléria a felszólalá­sában, majd a beszélgetésünk során így vallott erről: — Abányan vagyunk, any- nyi felől járunk munkába, e- zért nemegyszer a műszak le­teltével úgy szétrebbentünk, hogy hiányérzetünk is tá­madt. Egy idő óta aztán ar­ra törekedtünk, hogy ez ne Így legyen, és igyekeztünk változtatni ezen a helyzeten. Kiliasználtiik a névnapokat, születésnapokat, felköszöntöt­Mihők Erz^bet a roüfiavat (rozsnyól) baromfitenyésztő telep ifjúsági munkabrlgádjá nak a vezetője a mezőgazda­sági fiatalok országos talál­kozója után Banská Bystrica utcáján. lük egymást, egy kicsit e gyütt maradtunk és elbeszél­gettünk a kitüntetések alkal­mából, meglátogattuk a szülé­si szabadságon levő munka­társainkat, együtt mentünk moziba, kirándulásra, üdülni és Így elértük azt, hogy ma már mindenki szívesen jön be a munkahelyére, szívesen tér vissza szabadságról, mert jói érzi magát köztünk. Mű­szakban dolgozunk, és ha úgy adódik, hogy a délután­jaink szabadok, munkaidő u- lán is bent maradunk a gyár­ban. sportolunk, szórako­zunk... Igen. ez az, amiért ők kap­ták meg a második helyet, és amiért külön is emlegetik 6­ket az ifjúsági vezetők. Ná­luk valami más, valami szo­cialista, közvetlen emberi van születőben, olyasvatami, ami a szocialista társadalom nyúj­totta anyagi javak mellett emberibbé, közvetlenelt||g te­heti életüket. KÖZKATONÁK Két csallóközi lány — fo­galmaztam mog magamban, amikor beszélgetni kezdtem Szabó Katalinnal és Vajzer Magdolnával. Aztán még azt is feljegyeztem: „közkatonák“, azaz két lány a brigádból. A megyeri szövetkezet ifjúsági szocialista miinkabrigádjának Mazúr Erz.sébet a vezetője, de ők Is megérdemelten képvi­selték a mezőgazdasági fiata­lok országos értekezletén a csoportjukat. Tizenöt mázsa paradicsomot is leszednek egy nap. Ki képviselje hát a csoportot, és egyáltalán a csaltéközi fiatalokat, ha nem azok, akiknek ilyen gyorsan jár a kezűk? A paradicsom szó nem vé­letlenül csúszott be az írá­somba. A megyeri szövetkezet kertészete az idén nem «keve­sebb, mint negyven (40!) hektáron termeszt majd para­dicsomot, és ott bizony iga­zán szükség lesz az olyan u- gyes kezű lányokra, mint ők. Kettejüket valiatam ugyan, és ketten sem mondtak vala­mi sokat. Lehet, egymásközt a kertben, ha divatról vagy a fiúkról van szó, pereg a nyel­vük, de ^ mit mondjanek a munkájukról, beszél majd he­lyettük a kezük, a derekuk és az a jól termő negyvén hektár paradicsom, amelyet idén a dohány helyett ültet­nek majd. De azért ne higgyék, hogy végképp bennük rekedt a szó! — Mi sem élhetünk meg munka nélkül — mondták ké­sőbb, amikor egy kicsit fel­engedett a beszélgetések szo­kásos feszültsége. — Ezért, ha már választhattunk, hát inkább a szabadban való mun­kát választattuk. A szabad ég alatt vagyunk otthon. Igaz, ha éppen zuhog az eső vagy har­matos, esetleg deres a föld, nem kellemes a kinti munka. De mindenért kárpótol a tisz­ta levegő, az erőt adó ter­mészet... Hát igen. akár címnek is írhatnám: csallóközi lányok, hiszen talán nem is maguk helyett, hanem a többi, ke­mény tpunkában fáradó csef- lóközi lány helyett is vallot­tak... Es nekik aztán igazán hihetünk, hiszen nem tegnap, hanem nyolc évvel ezelőtt, 1967-ben szaladtak ki először kerékpárjukkal a szövetkezet kertészetébe, 1970-ben alakí­tották meg a szocialista mun­kabrigádot. Azóta jóban-rosszhan kitar­tottak egymás mellett... Németh István-------------------------------Új ifiüság 3 A hatodik sebesség KralApy nad Vllaviiu, 1958. Fabarakkok, földgyaluk, ásők és lapátok, sár. A sziréna reggelenként mintegy 2000 tiatall ébreszt munkéba._______ „A gyár öt év múlva üzemelni fog“ — hirdette a tábla ott, azon a helyen, ahol ma a gyúr főbejárata van. A kau- csukgyár négy hónappal a kitűzött idő előtt megkezdte a próbaüzemelést. A fiatalok teljesítették Ígéretüket. A kralupyi kaucaiik gyár, az egyik legnagyobb beruházású itjúsAgl építkezés- mint a szocializmus nagy építkezése ment át a köztudatba. A tiatalok építették a KAüCüK-ot. a nagy lehetőségek gyá- rát. Hogyan éltetik egymást a tiatalok és a gyár most. 12 év után? _ A Ifivíláeítinít A kivilágított olaj város olyan, mint egy ék­szerdoboz. A magas tornyo rton vörös lájn- űá'k égnek, és a csőrengeteget itt-ott fénycső- vák pásztázzák át. Minden e- iüstösen csil­log. — Igen, etiy- nyl köitölesség- gel a .Mácha-tó akár nagy la­vórnak Is ne­vezhető — no-ndják nevet­ve a gyér szisz-szerve- zetének vezető­ségi tagjai, a- klk ©IváblaJták, hOfgy megmutat­ják a gyárat. A KAUCUK kukorica földek helyén épült, még ügyszól­ván gyerekcipő­ben Jár. Csak akkor kapom fel a tejem, amikor mellet­tem elhangzik: Mi már bi­zony öregeknek számítunk... Slout Václav mindöásze .harmincéves, mégis a veterá­nok közé sorolja magát. Hogy miért? A gyár dolgozóinak átlagéletkora jóvaj a harminc év alatt va,n. Minden tizedik dolgozójának főiskolai, min­den harmadik dolgozójának szakk-özóplskolal végzettsége van. Az alacsony életkort vlsí- szatük-röri az Is, hogy taglét­számával az Ifjúság! szerve­zet a szakszervezet legna gyobb vetélytársa. — Tebát a SZISZ lehetősé­get is lényegesen nagyobbak, mint egy átlag Ifjúság szer vezetél. Éltek velük? A válasz egyszerű: a gyár­ban, de a városban sem bo­nyolíthatnak le semmilyen rendezvényt a fiatalok iiéd- kírl. A kulturális és a sporté­let a fiatalok ügye. Ók a kezdeményezők, ők a résztve­vők. De ez úgyszólván min­den jól működő Ifjúsági szer­vezetnél így van. Itt azonban más Is van, több, .arait úgy­szólván ott tartózkodásom el­ső perceiben felfedeztem: szinte természetes, hogy az Ifjúsági szervezet hat a gyár gazdasági életére, alakítja, formálja, apró ötletekkel, ész szerüsitö Javaslatoikkal befo­lyásolja az ©gyes munkahe lyek eredményeit. A flatal-ok sokat foglalikozjiaik a gazda­ságos munkamódszerek alkal­mazásával, a gépek teljes ki­használásának és az anyag- megtaikarí-tás kérdéseivel. Hogyan fest ez a gyakor­latban? N ézd, én kilenc évvel ez előtt jöttem a gyárba, akikor It-t még minden új volt. Nemcsak én, hanem a többiek Is reményekkel te­le ültek az új gépekhez. Mit mondjak? Sokat közülük már is slkereült megvalósítanom. Kutatással foglalkozom, talán felesleges ha-ngoetatnom hogy ennél érdekesebb mun­ka nem létezik számomra. A kaucsukgyárat a nagy lehető­ségek gyárának tartom, a ké mía szerelmesei még önma­gukat is felfedezhetik a labo- roktto — próbálja szavakba önteni hívatásszeretetét Vö­rös Sándor vegyészmérnök. Koltáról, az érse-kújvárt já­rásból származik. Munkatár­sai elmondták róla, hogy ne­ve kilenc találmány szerzői közösségében szerepel, ötről szerzői bizonyítványt is ka­pott. Két találmányát a gyár máris alkalmazta a termelés ben. Ezek az AO-15Ö532 szám alatt szereplő „Pollvlnil-aro- malikus anyagok összetétele alapján itörténö szlvacsosítás“ és az AO-154963 számú „Po- livlnil^aromatikus anyagok e- löállításl módszere, főleg a szlvacsosítás szempontjából“. A ZENIT mozgalomban kifej­tett tevékenységéért Vörös mérnök 1973-ban megkapta a „Szakszervezeti milliárd“ jel­vényt. Az 6 ve-zetése alatt működik a gyárban az Ifjú Szakemberek Tanácsa, az If­júsági Pényszóró és a ZENIT mozgal-om is. — Ojítö vagy, de úgy ér­zem, hogy ez összefügg hiva­tásoddal, azzal, hogy kutató­munkát végzői. Milyen ^gyár többi fiataljának a munkaak- tivltása? — Néhány eredmény; vagy száz fiatal kapcsolódott be a ZENlT-mozgaJomba, tavaly 101 újítójavaslatot adtak be. Négy találmányunkat szabadalmaz­tattuk az Állami Találmányi Hivatalnál. A gyárban beve­zetett újítási javaslatok ér­téke csak a tavalyi év folya­mán 2,7 millió korona volt. — Ügy látszik. Itt mindenki képletekben gondolkodik... — Tévedés. Igaz, hogy az újítási javaslatok egy része a gyártási technológiát illeti, de a munkablztonslgot Is, és vannak kimondottan műszaki jellegű, a gépi berendezésre vonatkozó újítások is. M l minden készülhet száz liter benzinből? — Tizenhat kg eti­lén, amely az etUéngJikól a- lapja. Ebből e mennyiségből 2L férfiing, vagy 160 m PVC vízvezetékcsó készülhet. — Tizenegy kg propilén, a- mely 21 női akril-pulőver a- iapanyagául szolgál. — Hét kg C4 frakció, a- me-lyböl egy gumiabroncs, vagy 3,5 darab belső gumi készül. — ötszáz darab nylon ha­risnyanadrág elkészf-téséhez szükséges kaprolaktan. — Tizennégy kg vllágltő- gáz, amely egy család 17 na­pi átlagfogyasztása... A felsorolt alapanyagok mind 8 kaucsukgyár termé­kei között szerepelnek’. A gyár két fóterméke a szintetikus kaucsuk és a kü­lönféle pollsztirén anyagok. Szintetikus kaucsuk, szak­mai nevén Kralex. Cseppfo­lyósé vagy szilárd? A kér­dést nem mondtam ki, mégis válaszoltak rá. Elém tettek egy tégiu nagyságú kaucsuk- <farabot. Először meglepett a súlya — nehéz volt, aztán a halmazállapota — kocsonyás. A szintetikus kaucsuk szer­kezete szivacsos. Ebből él a gumiipar. Gu­miabroncsok, kábelek, szige­telések készülnek belőle, de a cipőgyártásban is felhasz­nálják. A pollsztirén anyagokat úgyszólván mindenütt megta­láljuk. Belőlük készül a tévé-, a rádió- a magnó-, a grarao- fonszekrény, a különféle kony­haberendezések, edények, já­tékok... A gyár legkorszerűbb és legújabb termékének neve: FORSAN. Felhasználása sok­oldalú és korlátlan, mert bár­mily körülmények között megőrzi kitűnő tulajdonságait. A PORSAN-ból készült tár­gyak gyakorlatilag törhetetle­nek. Az Idén a kaucsukgyárban újaíib részleget adnak át a termelésnek. A kőolaj tnak- clonált lepárlásával fognak Itt toglaikoznti Event* fan­tasztikus mennyiséget — há­rommillió tonna kőolaját pá­rolnak majd te. Novotny mérnö'kkel, a gyár SZISZ-szervezetének alelnöké- vel a várost jérjuk. Olajváros. Annak nevezhetö-e Kralupy? — Amikor a K.AUCUK-ot é- píten! kezdtük, Kralupyt már akkor a kémia városának hív­ták, ugyanis Itt gyártották és gyáriják az ország festék- és lakiksáukséglelének a 45 szá­zalékát. Aztán jöttek a fiata­lok. Az építkezésen mintegy kétezren dolgoztak. Egy ré­szük Itt maradt, ők képezik a gyár töffz^árdáiját. Akik el­mentek, most aligha Ismerné­nek rá a tíz évvel ezelőtti városra. Kraluyban évente kétszáz lakás épül, de a jövőben több átadását tervekíik. A gyár dol­gozói úgyskőWán egy teljesen külön lakónegyedbe a Lobe- öekben laknak. Van Itt két bölcsődéjük, két óvodájuk, széles üzlethálózatuk, kultúr­intézményeik és csodaszép több medencés fürdőjük. Vadonatúj a gyár Iparlte- nuló-körpontja Is, amely 8,5 millió korona beruházással é- pült. Az Iskola sportstadion­ját a tanulók maguk építet­ték fel. Csodaszép. A szocialista munkabrlgé dók krónikáiban lepóz- gátunk. , „...Megbolondultatok, min­den nocmát leromboltok, haj- toto-k, mintha égne a talpa­tok alatt...“ Ez a megjegyzés már a múlté, bement a köz- tudatba> akkor hangzott el, a- mikor az SU/Stárén-brlgád tagjai „rákapcsoltak a hato­dik sebességre“. Nem rossz­indulatú megjegyzés volt, csak amolyan elismerő düny- nyögés. .,Ma egyazon gépeken, egy­azon emberekkel a brigád a négy évvel ezelőtti termelt pollsztirén mennyiségének a háromszorosára képes. Sem­mi sem pottyan készen az em­berek ölébe. Az eredmények, sikerek, pláne neiji. Valami­ről le kell mondani, valamit fel kell áldozni. Sikereink tu­lajdonképpen ez emberek kö­zötti jó kapcsolatoknak és viszonyoknak köszönhetők. Teljesítményünkön kívül egé­szen biztosan ez változott a legtöbbet. Talán mondanom sem kell, hogy a kettő szoro­san öeszefügg.“ Bohuslav ZrOstnek, a bri­gád jelenlegi vezetőiének a szavai voltak ezek. Az az ér­zésem, hogy a gyár összes fiatalja nevélien beszélt. Zácsek Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents