Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-18 / 12. szám

7 Kesernyés kis történet a profiboksz világából... Egy amerikai bokszoló emlékezőtehetségével a sok nehéztüzérségi pofon követ­keztében egy kicsit lüké már. Az orvos biztatfa: ag­godalomra nincs ok, ha a fiú hat hónapra befekszik az ó Jdinlkájára, teljesen rendbe hozza, jobb lesz a memóriája, mint „újkorá­ban." A legény hat hónap múl­va gyógyultan távozik, fris­sen szökdécsel le a kórház lépcsőjén, és a lépcső alján ismerős alakba botlik. — Várj — mondja a bok­szoló —, egy szót se szólt, mindent tudok. Te Spider Spinks vagy, 7970. május 23-án mérkőztünk a chica­gói Solider’s Eleiden, 768 font voltál, fehér selyem­nadrágot viseltél oldalt fe­kete csíkkal és*világoskék brokátköpenyt a hátán ró­zsaszínű felírással: „Kelly's Gym". Jól mondtam? A jövevény megcsóválja a fejét, és szomorkásán így szól: — Pcler, Peter, hát nem ismersz meg? Alice vagyok, az anyád. Marion Brando, az Oscar- dijas amerikai filmszínész, az indiánok jogainak harco­sa 76 rektárnyi földjét a Santcí Monica-i hegyekben élő indiánoknak adomá­nyozta. Brando bejelentette, hogy a Los Angeles környé­ki indiánoknak oda fogja a- jándékozni 110 000 dollárt érő nagy villáját is. 000 Belmondo, a franciák első számú kedvence isinél el­kápráztatta hódolóit. A Fé- letlem a város jelelt című film forgatása közben — a- melyben most először nem ő lesz az üldözött, hanem az üldöző, egy merész, ha­lált megvető bátnrságü nyo­mozó testre szabott szerepé­ben — egy szál kötélen le­begett Párizs letör felett a rendőrség helikopteréről. Közismert, hogy Belmon­do sohasem használ dublőrt: a legveszélyesebb jelenete­ket is maga játssza el A mosi készülő filmben egy ház lizenheledik emeletére kell kivülről behatolnia, a- hol égy bandita túszokat tar; fogva A jelenet felvé­telére egy szokatlanul hi­deg decemberi napon került sor, s a negyvenegy éves színész kerek jél órán át „úszott" a város felett. „Nem vitatom a létjogosultságát A szórakoztató zene minden váltajának, a dzsessznek. a beatnek, a sanzonnak, a lírai daloknak megvannak a rajon­gói, de akadnak olyanok is, akiket egyáltalában nem érde­kel ez a zene. Még sohasem vitáztak róla annyit, mint az titúh hí években, amikor harsányan készül a világot inegliúdítani. Ezt a célt szolgálja a i-engeleg reklám, a népszerűsítő eszkö­zök egész sora. Zenei ügynökségek, a sajtó, a rádió, a tele vízió, a menedzserek, valamennyien a szórako-ztató zenének, a zene újkori királynőjének a szolgálatában állnak, és nem engedik a hallgatók figyelmét ellankadni. Ami tegnap sláger volt, ma már a múlté, a holnap slágere még aratja sikereit máris egy újabb váltja fel. A szórakoztató zenével nagyon sokan foglalkoznak olyanok, akiknek hatásköre nem is a könnyű műfajhoz tartozik. Véle­ményük többnyire nagyon érdekes, bár néha nem a legbízel- göbb. Mindenesetre elgondolkoztató... A szórakoztató zenéről ezúttal dr. Jozef TVRDON kandidá­tus, a Komensky Egyetem Bölcsészettodományi Karának ze­neesztétikái tanára mond véleményt. — Ún állandóan a fiatalok között mozog. Ismeri érdeklő­désüket, kedvteléseiket. Ügy nagy általánosságban szeretik a fiatalok a szórakoztató zenét? — Semmilyen műfajnak, stí­lusnak nem vitatom a létjogo­sultságát, társadalmi funkcióit, pedagógiai hatását. A könnyű zen-ét sem zárhatjuk ki kultu­rális életünkből. .Az iskola fel­adata lenne, hogy a zenei ne­veléssel a fiatalok ízlését he­lyes Irányba terelje. — Különböző műfajú új szer­zemények árasztják el naponta a világot. A hallgatók esztéti­kai felkészültsége nagyon hiá­nyos. így történik, hogy bizony gyakran rossz, giccses és tar­talmukkal is selejtes dalok ej­tik rabul az iskolaköteles fia­talokat. A külső esztétikai ha­tások nem pótolhatják a jó is­kolai zenei nevelést. Sajnos, a- lapfokú iskoláinkban többnyi­re alacsony a zenei nevelés színvonala, és nem á!-!ít gátat a rossz szórakoztató zene hatá­sának. .Az a kevés ügybuzgó ta­nító, aki a zenei nevelést lel­kiismeretesen és jól végzi, minden jóakarata ellenére sem ludja megmenteni a helyzetet. — Éles bírálata ez a szóra­koztató zenének. Önből a pe­dagógus beszél, akinek szív­ügye az ifjúság esztétikai ne­velése. — Gyakonlati vizsgáiatuim- ban a tanítói munka két vég­letét ismertem meg: volt olyan tanító, aki a zeneórákat arra használta, hogy népszerű tánc- lemezeket haWgattatott diákjai­val. Beethoven i-e", Smetanára, JanáCekre, Sosztakovicsra ter­mészetesen nem jutott idő, gaz­dag cseh és szlovák népze­nénkre úgyszintén. A másik végletbe viszont azok estek, a- kik teljesen száműzték az is- ko'lából a könnyű zenét. Ne­héz dolga van a tanítónak, ha az egyes zeneszámokat bírálnia- kül nem akarok erre a kér- karja, araikor a táncdalfeszti- désre válaszolni. Az egyetem válókról a beszámolók mind dicsérő hangúak. Egyetlen szá­mottevő zeneesztélánk, kritiku­sunk, zeneszerzőnk vagy szóra­koztató zenei szakértőnk még nem nyilatkozott konkrétan és bátran arról, hogy a Líra vagy a Rózsa, a Szinkópa müsorá- han melyik dal vagy énekszám .rossz, álművészet, giccs. — Térjünk mégvissza az esz­tétikai neveléshez. Tapasztala­tai szerint tehát a fiatalság nincs felkészülve a zene esz­tétikai befogadására. — .Az esztétikai nevelés a gimnáziumokban nagyjából csak szavakra épül, ahelyett, hogv a tanító a gyakorlathoz folyamodna. Hiba, hogyha az esztétikai szakon (zenében) nem veszik tekínletlie a főis­kolai hal'lgató egyéni zenei fel- késziiltsé,gét. Szüksé.ges, hogy a középiskolákban, sőt még az alapfokú iskolákban is igénye­sebb zenei életet teremtsenek, és ne csak bizonyos mennyisé­gű tudá.st nyújtsanak, miköz­ben hagyják, hogy felüíkere- kedjék a diákok ösztönös é;-- deklödése, esetleg a rossz éne­kesek, értéktelen zeneszámok hatása. A ' nagy zenemüvek ér­telmi lényeket Is táínaszta- nak, megkívánják a hál-igatók, a tanítók széles körű kulturá­lis együttműködését. így aztán a komoly zene mellett az esz­tétikai nevelési»!! a szórakoz­tató zene nagyon kellemes fel­üdülés lehet, — Iskoláinkban, amelyekben jövendő zenészeink, zenei szak­értőink is nevelkednek, bizo­nyára több olyan diák van. aki inkább a szórakoztató zene fe­lé hajlik, létezik valamilyen módja vagy szakosítása ennek a műfajnak? — Megfelelő információk nél­zeneniüvészeti tanszékén hall­gatóink diplomamunkájuk tár­alsóbb osztályokban döntő több.ségben a II. világháború hőseit v41asztották. .A felsőbb osztályokban a munka hősei lettek mély benyamást a fiaia lókra. Hasonló kísérletet vó- güztem egv közép szlovákiai leiicéves iskolában. Az erod- inénv d-ö-hbi!ti(!tc!s voll; a tánc daléaekostvk sorai voiuiUatták föl a fiauilok. Ha ilyen kérdő sekfti n-i.gyohb tömegek előtt •ennénk fel, azt hiszem len­ne min eigüudülkodnunk. — Természetesen ezek a-/, eszményképek és nyilatkiizaia- ik hatnak a fiatalokra — hi szén olvassák, hallják a rádió­ban, a tv ben. s esztétikai ér­zékük és gondnlkodásuk ekkor még fejlődőben van. Eszembe jut, amit ön mondott, hogy a jó pedagógusnak optimizmussal kel! mindenre tekintenie, peda­gógiai derűlátással — Valóban. .A könnyű és ko­moly zene szimbiózisának szemszögéből. A szocialista ta­nító programja: mellőzni a ma­radit, helyesbíteni a téve.set, támogatni a haladót. Ezt üze­nem mindet! fiatal t.-jnítónak, aki zenét is tanít, és kívánom: lelkesedésük maradjon lanka dalian. Az alábbi cikkünkkel vitát inditottunk a pop-zenéröl és a szórakoztató zenéről, általában, időről időre szakemberek és „laikusok" véleményét közöl­jük. Szívesen fogadjuk azonban olvasóink hozzászólásait is. Triihlár Ágnes gát Jana Kocianová kétségkívül a szórakoztató dalok egyik leg­jobb előadója, jófurmán min­den műfajában otthon érzi ma­Král felvétele gyául a szórakoztató zene va lamely kérdését is választhat­ják, Téma akadna éppen elég. Azt hiszem, hogy a könnyűze­nei műfaj előadói a hagyomá­nyos konzervatóriuinl alapokra építhetnék jövőjüket. Nemcsak a zeneművészet alapjait kell elsajátítani, még ennél is töb­bet. Sosem lesz abból énekes, aki a mikrofont jóformán a fo­ga előtt tartja, A .szakosítás magától is jön, egyszeril»n vagy alapos megfontolás után. — Ön bizonyos kulatóiniin- kát is végez a főiskolákun. Mi érdekli a fialalságiit, miben , látja eszményképeit, kit szerel­ne követni...? — A peda.gógiai lélektanban sokat l»szé!ünk a példamuta­tásról és az eszményképekről. Egy- példát hozok fel: Moszk­vában és Orszkban egy kötet­len eszmecserén majdnem 900 diák felelt erre a kérdésre: ,,Kihez szerelnél hasonlítani“? A további kérdések a kedvenc könyvekről, íilmekröl és azok hőseiről szóltak. Feleltek arra is, mit tesznek azért, hogy esz­ményképüket megközelítsék. Az A naszvadi (nesvadyi) CAR­MEN pop-zenekart öregfiúknak nevezik a faluban, noha az át­lagos életkoruk 25 év. Hogy miért? Mert legszívesebben o- iyan számokat játszanak, mely­re a 40 évesek is tudnak tán­colni. Talán ennek köszönhető, hogy két-három hónapra előre mindig foglaltak táncmnlatsá- gokra és lakodalmakra. A gon­FIÚK taipravaiót húznak, akkor gya­korolnak. Ennek meg is van az eredménye. Pásztó Tibor el­mondta. hogy jó lenne, ha va­lamelyik töniegszervezet felka­rolná őket, s így alkalmuk nyíl­na összemérni tudásukat a töb­bi amatőr zenekarral is. A zenekar vezetője Pásztó Ti­bor (szaxofon). Pásztó János (dob). Kelemen Sándor (gitár dolat, liogy zenekart alakíta és ének), Mikié Vilmos (vil- nak, több mint tíz éve foglal- lanyorgona) és Simics József kdztalja őket. Még az alapis- (basszusgitár), kólában eljegyezték magukat a zenével és a zenélésre most — színiői — bőven van alkalmuk. Ha nem Badin István felvétele Volt egfszer ep Hoilpood Ered Astaire Cyd Charisse szel a V'incente Minnelli ál­tal rendezett Mindenki a színre című ^nés bohózat­ban (1953.) ^ Páriz.shan most mutatták be azt a tilmösszeállításl, a- mely a Metro-Goldvvyn- Mayer filmgyár ötvenéves jubiieuma alkalmából ké­szült. .A kétórás filmet öl száz régi fUrahöl vágták össze. Rendezője a negyven­éves Ifjabb Jack Haley. .Aj- ja az 1937-ben készült Óz­nak volt egyik szereplője Ebben a filmben let! -a Met­ro első számú sztárja Judy Garland. .Az ifjabb Haley nemrég vette felesiégül az egykori sztár lányát, Liza Minnellit. ■A filmben szereplő régi nagyságok közül sokan meg­haltak, vagy másfelé so-dor- ta őket az élet. A hatvan­három éves Getie Kelly i>él- dául tv-rendezcO®'tt, a het­venöt esztendős'Ered .Astai­re, a felejthetetlen táncos versenyistálló tulajdonosa. A pop-műfajban újabban a női beat-zenekarok betöré­séről adnak hírt a legújabb slágerlisták. Ebben a műfaj­ban általában a nők kizáró­lag, mint énekesek szerepel­tek, azt gondolták, a gitá­rok, a dohok kezelése fér­fimül! ka. És jött Suzi Quat- ro, muzsikált, s győzött! Ki­tűnő basszusgitáros és re­mekül énekel. Egyre nép­szerűbb a Fanny és a Bir- tha nevet viselő csinos és tehetréges lányokból verlju- válódott zenekar is. Magyar- országon is népszerű egy 1- dö óla a vad macskák női beat-zenekar. • H^rom gitár, egy orgona, egy dob, hozzá öt csinos lány, „összekeverve“ több száz wattal s néhány hónuj) gyakorlással — így jeile- niezhetnénk a Vadmacskák- együttest. Nagy Katalint, Szigeti Editet, Orosz Margi tot. Csuka Máriát és Számi Jutkát, akik egymás szavá­vá vágva sorolják: — 1973 nyarán alakult meg az együttesünk, és már ősszel fel is léptünk. Nem mondom rettenetesen izgul­tunk. Amikor felmentünk a színpadra, a közönség egy •órán keresztül csak bámult, mustrá'gatott l»nnünket, és csak jóval későbl) kezdett odaflgyeliii a zenére. Azóta már megszoktak és talán meg is szerettek minket. Bi­zonyítják ezt a lemezfelvé­telek, koncertek, rádiófelvé­tel és helyezés a 144 nóta című lévé-slágerlistán. — Neliézségeinkröl a kí­vülállók keveset tudnak. Nincs klubunk, és így na­gyon nehezen tudjuk megol­dani a gyakorlást. A külső­ségek is S'okat jelentenek. A hallgatóság nemcsak a jó zenét, hanem a megfelelő „tálalást" is igényli. Gondo­lok itt a jő ruhákra, bizsuk­ra, csec.setx!csékre — tehát fontos a feMéjrésnél a pop- űs megjelenés. A gyakorlás, . a kitartás meghozta a sikert. .A lányok örülnek a jő zenének, a jő számoknak. Mi is firülünk, amikor raeghaUjiik felcsen­dülni az „Eljötté!“ vagy az ..Elvarázsolt délután“ című dalaik akordjalt. Ezeket- bi­zonyára még újabb sikeres kompozíciók követik. (x ezer.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents