Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-11 / 11. szám

5 Klubra vágytak, klubot kaptak, a klub a mindenük 's, '— ---------------------------------------------------> Szombat délutánonként népszerű az ötórai tea SZISZ városi vezetőségének el­nökével, nemcsak Zlata Van- Covával, a helyt csoport elnö­kével. Demeter Borbála alel- nökkel és Ádám Gyurkával ba­rátkozhattam össze, hanem sze­retettel fogadott a többi fiatal Is. Különösen tetszett, hogy Szajkó Béla nem „lakkozta“ a szervezetet, hanem nyíltan el­mondotta: éveken keresztül egy fabatkát sem ért a tornaijai SZISZ-esek munkája. — Az volt a baj — magya­rázta a tanító —, hogy a i-égl vezetőség „aggastyánoknak“ tartotta a fiatalokat. Azt hit­ték, hogy nekünk nincs szóra­kozási Igényünk, elég ha gyű- lésezünk, egy-egy brigádra el­megyünk, pűpíremberekként é- lünk. Meg Is ehették, amit főz­tek, mert olyan formálissá süllyesztették a szervezetet, hogy a legtöbbfm ma.guk előtt Is szégyellték. Végül aztán a Ogy pottyaiit^m közéjük, mint dongó ’a lekvárosüveg­be. Eszem ágában sem volt klubügyekröl értekezni, mind­össze aludni szerettem volna. A Safarikovól (tornaijai) öreg szállodában azonban foglaltak voltak a szobák. így kerültem át a közeit művelődési házba, — A ruhagyár építette, ven­dégszobáik is vannak, próbálja meg, hátha befogadják — taná csolta a Centrál szobaasszonya. Meg Is kaptam az egyik ké nyeljnes szobát, hanem amikor estére visszatértem oda, bosz- szankodva láttam, hogy az e- molett folyosón nyüzsög a fia­talság. — Ezek mind Itt laknak? — szólítottam meg komor arccal az egyik magányosan ácsorgó íiatalembert. — A SZISZ-szervezet tagjai vagyunk. Itt tartjuk klubdél- ntánjalnkat, azért vagyunk eny- nylen. Az Is kiderült, hogy éppen a klub elnökét, Ádám Gyurkát szólítottam meg, s ügy össze­melegedtünk, hogy másnap már magam ts a klubban töltöttem a délutánomat. A FIATAL NEM AGGASTYÁN Nem terem. Inkább csak tá­gasabb szoba. A berendezés sem íényüzö. Inkább tanulószoi bához hasonlít, és mégis klub­szerű, mégis otthonos. Főképp azok a dísztárgyacskák teszik ilyenné, amelyekről lerl a klub tagok ügyessége, árad szívük melege. Különösen kedves „A fiatalság jövője felé“ című tőll- rajz, amely tizenegy klubtag közös alkotása. Az egyik el­kezdte, folytatta a másik, és mindegyikük a maga elképze­lését, vágyát, érzéseit rajzolta bele a témába. A gömörl ember végtelenül kedves, látogatásamat várta már az egész „vezérkar“. Nem­csak Szajkó Béla tanítóval, a Szépül a pinceklub flatailoik az asztalra ütöttek. Üj városi vezetőséget válasz­tottak, eredményes munkát I- gértek és — klubot Is követel­tek. És mert tényleg dolgozni kezdtek, a városi nemzeti bi­zottság a SZISZ mellé állott. Megígérték, és be Is tartották szavukat, hogy az 1974 őszén elkészülő művelődési otthon­ban klubhelyiséget kapunk. Ad­tak persze egyebet is, asztalo­kat, székeket, raagnóra, rádió­ra 20 000 koronát, nekünk csak csinosítani kellett a kétszobás klubunkat. Csinosítottunk Is, meszeltünk, súroltunk, díszítet­tük, úgyhogy december 19-én, a város felszabadulásának 30. évfordulóján ünnepélyes kere­tek között be Is költözhettünk. Második otthanun-kat a híres chilei dal kezdöszaváról „Ven- cerémos“ névre kereszteltük, s aztóta nincs olyan nap, hogy harmíncan-negyvenen össze ne Jöjjünk klubunkban. Hétfő a „nagytakarítás napja“, de ek­kor is annyi az önkéntes taka­rító, hogy alig térnek ©1 egy­mástól! NEMCSAK SZÓRAKOZNAK A áafarlkovót klubtagok nem­csak szórakoznak, jóllehet ez sem hun, mert még mindig töb­bet ér egy kis tánc vagy tár­sasjáték annál, mintha 67 fia­tal (en-nylén vannak jelenlegi) a kocsmában, kávéházban töl­tené idejét. Nézzük hát mit tettek eddig a Vencerémos Klub tagjai? A várost vezetőséggel karölt­ve minden napra más és más programot terveztek és valósí­tottak meg. Kapásból hadd i- dézzünk néhányat. január hetedikén beszélgetés a chilei eseményekről. Nyolca­dikén; lemezhallgatás a Ber­gend i-együttes legújabb számai­ból: kilencedikén: Valilomások önmagunkról — önismerelí dél­után; tizedikén: táirsasjátékok... Február tizenneigyedlkén: be­szélgetés kedves költőinkről... huszonnyolcadlkáin: 10 koro­nám van, kérdés fedelet játék... É s ezenkívül? Elhatároatáik például, hogy még látogatot- tabbú, még vonzóbbá teszik Wlubjukat. Ezért megkérték a városka diákjait, hogy írják meg, milyen érdekkörökhöz lenne kedvük, ha közibük áll­nak, ők majd megszervezik. A cigány származású fiatalokat is maguk közt szeretnék létoi, s máris „mega.gttáltak“ két i- lyen fiatalt. Egyik legszebb e- i-edinónyük, hogy újjáélesztet­ték a hetvenes években meg­szűnt Cierfaíeü nevű országos hírű Safárlkovól népi együttest. És végül a helyi csoporttal közösen védnökséget vállaltak a városka gyermekotthonában élő árvagyermekek felett. Egy dolgot nem értünk csaik. Miért tiltakozik a helybeli me­zőgazdasági technikum Igazga­tósága az ellen, hogy diákjai szintén eljárogathassanak ebbe a kitűnő klubba? OjABB OROMOK Azt bizonygatta a SZISZ vá­rosi bizottságának elnöke, hogjj azután a bizonyos „önfelrázás után, úgy megemberelték ma­gukat a tornaijal fiatalok, hogy méltán jogosultak klubjukra. Nos, hogy mennyire me^rde- melték, a városi nemzett bi­zottság újabb ajándéka bizo­nyítja; az első emeleti két he­lyiséghez (az egyik szobát 1- rodának használta a klub ve­zetősége ) két pincehelyiséget is kaptak. Érthető, hogy örö­mükben madarat lehetne fo­gatai most a klub tagjaival. Aki csak „konyit“ a kőműves­munkához, aki egy kicsit jára­tos a für&z, az ecset vagy az egyéb kéziszerszám forgatásá­ban. mind ott szorgoskodik *■' ^ ^ * A leglelkeseob persze maga a klubelnök. — A fenti két szobát a diá­kok számára tartjuk fenn — mesélte cstllogő szemmel. — Azt szeretnénk, ha a vidéki szisz-tagok itt töltenék el a vonatra, buszra való várakozá­si Időt. Különösen esőben, hó­ban lenne ez kellemes. A lenti pinceklub még 1- deállsabban szolgálná elképze- lésertinket — folytatta Ádám Gyurka, — Ezeikben a helyisé- j gekben megszervezhetnénk a különböző érdek'köreiniket is. Blsősorban a turisztikai, az a- gyes kezek, a sakk, a gitárkör­re és az angol nyelv körre gondolok, de ezeket követhet­né az irodalmi színpad, a szlo­vák társalgási, a népi és a mo­dern táncok köre Is. Igaz u- gyan, hogy ez az elképzelés kissé túl szerénytelenül, túl bi­zakodóan hangzik, de ismerem fiataljainkat, és nagyon bízom bennük. Én azt hiszem aimdnyájan bízhatunk! Neumann János Ki tuil többet lOKAIROl? Jókai Mór 1825. február 18-án született Komáromban. Apja ügyvéd volt, de a család nem tartozott a különö­sebben híres nemesi famíliák közé. Inkább a megyei kisurak csoportjába, mint a földesurakéba. Becsületes­ség, hazaszeretet uralkodott az apai házban, de nem hiányoztak belőle a népmesék, közelmúltban lezajlott napóleóni háborúk történetei, a féltve őrzött régi ma­gyar versek és a röpiratok sem. Jókai tehát már hazul­ról peboWls szeilemet hozott magával. A gyenge, bete­ges kisfiú csodagyereknek számított, 9-10 éves korában az egyik megyei lapban megjelentek első versel is. Az író a szülői ház mellett sokat köszönhet szülővá­rosának, Komáromnak. Itt nemcsak a nemesi porták é- letével Ismerkedett meg hanem láthatta a magyar Ipa­ros. kereskedő polgárság tarka világát Is. Hajósok, a Feketedengerig lejáró gabonakereskedők, szekeresgaz- dák, halászok lakták a várost, akiknek életét későbbi regényeiben feleleveníti. Komáromhoz képest csekély hatást tett rá Pozsony, ahol cseregyepekként töltött pár évet, és Pápa városa. Annál nagyobb hatással volt rá a pápai kollégium, az évtized legjobb dunántúli önképzőkörével, melynek ter­mészetesen Jőkal is tagja lett. Ekkor azonban még job­ban érdekelte a rajz és a festés, mint az írás. Rajzmes- terként diákokat oktatott, tanárairól. Ismerőseiről port­rékat készített, melyek napjainkig fennmaradtak. Raj- zolgatő kedve megmaradt élete végéig. A kötelező joggyakorlat elvégzése után Jőkal nem lett ügyvéd, hanem első regényének általános sikere után az frőí pálya mellett döntött. A fiatal Jőkal elsősorban nem regényíró, hanem no­vellista. Első elbeszéléseiben hazafias fájdalmakra, tár­sadalmi sebekre és bűnökre akarja felhívni a figyelmet de a novellák cselekménye túlzsúfolt, hőseit szélsősé­ges szenvedélyek jellemzik, egyszóval; még kezdetlege­sek. E novellák egyetlen vívmánya az egyéni szókin­cset tartalmazó nyelvezet, mely későbbi regényeinek is jellemzője lesz. Korai írásainak másik csoportján, az ún. zsánerké­peken erősen érződik Petőfi hatása. Hősei humoros fi­gurák, furfangos, tréfálkozó parasztok. Ez a hangnem tiltakozást jelent a kor érzelmes, nemesi Irodalma ellen. A zsánerképek írójából lesz a 48-as forradalom merész hangú publicistája. Pályára lépése után tagja lesz a Tizek Társaságának, majd 1847 júniusában átveszi az Életképek című lap szerkesztését. írói feladatát „az Igazság eszpaényének terjesztésé“-ben jelöli meg. A folyóirat jókat szerkeszté­sében a radikális forradalmi Ifjúság lapjává lesz. Jókai világnézeti és politikai fejlődése 1848 elejére annyira előrehalad, hogy a kisvárosi ivemeslfjúból polgári for­radalmárrá válik. 1848 őszén nézeteltérésre kerül sor Petőfi és • jékal között, mely »véget vet barátságuknak, jókal ezt az ese­tet élete egyik legmegrázóbb eseményeként tartotta számon. 48 őszén jókat Kossuthtal még részt vesz ugyan az alföldi f&borozóöton, pár hónap múlva azonban már meginog a forradalomba vetett hite, mint ezt.az Esti La­pokban megjelent cikkei Is bizonyítják. A világosi fegyverletétel híre Aradon éri. elkesere­dettsége csaknem öngyilkosságra készteti. Kegyetlen megtorlásra kellett felkészülnie Habsburg-ellenes szatí­rái miatt. Sorsának e komor szakadékéban csak felesége erős akarata segítette át, 1. kérdésünk: Kivel ismerkedik meg Jókai Pápán, és mikor mélyül el barátságuk? 2. kérdésünk; Melyik volt Jókai első regénye, és mikor jelent meg? 3. kérdésünk; Mipt az Ellenzéki Kör ■ tagját, mi­lyen fontos feladattal bízták meg március 14-én? 4. kérdésünk; Mi volt a Jókai és Petőfi közötti né­zeteltérést kiváltó ok? Kérjük a versenybe bekapcsolódókat, hogy a válaszo­kat a hatodik forduló után, tehát egyszerre küldjék be------------------------------------------------------------------------------­vili. A BÁZISEGYÜTTESEK KULCSSZEREPE Nincsen annyi művészeti ág (vagy tevékenységi, ahányféle- képpen manapság az „amatőr- izmust“ értelmezik. Annyi bizo­nyos, hogy minden művészeti tevékenységben „megkülönböz­tetik“ egymástól a profikat és az amatőröket. Csupán mást értünk „amatőrökön“ a képző­művészetben, a színjátszásban, a tánc- vagy éppenséggel a filmművészetben (hogy a kö'l- tészetet, építészetet stb. ne is említsem). • Minket ezúttal a színjátszás foglalkoztat. Kiket nevezzünk hát amatőröknek a színjátszás­ban? „Akiknek nincsen kőszín­házuk? — boncolgatja a kér­dést Eörsi István. — Akiknek nincs főiskolai végzettségük, oklevelük, következtetésképpen nem kapnak állami dijakat, ki­tüntetéseket, és csak kivétel­képpen lépnek fel a televízió­ban? Akik olyan darabokkal próbálkoznak, amelynek dialó­gustechnikája. cselekménybo nyolítása, időkezelése szöveg- szövevénye eltér a klasszikus — vagy még inkább: a polgári — színjátszás hagyományaitól? Az amatőrség fogalma tisztá­zásra szorul Hiszen így hova­tovább kettészakad a színház­rajongók tábora; nemcsak a hi­vatásos színház világa fordítja el fejét az úgynevezett „ama­tőröktől“. hanem ezek fogé­kony. értékes közönsége Is egy re ritkábban teszi be a lábát a „prafi"-szlnházakba. Ezért hát igen üdvös újítás volna, lia az amalórségetés a profiságot nem egymással állítanánk szembe, hanem mindenekelőtt a dilettantizmussal. A dilettáns a művészet ellensége, akár kő­színházban remekel, akár kul­túrteremben; Piripócson is az. és akkor is az, ha hivatalos művészek hivatalos lapokban hivatalos cikkeket frnak róla. A művész pedig művész, okle­véllel és oklevél nélkül is.“ A fentiekhez idézzünk még egy fejezetet Varga Bélának, a CSEMADOK KB vezető titkárá­nak „A nemzeti.ségi kultúrák fejlesztésének további útja“ c. írásából (Népművelés. XIX. év­folyam, 12. szám). „A műkedvelő művészeti te vékenység területén valameuy nyi énekelt szerv (a jnb kul­turális osztálya, a járási nép művelési központok stb.) köz re«iűködésével a jól működő csoportok számára biztosítani kell az anyagi feltételeket és a jó vezetők képzésével a mű­vészi szint-emelését. E feltéte­lek biztosításával bizonyára kellő érdeklődést keltünk a fia­talság körében az öntevékeny kulturális ténykedés iránt. Népművészeti együtteseink na­gyabb számban vehetnek részt a különböző szlovákiai, körzeti és kerületi rendezvényeken és versenyeken.“ Egyszóval: létre kell hozni minden járásban egy bázis­együttest, amely művészi színvonal tekintetében a legki­emelkedőbb amatőr együttes a járás területén, technikai-anya- gyi szempontból a legjobban van ellátva, és módszertani se­gítséget tud nyújtani a járás többi műkedvelő együttesének. Ez a csoport működhet a járá­si népművelési központ véd­nöksége alatt, mint pl. Dunaj- ská Stredán (Dnnaszerdahe- lyen) a FÚKUSZ Jrodalmi Szín­pad, de éppúgy tartozhat vala­melyik városi népművelési ház­hoz, üzemi klubhoz, a CSEMA­DOK bármely szervezetéhez, e- setleg járási bizottságához, de ngy-egy iskola keretében is mű­ködhet. Bár előnyös, de nem feltétlenül szükséges, hogy a járási székhelyen alakuljon meg a bázisegyütfes. Ott kell létrehozni, ahol ehhez megvan­nak a legoptimálisabb feltéte­lek... A kultúra és a népműve­lés korszerűsítését sokan csu­pán az új munkaformák beve­zetésében, esetleg a áivatos á ramlatok másolásában látják. Mások a korszerűségen új mű­velődési házak építését, azok pazar berendezését értik... A kultúra és a népművelés kor­szerűsége három egymással összefüggő tényezőn múlik: korszerű tartalom, korszerű munkamódszerek, és korszerű anyagi-műszaki bázis... A nép­művelés területén ma csupán így tudunk magasabb szintet elérni. Ehhez szükséges a bá­zisegyüttesek megalakítása, a­melyek a kultúra korszerű ter­jesztésének (a népművelésnek) egyik alapvető tényezői lenné­nek. A Ounajská Streda-i (duna- szerdahelyi) I. Fábry Zoltán I- rodalmi Színpadi Seregszemle leglényegesebb tanulsága u- gyancsak ezt sugallja a hazai magyar kisszinpadí együttesek mozgalma számára. Hasonlóak a baráti szocialista országok tapasztalatai is. Nekünk sincs más választásunk, ha továbbra is igényesek akarunk lenni ön­magunkkal és a közönséggel szemben. Ha számba vesszük azt a ti­zenhárom járást, amelyben a csehszlovákiai magyarság ta­lálható, kiderül, hogy a bázis- együttesek megalakitására pil­lanatnyilag a közép- és kelet­szlovákiai kerületben vannak a legkedvezőbb feltételek. Nincs szándékünkban felsorolni eze­ket az okokat, mert a lényeg mégiscsak az, hogy túl kell tennünk rajtuk magunkat. Ki­alakulófélben van, illetve már van kisszinpadí bázisegyüttes a dunaszerdahelyi, a komáromi, a lévai, a nyitrai és a losonci járásban; remény van arra, hogy megalakuljon a galántai, a rimaszombati, a koátcei és a bratislavai járásban; s végül a már fentebb említett illetékes szerveknek meg kellene terem­teniük a feltételeket a kisszín- padi bázisegyuttesek létrehozá­sához az érsekújvári, a nagy­kürtös!, a rozsnyói és a tőke- terebesi járásban is. Ezt nem­csak az idő szava sürgeti: ez kultúrpolitikai érdek — tehát n é p é r d e k... Folytatni kellene a nagy múl­tú Rímavská Sobota-i (rima­szombati) FAKLYA Irodalmi Színpad hagyományait. Ez az i- rodalmi színpad Veres János és Mécs Zoltán vezetésével szerepelt már a Jókai-napokon. Filakovón (Füleken) két e- gyüttes is tevékenykedik (Du ray Eva, illetve Farkas Ka tátin vezetésével). Luéeneceo (Losoncon) és Moldava nad. Bodvoun (Szepsitmn) reményt keltő munka folyik, az utóbbi időben Krát. Chimec (Király- helmec) is hallatott magáról. Koáicén G á g y o r Péter szer­vezett új együttest.. Csak a na­gyobb helységeket említettem. de figyelemre méltó munka fo­lyik nem egy község kisszinpa di együttesében is, mint pl. Niíny Lanecon jAlsóláncan. S z a s z á k György vezetésével) vagy Izsán, ahol Izsák Lajos irányításával dolgoznak, s az együttes szép sikerrel szere­pelt a Jékai-napokOD is. Sok „katlanban" forr a vfz... jó lenne, ha — nem is tenger­ré, de — legalább tengerszem­mé rotyogtatná őket — a kü­lön-vizeket — az indniat és az ügybuzgalom... KMECZKÖ MIHÁLY Következik; A legidősebb és a legfiatalabb színjátszó e- gyüttes) A Kál. Chlmec-1 (klrályhelmecl) VOX HUMANA Irodalmi Színpad fellépése a X., jubileumi jókai-napokon, 1973-ban. Fi­gyelemreméltó. hogy az együttesnek egyaránt tagjai a fiata­lok, a középkoiúak és Idősek... Követendő példa lehet nem egy kisszinpadí együttes számárai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents