Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-18 / 12. szám
az en N ca ^ cn E o N co Oi 4) — Cfl CB N ~ O O >-5 ^ CB O s o X i -u A Hurbanovói (Ógyallai) Mezőgazdasági Szaktanintézet A „DIRF Az iskolában a tanulók csak így hívják őt egymás közt: a ,,diri“. Aki nem ismeri, az könnyen egy jónövésű harmadikos diáknak nézné. Hurbanovói származású, és ez megmagyarázza azt is, hogy miért olyan gazdag ez az úskola. A város támogatja az iskolát, de Hurbanovo is érzi. tapasztalja az iskola létezését. Hogy hogyan? Csak egy példa: Hurbanovót ha- i^ánkbán hosszú ideig csak a .söríngyasztók ismerték. Két-há- rom éve a sportolók is. mégpedig éppen a mezőgazdasági is- Kola súlyemelői révén. A tanítók és mesterek a város iránti elkötelezettségüket bizonyítják a tömegszervezetekben végzett munkájukkal is. Szívesen teszik. A „diri“ például a város ifi futballcsapatának edzője. — Akkor kezdjük talán a futballal... — Szíve.sebhen beszélnék az iskoláról. — Maga választott. Cn csak következtetek: Bizonyára jobb iskolaigazgató, mint edző. — Azért nem csak a futballistákkal vannak gondjaink. Szeretnénk, ha itt, az iskola tőszomszédságában felépülne a diákotthon. Akkor aztán igazán elmondhatnánk, hogy minden alapfeltételünk megvan a kitűnő eredmények felmutatásához. — Most milyenek az iskola eredményei? — A tanulmányi eredmények? — Mondjuk. — Tavaly kétszázötvenkét tanulónkból csak egy nem fejezte be a tanévet. Hatvanhétén kitüntetéssel végeztek. Nyolcán továbbtanulnak a Bernolákovói, illetve a Moldava nad Bod- vou-i (Tornaijai) Mezőgazdasági Szakközépiskolában. — Már néhány éve az isko'la igazgatója. Elődjétől sikeres, fejlődő iskolát vett át, de azért még önnek is maradt tennivalója... — Különösen arra vagyok büszke, hogy sikerüli kialakítanunk egy nagyszerű szakemberekből és kitűnő pedagógusokból álló tanári kart. Örülök annak is, hogy a mezőgazdasági üzemekből diákjainkra egyetlen panasz sem jön. — És dicséret? — Az igen. Méghozzá elég gyakran. A pedagógus munkáját ennél őszintébben elismerni nem is lehet. Az iskola igazgatójáról, Hoinola József mérnökről még elmondjuk, hogy a járási pártszervezet aktivistája és a marxista- leninista esti egyetem másodéves hallgatója. „ÖRDÖGÉKNÉL“ Az ískt)!a műhelyei tágasak és tiszták. Az elsősök a fontosabb szerszámgépekkel Ismerkednek. Tantervűk az anyagme.gnuinká- lás kerelében többek között a kovácsolást Is elöír;a. Itt. ebben az Iskolában diák és tanító egyaránt nagyon komolyan veszi ezt. (Erről ott a helyszínen meg is győződhetünk.) A muhelyben vagy 10—15 fiú dolgozik. A terem közeiJén ke- meiioe, benne vasrudak íz.^a- iiak. Dong a kalapács, szikrák röpködnek. a fényképezö.gé- pembe és az arcomba is csapódik egy-egy. — Milyen szögben esik a ka- munkálandC vasrúd zárási lapácsori a vasra? Min Jár szöge megint az eszed? Az esés szöge és a megfelelő hőfokra hevített vas a jó kovácsolás alapja. Sokszor elmondtam már, tudom, de most csak neked mondom. Hát jól jegyezd meg! Ma a küvácsraesterség egyike a legelhanyagoltabbaknak. Szarka bácsi, a műhely mestere naponta másfél órát vonato-' zik a műhelybe. Kitűnő szakember, úgy ért a vashoz, mint péi; a kenyeréhez. Szeretne utódot nevelni, és csak most látja, hogy ennél Igényesebb feladatot nem is vállalhatott volna. — A kor, a fejlődés is beleszólt abba, hogy a kovácsmesterség a népszerűtlenek közé került. Pedig micsoda érzék kell a kovácsoláshoz. Vasból akár alkotni is lehet, ha a puszta kovácsoláshoz egy kis fantázia és szeretet is társul. Én valamikor csak patkókat készítettem. .AUg győztük... Szarka bácsi az iskola legjobb tanítói közé tartozik. Két évvel ezelőtt tagja volt annak a küldöttségnek, araelyel, a ta- nítóiiap,alkalmából Prágában a legmagssbb párt- és kormányfunkcionáriusok fogadtak, A HURBANOVÖÍ „CSODA“ Lajos Benjáminnál, az iskola tanárával a hurbanovói csodáról, a súlyemelőkről beszélgetünk. — Hogyan kezdődött? — Tizenhárom évvel ezelőtt egy pincehelyiségben, céltalan „játszadozással“. Az első sikerek után javultak edzési körülményeink is; új helyiséget kaptunk és súlyzókat. Felfigyeltek ránk. És azóta a fiúkkal dolgozik. Sikerek? — Tíz csehszlovák ifjúsági csúcs, néhány név, a- melyekre szívesen emlékezünk: Cserge, Antal, Méhes, Kováé... Nagyon szeretném, ha a legközelebbi A kovácsolásnál jcintos a mozgó kalapács és a megolimpiai játékokon részt venne az időközben felnőtt kategóriába tartozó diákunk valamelyike. — Mi a véleménye a csehszlovák súlyemelősportról? — Azt hiszem, jó kezekben van a jövője, A semmiből indultak. Régen csak akarat volt, ki kellett tartani az első sikerekig. Talán felesleges hangsúlyoznom, hogy mekkora szerepet játszott itt az iskola, és Lajos Benjamin tanár elvtárs személye. Itt egy vadonatúj alkatrész készül. A mester. Fehér Miklós csak segít Hagyományok az intriben Az iskola diákotthona a város közepén van, szemben azzal az utcával, amelyben ^a gimnázium áll. A gimnáziumba sok szép lány jár, így nemcsak a két iskola SZISZ-szervezete között élénk a baráti kapcsolat, hanem a diákok között is. Az internátusnak is van egy híressége: a harci hagyományok szobája. A kiállított tárgyakat a diákok gyűjtötték ösz- sze. Van itt vöröskatona-egyenruha, idős- kommunisták tagsági könyvecskéje, beszámolók és iratok ezeknek a párttagoknak a tevékenységéről, sok-sok fénykép az SZNF-röl és a helyi pártszervezet ellenállási mozgalmáról. — Ha nincs ez a s^oba. akkor ezek az értékek kárba is veszlek volna... — Egyszerűen arról volt szó, hogy legyen hol kiállítani, legyen, aki istápolja őket — válaszolja a diákotthon igazgatója, Ladislav Pavlíőek. Ez a szoba a tanulók szakkört tevékenységének csak egy példája. A hagyományok jelkutatása a fiatalok kötelessége. Hurbanovón megmutatkozott, hogy történelmünk eseményeinek kutatása a mai fiatalok szívügye, érdekli ükét a harcos múlt, csak Irányításra, szervezésre van szükségük. AZ ISKOLA A legmodernebbek közé tartozik. Több speciális tanterme van, amelyek felszerelését a sokkal nagyobb múltú iskolák is megirigyelhetnék. Art lehet mondani, hogy az elméleti oktatás csaknem kizárólag ezekben a tantermekben folyik. Érdekességként nnlitjUk meg, hogy a tananyaghoz szükséges segédeszközök egy részét maguk a diákok készítették el. Az iskolához modem tornaterem, műhelyek és diákotthon tartozik. A tanítási órák letelte után a tornateremben vagy az iskola csodaszép udvarán folytatódik a diákok élete. Az udvar egy része a sportpályáké, egy része a virágoké, amelyek szinte meghazudtolják, hogy az iskolának csak fiú tanulói vannak. Motor a szíve minden gépnek — Műhelyeink nagy betegsége a nyersanyaghiány. Pedig csak pléhdarabkákról, vasrudacskákról, lemezekről van szó. Apróságokról, amelyeket az üzemek és válmlatok eldobnak, mert nincs hol tárolniuk a ,,hasznavehetetlen“ darabokat. Házalunk é,s könyörgünk ezért a hulladckérl. A kiskereskedelmi üzlethálózat rosszul vagy egyáltalán nincs ellátva ilyen Ebben a műhelyben komoly munka folyik: a fiúk keresik a hibát, és megjavítják az elromlott gépet nyersanyaggal, és 1—1 tanítási nap színvonalát a műhely sokszor csak a jő baráti'kapcsolatok lévén sikerűi biztosítani — panaszolja a marógép mellől feltekintve Fehér Miklós mester. Itt ebben a műhelyben az elsősön dolgoznak. Műszaki a- dottságuk különböző — más-más Iskolából jönnek. Van, aki mellett órákig kel; állni, míg megérti mondjuk a fűrészgép működését. A má.s'ndikosokmár hegeszteni is tanulnak: diódával és lánggal. A legjobbak viZ8,gabízonyftványt Is kapnak, ami azt jelenti, hogy mint he.gesztak Is dolgozhatnak. Sorrendben az utolsó a javítóműhely Itt már biztonyítani kell. Konkrét megbízásokat kell leijesíteni — önállóan. Ez a műhely az Iskola legfiatalabb mestere. PauIIs Ervin „királysága“. — Mit Javítanak a fiúk legszívesebben? — Ha a műhelyben van egy „emlpé“. akkor mindnyájan az körül forgolódnak. A többi, a traktorok, a háztartá,si gépek ilyenkor maradnak — mondja tréfálkozva. Szavait meghazudtolva a fiúk egy csoportja ép,.cHn egy régebbi típusú traktor, másik csoportja egy még régebbi mosógép körül foglalatoskodik. Mindkettő „szívinfarktust“ kapott. A motorok érdeklik a fiúkat leginkább, és ez csak természetes, hiszen egész életüket a gépek között töltik majd A SZISZ és a gyenge tanulók Az iskola Ifjúsági szervezetének elnökével. Nyílfa Dénessel beszégletünk. „Ifjúsági szervezetünknek 120 tagja van. A társadalmi, politikai, kulturális és sporttevékenységre úgyszólván ideális feltételein-k vannak. A diákotthonban két klubhelyiség is a lendelkezésünkne áW, van egy jól felszerelt tornatermünk. Kezdeményezéseinket az iskola tanárai megfelelően irányítják és támogatják. Most bizonyára soka.n azt kérdik, hogy megéidemeltük-e ezt a figyelmet az iskola részéről? Nehéz egyértelműen válaszolni erre a kérdésre. A tanulók többsége él az adott lehetőségekkel — persze csak a nekik megfelelőkkel. Itt vannak például a tanulmányi napok: ezeken a napokon a gyengébb diákok kérdezhetnek, a kiválók és a tanárok válaszolnak. Az ötlet kitűnő, mert egy Ilyen tanulmányi napon nemcsak a tananyaggal, hanem a szakmánkkal ösz- szefüggö más, érdekes kérdésekkel is foglalkozunk. Természetesen elsősorban a gyengébb tanulók érdekében szervezzük ezeket a napokat. Sajnos, ők másképp értelmezik az egészet, és hazaniennek az első autóbusszal. Igazán nem tudom, hogy miért.“ Megérte Egy Skoda MB gördül be az iskola udvarára, és egy katona száll ki belőle. Többen megpróbálják felismerni, igen, itt járt iskolába, de a neve... Hencz Gyula. Bevonulása előtt a chotínl szövetkezetben dolgozott mini gépjavító. Kitüntetéssel jejezíe be az iskolát, és mostakatona- ságnál gyakran foglalkozik a továbbtanulás gondolatával. — Tanácsért jöttem. Osztályfőnököm. Szakái tanár elvtárs tanácsát szeretném kikérni. Elmondja, hogy a tantárgyak közül annak Idején a technológiát és a gépjavítást szerette a legjobban. A többi tantárgy iránt csak kötelességet érzett, nem vonzalmat. Most, „felnőtt“ fejjel már elmondhatja, hogy a gyakorlatban minden, akkor feleslegesnek hitt tantárgynak valamilyen formában hasznát vette. — Szeretne ismét diák lenni? — Igen, azért vagyok Itt. — Ennek az iskolának lenne-e ismét diákja? — Ha kétszer elvégezném, még harmadszorra is lenne mit tanulnom. írta és összeállította Zácsek Erzsébet
