Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-25 / 13. szám

10 yj »* itt.'. A kínai változásokat egykor évszá­zadokban mérték. Ma a mérce legfeljebb néhány rövid hét. ' A Kínával foglalkozó szakemberek, po­litikusok, tudósok, újságírók közül so­kan január második felében — a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak ü'lése és az Országos Népi Gyűlés 10 éve várt ülésszaka után — azt gon­dolták, hogy csökkent a kérdőjelek szá­ma Pekingben, s a maoista vezetés hosz- szú évek óta hol nyíltan, hol burkoltan egymással acsarkodó csoportjai között az eddiginél tartósabb kompromisszum született Allegóriák S hogy mégsem? A kompromisszumok, a kí«ai vezeté­sen belü'U hatalmi kötéltánc állásának különböző hivatalos jelzései az elmúlt egy évtizedben soha sem voltak hosszú Ideig érvényesek. A Kínát éveken át fel­KIM 1975 nem mondhat l>eszédet — sajátosan nagy szerepet kapott a Lin Piao-, Kon- fuciusz-kampány folytatása és a felépít­mény területén mutatkozó „burzsoá tor­zulások“ elleni fokozott harc szükséges­sége. Csou En-laj kormánybeszámolójá­ban ezzel szemben az előbbi csupán a kötelező minimum mértékében . szere­pelt, s : szokatlanul nagy teret kapott a gazdaság. Személyi fejlemények Ami pedig a személyi változásokat il­leti: az állami vezetésben — a parla­mentnek az immár nem létező államfői poszt egyes funkcióit is betöltő állandó elnökségében, a kormány , és a hadsereg vezietésében — bekövetkezett változások látszatra feltétlenül a Csou En^Iaj mel­lett most már a párt elnökévé és a had­sereg vezérkari főnökévé is előlépett Teng Hsziao-Jing nevével fémjelzett „.pragmatikusok“ előretörését mutatták. Tény viszont az is, hogy az „ultrák“ — a Vang Hung-ven, Csang Csung-csiao, Csiang Csing és Jao Ven-jüan személyé­vel összekapcsolható irányzat — egyet­len korábban megszerzett posztjukat sem vesztették el, sőt a hatalmi kon­belygató „kutlturális forradalom“ hatal­mi versenyfutása a KKP IX. kongresszu­sával folytatódott, amelyen bin Piaőt Mao Ce-tung „leghűségesebb tanítványa­ként“ a szervezeti szabályzatba foglalva is az utód rangjára emelték, de — ma már tudjuk — éppen Mao Ce-tung leg­szűkebb környezetének, a feleség, Csiang C.sing és a vő, Jao Ven-jüan tüntető tartózkodása mellett. Az 1973-ban meg­tartott X. kongresszus már csak szen­tesítette Lln Piao fizikai és politikai halálát, s a párt legfelsőbb vezetésének struktúráját világosan kimutatta a két legmarkánsabb csoportosulás, az úgyne­vezett. pragmatisták és uUraradikállsok hatalmi egyensúlyát. Ennek a kompro­misszumnak az érvénytelenítését kíván­ták elérni az összes érdekeltek tavaly: a Lin Plao és a két és fél ezer éve halott bölcselkedö, Konfuciusz ellent kampány félreérthetetlenül mai kínai politikuso­kat vett célba allegóriával. Az újabb kompromisszum nyilvános állomása a parlament január 13—17-i ülésszaka volt. ^ Sajátos egyensúlyváltozások Az Országos Népi Gyűlés tanácskozá­sairól utólag nyilvánosságra került — a megszokotthoz képest nem a kimondot­tan szűkszavú — dokumentumok sajátos egyensűlyváltozásokat sejtettek. Az ülé­sen elfogadott alkotmány vitathatatlanul úgy próbálja meg a kínai államjogban is biztosítani maoízmus egyeduralmát, hogy aközben nagymértékben koncentrálja a maoista párt- és állami vezetést, és egy­ben megkísérti behatárolni a folyamatos hatalmi harc höfo'kát. Az alkotmány sok huzavona után született meg, nyelvezete inkább az ultrák, néhány pontja viszont a pragmatlkusok hatására utal; összes­ségben szűkíti az alkotmányba foglalt állampolgári jogokat, külpolitikai vonat­kozású megfogalmazásai pedig híven tükrözik az egész maoista vezetés szov- jetellenességét, sovinizmusát. Az ultrák Sanghajt vezéralakjának, Csang Csung-csiaónak az alkotmányt in­dokló beszédében — a kötelező eleme­ken túl, amelyek nélkül ma kínai vezető A világ legrégibb miniszterelnöke, úgy is lehetne mondani: a világ nyolcadik csodája Csou En-laj. Huszonöt éve ül a miniszterelnöki székben. Vajon hogyan csinálta? centrálódús következtében (Mao Ce-tung a hadsereg főparancsnoka lett hivata­losan is] a pártvezetés egyes kulcspont- jain betöltött szerepük potenciális érté­ke még növekedett is. A január 17ü állapotot kifejező hatal­mi mérleg tehát már az első látszatra Is ingatagnak látszott. S nyitva maradt eközben az a nagyon is indokolt kérdés: miért nem vett részt Mao Ce-tung a parlament ülésén, s fogadta éppen az ülés óráiban a nyugatnémet jobboldal vezéralakját, Franz Josef Straussot? Permanens nyugtalanítás-Az első jelek a parlamenti ülésszak­nak és az új alkotmánynak legalábbis kétértelmű fogadtatására utaltak Kínán belül. A parlament ülésszakát, döntéseit — ahogyan, ez már lenni szokott — megünnepelték. Az ünnep azonban csak néhány napig tartott. Az alkotmány ér­demi fogadtatása már vegyes képet mu­tatott. Kína nagy részében szinte sző sem esett az alkotmányban foglalt jö­gökról. Sanghajban viszont — ahol 1965- ben elhintették a ,.kulturális forrada­lom“ magját, 1967-ben pedig az akkor egész Kínán végighömpölygö lavina leg­szélsőségesebb hulláma került hatalom­ra — sajátos, rendkívül harcias hango­kat kezdtek hallatni, s elsősorban a „lázadás jogát“ olvasták ki az alkot­mányból és a parlamenti ülésszakon tör­téntekből. A tengerparti városóriásban szükségesnek látták, Mao felesége, Csiang Csing szerepének újonnanl, a nyilvánosság előtti méltatását. Sőt az ultraradikálisoknak tekintett kiadványok közt is szélsőségesnek számító Sanghajt folyóirat ennél Is tovább ment: az 1967 januári Sanghajt „forradalmi lázadás“ napjaira emlékeztet, holott az akkori időszak túlzásait a kínai vezetés ma is fontos posztokat betöltő tagjainak jelen­tős része elítélte. Mao megszólal A nyílt támadás a januári kompro­misszumok ellen február 9-én Indult. .A régi tradíció szerint még hetekig a jia- nuári parlamenti ülésszak „nagyszerűsé­géről“ és az új alkolmány „forradalmi jelentőségéről“ kellett volna beszélni. E- helyett megszólalt maga Mao Ce-tung. Egyetlen mondatra sem méltatta a ja­nuárban történteket, meghirdette viszont a Zsenmin Zsipaóban az új feladatot: „Alaposan tanulmányozni kell a prole­tárdiktatúra elméletét... A tanulás élvo­nalában a vezető kádereknek kell ha­ladniuk.“ A „maoi útmutatás“, teljesen kisöpörte a kínai sajtóból a parlamentet, az am­biciózus gazdasági tervet, és az alkot­mányt. A KKP elméleti folyóirata, a Vö­rös Zászló három cikket szentelt Mao kijelentéseinek. A tálalás módja és mé­retet félreérthetetlenné tette: a téma Kína számára most nem lehet más, csak Mao Ce-tung „legújabb fontos utasítása“. A teoretikai cikkek általában beszél­nek „a burzsoázia és a kapitalizmus új­jászületésének“ állítólagos veszélyéről Kínában, az anyagi ösztönzés káros ha­tásairól, sőt megkérdöjelzik a munka szerinti elosztás elvét is. Ennél sokkalta konkrétabb tartalmat adott azonban a maoi szavak értelmezésének az ultrák főideológusa, Jao Ven-jüan, a Zsenmin Zsipaóban és a Vörös Zászló márciusi számában egyldöben megjelent cikkében. Mao Ce-tung veje is élesen kike! a „burzsoá Jogok“ ellen, felhozva annak állítólagos veszélyét, hogy a „kapitaliz­mus mindig újjászületik hamvaiből“, ki­mondja, hogy Kínában „a burzsoázia részben létezik, részben újjászületik“, s egy oklaivágással felcsillantja „Lin Piao párteilenes csoportja társadalmi bázisá­nak“ létezését is. Mindezek alapján a proletárdiktatúra hatékonyabbá, erőseb­bé tételének szükségességéhez jut el, s arra figyelmeztet, hogy Mao Ce-tung út­mutatását mindenkinék el kell fogad­nia. Üjabb .jeladás A proletárdiktatúra érvényesítésének első számú eszköze az állam. Ha tehát Jao Ven-jüan szerint a maoista értelem­ben vett proletárdiktatúra hatékonysága körül éppen most van hiba Kínában, úgy azért alighanem az állami vezetést te­kinti felelősnek. Azt az állami vezetést, amelynek csúcsán a pragmatikusok vo­nala a Januári pekingi döntésekkel meg­erősödött. Jao Ven-jüan ritkán publikál. De 1965- ben ő írta azt a cikket — Mao Ce-tung tudatával — Sanghajban, amelyről ké­sőbb kiderült, hogy jeladás volt a „kul­turális forradalomra“. A „lternaraens nyugtalanítás“, a kí­nai nép állandó nyugtalanságban tartása folytatódik... K. T. RIPORTFILM UTÁN EGÉSZSÉGÜGYI BOTRÁNY Ausztriában A bécsi televízió Betegen- című műso­ra ezekeben a hetekben kiváltotta az osztrák orvosok elkeseredését, megmoz­gatta az ország közvéleményét, lázba hozta a tévénézőket. A tévébomba szer­zői Hagmüller, a televízió alkalmazottja és dr. Vogt, a bécsi Profil képeslap munkatársa megkíséreltek drasztikus példák sorozatával rávilágítani az egész­ségügy súlyos helyzetére. Az egyik leg­megrázóbb képük az, amelyiken egy tel­jesen sorsára hagyo’tt, magatehetetlen beteg látható. A riport tanúsága szerint különösen a testileg vagy a szellemileg elmaradottak vannak hátrányos helyzet­ben. Az egyik béna, aki az Irgalmas Nővérek nevű bécsi kórházban fekszik, arról panaszkodik, hogy semmilyen tá­mogatást Tjem kap a betegbiztosítótól. Öt és a hozzá hasonló emberroncsokat nem kezelik méltó módon, legtöbbjük­nek még látogatója sincs, aki legalább megvigasztalná őket. A fekete riport a megdöbbentésre tö­rekedett, olyan adatokat hozva a fel­színre, amelyek valóban léteznek. Auszt­riában, az egyik legfejlettebb európai országban igen nagy a csecsemőhalan­dóság, az öngyilkosok és az alkoholis­ták száma. Évente húszezren halnak meg rákban, hetente 50—60 halálos ál­dozatot és ezer sebesültet követel a közlekedés. Az ország gazdaságilag el­maradott vidékein egy orvosra kétezer lakos jut, a fővárosok munkásnegyedei­ben 1,4 kórházi ágyra jut ezer lakos. Építkezési hibák miatt a bécsi Rudolf nevű, 800 ágyas új kórház már egy éve kihasználatlan. A személyzet etikájával is baj ban, az orvosok magatartása attól függ, hogy a beteg melyik társadalmi rétegből szár­mazik. A nézők általános benyomása az volt, hogy a szegénysorsú ápoltak, az „isteni gondviselésre“ vannak bízva. . A műsor hevés reagálást váltott ki az orvosok és a nézők körében. Nagy volt a felháborodás, az izgalom, és . egyesek még ma ts súlyos szavakkal marasztal­ják el az adást. Az orvosok nyilatkozva a folyóiratnak, „bűnös manipulálásról" beszélnek, „banális, butának, tévesnek“' nevezik a riportot. Szerintük a szerzők dilettánsak, egyedüli céljuk a hírnév a rágalmazás mögé rejtették. Dr. Vogt nyilatkozott a Profilnak. Hangsúlyozta, hogy elsősorban a betegek előnytelen helyzetét kívánták felfedni, nem pedig kielégíteni mindkét felet. A tárgyilagos­ság mellőzésével, a provokatív módszer­rel az érdeklődés felkeltésére törkedtek, illúziórombolásra. A film bemutatása u- tán dr. Vogt munkacsoportot alakított az egészségügyi helyzet rendezésére. A 32 alapítóíag között több orvos, jogász, szociológus, nővér, ápoló és közgazdász ÉNEKEL ötévi kísérletezés és munka után a drezdai műegyetem professzorai és hallgatói bemutatták számítógépüket, a Sy- nit, amely az első énekelni tudó komputer a világon. Igaz, hogy repertoárja korlátozott, de a nyugati cégek hasonló komputereitől eltérően saját hangja van. A Siemens és az IBM hasonló számítógépei ugyanis csak reprodukálják a magnetofonszalagra felvett emberi hangot. Synl egyelőre két dalt tud énekelni, egy német és egy orosz népdalt. ■■■■■■■ OXIGÉN Oxigént fedeztek fel a lupiteren található vízgőzben, s ezzel nőtt azoknak a feltételezéseknek a valószínűsége, hogy a Jupiteren lehetséges az élet — jelentették az ari- zénai egyetem tudásai. Az egyetem négyfőnyi kutetúcso- portja egy repülőgépre felszerelt teleszkóppal tenulmá- nyozta a vízgőzt. MÜMÄJ Az Asahi Vegyipart válla­lat rövidesen megkezdi egy új típusú műmáj gyártását — jelentette a Japán Egész­ségügyi Minisztérium. A szin­tetikus műmáj réztartalmú öreges szálakból készült, méghozzá nem Is kevésből. A mintegy tízezer darab, de csupán kétszáz mikron át­mérőjű szalmaszerű szálkö- teget egy hengerbe merítik, és így áramoltatják át rajta a vért, miközben egy külső folyadék kiválasztja és el­vezett a vérszennyezö anya­gokat. Előnyei közé sorol­KÖLTÖZÖ ÉPÜLETEK Moszkvában a következő években 42 történelmi és é- pítészetl szempontból érté­kes épületet költöztetnek át máshová. Az épületek ere­deti helyükön akadályozzák az új útvonalak építését. ják, hogy igen biztonságo­san alkalmazható, mérete kicsi és sokkal olcsóbb, e- löállításí költsége csupán 20—30 százaléka a Jelenleg használatos típusoknak. RÁCSRUHA Sok fajtája van a szúnyo­goknak és a moszkftóknak, de legalább ennyi fajta vé­dekezési módot próbáltak már ki ellenük. Elsősorban vegyszerekkel és természe­tes ellenségeik eiszaporítá- sával próbálják őket irtani világszerte. A bökkenő a- zonban az, hogy nem sza­bad őket teljesen kipusztíta­ni, mert ez felborítana bi­zonyos biológiai egyensúlyt: némely madárfaj éhezne szúnyog nélkül. A Szovjet­unióban most különleges vé­dőöltözéket készítenek, el- .sősorban a szűzföldek dol­gozói részére. A ruha anya­ga két rétegből áll, $ az al­són, a „rácson“ már nem hatol át a szúnyog fullánk­ja, Egyébként pedig szellős, több évig is hordható és vi­szonylag olcsó.

Next

/
Thumbnails
Contents