Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-18 / 12. szám
5 Tízéves a Versbarátok Köre Hz éve a CSEMADOIK lévai )Arási közgyűlésén Csontos Vilmos költő többek közt felvetette a kérdést; Vajon megte sztink-e mindent költészetünk kincseinek megismertetésére? A pár száz példányban megjelenő hazai verseskötetek eljutnak-e minden versszerető otva- sűhoz? Felszólalás felszólalást követett, s végül a jelenlévők elhatározták, hogy megalakft- ják a Versbarátok Körét, javaslatukkal a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó előd- jéliez fordultak. A CSEMADOK lévai bizottságának ezt a törekvését a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége örömmel fogadta. Tudvalevő, hogy akkoriban a könyvterjesztő vállalat (Slovenská kniliá) a csehszlovákiai magyar költők müveit mindössze 2-300 példányban igényelte szlovákiai méretben. Ideje volt tehát mozgósítani a versszeretö olvasókat. A Könyvbarátok Köre népszerűségével csak megerősítette az elhatározást. Fiatal köUőink magukra vállalták az olvasószervezést. Ennek köszönhető, hogy a Versbarátok Köre aránylag népes, közel négyezres tagsággal Indult. Ügy hisszük, a VBK teljesíti küldetését. A sorozatban megjelenő négy verseskötet közül általában kettő csehszlovákiai magyar költő műve. Hogy kik jelentek meg eddig a sorozatban? Bébi Tibor. 0 z s V a I d Árpád, G y u r c s ó István, Dénes György, T ő - zér Árpád, Cselén yi László, Tóth Elemér, Gál Sándor, B a 11 a György és M I k ot 1 a Anikó. A sorozat összeállításánál továbbra is a csehszlovákiai magyar költők, a csehszlovákiai magyar költészet propagálása a mérvadó szempont. KöUőink a csehszlovákiai magyar valóságot formálják költé.szetté. A csehszlovákiai magyar verskultúra népszerűsítése mellett, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk ízelítőt adni a szocialista országok, valamint a nyugati államok költészetéből is. Figyelmünket azonban a magyarországi és szlovák kortárs költőkre fordítjuk. Ezért kerültek a sorozatba a magyar és a szlovák líra legkimagaslóbb egyéniségei: Illyés Gyula, juhász Ferenc, Weöres Sándor, Nagy László. Szabó Lőrinc, La- co NovomeskJ, Miroslav Vélek, Milan Rúfus. Az utóbbi időben több válogatás és a klasszikusok is bekerültek a sorozatba. Ifjú olvasóink — diákok — kérésének tettünk ezzel eleget. Az 1975-ös sorozatunkban fiatal költönemzedékünk egyik te- hetsége.se egyéniségének, Tóth Lászlónak az Ithakából Ithaká- ba című versaskötete jelenik meg. A Franco bérencei által legyilkolt Garcia Lorcát inkább mint kiváló drámaírót emlegetik az irodalom kedvelői. Ezúttal válogatott verseivel a költőt mutatjuk be. A magyar kortárs költészetet a népi hangvételű Simon István képviseli új verseivel. Pavel Bunéák válogatott verseiből pedig a szlovák líra egyik kiemelkedő alakjával ismerkedhet meg a VBK olvasétóbora. A négy könyv átvételéért a VBK-tagok jutalomkönyvet kapnak. Ezúttal az időszámításunk utáni 5. században élő Muszaiosznak Héró és Leand- ros tragikus szerelmét megé- neklő költeményét küldjük tagjainknak. jelenleg a VBK taglétszáma 1500. Véleményünk szerint nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a kezdeti kampányszerű toborzást a tíz év alatt nem követte hasonló. Az évforduló alkalmából szeretnénk felfrissíteni a VBK tagságát. Meglátogattunk