Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-18 / 12. szám

5 Tízéves a Versbarátok Köre Hz éve a CSEMADOIK lévai )Arási közgyűlésén Csontos Vil­mos költő többek közt felve­tette a kérdést; Vajon megte sztink-e mindent költészetünk kincseinek megismertetésére? A pár száz példányban megje­lenő hazai verseskötetek eljut­nak-e minden versszerető otva- sűhoz? Felszólalás felszólalást követett, s végül a jelenlévők elhatározták, hogy megalakft- ják a Versbarátok Körét, ja­vaslatukkal a bratislavai Ma­dách Könyv- és Lapkiadó előd- jéliez fordultak. A CSEMADOK lévai bizottsá­gának ezt a törekvését a Szlo­vák Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége öröm­mel fogadta. Tudvalevő, hogy akkoriban a könyvterjesztő vállalat (Slovenská kniliá) a csehszlovákiai magyar költők müveit mindössze 2-300 pél­dányban igényelte szlovákiai méretben. Ideje volt tehát mozgósítani a versszeretö ol­vasókat. A Könyvbarátok Köre népszerűségével csak megerő­sítette az elhatározást. Fiatal köUőink magukra vállalták az olvasószervezést. Ennek kö­szönhető, hogy a Versbarátok Köre aránylag népes, közel négyezres tagsággal Indult. Ügy hisszük, a VBK teljesí­ti küldetését. A sorozatban megjelenő négy verseskötet közül általában kettő csehszlo­vákiai magyar költő műve. Hogy kik jelentek meg eddig a sorozatban? Bébi Tibor. 0 z s V a I d Árpád, G y u r c s ó István, Dénes György, T ő - zér Árpád, Cselén yi Lász­ló, Tóth Elemér, Gál Sán­dor, B a 11 a György és M I k ot 1 a Anikó. A sorozat összeállításánál to­vábbra is a csehszlovákiai ma­gyar költők, a csehszlovákiai magyar költészet propagálása a mérvadó szempont. KöUőink a csehszlovákiai magyar valósá­got formálják költé.szetté. A csehszlovákiai magyar verskultúra népszerűsítése mel­lett, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk ízelítőt adni a szo­cialista országok, valamint a nyugati államok költészetéből is. Figyelmünket azonban a ma­gyarországi és szlovák kortárs költőkre fordítjuk. Ezért ke­rültek a sorozatba a magyar és a szlovák líra legkimagas­lóbb egyéniségei: Illyés Gyula, juhász Ferenc, Weöres Sándor, Nagy László. Szabó Lőrinc, La- co NovomeskJ, Miroslav Vélek, Milan Rúfus. Az utóbbi időben több válo­gatás és a klasszikusok is be­kerültek a sorozatba. Ifjú ol­vasóink — diákok — kérésé­nek tettünk ezzel eleget. Az 1975-ös sorozatunkban fia­tal költönemzedékünk egyik te- hetsége.se egyéniségének, Tóth Lászlónak az Ithakából Ithaká- ba című versaskötete jelenik meg. A Franco bérencei által le­gyilkolt Garcia Lorcát inkább mint kiváló drámaírót emlege­tik az irodalom kedvelői. Ez­úttal válogatott verseivel a köl­tőt mutatjuk be. A magyar kortárs költésze­tet a népi hangvételű Simon István képviseli új verseivel. Pavel Bunéák válogatott versei­ből pedig a szlovák líra egyik kiemelkedő alakjával ismerked­het meg a VBK olvasétóbora. A négy könyv átvételéért a VBK-tagok jutalomkönyvet kap­nak. Ezúttal az időszámítá­sunk utáni 5. században élő Muszaiosznak Héró és Leand- ros tragikus szerelmét megé- neklő költeményét küldjük tag­jainknak. jelenleg a VBK taglétszáma 1500. Véleményünk szerint nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a kezdeti kam­pányszerű toborzást a tíz év alatt nem követte hasonló. Az évforduló alkalmából szeret­nénk felfrissíteni a VBK tag­ságát. Meglátogattunk már né­hány iskolát, és nem kis ered­ménnyel. Az olvasószervezést azonban országos méretűvé a- karjiik kiszélesíteni. Szívesen vennénk, ha fiatal költőink folytatnák Cselényiék akkori aktivitását, de számolunk min­den .versszerető segítségével, hiszen ez mindannyiunk közös ügye. Márton Iván OROSZ £S MAGYAR KOLTOK CSEHÜL EGY KÖITÖVEIA MÜFORDlTÄSRÖl Ismerők rátarti és szeréey köl­tőket. Ez utóbbiak csoportfába tartozik Václav Danák, aki soha­sem hangsúlyozza, hogy poéta. Költeményeit is csak a legszű­kebb baráti köre Ismeri, pedig a poézls egész életét betölti. Mun­kahelyén, a Cseh Rádió prágai Irodalmi szerkesztőségében Is a műsorok versanyagát 6 készíti e- lö adásra, s az ő munkaiénak az eredménye, ha a közönségnek tetszenek a cseh, szlovák és más anyanyelvű költők versel, melye­ket kiváló művészek adnak elő eredetiben vagy cseh fordítás­ban. — Szerkesztőségünknek Igen sok külső munkatérsa van, — mondja Oanék elvtárs. — és nagy segítségünkre vannak ab­ban, hogy a számukra ismert nyelvterület Irodalmi értékeiről beszámolnak vagy felkérésünkre programot készítenek és fordí­tanak. Rádlöbaljsátólnk Így Is­merhetik meg a magyar költészet számos kincsét, ez Idén például Petőfi Sándor, Ady Endre, de több más költő alkotásait ts. Lám, Václav Danák most Is l- gyekszlk önmagáról elterelni a figyelmet. Bennünket pedig ma éppen ő érdekel, mint költő és mútorditő, — A „Svétová llteratüra“ című folyőlrat 18. évfolyamának tar- talomfegyzékében három Idegen költő verseinek fordításával sze­repelsz: David Szamolfov, Arsze- nylj Tarkovszkl) és Weöres Sán­dor. Remek műfordítások. Igazi költőre, tehetségre és átérzésre vallanak... Szerényen mondja: — Ezt az Irodalmi folyóiratot valóban csak olyan munkával le­het felkeresni, amely megüti a mértéket. A gondos munkát az említett költők személy szerint Is megérdemlik. Bemutatásuk anya- nyelvemen nemes és számomra megtisztelő feladat, — mondla Danák. A költő most negyvenöt éves. Az arcát borító szakáll férfiassá teszi, de nem öregltl. Alakját és mozgását húsz-harminc éves fia­talemberek Is megirigyelhetnék. A tekintete kissé fáradt, mert a műfordításokon többnyire éjszaka dolgozik, amikor csend és nyu­galom van körötte. A szeme su­gározza leginkább mozgékony én­jét, nyugtalan s egyre kereső, kutató érdeklődését. A rádlöszerkesztö és költő te­kintélyes műfőrditöl munkássá­got végzett már eddig ts, tervei pedig még nagyobbak. Belátha­tatlan a folyötratokban, újságok­ban és a rádióban közzétett mű­fordítások sora. Vegyük sorra ta­lán csak a cseh fordításban meg­jelent Idegen költők könyvelt: — Leginkább a szovjet költők verselt fordltgatom —vallja Václav DanSk. — Orosz ős ukrán nyelvű verseket költők át anya­nyelvemre. Felsorolni a könyve­ket? Bizony, nehéz lenne, az évek folyamán már egy polcrava- lö van belőlük. S megtudjuk, hogy Václav Da­nák a cseh fordttőlrodalmat va­lóban tiszteletreméltó sorozattal gyarapította. Az általa tolmácsolt könyvek szerzőt a már említet­teken kívül Alekszandr Biok, lu- nokentylj Annyeuszklj, Szergej Jeszenyin, Oszlp Mandelstam, Szemjon Klrszanov, Andrej Voz- nyeszenszklj, Bella Ahmadullna, Mlkola Bazan, Petr Vegln, Danlll Harms, Alekszandr Kusner és Ale- kszander VegenszklJ. A szovjet költőket közvetlenül, jő nyelvtudással ismerheti meg és szívesen tel Is használ min­den alkalmat, hogy