Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-15 / 16. szám

6 «! AZ ORSZÁGOS ÜSZÖBAJNOKSÄG ELŐTT KI UTAZIK GALIBA ? A cMbszIovák úszósport ve- setői évek óta nehéz helyzet­ben vannak, amikor az új i- dény előtt arra a kérdésre kell felelniük — sikerül-e behozni, illetve csökkenteni a lemara­dást az európai élvonal mö­gött. Ofga Kozihová óta. aki a mexikói olimpián beverekedte magát a 200 ra-es női gyorsú- szás döntőjébe, nem akadt o- lyan versenyzőnk, akinek a ne­vét jegyezték volna az európai „börzén“. Tavaly meglehetősen optimista nyilatkozatok előzték meg a bécsi EB-n való szerep­lést, az eredmények azonban elmaradtak. „Mini“ csapatunk­ból egyetlen úszó sem jutott be a nyolcas döntőbe... Az idei versenyek eredmé­nyeit tekintve úgy tűnik, for dúlt a kocka. Az eddigi hazai és külföldi viadalokon régen látott csúcsezőnek lehettünk tanúi. Ez a tény különösen a kolumbiai Caliban idén au­gusztusban sorra kerülő világ- bajnokság szemszögéből örven dates. Ugyanis a tavalyi mér­legkészítés után a sport veze tői lemondtak arról, hogy ha­zánk képviseltesse magát az „úszófesztlválon“. A nagyon nehéz, de indokolt szintidőket senkinek sem sikerült még megközelítenie sem. Az eddigi jelekből azonban arra követ­keztethetünk, hogy az idei fő versenyidényben sokat hallunk majd a csehszlovák úszókról. Nézzünk néhány példát. A téli hónapokban szinte üs­tökösként robbant be az euró­pai élvonalba a 17 esztendős Irena Fleissnerová, aki Plzefi- ben kezdte a pályafutását, de jelenleg a kitűnő felkészülési lehetőségeket biztosító VS Pra­ha színeiben versenyez. Szin­te nem volt olyan versenye, melyen ne faragott volna le néhány tizedmásodpercet a 100, illetve a 200 méteres női mell­úszás általa tartott országos rekordjából. Fleissnerová a so rozatot februárban Prágában kezdte az I. úszóliga nyitá­nyán, majd Olomoucban iratko­zott fel ismét a csúcslistára. Márciusban a prágai nemzet­közi versenyen 2:44,9 perces országos csúccsal nyerte a 200 méteres mellúszást, és erre az eredményre az európai szakkö­rökben is felfigyeltek, hisz Fleissnerová ezzel a csúccsal az idei európai ranglista S. he­lyére került. A szimpatikus, szerény — ez a vonás egyéb­ként jellemző az úszókra — középiskolás legutóbb ismét Prágában a csehszlovák — ma­gyar — skót hármas viadalon döntötte meg saját rekordjait. Nemzetközi mércével nézve a 200 m-es távon elért 2:44,0 perces idő értékesebb, de ör­vendetes, hogy a 100 m-en ha­zai viszonylatban sokat — ke­rek egy másodpercet (1:16,1) — sikerült javítania. A szak­emberek további javulást vár­nak első számú úszónőnktöl, és nem tartják kizártnak, hogy már az idén sikerül a világ- klasszist jelentő 2:40 perces határon belül jutnia. jól kezdte az idényt Hana Kubíková is, aki sorozatban döntötte meg a női hátúszó­számok országos csúcsait. A már említett prágai hármas viadalon 200 m-en 2:24,4 per­cet mutatott az óra, ami euró­pai viszonylatban már rangos eredmény. Kubíková ezzel az idejével a tavalyi világranglis­tán az első húsz közé került volna. Az előbb elmondottak után érthetően nagy érdeklődés elő­zi meg a hratislavai-pasienkyi fedett uszoda 50 m-es meden­céjében április 18 és 20 között megtóndezésre kerülő országos téli úszóbajnokságot. Az edzők és a vezetők ezt várják, hogy a sportág képviselői újabb ta­núbizonyságot tesznek a cseh­szlovák úszósport előrelépésé­ről. Visszatérve az említett csehszlovák — magyar — skót találkozóhoz, ezen úszóink az utóbbi évek legnagyobb sikerét érték el; legyőzték az olimpiai bajnok Wilkievel szereplő skót. valamint a nagyon erős ma­gyar ..B“ csapatot. A kétnapos viadalon nem kevesebb mint 14 országos csúcs született. Nagyon nagy lesz a bratisla- vai országos bajnokság tétje. A szakvezetők döntése szerint — a téli idény nagyszerű ered­ményeit figyelembe véve Cseh­szlovákia mégis részt vesz a II. világbajnokságon. Arról, hogy hányán és kik utaznak — a nyngodt felkészülés érde­kében — már a téli bajnokság után döntenek. A beavatottak úgy tudják, hogy két nő és egy férfi képviseli majd színeinket a távoli Kolumbiában. Nem vi­tás. hogy — ha igazolja eddi­gi eredményeit — a csapat e- gyik tagja Fleissnerová lesz, a másik hely titkos esélyese a hátúszó Kubíková. Hogy a fér­fiak közül kire esik a válasz­tás, erre most nehéz válaszol­ni. Egy biztos: nagy küzdelme­ket. jó eredményeket láthatunk majd a bajnoki versenyeken. ' Protie János A csehszlovák labdarúgó­válogatott április 20-án Európa-bajnoki selejte­ző mérkőzést játszik Prágában Ciprus csapatával. Az összecsa­pást nem vesszük valami ko­molyan, mert a földközi-tenge­ri sziget labdarúgása az euró­pai ranglista legvégén kullog... Ha hinni lehet a futballkró- nikának, akkor 1900-tól ismerik a labdarúgást ezen a mindösz- sze 9251 négyzetkilométer te­rületű és 700 ezer lakosú kis szigeten, amely 1960-ban sza­badult tel az angol elnyomás alól. Az első klub. az APOEL Nicosia azonban csak 1912-ben alakult meg, majd 22 esztendő múlva létrejött a Ciprusi Lab­darúgó Szövetség. Az ötlet a magyar származású Könzlertöl származik, akt 20 évig irányí­totta az APOEL csapatát, és e- zért a ciprusi labdarúgás „aty­jának“ nevezik. Ciprus 1949-ben játszotta el­ső nemzetek közötti találkozó­ját. Azóta 27 alkalommal lé­pett pályára a válogatott: öt­ször győzött, tizenyolcszor ki­kapott és négyszer döntetlenül mérkőzött. A legmeglepőbb győzelmet 1968-ban érték el a az EB-seleJtezón 2:l-re legyőz- tpk Svájcot. Ráljesztettek az NSZK-ra is: a mexikói VB e- löttl selejtezőn Müller győztes gólja csak az utolsó percben (1) született meg. Az angolok meghonosították ugyan a szigeten a labdarú­re lépni a. labdarúgás. Az u- tóbb giften hiányosság két okra vfezethetö vissza: az Isko­lákban csak néhány év óta en­gedélyezik a labdarúgást, és ha még ilyen körülmények kö­zött Is akad elvétve egy-egy jó futballista, akkor az emigrál, mégpedig rendszerint Görögor­de a legnagyobb fékező erő, az anyagiak hiánya mindig közbeszól. Még a közepes» ké- l>es&égü edzőnek járó 200 fon­tos fizetést sem tudja előte­remteni a Ciprusi Labdarúgó Szövetség. Így csak egy-két csapatnál működik úgy, ahogy megfelelő képesítésű edző, de A ciprusi ama tői *<* V í ' eikU A Minden mérkőzés előtt kivonulnak a tűzoltók... gást, de a pályákkal nem na­gyon törődtek, úgyhogy Cipru- ■son mind a mai napig homo­kos, agyagos talajú pályán fut­balloznak. Nem kivétel ez alól a nicosial nemzeti stadion sem. Itt minden nemzetek közötti meccs előtt kivonulnak a tűz­oltók, és fellocsolják a száraz, homokos talajú játékteret. Az­tán kezdődhet a mérkőzés... Ciprus sztgelén kevés a pá­lya, kevés a pénz, és a tehet­séges futballista. Ez a három tényező a legfőbb oka annak, hogy a szigeten nem tud elöbb­szágba. Hiába volt az angol Franklin, a magyar Varga és Zsengellér, a jugoszláv Szi- movszky és legutóbb a szovjet Igor Netto edző minden igye­kezete: nem sikerült jelentő­sebb sikereket elérni a ciprusi válogatottal. Cipruson huszon­öt klubot és 8500 futballistát tartanak nyilván. Tehát körül­belül minden hetvenötödik szi­getlakó futballozik... ■A ciprusi vezetők mindent megtesznek a játék színvona­lának az emelése érdekében. azoknak sem hálás a feladatuk. A ciprusi játékosok ugyanis egytől egyik amatőrök! .Munka: viszonyban vannak. Illetve kö­zép- és főiskolára járnak, és az edző csak nagyon ritkán ta­lálkozik a csapat minden tag­jával egy-egy edzésen. Hogy az elmondottak után mégis mire képesek a kis szi­get futballistái, azt meglátjuk majd április 20-án a Csehszlo­vákia — Ciprus Európa-bajno­ki selejtező mérkőzésen. WALESI VÁRJAK A LEGJOBB NYOLC KÖZÉ AZ NSZK KÉRI... A Nyugatnémet Labdarúgó Szövetség hivatalosan he- jeientette igényét a 3. labdarúgó Európa-bajnokság né­gyes döntőjének megrendezésére. Mint Ismeietes, a hivatalos Európa-bajnokságot a Henry Delaunay Kupáért válogatott csapatok játsszák. Egyelőre a csoportmérkőzések folynak. Ezeknek 1976 január végéig be kell fejeződniük. Egy kivételről azon­ban máris tudunk: az NSZK — Málta találkozó vissza­vágójának Időpontja ugyanis 1976 február 28. A nyolc csoportból egyaránt az első helyezett jut to- ,i vább. A csoportok csapatai ABC sorrendben: I. Anglia, Ciprus, Csehszlovákia, Portugália 5 H, Ausztria, Luxemburg, Magyarország, Wales, III. Eszak-írország, Jugoszlávia, Norvégia, Svédország, í IV. Dánia, Románia, Skócia, Spanyolország, V V. Finnország. Hollandia, Lengyelország, Olaszország, 3 VI. Írország, Svájc, Szovjetunió, Törökország, ^ VII. Belgium, Franciaország, Izland, NDK, K VIII. Bulgária, Görögország, Málta, NSZK. ' h legtöbb szakértő a következő nyolc csapat tovább- I jutását várja: Anglia, Wales, Jugoszlávia, Spanyolország, B Hollandia, Szovjetunió, Belgium, NSZK. A valóban továbbjutó nyolc válogatottat négy párba sorsolják ki, s a csapatok oda-vlssza alapon mérkőznek meg az elődöntőbe jutásért. Az elődöntőket, jobban mondva a négyes döntőt midi­dig a legjobb négy közé jutó valamelyik csapat hazl^- jában rendezik meg. A Nyugatnémet Labdarúgó Szövetség illetékesei folté­ig telezik, hogy nemcsak a legjobb nyolc között, hanem : az elődöntő mezőnyében is ott lesz a világbajnoki és ’t Európa-bajnoki címet védő nyugatnémet együttes. I Elképzelhető, hogy amennyiben az NSZK tizenegye I valóban bejut a négy legjobb közé, az Európai Labda- í rúgó Szövetség (az UEFA) vezetősége eleget tesz az említett kérésnek, s akkor 1976 júniusában az 1974-es p VB színhelyén Európa-bajnoki döntö csatározások lesz- S nek. i .Az első hivatalos Európa-bajnokság négyes döntőjét I Olaszország rendezte meg, s az aranyérmeket az azzu- rik otthon tartották. :■ A második kiírás négyes döntőjének házigazdája Bel- gium volt, s ott a következő sorrend alakult ki: 1. ■ NSZK, 2. Szovjetunió, 3. Belgium. 4. Magyarország. E két említett hivatalos Európa-bajnokság elődje a Nemzetek Kupája sorozat volt, amelyben ugyancsak eu- ., rópal válogatott csapatok szerepeltek, tehát nyugodtan minősíthetjük azt is Európa-bajnokságnak. 'f. A Nemzetek Kupájának első négyes döntőjét Francia- 1’ ország rendezte meg, s ezzel a sorrenddel zárult: 1. ^ Szovjetunió, 2. Jugoszlávia, 3. Franciaország. 4. Cseh- / Szlovákia. g A második négyes döntő spanyol színhellyel került megrendezési-e, s ez lett a négyes sorrend: 1. Spa- ;i nyolország, 2. Szovjetunió, 3. Magyarország, 4. Dánia. A spanyol és az olasz válogatott tehát valóban ki- ; használta a hazai környezet előnyét, a franciának és a belgának ez az előny csak bronzérmeket biztosított. Távlati terv, de megvalósítható a következő javas- j lat: mivel' a nemzetközi labdarúgásban egyre Inkább ^ idoponttorlóciás mutatkozik, illetve hiány, egyes szak- emberek szeretnék, ha a inindenkori Európa-bajnokság ^ négy legjobb csapata automatikusan jogot szerezne a i: következő világbajnokság döntő mezőnyében való sze- replésre. I Szerény véleményünk szerint ezt a javaslatot mind az g UEFA, mind a FIFA csak támogathatja. S Zala József Ha az ember belegondol... 