Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-01 / 14. szám

5 Gömörorsságnaík Is neveazü'k a gömörl dimbes-dombos vidé­ket. Ebbe a megneveaésbe )6 adag tisztelet Is belesQrflsödlk, mert e terület lakóit az egye­nesség. a kedvesség és a ven dégszeretet jeliemzi, és a gö- mört ember valami különleges szellemi adottságot Is kap szü- Jetésok-or tarisznyájába. Hogy egyebet ne Is említsek, a cseh­szlovákiai magyar írók és köl tök népes csoportját, Dénes Györgyöt, Cselényl Lászlót, Tóth Elemért, Tözsér Árpádot, Batta Györgyöt, Bárczy Istvánt Gömör indította (Újára. Vajon a nép éle ezekkel a szellemi adottságokkal? Ha verset, no­vellát nem is írhat mindenki könyveket olvasnak-e? Ezzel a kérdéssel látogattam el Gömör egyik kisvárosának, Safárlkovó- nak (Tornaijának) a könyves boltjába. még nem esett meg, hogy ne fizették volna meg. Sok vevót szerzek a külön­böző akciókon Is — folytatta Hudec Rudoltné. — Könyvki- átlításokat rendezek az Isko­lákban, a földmövesszövetkeze- tekben. ,,Bevezettem“, hogy könyvvel jutalmazzák a balla­gó diákokat, sőt még a nöszö- vétségben Is szívesen terjesz­tik a Jó olvasnivalót. Ügy szer­zek vásárlókat, ho,gy könyvcso­magokat küldök az egyes üze­mekbe, hivatalokba Levélben jelzem, hogy milyen könyve­ket szállítok, és mert nagy gondot fordítok a minőségre, többnyire át Is veszik a kül­deményt. „Ha nyernék, a pénzt könyvre köllenénr Beszélgetés közben persze a vevőket sem hagyta figyelmen kívül Hudec Rudolfné. Hiába szolgálta ki őket kifogástalan figyelemmel és udvariassággal kollé.ganője, egy-két kedves szót azért mindenkivel váltott. S a legtöbb könyvvásárlóját kö­zelebbről is Ismerte. .Az egyik fejkendős nénikétől megkér­dezte például, hogy megvette- e már a veje a kl.slányának I- górt planinót. A mezőgazdasági technikum két kamaszától pe­dig az után érdeklődött, kíja- vítottáke már könyvelésből az előző nap beszedett „szekun- dát“? Nekem azonban legjob- t)an az a párbeszéd tetszett, amelyet egy sokáig válogató fiatalemberrel folytatott: — Magáról álmodtam az éj­szaka. tanító úr — újságolta kacagva. — .Azt álmodtam, hogy 200 000 koronát nyert a Sportkán, és az egész nyere­ményért könyveket akart ven­ni. — Meg is tenném, ha nyer­nék — mondta a fiatalember halálosan komolyan. — De saj­nos. most Is csak erre a né­hány könyvre futja pénzemből! ■— Nem egy Ihnen megszál­lott vásárlónk van — mondta az üzletvezetőnő a férfi távo­zása után. — Ez például Bát- kárör. jár be hozzánk könyvért, vagy 2000 kötet könyve van már, ám biztos vagyok abban, hogyha tényleg megnyerné a főnyereményt, azt a pénzt Is könyvekre költené! Ilyen könyvbarátok élnek Gömör falvaibanI Hadd kezdjem adatokkal, számokkal, összehasonlítással. A tornaijai könyvesbolt vi­szonylag kicsi, a városka sem nagy. úgy mondják, négy és fél ezer ember él benne. A nem túl tágas üzlethelyiségben két asszony. Hudec Rudolfné és Dulovlcs Kövér Anna végez minden munkát. Eladnak, ad­minisztrálnak, a könyveket Is magUik szerzik be, és ők Is ta­karítanak. Mindez természetes is lenne, ha a két nő meg­elégedne a könyvesbolt forgal­mával. Ahogyan az üzlet veze­tőnője. Hudec Rudolfné vallja, nekik hivatásuk a könyvek megszerettetése, az olvasók tá­borának növelése. Tettekben azt jelenti, hogy a vätcwka ösz- szes lakosára, beszámítva a csecsemőket és az aggastyáno­kat is, évente 134 korona ér­tékű könyvvásárlás jut. öt év­vel ezelőtt a könyvUzlet akko­ri három alkalmazottja 380 000 korona évi forgalmat bonyoll tott le, Hudecnéék viszont két ten 604 000 korona értékű könyvet árusítanak el nemcsak a városka, hanem a messzi környék lakosainak is. Hogyan és miképpen ? Nagyon furdalta oldalamat a kíváncsiság, hogyan is képes ez a két asszony ilyen szép e- redményekre? — A könyvüzletesek „legel- (tsépeltpebb“ mődszerelvel — válaszolta mosolyogva az üzlet voaetőnője. — Csak hát ezek a módszerek olyanok, mint a törvénykönyv, tudjuk a para­grafusait, betartásuk azonban nem mindig kényelmes. Az el­ső feltétel az, hogy az üzlet jól el legyen látva könyvek­kel. Én bizony addig ostrom­lóm az Illetékeseket, amíg a föld alól Is előteremtik azokat a könyveket, amelyeket vevő-, im keresnek. Ha kell, akár a számszéd városok boltjaiból ts elkunyerálom, sőt Prágába, Bu­dapestre is elmegyek értük! Fontos talán az Is, hogy megszerettessük az olvasást. Nálunk ez különösképpen tisz­teletben tartott „törvény“. ,,Becsalom" az üzlet előtt bá­mészkodó Kati nénit vagy Sán­dor bácsit, és akár kölcsönbe is rájuk tukmálok egy-egy könnyű stílusú, szórakoztató könyvet. .Az eredmény többnyi­re ugyanaz: megszeretik az ol­vasást, és vevőim maradnak. Egy lalusi néni például, ha to­jást hoz be a piacra, nem áll­ja meg, hogy be ne kukkant­son boltunkba. És ez a mód szer cigány származású isme­rőseimnél ts célra vezetett. Van olyan vevőm, aki a Pál utcai fiúkkal kezdte, s ma már egészen szakszerűen válo.gat a könyvek között. Néha hitelbe Dulovics Kövér Anna és Hudec Rudolfné. a könyvesbolt is elkérik a könyvet, de az zetöje, birodalmukban Előny gömőri szerzőnek lenni ? Meg sem kellett volna kér- deznetn, annyira természetes­nek vettem az igenlő választ. Mégis kicsúszott számon a kér dés. — Hát én ezt a kérdést nem így fogalmaztam volna — vá­laszolta hatérozoltain Hudec Rudolfné. — Inkább azt kér­dezném, hogy elöny-e jó gö- raöri szerzőnek lenni. Mert az igaz, hogy hamar elkapikodjáik a ml vidékünikröl származó költők és írók könyvelt, de csak akkor, ha színvonalasak is ezek az alkotások. Hadd mondjak egy példát: Batta György Tizenöt sportriport cí­mű könyvéből 5000 ^Idányt rendelt meg közép-szlovákiai központunk. Ebből én magam átvettem és el is adtam 1200 kötetet. Ha azonban hiányzik valamelyik műből a szépség vagy az igaz mondanivaló, le­het annak a szerzőnek száz­szor e vidékre való, nagyon nehéz eladni az ilyen könyvet. Manapság a gömön ember any- nylra igénves olvasó, hogy nem lehet akármit a nyakába sóz­ni!? T.enne azonban egv meg­jegyzésem Is a hazat magyar könyvkiadásról. Ha már ala­csony példányszámban jelente­tik me,g a csehszlovákiai ma­gyar írók és költők művelt, mtért nem adják ki őket má­sodszor ts? Legalább azokat, amelyek kiugró sikert araittak? A gömöríek közül Tóth Elemér verseskötelét említeném példá­nak. jó egv éve hiába keresik boltomban. És mé.g egy meg- je.gvzés: a Madáchnak jobban kellene propagálnia kiadvá­nyait. lllópia - vaíy nem is utópia ? Közeledett már a záróra, de egy cseppet sem bántam, hogy a könyvüzletben töltötteim a délutánt. Az a barátias viszony, amelyet Hudecné és Dulovics- né teremtett vevőikkel, még a futó vásárlókkal Is, teljesen meggyőzött arról, hogy ez a jó könyveladás titka. És még valami. Az, hogy ez a két asz- szony valósággal szenviedélyböl terjeszti a könyvet és tobproz- za az új olvasókat. S hogy ez mennyire így van, bizonyítsa ezt az alábbi néhány mondat: — Nem vitás, hogy a felsza­badulás óta hihetetlenül me.g- szaporodott az olvasók száma, lehetne azonban még előbbre lépni? — tettem fel utolsó kér- désem.et az üzletvezetőnönek. — Tízszeresére, sőt százszo­rosára ts növelhetnénk még az •olvasók számát — válaszolta Hudecné szenvedélyesen. — Ivenne is erre ©gy kitűnő re- '»ptem. Be kellene vezetni, hogy 10-12 éves korig Ingyen vagy csak fillérekért kaphas­sák meg a gyerekek az olvas­nivalókat. Még akkor Is meg­érné, ha a többi könyv néhány koronával drágább lenne. Akt ugyanis már gyerekkorban •megszeretné az olvasást, már pedig megszeretné, annak ké­sőbb is természetes lenne az olva'Sás gyönyörűsége. Én hi­szem, hogy e reform bevezeté­sével a világ legolvasottabb or­szágává válnánk I Utópisztikus ötlete e ez a 5a- fárlkovót (tornaijai) könyves­bolt eladójának? Döntsék el az illetékesek.. De hát ugyanilyen fantasztikusnak tűnt volna har­minc esztendővel ezelőtt az a javaslat Is, hogy az Iskolások ingyen kapják tankönyveiket! CENTENÁRIUM NEUMANN JÁNOS 1975-ben lesz száz éves e Liszt Ferenc alapította buda­pesti Zeneakadémia, amelyben ma is a Magyarorsság legma­gasabb szintű zenei oktatása folyik. 1875-ben, az els6 mü- küdési évben 48 tannlét szám­lált, a nagy zeneszerző halá­lakor már száz diákja volt — annyi, amonnyi ma csupán az itt tanuló kfllföldi vandágdlá- kok száma. Az akadémia mai épUIeta. a Liszt Ferenc téren 1907-ben é- pOIt és negyven tantermet, valamint kát koncerttermet — egyik 400, a másik 1200 lérS- helyes — foglal magába. I- gazgatöl székét kezdettói fog­va nagynevű mnzaiknaoknak adták: Lisztet Erkel Ferenc követte, majd Michalevics 0- den, a zenei oktatás korszerű- sftésének egyik kezdeménye­zője Magyarországon, ö nyer­te meg az oktatás számira Barték Bélát. Kodály Zoltánt. Dnhnányi Emót. és vezette be a szakosított zenei oktatást. Ma. a zeneakadémiai tanul­mányok hét szakon folynak a' badapeaU akadémián, amelye­ket három, minden hallgatóra kOtalezO knrzns: zenaalmélet. fileiótia ás esztétika egészíti ki. Nagy hagyományra takint vissza a zongoraszak, amely­nek tanárat Liszt zongoraok- tatási alveinek kSvétói; a bo­ros hangszerek szakának i- gaigatája az akadémia jalen- lagl rektora. Kovács Dénes, jö hfrnávnak örvend a zene­szerzői zzak ás az 19S0-4ŐI ba- Iktatott zenetBrtáasti fakultás Is. A tanárt szakon tolyá te­vékenység — ahol énektaná­rokat, kórnsvazetőket kápsz- nak ki — a legszorosabban kapcsolódik azokhoz a peda­gógiai elkápialásekhei. azá- leekörű zenamúvelSI mozga­lomhoz, amelyet Kodály Zol­tán Indított sí. A jövő nam- zodékek zsneoktatáinak fe­lelót professzora Szőnyl Er­zsébet, akt az DNESCD égisze alatt látrajött NemxatkOzi Ze­neoktatást Társaság — ez TSME — bárójának le tagja. Az inak szakon főképp az o- pera ntánpótlázál kásztttk fel. da ngyancsak Itt szerezhetnek diplomát azok a fiatalok, akik dalénokesek akarnak lenni. A zongora és hegedű szakosok­hoz hasonlóan, az okadémla elvégzése után az ónekszak növendékei is folytatják a munkát tanárként, mert knr- zosaikon médszertani és di­daktikai oktatás Is szerepel. A kfllönbözé hangszerekre sza­kosait diákok, ha elóadómfl- vászl hivatást éreznek, az n- tolsó években külön vizsgákat tesznek. Ez a válogatás csök­kenti a téves orientáció lahe- tőségét, megelőzi az esetlegae kiábrándulást, másrészt pedig jobb gyakorlati felkészítést ad azoknak, akik tanári pályára kászBInek. A Liszt Ferenc alapftotta százéves Intézményben a ke­gyelet sarka az a kts múze­um, ahol az egykor Liszt tn- lejdonát képező bátorok, fest­ményok között, a látogató a „zongora varázslóiénak" par- Htórált, hangszerelt Is láthat­ja. A két helyiségben elhe­lyezett múzenm tárgyal abból a lakásból származnak, ama- lyet annak idején az akadé­mia régi épületében Liszt fog­lalt el. Ha értékes dijat akar nyerni, kapcsolédjék be • Slovenská knlhe, Zillna és a PRiRODA könyvkiadé 1000 DU SZÉP KÖNYVEKÉRT elnevezésű, köxös A sorsolásban mindenki résat vehet, aki az alább! jegyzékből megrendel és átvesz leg­alább 80.— KCs értékű könyvet. Megren­delését legkésőbb 1975. IV. 30-lg küldje el az alábbi címre: SLOVENSKÄ KNIHA, PATRONATNE KNIH- KUPECTVO VYDAVATEESTVA FRlRODA, Hviezdoslavova 24, 960 01 Zvolen. .A könyvküldeménnyel együtt a megrendelő számozott sorsolást szelvíényt kap, s ezzel vesz részt a sorsolásban. A díjak a követ­1. díj: SKODA STANDART személygépko­csi, vagy szabad vásárlás az autó árának értékben: nyereményakciója 2. díj: GORENJE automata mosógép; 3. díj: CALEX SUPER lux 170 1 jégszek­rény; 4. díj: ORBITA tranzisztoros rádió, vagy szabad vásárlás a rádió árának értékében. 11—50. díj: 100 korona értékű könyvutal­vány; 51—100, díj: 5 db csehszlovák áliarol sors­jegy darabonként 10.— Kfs; 101—1000. díj: a Slovenská kníha, n. v. könyvajándéka. A sorsolás 1975. V. 21-én lesz Zllinán a Slovenská kníha vállalati igazgatóságán az illetékes állami szervek rfezvételével. .A sorsolást követő 14 napon belül minden résztvevő megkapja a nyereményjegyzéket. KÖNYVEK MINDENKINEK (magyar nyelven) MEGRENDELŐLAP .... db Cifraniő: a Gyümölcsfák metszése és koronaalakítása 26.— KCs A legújabb Ismereteket és tapasztalatokat tartalmazza ez a szemléltetően Illusztrált gyakorlati kézikönyv. ,v.. db Hriőovsky: A bogyésgyümölcsúek termesz'ése és felhasználása 19.— Kös A könyv a leggyakrabban termesztett bo- győsgyümölcsűek: a ribiszke, egres, málna, szeder, szamóca, csipkebogyó, áfonya, ho­moktövis, berkenye és mogyoró termeszté­sével és felhasználásúik módjával foglalko­zik. ___ db Simánek: Szamóca — termesztése és értékesítése 15.— Ktz Gazdagon Illusztrált kézikönyv a szamóca tielyes telepítéséről, a legtermékenyebb faj­ták megválasztásáról, a növény ápolásáról, az ú] termesztési módokról, tartósításiról és értékesítéséről. .... db Vanek; A gyümölcstermő nö'vé- nyek. szőlő és zöldségnövények betegségeinek és kártevőinek atla­sza 45.— K6s Ez a színes képekkel gazdagon illusztrált at­lasz tartalmazza mlndazoikat az Ismerteket, amelyek nélkülözhetetlenek a modem nö­vényvédelemben. A könyv bal oldalán van a szöveg, Jobb oldalán a kép, ... db Kopec: Gyümölcs- és zöldségtárolás 28.— Kés A könyv tanácsot ad a leghatásosabb és legkorszerűbb tárolók létesítéséhez, és ah­hoz, miképpen tároljunk egyes gyümölcs-és zöldségféléket, valamint a begyűjtött ter­mények élettani betegségeivel, raktárt kár- tevólvel s a betegiségekkel szembeni ellen- állóképesség fokozásával. .... db Svancar: A méhcsaládok táplálko­zása, etetése és vándoroltatása B.— Kés Részletesen elemzi a méhcsaládok táplál­kozását, helyes etetését és az ezzel össze­függő kérdéseket. .... db Chorváth; Rózsák a kertben és a parkban 13.— Küs A színes fényképekkel gazdagon illusztrált praktikus könyvecske a virágok klrálynőjé röl szól: hogyan ültessük, ápoljuk, védjük és használjuk fel. .... db KrejCa; Egynyári virágok 30.— Küs A színes rajzokkal Hlusztrált atlasz oldala­in az egynyári és kétnyári virágok szépsé­gében gyönyörködhetük. A könyv foglalko­zik ápolásukkal, virágzásukkal és felhasz­nálási lehetőségeikkel. .... db Mucha: A házinyftl tenyésztése 25.— Kös Ismerteti a házinyúl fajtáit, részletesen fog­lalkozik tartásával, elhelyezésével, szaporí­tásával, takarmányozásával, termékeivel, betegségeivel és a betegségek megelőzésé­nek módjaival. .... db RaJsky: Ember és vad 16.50 KCs Ez a novellásk-ötet huszonhárom izgalmas vadásztörténetet tartalmaz. Ecseteli a ter­mészet lebilincselő szépségét és a történe­tek hőseinek jó és rossz tulajdonságait. .... db Sommer: A fejőstehenek és a hízó marhe táplálóm egyszerűbb össze­tételű takarmányadagokkal 4.— Kfis Praktikus kézikönyv, összefoglalja a mono- dlétás takarmányozásban eddig szerzett ta­pasztalatokat és Ismereteket. .... Somján: Elsődleges tejkezelés 7.— KCs Nélkülözhetetlen tanácsadó mezőgazdasági üzemeink fejőinek és tejgondozóinak a mi­nőségi tejtermeléshez.---- db Popinhár: Gazdasági állataink vé­delme a gUmőkór éllen 9.— KCs Ismerteti a fertőzés forrá-sait, feltételeit és módjait, az egyes gazdasági állatok körké­pét, klinikai és laboratórium! diagnosztiká­ját, az egészséges állatok gümőkór elleni védelimét, valamiai-t azt, miképpen védekez­zenek ez ellen a betegség ellen az embe­lék. .... db Prokel: Az állatgondozók gépesité- •i kézikönyve 20.— Kös Tartalmazza az állattartás technológiájának alapjait, valamint a legfontosabb gépek mű­szaki karbantartásának és Javításának fő elveit. .... db Peter; A mezőgazdasági vállalatok számvHele lO.— Kés Praktikus kézikönyv mezőgazdasági üze­meink könyvelői számára az ú] számvitel bevezetéséhez. sorsolási SZELVÉNY: VALASZClM a nyereméaylista megküldését«; Keresztnév; Keresztnév: Vezetéknév; Vemtéknév: Lakhely; Lakhely: Utca, hsz.: Dtea, hsz.: Postai irányítőszám; Postai iiényftéaaám: Járás: Járás; \ Dátum: f Dátum: Aláírás — pecsét .Aíálrás — pecsét FIGYELEMI A címet saját érdekében olvas- felejtse el feltűntetni postai irányítószá- hatőan, nyomtatott betűkkel töltse kll Ne mátl A borítékra írja rá „1000 dl)“. A könyvel me^ kell szeretlelüi

Next

/
Thumbnails
Contents