a hazájukat, környezetúket Is megismerhesse. Nemrég tért vissza a Szovjetunió- bőt. — Fordítasz magyar költőket Is. Beszélsz, olvasol-e magyarul? Danék elmosolyodik: — Bizony, magyarul nem tu­dok, amit eléggé sajnálok, mert őszinte csodálattal viseltetem a magyar Irodalom művelőt Iránt. Sok cseh nyelvre fordított ma­gyar klasszikus alkotást Isme­rek, s egyre többet ismerek meg a modernek közül Is. Illyés Gyula „Kháron ladikján“ című esszéregénye elején van egy vers, amit a könyv cseh fordltő- Ja, Anna Rossová közreműködésé­vel Václav Danék fordított. Más magyar művek vagy töredékek megértéséhez Is Igénybe vesz 1- lyen segítséget, amit a kOltö nem szégyell, hiszen a világirodalom­ban számos példa mutatja, hogy a közvetítőt nem mindig lehet mellőzni — a célkitűzés és a tárgyszeretet soglt áthidalni a nyelvtudás hiányát. — Így, külső munkatárs nyelvi közreműködésével tolmácsoltam nemrég a szlovákiai Dénes György néhány versét, midőn a prágai rádiöban 50. születésnapja alkal­mából bemutattuk a hallgatóink­nak, — mondja Danék, s emlék­szünk, meg Is hallgattuk annak Idején a csehül előadott magyar verseket. ‘ Anna Rossová működött közre a költőnek a Svétová Ilteraturá- ban megjelent Weöres-költemé- nyek tolmácsolásánál. A Danék- lakásban, ahol a költő Iröszobá- ja van, akváriumok és könyvek fejezik ki mindazt, ami legmé­lyebben érdekli. A könyvespolcon ott vannak a Szép versek elne­vezésű magyar antolöglék, azért szereti ezeket, mert a költők mű­vészt fényképet alapján kissé az alkotők arcát Is megismerheti, amíg személyes kapcsolatba nem kerül velük. E kötetekből valök a Weöres Sándor költészetéből kiválasztott versek, konkrétan a Lant-futamok, Tavasz-este, A Jö­vendő költészete, Vénülő pasas, Oda a kispolgársághoz és a pusz­tulás szlnjátéka, melyet a költe­mény szerzője a vietnami szabad- sághösöknek ajánlott. — Weöres Sándor egyénisége és költészete egyaránt megraga dott, — mondja Danék, — oly­annyira, hogy verseiből nagyobb válogatást költök át cseh nyelv­re. Az Odeon könyvkladönál fog megjelenni. Ebben a munkámban magyarországi, csehül értő Iro­dalmárok segítenek. Iröasztalán nemcsak Weöres verselt látjuk, hanem magyar la- pokböl származó kivágásokat, a költő köteteinek elemzésével, munkásságának áttekintésével, stb. Václav Danék, a költő és műlordltö, komolyan veszt hivatá­sát, és méltó akar tenni ahhoz a munkához, amelyet jaroslav Vrchllck? és más nagy elődei vé­geztek a fordttólrodalomban. Szántó Gjórgr Ki tud többet JÖKAlRöl? II­A szatnadsá'gharc leverése utón, tapdonel rejtőaése e- latt mély elkeseredés vett rajta erőt: elveszettnek lát­ta a hazát és a szabadságot, félt a rá váró súlyos bün­tetéstől Is. Feleségének sikerük számára menedékJeve- let szereznie, ennek ellenére néhány hónapig bujdosnia kel'lett, és müvet Is csak álnéven jelenhettek meg. Az ötvenes években sokat utazott, bejárta egész Ma- gyaországet. Utazásai során szerzett élményeit leírta és kiadta, így lassan az ország legismertebb és legjoib- ban fizetett írója lett. Élete mégsem volt gondtalan: 48-as cselekedetei miatt egyhavi fegyházzal és jelentős pénzbírsággal súj-totték. Bár erős vágy élt benne önáWó folyóiratot Indítani, e tervét nem valósíthatta meg. Csupán két rövid életű ólclapot szerkesztett Nagy Tükör és Üstökös címen. E- zekben ragyogta'thatta fel humorista