Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-08 / 15. szám
Si^édanyag a POLITIKAI OKTATÁSHOZ MERLEG A második, az eddig legnagyobb és legpusztítóbb háború viharába 61 ország került, folygánk lakosságának 60 százaléka. 1039 szeptember elsején kezdődött és 2194 napig tartott. Kataszrófa volt. Nem földöntúli erők szabadították ránk — emberek, pontosabban azok az emberi-társadalmi képződmények robbantották ki, amiket imperialista hatalmaknak nevezünk. Mit is akartak tulajdonképpen? A történelem bizonyítékai szerint a világ újrafelosztását, gazdasági-politikai pozíciókat. magyarul és egyszerűen: még több pénzt, hasznot, még nagyobb vagyont. E célt szolgálták stratégiai terveik: „kiiktatni“ a Szovjetuniót a világ első szocialista államát, és visszaszorítani a legveszélyesebb vetélytársat. Nem sikerült. A Szovjetunió hősies harcával világraszóló, fényes győzelmet aratott az imperializmus iegagres.szívabb fajtája, a népekre támadó fasizmus felett, s ez a szocializmus robbanás- szerű előretörését eredményezte: kialakult a szocialista világ- rendszer. Igaz viszont, hogy például az amerikai részvénytársaságok tiszta nyeresége a második világháború alatt megkétszereződött, 4,1 milliárd dollárról 9,9 re növekedett, és sok más tőkéscsoport, nagymonopólium is csillagászati haszonra tett szert. De vajon milyen áron? A hat évig tartó háború minden napján körülbelül 17 ezer, minden órájában 700, minden percében tucatnyi ember pusztult el, s ugyanennyi sebesült meg. A legnagyobb szenvedés a szovjet népre zúdult. A fasizmus ellen önvédelmi háborúban 17 millió szovjet ember halt meg, közülük 7 millió a harctereken áldozta életét szocialista hazájáért. a népek szabadságáért. A Szovjetunió ideiglenesen megszállt területein a fasiszta hódítók teljesen vagy részben elpusztítottak 31 850 gyárat, üzemet és más ipari vállalatot, 1876 szovhozt. 2890 gép- és Iraktorállomást, 98 000 kolhozt. 216 000 elárusítóhelyet, éttermet, vendéglőt, és más kereske delmi vállalatot. 4100 vasútállomást. 36 000 posta- és távíróhivatalt, telefonállomást, rádióállomást és más postaintézményt. 6000 kórházat, 33 000 poliklinikát, gondozót, orvosi rendelőt. 976 szanatóriumot, 656 üdülőt, 82 000 elemi és középiskolát. 1520 technikumai és szakiskolát, 334 főiskolát, 605 tudományos intézményt, 427 múzeumot, 43 000 közkönyvtárai, 167 színházat. A fasiszták nieg.semmisítettek. megrongáltak vagy elraboltak 65 ezer kilométer hosszúságú vasúti sínt, 15 800 mozdonyt, 428 000 vasúti kocsit, 13 000 vasúti hidat. 4280 hajót, 4029 uszályt, 2 millió kilométer távíró- és telefonvezeté két. Leöldöslek vagy elraboltak 7 millió lovat, 17 millió szarvasmarhát, 20 millió sertést, 27 millió juhot és kecskét, tönkretettek 505 000 hektár gyümölcsöst és 153 000 hektár szőlőt, romba döntöttek 285 000 kolhoztulajdonban levő állattenyésztési épületet. A Szovjetunió megszállt területein a fasiszták 1,2 millió városi és 3,5 millió falusi lakóházat semmisítettek meg. A szovjet államnak okozott közvetlen anyagi kár értéke — a háború előtti árfoiyamon számítva — 128 milliárd, a teljes veszteség értéke 357 milliárd amerikai dollár. Április 21réii a 3. csapásmérő hadsereg, a 2. gárdaharc- kocsihadsereg. a 47. hadsereg és az 5. csopásmérő hadseimg egységei betörtek Berlinbe és felvették a harcot a városban. A 61. had.sereg, az 1. Lengyel Hadsereg és a front más magasabb egységei gyors ütemben törtek az Elba felé. ahol találkozniuk kellett a szövetségesekkel... Sikeresen fejlődtek ki a harcok magában Berlinben is. A- mikor a front csapatai betörtek a városba, néhány kerületben már gyengébb volt a védelem. mivel a barlini helyőrség egy részét a német hadvezetés korábban átdobta a see- lowi magaslatok megerősítésére. Csapataink gyorsan rátaláltak e kerületekre, és megke rülték a fő ellenállási gócokat. A város központja felé haladva azonban egyre szívósabb ellenállásba ütköztünk. Mindkét részről elkeseredetten küzdöttek. Az ellen.ség védelme e- rös volt. A németek klbasznál- ták a városuk nyújtotta előnyöket. Az emeletes épületek, a vastag falak, a földalatti átjárókkal összekötött óvóhelyek és pincék fontos szerepet ját szottak. Ezeken az utakon a németek átjuthattak az egyik háztömbből a másikba, sőt csa patáink hátába is kerülhettek. A Berlint két részre osztó, magas betonpartokkal szegélyezett Spree körülvette a város középpontjában álló kor- mányépülelekct. Itt minden házat szívósan védtek, gyakran zászlóaljnyi erővel. Éjjel-nappal támadtunk. Minden erőfeszítésünk arra- irányult, hogy a németek ne tudA eíRlINI HADÍVEl[T (ZSUKOV MARSALL EMLÉKIRATAIBÓL] jak védelmüket új támpontokban megszervezni. A hadseregek harcrendjét mélyen lépcsőztük. Nappal az első. éjjel a második lépcsők támadtak. A szektorokra, körzetekre és szakaszokra osztott, előre kiépített berlini védelemmel szemben részletes támadási tervet dolgoztunk ki. A Berlint támadó valameny nyi hadsereg számára jó előre kijelöltük a támadási sávokat Az egységek és alegységek részére pontosan meghatároztuk az utcákat, tereket, objektumokat. Az utcai harcuk látszólagos káosza mögött jól felépített, kellően átgondolt rendszer állt. A pusztító tűz fedezete alatt foglaltuk el a város fő objektumait. A Berlin központi részeiben vívott harcok oroszlánrésze a valamennyi fegyvernemből szervezett rohamcsoportokra és az osztagukra hárult. A berlini utcai harcok lényege az volt, hogy megakadályozzuk az ellen.séget, hogy e- rőit összpontosíthassa, csoportokra kellett tagolnunk, s így kellett megsemmisítenünk. Április 29-én szörnyű harcok dúltak a város szivében.... N. V. Bobilev százados zá.sz- lóalja kapta azt a feladatat, hogy M. A. Alekszejev őrnagy zászlóaljával együtt foglalja el a városházát. A harckocsik és rohamlövegek támogatásával támadó harcosok oly erős tűzbe kerültek, hogy egyszerűen lehetetlen volt elo-re jutniuk. Elhatározták, hogy a házfalakon réseket robbantva, azokon át jutnak el a városházáig. A műszakiak ellenséges tűzben helyezték el rohbanóanya- nyagokat. s egyik házfal a másik után dőlt le. Még el sem oszlott a robbanás füstje, amikor a rohamcsapatok áttörtek az átjárókon és közelharcban megtisztították az ellenségtől a városházát fedező épületeket. A harcba beavatkoztak a harckocsik és a nehéz roham- lövegek is. Néhány lövéssel bezúzták a városháza súlyos vaskapuját, réseket lőttek fala in, s ködgránátokkal rejtették a gyalogságot. Az egész épületből sűrű füst gomolygutt elő. Elsőként K. Magyenov hadnagy szaka.sza tört be az épületbe. Az előcsarnokban és a folyosókra kézigránátokat dobtak. Minden egyes szobát harccal kellett megtisztítani. A harc a végéhez közeledett. Es mégis. miben reménykedtek a hitlerista vezetők a Németország számára oly válságos pillanatban? Keitel mondotta kihallgatásakor; „1944 nyarától Németország azért folytatta a háborút, hogy időt nyerjen, abhan reménykedve, hogy a különböző államok, a különböző hadvezérek, had.se- regek és flották által viselt háborúban, a különféle erők kombinációja következtében bármikor teljesen megváltozhat a helyzet. Folytattuk tehát a háborút, s vártuk azokat az e- .seményeket. amelyeknek be kellett volna következniük, de nem következtek be.“ Berlin eleste előtt Hitler már nem .számíthatott semmiféle fordulatra, s kiadta a jelszót: „jobb, ha Berlint átadjuk az a- merikaiaknak és az angoloknak, mintha az oroszok elpusztítanák“. A Berlinben foglyul ejtett német katonák mondták: „A tisztek azt hangoztatták, hogy minden erővel meg kell akadályozni. hogy Berlint az oroszok foglalják el. Ha a várost feladjuk, csakis az amerikaiak nak adjuk át.“ A berlini ütközet fordulóponthoz érkezett. Május 1-re valamennyien végezni akartunk a lierlini csoportosítással. Az ellenség, bár már a végét járta, tartatta magát, védett minden házat és pincét, minden emeletet és háztetőt. E fanatikus ellenállás ellenére harcosaink egyik lakótömböt a másik után foglalták el. Kuznyecov, Berzarin, Bogdanov, Katukov és Csujkov tábornokok csapatai egyre közelebb kerültek Berlin szivéhez. 1945. április 30. emlékezetes nap a szovjet nép számára a fasiszta Németországgal vívott harcának történetében. Ezen a napon, 14 óra 25 perckor a 3. csapásmérő hadsereg (parancsnok V. I. Kiiz- nyecov tábornok, a haditanács tagja, A. 1. Litvinov tábornok) csapatai elfoglalták a Reichstag nagy részét. Berlin 1945 májusa. A Reichstag előtti tér. Moszkva. Vörös tér, 1945 júniusa. A győztesek díszszemléjén bemuiatják a szétvert hitlerista csapatok zászlóit. HDSAGUNKERIHARCOIM (Csehszlovákia felszabadításáért harcoló szovjet arcvonalok és hadseregek parancsnokai.) 1. UKRÁN ARUVONAL Parancsnoka; I. Sz. Konyev niursall. Az arcvonal keretébe tartozó egységek: 3. gárdahadsereg Parancsnoka: V. N. Gordov vezérezredes 5. gárdahadsereg Parancsnoka A. Sz. Zsadov vezérezredes 13. hadsereg Parancsnoka: N. P. Puchov vezérezredes 21. Iiadsereg Parancsnoka D. N. Guszev altábornagy 28. hadsereg Parancsnoka; A. A. Lucslnszklf altábornagy 31. hadsereg Parancsnoka: P. G. Satranov altábornagy 38. hadsereg Parancsnoka; K. Sz., Moszkalenko vezérezredes 52. hadsereg Parancsnoka; K. A. Korotyejev vezérezredes 59. hadsereg Parancsnoka: I. T. Korovnyikov altábornagy 3. páncélos gárdahadsereg Parancsnoka: P. Sz. Ribalko vezér- ezredes 4. páncélos gárdahadsereg Parancsnoka: D. D. Leljusenko vezér- ezredes 2. légi hadsereg Parancsnoka: Sz. A. KraszovszkiJ vezérezredes Az 1, Ukrán arcvonal harcosai Észak-Csehország és Prága felszabadításáért harcoltak. 2. UKRÁN ARCVONAL Parancsnoka. R. ]. Malinovszkii marsall ■Az arcvonal keretébe tartozó egységek: 7. gárdahadsereg párancsnnka; M. Sz Samilov vezérezredes 9. gárdahadsereg Parancsnoka: V. V. GlagoIJev vezérezredes 27. hadsereg Parancsnoka: Sz. G. Trofimenko vezérezredes 40. hadsereg Parancsnoka; F. F. Zsmacsenko altábornagy 48. hadsereg Parancsnoka: A. V. Petrusevszlkj altábornagy 53. hadsereg Parancsnoka: 1. M. Managarov altábornagy 1. ljva:.sagi-géj)esltetí csoport Parancsnoka: I. A. Plljev altábornagy 8. páncélo.-, .gárdahadsereg Parancsnoka: A. G. Kravesenko vezér- ezredes 5. légi hadsereg Parancsnoka: Sz. K. Gorlanov vezérezredes Dunai hadiflotta Parancsnoka; G. N. Chiosztyakov ellentengernagy A második ukrán arcvonal katonái Közép- és Dél-Szlovákiát, Bratlslavát, . Dél-Morvaországot és Délkelet-Csehországot szabadították fel. 4. UKRÁN ARCVONAL Parancsnoka: I. E. Petrov vezérezredes (1945 március 3-íől A. I. Jeremenko hadseregtábornok) Az arcvonal keretében tartozó egységek; 1. gárdahadsereg Parancsnoka: Á. A, Grecsko vezérezredes 18. hadsereg Parancsnoka: A. I. Gasztüóvlcs altábornagy 38. hadsereg Parancsnoka: K. Sz. Moszkalenko vezérezredes (1944 november 29-töl) 80. hadsereg Parancsnoka: P. A. Kurocskin vezérezredes 8. légi hadsereg Parancsnoka: V. N. Zsdanov altábornagy A 4. Ukrán arcvonal egységű Kelet-Szlovákla, Észak-Morvaország és Közép-Csehország felszabadításában vettek részt.