már néhány iskolát, és nem kis eredménnyel. Az olvasószervezést azonban országos méretűvé a- karjiik kiszélesíteni. Szívesen vennénk, ha fiatal költőink folytatnák Cselényiék akkori aktivitását, de számolunk minden .versszerető segítségével, hiszen ez mindannyiunk közös ügye. Márton Iván OROSZ £S MAGYAR KOLTOK CSEHÜL EGY KÖITÖVEIA MÜFORDlTÄSRÖl Ismerők rátarti és szeréey költőket. Ez utóbbiak csoportfába tartozik Václav Danák, aki sohasem hangsúlyozza, hogy poéta. Költeményeit is csak a legszűkebb baráti köre Ismeri, pedig a poézls egész életét betölti. Munkahelyén, a Cseh Rádió prágai Irodalmi szerkesztőségében Is a műsorok versanyagát 6 készíti e- lö adásra, s az ő munkaiénak az eredménye, ha a közönségnek tetszenek a cseh, szlovák és más anyanyelvű költők versel, melyeket kiváló művészek adnak elő eredetiben vagy cseh fordításban. — Szerkesztőségünknek Igen sok külső munkatérsa van, — mondja Oanék elvtárs. — és nagy segítségünkre vannak abban, hogy a számukra ismert nyelvterület Irodalmi értékeiről beszámolnak vagy felkérésünkre programot készítenek és fordítanak. Rádlöbaljsátólnk Így Ismerhetik meg a magyar költészet számos kincsét, ez Idén például Petőfi Sándor, Ady Endre, de több más költő alkotásait ts. Lám, Václav Danák most Is l- gyekszlk önmagáról elterelni a figyelmet. Bennünket pedig ma éppen ő érdekel, mint költő és mútorditő, — A „Svétová llteratüra“ című folyőlrat 18. évfolyamának tar- talomfegyzékében három Idegen költő verseinek fordításával szerepelsz: David Szamolfov, Arsze- nylj Tarkovszkl) és Weöres Sándor. Remek műfordítások. Igazi költőre, tehetségre és átérzésre vallanak... Szerényen mondja: — Ezt az Irodalmi folyóiratot valóban csak olyan munkával lehet felkeresni, amely megüti a mértéket. A gondos munkát az említett költők személy szerint Is megérdemlik. Bemutatásuk anya- nyelvemen nemes és számomra megtisztelő feladat, — mondla Danák. A költő most negyvenöt éves. Az arcát borító szakáll férfiassá teszi, de nem öregltl. Alakját és mozgását húsz-harminc éves fiatalemberek Is megirigyelhetnék. A tekintete kissé fáradt, mert a műfordításokon többnyire éjszaka dolgozik, amikor csend és nyugalom van körötte. A szeme sugározza leginkább mozgékony énjét, nyugtalan s egyre kereső, kutató érdeklődését. A rádlöszerkesztö és költő tekintélyes műfőrditöl munkásságot végzett már eddig ts, tervei pedig még nagyobbak. Beláthatatlan a folyötratokban, újságokban és a rádióban közzétett műfordítások sora. Vegyük sorra talán csak a cseh fordításban megjelent Idegen költők könyvelt: — Leginkább a szovjet költők verselt fordltgatom —vallja Václav DanSk. — Orosz ős ukrán nyelvű verseket költők át anyanyelvemre. Felsorolni a könyveket? Bizony, nehéz lenne, az évek folyamán már egy polcrava- lö van belőlük. S megtudjuk, hogy Václav Danák a cseh fordttőlrodalmat valóban tiszteletreméltó sorozattal gyarapította. Az általa tolmácsolt könyvek szerzőt a már említetteken kívül Alekszandr Biok, lu- nokentylj Annyeuszklj, Szergej Jeszenyin, Oszlp Mandelstam, Szemjon Klrszanov, Andrej Voz- nyeszenszklj, Bella Ahmadullna, Mlkola Bazan, Petr Vegln, Danlll Harms, Alekszandr Kusner és Ale- kszander VegenszklJ. A szovjet költőket közvetlenül, jő nyelvtudással ismerheti meg és szívesen tel Is használ minden alkalmat, hogy a hazájukat, környezetúket Is megismerhesse. Nemrég tért vissza a Szovjetunió- bőt. — Fordítasz magyar költőket Is. Beszélsz, olvasol-e magyarul? Danék elmosolyodik: — Bizony, magyarul nem tudok, amit eléggé sajnálok, mert őszinte csodálattal viseltetem a magyar Irodalom művelőt Iránt. Sok cseh nyelvre fordított magyar klasszikus alkotást Ismerek, s egyre többet ismerek meg a modernek közül Is. Illyés Gyula „Kháron ladikján“ című esszéregénye elején van egy vers, amit a könyv cseh fordltő- Ja, Anna Rossová közreműködésével Václav Danék fordított. Más magyar művek vagy töredékek megértéséhez Is Igénybe vesz 1- lyen segítséget, amit a kOltö nem szégyell, hiszen a világirodalomban számos példa mutatja, hogy a közvetítőt nem mindig lehet mellőzni — a célkitűzés és a tárgyszeretet soglt áthidalni a nyelvtudás hiányát. — Így, külső munkatárs nyelvi közreműködésével tolmácsoltam nemrég a szlovákiai Dénes György néhány versét, midőn a prágai rádiöban 50. születésnapja alkalmából bemutattuk a hallgatóinknak, — mondja Danék, s emlékszünk, meg Is hallgattuk annak Idején a csehül előadott magyar verseket. ‘ Anna Rossová működött közre a költőnek a Svétová Ilteraturá- ban megjelent Weöres-költemé- nyek tolmácsolásánál. A Danék- lakásban, ahol a költő Iröszobá- ja van, akváriumok és könyvek fejezik ki mindazt, ami legmélyebben érdekli. A könyvespolcon ott vannak a Szép versek elnevezésű magyar antolöglék, azért szereti ezeket, mert a költők művészt fényképet alapján kissé az alkotők arcát Is megismerheti, amíg személyes kapcsolatba nem kerül velük. E kötetekből valök a Weöres Sándor költészetéből kiválasztott versek, konkrétan a Lant-futamok, Tavasz-este, A Jövendő költészete, Vénülő pasas, Oda a kispolgársághoz és a pusztulás szlnjátéka, melyet a költemény szerzője a vietnami szabad- sághösöknek ajánlott. — Weöres Sándor egyénisége és költészete egyaránt megraga dott, — mondja Danék, — olyannyira, hogy verseiből nagyobb válogatást költök át cseh nyelvre. Az Odeon könyvkladönál fog megjelenni. Ebben a munkámban magyarországi, csehül értő Irodalmárok segítenek. Iröasztalán nemcsak Weöres verselt látjuk, hanem magyar la- pokböl származó kivágásokat, a költő köteteinek elemzésével, munkásságának áttekintésével, stb. Václav Danék, a költő és műlordltö, komolyan veszt hivatását, és méltó akar tenni ahhoz a munkához, amelyet jaroslav Vrchllck? és más nagy elődei végeztek a fordttólrodalomban. Szántó Gjórgr Ki tud többet JÖKAlRöl? IIA szatnadsá'gharc leverése utón, tapdonel rejtőaése e- latt mély elkeseredés vett rajta erőt: elveszettnek látta a hazát és a szabadságot, félt a rá váró súlyos büntetéstől Is. Feleségének sikerük számára menedékJeve- let szereznie, ennek ellenére néhány hónapig bujdosnia kel'lett, és müvet Is csak álnéven jelenhettek meg. Az ötvenes években sokat utazott, bejárta egész Ma- gyaországet. Utazásai során szerzett élményeit leírta és kiadta, így lassan az ország legismertebb és legjoib- ban fizetett írója lett. Élete mégsem volt gondtalan: 48-as cselekedetei miatt egyhavi fegyházzal és jelentős pénzbírsággal súj-totték. Bár erős vágy élt benne önáWó folyóiratot Indítani, e tervét nem valósíthatta meg. Csupán két rövid életű ólclapot szerkesztett Nagy Tükör és Üstökös címen. E- zekben ragyogta'thatta fel humorista kéjjességeit. Munkásságának ebben a korszakában csupán két o- lyan jelentős regénye született, melyek színvonalasabbak novelláinál. E két remekműve 1853—54 és 1854—55- ben született. Tartalmilag szinte folytatás, a második az elsőben megjelenő hósök életének későbbi eseményeit mutatja be. A regény aiapgondolata: a régi és az új küzdelme a reformkorban, itt bontakozik ki Igazi regénystílusa, megjelennek tipikus romantikus hősei; az egyértelműen pozitív és negatív figurák. A regény szereplői a reformkor emberei: a nemzett pgységórt küzdő nemesség és a konzervatív arisztokrácia. A fiatal hős azonban már elszakad arisztokrata elődeitől, 6 már az új értelmiséget képviseli. A szerelem rajza (Köcserepy Vilma megszabadítása, Mayer Fanni házassága] a 18. századi szentimentális regényekre emlékeztet. A sok anekdota, mese, színes fordulatok, fontos mellékszereplők Jókai regényének jellegzetes ízt adnak. 1860-ban jelent meg az író egyik legértékesebb kalandregénye. A mű alapélménye 1858 . őszén tett dél- erdélyt utazása, mely során az erdélyi románság életével Ismerkedett meg. Regényének, amelyben ezt az élményét dolgozza tel, jelentősége, hogy megjeleníti a románság életét, először a magyar irodalomban. Máso- érdeme erős arlsztokrataellenessége, mely a cselekmény következő színhelyén, a reformkori Pest kapzsi uzsorás famíliájának, a kettős életet élő báró bemutatásában nyilvánul meg. El®ö korszakának, amely 1870^iel zárul, a Petőfl- Jókai barátságot bemutató Politikai divatok és a Szerelem bolondjai című regényein kívül van még egy jelentős ailikotása. Nem olyan sikerült, mint az Egy magyar nábob vagy akár későbbi nagy regényei, mégis tükre Jókai akkori optimista életszemléletének. Ez a regény legtöbbet vitatott munkája. Kortársai és a kor kritikusai tllúzlós túlzásnak tartották az osztrák An- kersclunidt lovag elmagyarosodásának meséjét. Az a hatalmas optlmilzmus, mely az írónak e polgárságba és a népbe vetett hitót tükrözi, áthatja a re.gényt és a kritikusok szerint feledteti az olvasóval az osztrák elnyomó rendszer veszélyességét, eltakarja annak Igazi arcát. 1 Ezzel a regényével zárul első jelentős írói korszaka, i 1. kérdésünk: Mi volt Jókai írói álneve? 2. kérdésünk: Jókai melyik két regénye született 1653 és 55 küeott? 3. kérdésünk; Melyik regényében szerepelnek az erdélyi románok? 4. kérdésünk: Melyik Jókai-regény főszereplője An- karschmidt lovag? ÁT A VERSEST (ZALABAI ZSIGMAND; A VERS TOLOLDALAN. • • TANULMÁNYOK] At a vers túloldalára, a- honnan tisztábban látható a világ; a bonyolnlt nyelvigondolati kompozíción át eljutva a megmiinkélással gyakorlatilag azonos költői üzenetig — önellentmondásnak tűnik, de kemény munkát követel, felkészültséget a helyes megközelítéshez. S kevesen tudnak meggyőzően és hitelesen verset elemezni — úgy, hogy az elemzett versre legyenek közben tekintettel, ne pedig különböző képzeletbeli lírai költeményekre, amelyeknek e gyetlen közös vonásuk a bizonytalanság és zavarosság. Nem is lehet ez másképp, ha kívülről hozott, bennünk élő elképzeléseket, eszméket keresünk a költészetben, felujjongunk, ha mag is thláljuk, azaz ha a köl tő kiszolgál bennünket. Iro dalműnk költői gyakorlatában már régebben folyik a küzdelem az efféle egyoldalúság ellen, kritikánkban azonban még hangosan kell üdvözölnünk minden egyes művet, amely — mint Zala bal Zsigmond első kötete i.s — reális felfogáson alapul: megérteni és megértetni próbálja az irodalmat, előírások és számonkérés nélkül. Ezzel azonban nem mellőzi ar értékelést. hanem ellenkezőleg: a mű i- gazi erényeit és hibáit elsősorban magábél a műből ismerhetjük meg. Esztétikai elemzés, mü- köűspontúság — ezek Zala- bai Zsigmond alapelvei. Fel használja tehát a hasonló címkéjű modern kritikai á- ramlatok eredményeit, magáévá teszi szándékaikat, de — nagyon helyesen — nem kizárólagos jelleggel, nem egyoldalúan: otikum nélkül nincs esztétikum, más szóval: nemcsak a hogyant, hanem azt is elemezni, értékelni kell, mit mond a vers. (A kötet mindegyik írása költészettel foglalkozik). Es fordítva is. Zalabai tudatosan a két szempont egyesítésére, szintézisére tesz ki- .sérletet elemzéseiben. A kötet (s benne a hosszabb ta nnlmányokj lagizgalmasabh részének éppen ezért a vers elemzéseket tartom: ez a ..műfaj“ bizonyul itt a szer ző legerősebb oldalának. A két pályakép jellegű esszéje ugyanis egy-egy jelenséget motívumot, stílusjegyet követ nyomon a vizs gált költök (Illyés Gyula és Miroslav Vélek) életművében, kiemelve őket a megfe lelő versekből. Ez nem a legalajiflsabb módszer, nem is túlzottan esztétikai jó maga írja a 98. oldalon: ....a modern lírában a költői részletkép csak a vers képrendszerének egésze szempontjából Ítélhető meg“)) — így aztán ilyenkor szándéka ellenére is egyoldalúsodnak Zalabai c- redményei; az apologetikus- sá váló értékelésekben, a néha áradozó hangnemben ez meg Is mutatkozik. (U- gyanakkor; Illyés 1971-ben megjelent kötetének a címe — 9. oldal — helyesen Abbahagyott versek, amit a- zért teszek itt szévó. mert ^ már az Irodalmi Szemle 1972/9. számában is tévesen nyomtatták ki.) A jövendő költészete, a Csokonai és Weöres tematikai-szemléleti rokonságát fejtegető, irodalomtörténeti ízű tanulmány kissé magányosan áll a kötet közepén. A gondolatrendszereket, világnézetek összehasonlítását. párhuzamba állítását !tl még kevésbé támasztja alá esztétikai vonatkozásokkal, pedig az írás következteté seit nyilván ezen a síkon is bizonyítani lehetne és kellene. Ugyanígy egy másik, kiemelkedő, Milan Rúfus és Váci Mihály élményeinek közeliségét szinte azonos sorokkal, képakkol kimuta tö tanulmányban is; ha Za labai részletesebben megvizsgálta volna a kitűnően elemzett. de önmagában mégsem létező tartalom oh- jektív megvalésiilását, a különbségekből talán még izgalmasabb következtetéseket vonhatott volna le. Ez az írás azonban minden képp sokat Ígér; az ilyen felfedezések jogosultak, szükségesek és hasznosak, főleg Közép-Eurépában — a nemzetiségi kritikus ilyen téren élvezett kivételesen e- lónyös helyzetről nem is be- szélvel Járható és bejárandó átra bukkant itt Zalabai. Az imént felsorolt hiányosságokat (amelyeket csak a kötetnyitó \rs critica című „hitvallás“ visszhangjaként említettünk meg) Zalabai könyve rövidebb. kevesebbet, de jobban markoló, konkrétabb, pontosabb, alaposabb — egyszóval erősebb írásaiban, az elemzésekben pótolja. Itt teszi a legnagyobb lépéseket céljának, az erkölcsi és az esztéttkel szempont egyensúlyának, dialektikus egységének meg- valésitása felé. Ebben jé „tájékozódási reakciója“, az a rugalmas, valóban dialektikus módszere ts segíti, a- mellral megközelíti a verseket; lálnivelóan tudja, hogy minden elemzés (mint minden vers) egyedi, meri minden versimn más-más tényező a közlés domináns e- leme (az egysége»: egészen a mű totalitásán belül), s ezeknek megfelelően kell a- lakulnia az elemzésnek is. Zalabai nagy invencióval is meri föl, hogy pl. az En- zensberger-versnél a szer- kozet. Tőzsér versénél a ritmus, Zs. Nagy Lajos esetében pedig a groteszk képalkotás vizsgálata adja kezünkbe az értelmezés kulcsát. A több .szempontú, valóban komplez elemzés ta Ián legszemléletesebb példáit Ke.szeli Ferenc Oreg- apámjáról és Az idő hallgatása című Kulcsár Ferenc- versről írta a szerző. A formai tanulság adta tartalmi következtetések és azok úJabb formál bizonyítékai egymást támogatva, meggyőző, erős lánccá kovácso- lódnak, valóban felfedezik számunkra a verset. Szinte hajlandók vagyunk elfelejteni, hogy bár Zalabai — Fábryhoz hasonlóan ős dicsérendőén — hazai magyar irodalmunk alkotásain mutatja be kritikusi gyakorlatait, Fábryval ellentótboD csak a legjelentősebb alko tásokból választott, ami pe dig nem adhat reális képet — csak azért sem, mert e- zek sajnos, egyelőre irodalmi termésünknek csupán a kisebbik telét teszik ki. Fábry (akinek neve bizonyára nem véletlenül áll a kötet szövegének élén) gyenge könyveinken is kitűnően demonstrálja igazságait. Tóth László költészete bemutatásakor módszerének érthetetlenül rossz változatával él: „Ennyit azoknak, akik a költészetben az embert s az emberi életben hasznoslthaté energiák forrását keresik. S most néz zUk a formát“ (113. oldali — jelenti ki megdöbbenésünkre (a cinikus felhang bizonyára nem szándékolt), pedig maga sem tudja — szerencsére — megvalésfta- ni anyagnak és formájának ezt a képtelenül merev szét választását: a Tóth-vers ké peinek egyébként nagyon ötletes, sikerült „dekódolása“, megfejtése éppen a vers tartalmához, jelentéséhez vezet! Az ilyen botlások valészi- nfl oka az lehet, hogy kitűnő elemzései ellenére Zalabai talán még nem jutott el oda, hogy a maga számáré átgondolja és értékelje, s így konkrét tartalommal töltse meg kritikájának a- lapfogalmait. Nagyon nehéz, de legalább ugyanilyen fontos irodalomelméletf feladat lenne ez, hiszen csak így kerülhetők el a gépies egyszerűsítések, mellérendelések, az elcsépelt, de valójában még sohasem tisztázott fogalmak átvétele. A sémákat az ismétlés sem teheti igazzá. Hiába találkozunk Zalabainál — egyébként egész sor telitalálat társaságában — ezredszer olyan kiirthatatlan szívós sematikus frázissal, mint ....megfogalmazni, formába önteni az igazat — az már művészet“ (10. oldal) — itt sem fog beválni. Csak nehezítheti az eljutást a gazdag. ^ igazán komplex műelemzéshez, a sokoldalú kritikához. Mindezek a „jő tanácsok“ azonban nem változtatnak Zalabai Zsigmond első könyvének legjelentősebb értékein, a kitűnően sikerült verselemzéseken. Ezért kötelességem felhívni elsősorban minden tanár, közép- iskolás és egyetemista figyelmét a kötetre; ezen a téren többet nyújt, logiku- sabb, érthetőbb, ha.sználha- tóbb a tankönyveknél. Mű- értésre tanít, izgalmasan, tehát hatékonyan, s pillanatnyi hibáival együtt is elgondolkoztató tanulság mindenkinek. (Madách, Bratislava, 1974.) Bal'Ia Kálmán