kéjjességeit. Munkásságának ebben a korszakában csupán két o- lyan jelentős regénye született, melyek színvonalasab­bak novelláinál. E két remekműve 1853—54 és 1854—55- ben született. Tartalmilag szinte folytatás, a második az elsőben megjelenő hósök életének későbbi esemé­nyeit mutatja be. A regény aiapgondolata: a régi és az új küzdelme a reformkorban, itt bontakozik ki Igazi regénystílusa, megjelennek tipikus romantikus hősei; az egyértelműen pozitív és negatív figurák. A regény szereplői a re­formkor emberei: a nemzett pgységórt küzdő nemesség és a konzervatív arisztokrácia. A fiatal hős azonban már elszakad arisztokrata elődeitől, 6 már az új értel­miséget képviseli. A szerelem rajza (Köcserepy Vilma megszabadítása, Mayer Fanni házassága] a 18. századi szentimentális regényekre emlékeztet. A sok anekdota, mese, színes fordulatok, fontos mellékszereplők Jókai regényének jellegzetes ízt adnak. 1860-ban jelent meg az író egyik legértékesebb ka­landregénye. A mű alapélménye 1858 . őszén tett dél- erdélyt utazása, mely során az erdélyi románság életé­vel Ismerkedett meg. Regényének, amelyben ezt az él­ményét dolgozza tel, jelentősége, hogy megjeleníti a románság életét, először a magyar irodalomban. Máso- érdeme erős arlsztokrataellenessége, mely a cselekmény következő színhelyén, a reformkori Pest kapzsi uzsorás famíliájának, a kettős életet élő báró bemutatásában nyilvánul meg. El®ö korszakának, amely 1870^iel zárul, a Petőfl- Jókai barátságot bemutató Politikai divatok és a Sze­relem bolondjai című regényein kívül van még egy je­lentős ailikotása. Nem olyan sikerült, mint az Egy ma­gyar nábob vagy akár későbbi nagy regényei, mégis tükre Jókai akkori optimista életszemléletének. Ez a regény legtöbbet vitatott munkája. Kortársai és a kor kritikusai tllúzlós túlzásnak tartották az osztrák An- kersclunidt lovag elmagyarosodásának meséjét. Az a hatalmas optlmilzmus, mely az írónak e polgárságba és a népbe vetett hitót tükrözi, áthatja a re.gényt és a kritikusok szerint feledteti az olvasóval az osztrák el­nyomó rendszer veszélyességét, eltakarja annak Igazi arcát. 1 Ezzel a regényével zárul első jelentős írói korszaka, i 1. kérdésünk: Mi volt Jókai írói álneve? 2. kérdésünk: Jókai melyik két regénye született 1653 és 55 küeott? 3. kérdésünk; Melyik regényében szerepelnek az er­délyi románok? 4. kérdésünk: Melyik Jókai-regény főszereplője An- karschmidt lovag? ÁT A VERSEST (ZALABAI ZSIGMAND; A VERS TOLOLDALAN. • • TANULMÁNYOK] At a vers túloldalára, a- honnan tisztábban látható a világ; a bonyolnlt nyelvi­gondolati kompozíción át el­jutva a megmiinkélással gyakorlatilag azonos költői üzenetig — önellentmondás­nak tűnik, de kemény mun­kát követel, felkészültséget a helyes megközelítéshez. S kevesen tudnak meggyőzően és hitelesen verset elemez­ni — úgy, hogy az elemzett versre legyenek közben te­kintettel, ne pedig különbö­ző képzeletbeli lírai költe­ményekre, amelyeknek e gyetlen közös vonásuk a bi­zonytalanság és zavarosság. Nem is lehet ez másképp, ha kívülről hozott, bennünk élő elképzeléseket, eszmé­ket keresünk a költészet­ben, felujjongunk, ha mag is thláljuk, azaz ha a köl tő kiszolgál bennünket. Iro dalműnk költői gyakorlatá­ban már régebben folyik a küzdelem az efféle egyol­dalúság ellen, kritikánkban azonban még hangosan kell üdvözölnünk minden egyes művet, amely — mint Zala bal Zsigmond első kötete i.s — reális felfogáson alapul: megérteni és megértetni próbálja az irodalmat, elő­írások és számonkérés nél­kül. Ezzel azonban nem mellőzi ar értékelést. ha­nem ellenkezőleg: a mű i- gazi erényeit és hibáit első­sorban magábél a műből is­merhetjük meg. Esztétikai elemzés, mü- köűspontúság — ezek Zala- bai Zsigmond alapelvei. Fel használja tehát a hasonló címkéjű modern kritikai á- ramlatok eredményeit, ma­gáévá teszi szándékaikat, de — nagyon helyesen — nem kizárólagos jelleggel, nem egyoldalúan: otikum nélkül nincs esztétikum, más szó­val: nemcsak a hogyant, ha­nem azt is elemezni, érté­kelni kell, mit mond a vers. (A kötet mindegyik írása költészettel foglalkozik). Es fordítva is. Zalabai tudato­san a két szempont egyesí­tésére, szintézisére tesz ki- .sérletet elemzéseiben. A kö­tet (s benne a hosszabb ta nnlmányokj lagizgalmasabh részének éppen ezért a vers elemzéseket tartom: ez a ..műfaj“ bizonyul itt a szer ző legerősebb oldalának. A két pályakép jellegű esszé­je ugyanis egy-egy jelensé­get motívumot, stílusje­gyet követ nyomon a vizs gált költök (Illyés Gyula és Miroslav Vélek) életművé­ben, kiemelve őket a megfe lelő versekből. Ez nem a legalajiflsabb módszer, nem is túlzottan esztétikai jó maga írja a 98. oldalon: ....a modern lírában a köl­tői részletkép csak a vers képrendszerének egésze szempontjából Ítélhető meg“)) — így aztán ilyen­kor szándéka ellenére is egyoldalúsodnak Zalabai c- redményei; az apologetikus- sá váló értékelésekben, a néha áradozó hangnemben ez meg Is mutatkozik. (U- gyanakkor; Illyés 1971-ben megjelent kötetének a címe — 9. oldal — helyesen Ab­bahagyott versek, amit a- zért teszek itt szévó. mert ^ már az Irodalmi Szemle 1972/9. számában is tévesen nyomtatták ki.) A jövendő költészete, a Csokonai és Weöres temati­kai-szemléleti rokonságát fejtegető, irodalomtörténeti ízű tanulmány kissé magá­nyosan áll a kötet közepén. A gondolatrendszereket, vi­lágnézetek összehasonlítá­sát. párhuzamba állítását !tl még kevésbé támasztja alá esztétikai vonatkozásokkal, pedig az írás következteté seit nyilván ezen a síkon is bizonyítani lehetne és kel­lene. Ugyanígy egy másik, kiemelkedő, Milan Rúfus és Váci Mihály élményeinek közeliségét szinte azonos sorokkal, képakkol kimuta tö tanulmányban is; ha Za labai részletesebben meg­vizsgálta volna a kitűnően elemzett. de önmagában mégsem létező tartalom oh- jektív megvalésiilását, a különbségekből talán még izgalmasabb következtetése­ket vonhatott volna le. Ez az írás azonban minden képp sokat Ígér; az ilyen felfedezések jogosultak, szükségesek és hasznosak, főleg Közép-Eurépában — a nemzetiségi kritikus ilyen téren élvezett kivételesen e- lónyös helyzetről nem is be- szélvel Járható és bejáran­dó átra bukkant itt Zalabai. Az imént felsorolt hiányos­ságokat (amelyeket csak a kötetnyitó \rs critica című „hitvallás“ visszhangjaként említettünk meg) Zalabai könyve rövidebb. keveseb­bet, de jobban markoló, konkrétabb, pontosabb, ala­posabb — egyszóval erősebb írásaiban, az elemzésekben pótolja. Itt teszi a legna­gyobb lépéseket céljának, az erkölcsi és az esztéttkel szempont egyensúlyának, dialektikus egységének meg- valésitása felé. Ebben jé „tájékozódási reakciója“, az a rugalmas, valóban dialek­tikus módszere ts