1. Vérbeli tehetség: NAVRÄTILOVÄ A csehszlovák sport ez évi legkellemesebb meglepetése legalábbis számomra — Mar­tina Navrátilová. A jiaíal, a- lig húszéves teniszező sikert sikerre halmoz, a legtöbb vi­lágversenyen bejut a döntő­be, és ott nagyszerűen helyt­áll. Evertet és Goolagongot nemegyszer megverte az idén, bizonyítva ezzel rendkívüli te­hetségét. Ha így folytatja, el­homályosíthatja fan Kodes ragyogását is. ' s NAVRÁTILOVÁ Milyen kár, mondogatják a csehszlovákiai sportkedvelők, hogy a tenisz nem szerepel az olimpia műsorán. Montre­al előtt jól jönne egy ilyen kiugró tehetségben remény­kedni... 2. Meddig még, BENE FERENC? 1961 nyarán láttam Bene Ferencet az Újpesti Dózsa tartalékcsapatában julballoz- ni. A már akkor is eléggé vi­lágító homlokű fiúra nyom­ban jeljigyelíek a nézők. Be­ne gyors volt, négy gólt lőtt, egy hét múlva az első csa patban is alkalmat kapott, és ott is bizonyított. Az évek során a legjobb magyar labdarúgók közé küz­dötte jel magát, az Újpesti Dózsa sikereiben oroszlánré­sze volt, nevét megismerte Európa és a világ. Milyen kár, hogy Bene már nem a régi. Es milyen szo­morú vergődését nézni a vá­logatott mérkőzésein. A szur­kolók a régi Benét emlege tik, a szélsebest, a határozot­tat és gólerősei. És a mos tani Benét látják, aki — igye kezete, lelkesedése ellenére is csak árnyéka régi önmagá­nak. Kíváncsian várjuk, mit tesz a szövetségi kapitány. René- re épít-e még, vagy már meg­találta — reméljük, legalább Ilyen tehetségese — utódját? 3. SOK A BRUTÁLIS „BELEMENÉS“ Václav jelek szövetségi ka­pitány gyakran kesereg. Es bánatában olykor kritizál is. Egyet kell értenünk vele ab­ban, hogy a liga találkozóin sok a brutális belemenés. E- gyik napilap sem vezet sta­tisztikát a forduló sérültjei- ról, a szurkolók legfeljebb csak akkor hördülnek fel, ha valakinek eltörik a lába. Az évek folyamán kialakult a durva játékosok köre, s nem véletlen, kik kapják a leg­több sárga lapot. Az orvostu­domány mai jejlettségi foka sokat segít az edzőkön. A szombaton még csupavéralá- futásos láb egy hét múlva összeinjekciózgaívo újból csa­taképes. Ha azonban az em­ber elgondolkozik ezen, elbor­zad. Lassan-lassan megszok­juk, hogy a futballt az alat­tomos, gyengébb képességű játékosok is játsszák, és el­fogadjuk stílusukat. Egészen addig, amíg valaki meg nem hal a pályán? 4. ORLOWSKI hatodik és JONYER sem győzött. , A bécsi asztalitenisz-torna után sokan kérdezték csalód­va: mi van fónyerrel, Ger­gellyel és Orlowskival? Miért nem ók győztek? A kérdés logikus, a sok nagy siker után az emberek újabb eredményeket várnak. De ne feledjük, az asztalite- niszezök sem gépek. Lehetet­lenség, hogy egyformán össz­pontosítsanak a világbajnok­ságon, a hazai versenyeken vagy az Európa-Uga küzdel­mein. Valószínű, hogy az em­lített versenyzők elfáradtak. Johanssonék viszont most tudtak kellően koncentrálni. Ezért szerepeltek ezúttal sike­resebben. Bérezik Zoltán jöedzó, magyar válogatott szakveze­tője nyilatkozta nemrég; a legjobbak között olyan kicsi a tudásbeli különbség, hogy sokszor a pillanatnyi forma vagy a szerencse dönt egyi­kük vagy másikuk javára. Bérezik szavat az osztrák fővárosban is beigazolódtak, jó, hogy így történt. A sport ezért is szép.

Next

/
Thumbnails
Contents