Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-01 / 14. szám
□ \ Harminc esztendeje szabad Európa iegifjabb fővárosa ITT OTTHONRA TALÁLTUNK Emlékszem arra a napra, amikor tizenhárom évvel ezelőtt, félve, reménykedve beléptem a bratislavai egyetem kapuján. Még nem tudtam, mi vár rám ebben a hatalmas városban, egyedül éreztem magam. Hihetetlen nagynak tűnt, mozgalmasnak és könyörtelennek. Ilyennek láttam amikor még nem ismertem. Az első este aztán hatan körülültük az inter- nátusi szoba asztalát, kipakoltuk a vacsorának valót, és ott, a sokféle hazai mellett alakulni kezdett közösségünk. A várossal még könnyebben ment a barátkozás. Segített az első szerelem, egy-egy átlógott előadás, és leggyakrabban a diákpénztárca, amikor az üzletek legolcsóbb harisnyáját hajszolva bejártuk minden utcáját. Életem itt teljesedett be. Az egyetem, munkahelyem emberformáló közössége egyaránt nagyon sokat adott. Jó itt élni. ezért a városért, a- mely harminc évvel ezelőtt kezdett szabadon lélegezni. Akkor csak 140 ezer lakosa volt, ma há- romszázharmincezren lakják Európa legfiatalabb fővárosát. Nemcsak a főváros, hanem lakói is fiatalok; átlagéletkoruk harminckét év. Akkor, 1945-ben a Dunának csak egy ideiglenes hídja volt, nem volt Prior Áruház, Záluhy, Kútiky lakótelep, és nem volt Slovnaft és az a diákotthon sem létezett, ahol tizenhárom évvel ezelőtt körülültük szobánk asztalát. Sok bratislavait megkérdezhetnék, mit jelent számára a város, és hogy szeret-e itt élni. Az emberek többsége azonban a hitvallással. is felérő mondanivalót csak magában dédelgeti.' Nehéz a nevükben beszélni. Munkám révén naponta új és új emberekkel ismerkedem meg. Nagyszerű emberekkel, akik nem dicsekednek, és a könnyebb vagy a nehezebb üt közül mindig a nehezebbet választják. Csak ezen az úton lehet bizonyítani, tanulni, továbbjutni. Hogy mi köze mindennek Szlovákia fővárosához? Bratislava az otthonunk. Építik, szolgálják a várost és főrdítya. Zácsek Erzsébet Történelmi felvétel: a szovjet hadsereg 1945 áprilisában felvonul a felszabadított város utcáin. Bratislava lakói rokon- szenvükkel tüntették ki a hős szovjet katonákat. A város büszkesége a Szlovák Nemzeti Felkelés Hídja, l97.>-ban adták át a forgalomnak. ,\z új és szép hid egyben jelkép is; a Duna menti város szeretettel fogadja az ide érkezőket. Úgy mondják, Bratislava a fiatalok városa. Képünkön a fiatal nemzedék egy képviselője Zuzana Kocüriková színésznő.