segíti, a- mellral megközelíti a ver­seket; lálnivelóan tudja, hogy minden elemzés (mint minden vers) egyedi, meri minden versimn más-más té­nyező a közlés domináns e- leme (az egysége»: egészen a mű totalitásán belül), s ezeknek megfelelően kell a- lakulnia az elemzésnek is. Zalabai nagy invencióval is meri föl, hogy pl. az En- zensberger-versnél a szer- kozet. Tőzsér versénél a rit­mus, Zs. Nagy Lajos eseté­ben pedig a groteszk kép­alkotás vizsgálata adja ke­zünkbe az értelmezés kul­csát. A több .szempontú, va­lóban komplez elemzés ta Ián legszemléletesebb pél­dáit Ke.szeli Ferenc Oreg- apámjáról és Az idő hall­gatása című Kulcsár Ferenc- versről írta a szerző. A for­mai tanulság adta tartalmi következtetések és azok ú­Jabb formál bizonyítékai egymást támogatva, meg­győző, erős lánccá kovácso- lódnak, valóban felfedezik számunkra a verset. Szinte hajlandók vagyunk elfelej­teni, hogy bár Zalabai — Fábryhoz hasonlóan ős di­csérendőén — hazai magyar irodalmunk alkotásain mu­tatja be kritikusi gyakorla­tait, Fábryval ellentótboD csak a legjelentősebb alko tásokból választott, ami pe dig nem adhat reális képet — csak azért sem, mert e- zek sajnos, egyelőre irodal­mi termésünknek csupán a kisebbik telét teszik ki. Fábry (akinek neve bizo­nyára nem véletlenül áll a kötet szövegének élén) gyenge könyveinken is ki­tűnően demonstrálja igazsá­gait. Tóth László költészete be­mutatásakor módszerének érthetetlenül rossz változa­tával él: „Ennyit azoknak, akik a költészetben az em­bert s az emberi életben hasznoslthaté energiák for­rását keresik. S most néz zUk a formát“ (113. oldali — jelenti ki megdöbbené­sünkre (a cinikus felhang bizonyára nem szándékolt), pedig maga sem tudja — szerencsére — megvalésfta- ni anyagnak és formájának ezt a képtelenül merev szét választását: a Tóth-vers ké peinek egyébként nagyon ötletes, sikerült „dekódolá­sa“, megfejtése éppen a vers tartalmához, jelentésé­hez vezet! Az ilyen botlások valészi- nfl oka az lehet, hogy kitű­nő elemzései ellenére Zala­bai talán még nem jutott el oda, hogy a maga számáré átgondolja és értékelje, s így konkrét tartalommal töltse meg kritikájának a- lapfogalmait. Nagyon ne­héz, de legalább ugyanilyen fontos irodalomelméletf fel­adat lenne ez, hiszen csak így kerülhetők el a gépies egyszerűsítések, mellérende­lések, az elcsépelt, de való­jában még sohasem tisztá­zott fogalmak átvétele. A sé­mákat az ismétlés sem te­heti igazzá. Hiába találko­zunk Zalabainál — egyéb­ként egész sor telitalálat társaságában — ezredszer olyan kiirthatatlan szívós sematikus frázissal, mint ....megfogalmazni, formába önteni az igazat — az már művészet“ (10. oldal) — itt sem fog beválni. Csak nehe­zítheti az eljutást a gazdag. ^ igazán komplex műelemzés­hez, a sokoldalú kritikához. Mindezek a „jő tanácsok“ azonban nem változtatnak Zalabai Zsigmond első köny­vének legjelentősebb érté­kein, a kitűnően sikerült verselemzéseken. Ezért kö­telességem felhívni első­sorban minden tanár, közép- iskolás és egyetemista fi­gyelmét a kötetre; ezen a téren többet nyújt, logiku- sabb, érthetőbb, ha.sználha- tóbb a tankönyveknél. Mű- értésre tanít, izgalmasan, tehát hatékonyan, s pilla­natnyi hibáival együtt is elgondolkoztató tanulság mindenkinek. (Madách, Bratislava, 1974.) Bal'Ia Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents