Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-15 / 16. szám

5

A Köm SZÍRÍPE AZ iriOSAC KONMUNISIA NMSOKN

Nevelés és könyv, könyv és nevelés, a fiatalok nevelése — napirenden szereplő témák és nyitott kérdések, amelyekre az iskolákban és az Iskolákon kívül keresték és keresik Is a kielégítő választ. Nem azért, mintha nem lenne elegeindő könyv, vagy nem hódított volna teret a nevelésben Is, de ma már ú) fejezetet írunk, a- mely a haladó és demekrati- kus múltból Indult ki.

A könyv, a műveltség és a haladás szimbóluma, a művelődés a nevelés hatékony eszköze a széles« néprétegek, a szocialista és a kommunista nevelés szolgálatában áll.

Mi is a szocialista és a kommunista nevelés célja? A cél egyértelmű: az emberben ki kell alakítani a szocialista személyiséget, és már zsenge gyermek kortól céltudatosan és folyamatosan formálni és megszilárdítani adottságait, azokat a tulajdonságait, amelyek révén leginkább felismeri az é- let lényegét, az embernek-e- gyénnek az életében elfoglalt helyét. A testi, lelki, intellektuális, etikai, esztétikai, eszmei, eszmel-polltlkal és egyéb értékekről van szó. mert ezek már fiatalkorban megtanftják az embert alkotóan gondolkod nt és cselekedni.

Olyan egyéneket akarunk ne vélni, akik lelkesednek az emberi és szocialista eszmékért, célokért, a jólét eszményéért és a szépért. Töretlen szabad, alkotó, erkölcsös boldog embe reket akarunk nevelni, olyanokat. akik nem zárkóznak magukba, akik saját boldogságukat mások boldogságában mérik. .Azt akarjuk, hogy hasznára váljanak nemzetünknek, nemzeteinknek, az egész em herlségnek.

■A nevelés tehát bonyolult társadalmi jelenség, szüntelen folyamat, amely életünkben spontánul, nevelő intézményeinkben pedig szervezetten zajlik. A szervezett folyamatban az érettebbek, tapasataltabbak hatnak a kevésbé tapasztaltakra, s kialakul, létjogosultságot szerez egy konknét társadalmi formáció, jelen esetben a szocialista társadalmi formáció, amely 1- gen nagy Igényeket támaszt a neveléssel, legfőképpen a gyermek és az Ifjúság nevelésével szemben. Ez a nemzedék anyagi-eszmei jólétbe született; az csupán a kérdés, hogy a nevelésben hogyan bánjunk még jobban, még gazdaságosabban, célratörőbben, hatékonyabban a k^yvvel. Nincs olyan nevelési‘kérdés, amelyre ne találnánk választ a könyvelcben. Ö- riásil vfvmány ez, de sajnos nem mindig élünk vele maradéktalanul.

Társadalmunknak még nem .sikerült (elszámolnia minden ne,gatív jelenséget, nevelésűnk nem érkezett felvenni az eredményes harcot a család és a tágabb környezet fogyatékossá gaival, amelyek a felnőttekben klsebb-nagyobb mértékben megvannak, ezért károsan hatnak a .gyermekekre, zavarba ejtik őket, kétségeket ébresztenek bennüTk, meginog bizalmuk abban Is, amit helyes neveléssel beléjük oltottunk, de még nem eresztett erős gyökereket bennük

A fiatalok nevelésében elsősorban a megelőzés a cél, mégpedig úgv. hogy megsokszorozzuk bennük az értékeset, és ezáltal ellenállóbbakká válnas a különféle kispolgári elölté- ietekkel, a rossz szokásokkal, a káros államellenes egooent- rizmussal szemben, ami bizony még nagyon sok felnőttben megvan.

A könyvekben a nevelésről és a művelődésről nem elszigetelten. hanem szerves egészként olvashatunk. A könyv a művelődés eszköze; a gazdasági, műszaki, tudo-mányos és kulturális haladás útja.

Az általános műveltség a szakmai műveltség kapuja. Ezt kell szem előtt tartanunk a könyvvel, könyvekkel való nevelésben, és dtt olyan könyvekre gondolok, amelyek valóban neveinek, oktatnak, de nem utolsósorban szórakoztatnak Is. A könyv az ember, sót ennél több; az ember élete.

A múltban a művelődésnek, a nevelésnek soha nem volt szentelve ekkora figyelem. Harmonikusan kialakult szooia- Usta egyéniségű embereket a- karunk ma felnevelni; olyanokat, akiknek a munkához való viszonyulása kezdeményező, és képesek a tudomány és a technika minden vívmányát gyű- mölcsöztetní a gyakoirlatban. Azt akarjuk, hogy a munkában maradéktalanul érvényesítsék és fejlesszék képességeiket.

Lenin még a forradalom e- lőtt, 1913-ban nyomatékosan bírálta a cári Oroszország könyvtárainak állapotát. A nagy tanító. ján Araos Komensk^ úgyszintén nagyra értékelte a könyvet ,,Ha nem volnának könyvek, mindannyian taragat- lan-ok volnánk“ — mondotta.

A szépirodalom a nevelésben még nem részesül olyan megbecsülésben. mint amennyire megérdemeliné Nem az az elsőrangú oél, hogy a tanulók fejét költők, írók — sokszor jelentéktelen írók életrajzi a- datatval és könyveik címével tömjük tele. hanem ápolni kell bennük a legnemesebb embert érzéseket, megszlláidítanl optimista, pozitív viszonyulásukat az élethez, közelebb vinni hozzájuk a nép mindennapjait és munkáját, hazaszeretetre, a szOlótöld szeretetére, a nemzet Iránti tiszteletre kell őket nevelni a szépirodalom kincsei révén.

Az Ifjúságra való hatásban sajátosan fontos helyet foglal el a szocialista áUam, a társadalmi szervezetek és kulturális intézmények tevékenysége. A könyv jobbá-kevésbé ki van Itt Is használva.

Idézzük most V. I. Leninnek azokat a szavalt, amelyeket 1920-ban a komszomollsták III.

összoroszországl kongresszusán mondott: „Tanulni — megérteni a kommunizmust, elsajátítani minden értékeset, amit az emberiség az Ismeretek terén létesített, megtanulni érvényesíteni minden tudást az osztály nélküli társadalomért, a dolgozó ember jólétéért vívott harcban.“

Törekvéseinket ma is ennek a lenini útmutatásnak kel) irányítania. Mindent el kell követnünk azért, hogy oktató-nevelő rendszerünk összhangban legyen Leninnek ezekkel az Ifjúsághoz Intézett szavaival,, és a szocializmus talaján élé fiatalság felfegyverkezzék minden szük^gessel, hogy megblrkéz- hasson azokkal a feladatokkal, amelyek összefüggnek a forradalmi harcok méltó betetőzésével, továbbfejlesztésével és, az előző nemzedékek szocialista építórtíuankájávail. Manapság, amikor azon munkálkodunk, miképpen éljünk jobban az új társadalmi rend adta előnyökkel. miiképpen bontakoztassuk ki a munkásság alkotó erejét, emeljük gazdaságunkat, tudományunkat, kultúránkat soha nem látott magaslatokra, ez különösen fontos.

Ezért hát vezessük fiataljainkat úgy, hogy tudatosítsák: életüknek csak az egyetemességben, az összes dolgozók nagy családjában, a világ forradalmi és haladó erőivel való szolidaritásban van Igazi mély értelme. Irányítsuk, neveljük őket ügy, hogy becsüljék meg szocialista társadalmi rendünket, s erejüket, képességeiket, elszántságukat állítok e rendszer további felvirágoztatásának, atyáik és anyáik forradalmi hagyatékának folytatása szolgálatába. Most, amikor hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnei>el]Uk, még i- döszerübb mindezt tudatosítanunk.

JAROSLAV KARDOS, az SZLKP KB kulturális osztályának dolgozója

Most jelent meg a Madách Könyvkiadó gondozásában BALOGH EOGAR; Ouna völgyi párbeszéd című gyűjteményes kötete.

„Ami velem, körülöttem és általam történt, az nem egy emberélet problematikája, hanem egy egész magyar értelmiségi nemzedék sorsa, eszmélkedése és próbája volt — vallja magáról Balogh Edgár.

Ez a négy évtizedet átfogó közírói életmű Kelet Európa legújabh kori történelmének talán legviharosabb, legzaklatottabb szakaszát tükrözi kortársi tanúságtéte- 1U1, nemcsak hitelesen és híven, hanem Balogh Edgár példamutató erkölcsi bátorságát, emberi-írói tisztaságát, eszmei lántortthatatlanságát, meggyőződésével vállalt kelet-európaiságát is dokumentálva.

Néhány jellemző cím a gazdag gyűjteményből: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében. Emigránsok és újarcú magyarok. A kelet-európai kérdés felvetése. Kisebbségi látomások. Lelki zarándoklat Stószra. '

„Örülök, hogy régi cikkeim Budapesten megjelenő

gyűjteménye eljut a csehszlovákiai magyar olvasóhoz is — írja a könyv utószavában Balogh. Csehszlovákiai emlékeim felidézésével talán visszaadhatok valamit mindabból, amit meghatározó élményként egész pályám számára harcban és emberségben ifjan ott szereztem. De — éppen ezekkel az emlékekkel kapcsolatban szükségesnek vélem (elhívni olvasóim figyelmét a múló időre. Mára megváltozott Csehszlovákiában is, és az e- gész Diina-völgyében a rendszer, a világ, s benne meg- másnltak a társas és nemzetiségi viszonyok is. Ne értsétek tehát félre régi megfogalmazásaimat, s vegyétek inkább úgy, hogy az elmúlt bajok, válságok, megpróbáltatások dokumentációja ma már csak figyelmeztető összehasonlításra való, szocialista eredményeink védelmében és a közös Diina-völgyi előrcliahidás szolgálatában. A csehszlovák-magyar barátság erősítését kívánom könyvemmel előmozdilani, azzal az erkölcsi erővel, melyet 1935-ben történt távozásom éta a román-magyar együttélés változásaiból s mai, ha.sonló szocialista sodrású áramlatából meríthetek.“

Kiváló olvasmányokat talál az érdeklődő knnyvbarát a világirodalom klasszikus szerzőitől is: CHARLOTTE BRONTE: SHIRLEY című romantikus története, a kiváló lengyel szerző, PRÜS ,,A FÄRA0“ című történelmi regénye a Magyar Könyvbarátok Köre idei alapsorozatá- han EMILE ZOLA NANAJA. a múlt századi francia naturalizmus időtálló remekműve.

Ki lud többet JÖRAIRÖl? V.

Az író utolsö korszakának Jellegzetes müvei a kuruc tárgyú regények. E regények sikere mégis messze elmarad a Rab Ráby művészi sikere mögött, ami azzal magya- rázhatö. hogy az utóbbiban tehetségéhez 1116 feladatot vállalt, tehét Inkább kor- és környezetrajz nyújtására törekedett, az előzőkben viszont bonyolult lélektani kérdés megoldását tűzte ki célul: hogyan lesz Ocskay-hösböl árulő, Korponayné árulóból pedig nemzeti vértanú.

Az anyagot mindkét regényéhez Thaly Kálmán munkáiból merítette, azooban a kuruc hadvezér jellemét jelentősen megszépítette. Ez tette szüségessé a lóhös lélektani elemzését Is. A másik kuruc regénye kevésbé tér el a történelmi Igazságtól, de Itt mér kevésbé nézi el az író a földbirtokos nemesség hajdani bűneit, nem törekszik arra, hogy a valóságnál tisztábbnak mutassa be őket, mint ezt elözó nagy történelmi regényeiben tette. Ez a hozzáállás Jókai kiábrándulását mutatja saját kora nemességéből.

Az író késői korszakának kevésbé sikerűit alkotásai e kalandorregények (Rákőczy fia, Egy hírhedt kalandor a tizenhetedik századbői] és egy új témavilágot ábrázoló, a dzsentri, hazai földbirtokos osztályt leleplező egy-két regénye (Szerelem bolondjai, Enylm, tied, OvéJ. Ha van rá lehetősége, még mindig szívesebben menekül azonban a múltba, semmint hogy a romladozó kúriák látványával szembenézzen. Talán csak két regényében (A kis királyok, 1886 és A ml lengyelünk, 1902) döbben rá arra. hogy a birtokos nemesség zöme nem szakttott az Időszerűtlen hagyományokkal, s így ki kellett hullnia az idő rostáján.

Ha Jókai ..életszagü“. korszerű környezetre szomjazott, a külvárosba vagy a parasztok közé ment tapasztalatot szerezni. Két kisebb regényében sikeresen ki la bontekoztatja ezt az új témakört, s így sok tekintetben visszatér a pályakezdésénél oly fontos szerepet játszó életképekhez, ám egyúttal korszerűt is alkotott. A külvárosi szegénységet bemutató regényében érződik a francia és magyar naturalizmus (Zola, Brödy Sándorl, de még Inkább az angol realizmus (Dickens) hatása. Nem véletlenszerű, hanem tudatos ez a találkozás.

Kapor Adám és felesége, a ..Zöld paradicsom“ lakói, a flékeres, drótostót és a többi szegény közösségi érzése, embersége nyilatkozik meg lépten-nyomon, ez teszt elviselhetővé számukra a nehéz, komor életet.

Másik regénye az író utolsó évtizedeinek egyik legérettebb alkotása. A parasztság Iránti rokonszenve, emberekről, társadalmi viszonyokról adott hű képe, a Hortobágy hangulatának értékelése és erős sodrású, drámai meséje tette hozzá. A kisregényben egy új paraszti romantika lehetőségei tűnnek fel, és a ..fenti világból“ való teljes kiábrándulás, a parasztok Iránti megértés jellemzi ebben az Időben.

Ez a regény elsősorban azzal tér el korábbi, paraszti té- aiéjú írásaitól, hogy hiányzik belőle az előzőekben oly nagy szerepet játszó kalandosság, a divat kívánta betyárromantika, humoros aláfestések. Decsl és Lacza testi erőben, ü- gye.sségben egyenlőek; az egyetlen, amiben a gulyás alatta marad a csikósnak: az erkölcsi érték, a személyes bátorság. Decsl egyeneslelkűsége miatt veszíti el a mindkettőjük által szeretett láni^ Is. A gulyáslegény meg éppen tempősságára, .sunyt okosságára bízva magát tudja a lányt megszerezni.

Saját életének megregényesltése régóta foglalkoztatta az Írót, Nem gyónó, önelemző kísérletekre gondolt, hanem emlekelnek felidézésére. Egykori, belső válságainak felidézésekor ezeket Inkább tompítani igyekszik, mint felorösitn- nl. Élete alkonyán igen nagy számú memoarjellcgü frás született. Regényes, bensőségesebb életrajzi kísérlete azonban csak egy van. A regény egy különös és szerencsétlen szépasszony története, mely éppenséggel nincs htjával a lélektani ellentmondásoknak. Erzsiké sorsa Jókaiét tükrözi, s a mű igazi értékét azok a visszapillantások adják, ame- lyekbői a Hétköznapok keletkezését Ismerjük meg, a fiatalkort világfajdalmas írások titkát.

A 20. század küszöbén az irő müvei egyre elnagyoltabbak- ká válnak, de egy érdekes kérdés csap kt belőlük: vén ember-e már az írő, vagy még szabad szeretnie? Nem vá- Itk-e ezzel nevetségessé, becstelenné? Külön regényt szentel ennek a problémának (öreg ember nem vén ember), ami bizonyos szempontból hanyatlást jelent Tról pályáján, önnőn vívódásainak lefestése teszi a művet mégis értékessé.

jókal rohamos hanyatlását nem magyarázhatja az, hogy romantikus írói hajlamaival nem tudott alkalmazkodni, egy realisztikusabb ábrázolást követelő kor Igényeihez. Sok mindenben elszakadt korábbi, mély művészi átélést biztosító élményvilágától, és helyette felszínes, lélektani ábrázolásokkal elégedett meg.

1. kérdésünk: Melyik kuruc regény foho.se Ouskay brlgadé- ros és melyiké Korponayné?

2. kérdésünk: Melyik ez a két, „életszagú“ környezetben lejátszódó kisregénye?

3. kérdésünk: Melyik a legjelentősebb. 1890-ben megjelent önéletrajzi müve?

i. Kérdésünk: Soroljatok fel legalább öl’, 1890 után Irt Jú- kai-regényt (a keletkezés dátumával együtt)!

Jubileumra készülnek

Énekben, táncban, zenében eltöltött húsz év — Így lehetne tömören összefoglalni a húsz éves jubileumra készülő Ifjú Szívek, magyar dal- és táncegyüttes* munkáját, tevékenységét. Ä ktvüláliőnak az Ilyen fogalmazásban csak a szlnfiadi fényszörék fénye, a siker és taps. az élraényadás leírhatatlan szépségű érzése rejlik. A beavatott viszont tudja, hogy mindez csak az érem egyik oldala. A másik oldaloin ott van a húszéves kemény munka, fáradoaás, a lemondásokból, pillanatnyi kudarcokból és győzelmekből egybeötvözött makacs tenniakarás. Vajon gondolta-e az a néhány lelkes fiatai, akik 1955-ben megalakították a magyar főiskolások művészegyüttest, hogy ebből a magból Ilyen, két évtizeddel dacoló terebélyes fa sarjadzlk majd ki. Hiszen ez alatt a húsz év alatt majdnem ezer tag cserélődött ki az együttesben. Sokan közülük távozásuk után mint vezetők kamatoztatták az itt szerzett tudásukat, néhányan pedig élethivatásukat a- lapozták meg itt. Az ifjú Szivek „cégér“ nem csak hazánk magyarlakta vidékein Ismert és szeretett, hanem mint nemzeteink és nemzetiségeink közötti ..hídépítőket“ Ismerik szlovák és ' cseh polgáraink Is. Sót országliatárainkon túl, az NDK-ban, MNK-ban, Lengyel Népköztársaságban, NSZK-ban Svájcban, Hollandiában, Auszt rlában és Olaszoirszágban is ö regbítették nemzetiségi kuKú ránk hírnevét. Mindez nyílván valóvá teszi, hogy a húszéves jubileum nemzetiségi kultúránk egyik jelentős intézetének sikerekben, gyümölcsöző tevékenységben gazdag munka számadása.

Az ünnepi események sorozatát az énekkar hangversenye vereti be április 23-án a Szlovák Rádlő bratlslaval hangversenytermében. A hangverseny keretén belül bemutatkozik az együttesnek néhány rég! tagja is. Olyanok, akik az Ifjú Szívekben Ismerkedtek me.g az éneklés gyönyörével és hivatásuknak választották ezt a pályát. Ilyen például Izsót Lilla, aki ma a Banská Bystrica-l o- pera magánénekesnöje, vagy Kovács Lajos, az olomoucl opera szőllstája.

Április 24-én a Szlovák Nemzeti Színház színpadán az e- gyüttes ünnepi bemutatóját tekintheti meg a közönség. Egy nappal később a bratlslaval 0] Színpad termében ünnepi gyűlést tart az együttes. Meghívták ide az összes« légi tagot, akik az elmúlt húsz év alatt részt vettek a munkában. A gyűlés alkalmával emlékplakettel jutalmazzák az együttes érdemes tagjait. Ugyanezen a napon, este, ismét az C| Színpadon a nagv érdeklődés miatt, raegismétl'tk az előző napi ünnepi bemutatót, majd utána a Devin Szálloda termeiben baráti találkozó zárja az ünnepi események sorozatát.

Olvasóink és szerkesztőségünk nevében a jubileum alkalmából szeretnénk sok sikert és további eredményes munkát kívánni.

—hr—

A FELSZABADULÄS TISZTELETERE LORINCZ gyula rajzsorozata A CSALLÓKÖZI MOZEOMBAN „...alakjai mint óriást tilalomfák merednek a világba, jelképei erejük meg szinte emberfelettivé nő.“ írja Szíj Rezső Lőricz Gyula művészetéről szóló tanulmányéban, s hogy ez így van és Igaz, újra az emlékezetünkbe Idézhettük azon a kamaraklállításon, amelyet Duna- szerdahelyan felszabadítása 30. évfordulója tiszteletére, 1975. április 2-én, a város felszabadulásának a napján nyitottak meg a művész Ismert két rajzsorozatából „A kosútt sortűz“ és a „Dózsa György katonái“ clmüekböl.

Annak Idején, amikor az Immár könyv alakban Is megjelent rajzsorozatokat első ízben mutatta be a művész a Dunament! Múzeumban, bővebben Is szóltunk a két hatalmas sorozatról. így nem szükséges, hogy újra mélyen szántó elemzésekbe bocsátkozzunk, ám annyit mindenképpen elmondhatunk a mostani kiállítás kapcsán, hogy bár a járási múzeum apró fehér boltíves termeiben az eredeti összesen több mint kétszázharmtnc lapot szémlöló sorozatoknak csak kis hányadát, alig negyvenötven rajzát tudták bemutatni a járás közönségének. Aki azonban értőn és odaadással nézte vagy nézi majd végig a válogatást, az így sem marad élmény híján Az így önkéntelenül Is szuggesztlvabbá váló rajzsorozatokból ugyanis még határozottabban bontakozik ki a minden felett diadalmaskodó ember állhatatos küzdelme, és mint a fenti Idézet is sugallja, nemcsak Dózsa György alakja és katonái, hanem Major István törékeny alakja és a knsűtl sortűz szenvedői alanyai Is még Inkább figyelmeztető jelképpé nőnek.

A kiállítás magyar nyelvű méltaiója és megnyitója, Nyárt István, az SZLKP Dunaszerdahe- lyl Járást Bizottságának a titkára Is erről beszélt, amikor Lörlncz Gyula embert- és művészi útját elemezte.

A kiállítás május végéig tekinthető meg.

Dózsa György katiinája Lorincz Gyula fe,s- .omüvé.sz rajza.