Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-11 / 11. szám
6 li| ’nipt íopdunk a moszbai olimpii nyilatkozta Budapesten Szergej P. Pavlov '#;! l-fh '! í • .• Ä ; V ' * 4t i h‘ I A közelmúltban a magyar fő városban járt Szergej P. Pavlov, a szovjet testnevelési és sportbizottság elnöke. Az újságírók sajtóértekezletén ostromolták kérdéseikkel a neves vendéget, s ö több mint egy 6- rán át válaszolgaíott. Úgy véljük, oilvasóinkat is érdeklik Pavlov válaszai. — Hogyan készUI a szovjet sport Montraalra? — .A felkészülés utolsó szakaszához érkezik ebben az évben. A válogatott csapatok lényegében kialakultak. Néhány változás várható csupán az i- dei világversenyek és a nagyszabású hazai főpróba, a sparAz élcsapatokra épít Az olasz labdarúgó-bajnokságban sokáig fej-fej melletti küzdelmet folytatott a listavezető Juventus Torino és a bajnoki cím védője, s az éllovas jelenlegi legkomolyabb üldözője, a Lazio Roma. A 19. forduló után a Juventus előnye három pont, de messze még a bajnoki véghajrá, s addig sok minden történhet. A liga helyzetét a jelek szerint maradéktalanul figyelembe veszi Fulvio Bernardini, az új olasz szövetségi kapitány, s legújabb keretében jelentős mértékben biztosított helyet a két klub játékosainak, azt is mondhatjuk, hogy rájuk épül az új olasz nemzeti tizenegy. A keretben a következők kaptak helyet: Zoff (32 éves a Juventus játékosa), Castellini J29, Torino) — mindketten kapusok —, Bellugi (23. Bologna), Bini (20, Inter Milano), Facchetti (32, Inter), Martini (25, Lazio), Rocca (20. Roma), — hátvédek —, Cordova (20, Roma), Capello (28, Juventus), Re Cecconi (26. Lazio], Gentile (21. Juventus), Antognini (20, Fiorentina) — középpályások —, Bettega (24, Juventus), Chinaglia (27, Lazio), Graziani (22, Torino), Savoldi (28, Bologna). Az olasz csapat az idény első válogatott mérkőzését Norvégia ellen játszotta, és vendégét 4:1 arányban győzte le. Ha összehasonlítjuk ezt az eredményt a jugoszlávokéval, akik még az elmúlt év vége felé ii- gyancsak a norvég csapattal, szintén odahaza EB-csoportta- lélkozón 3:l-re győztek, természetesen az olaszok eredményét jónak kell tartanunk. Any- nyi azonban közrejátszott, hogy az EB-találkozón még formája teljében játszhatott a norvég e- gyüttes, most azonban korántsem. A felsorolt játékosak, az o- lasz csapat keretének tagjai között az idős mester, Bernardini jévoltából nem kevesebb, mint hat újoncot találunk, mégpedig Gentilét, Binit. Cor- dovát. Grazianit, Savoldit és Bettegút. Tehát alaposan megfiatalítják ez azzuriakat. A világbajnokságon csolédást akozott az olasz együttes. Az 1970-es VB döntőjében szerepelt csapattól, az akkori e- züstérmestől, rangjánál fogva Európa akkori legjobbjától szurkolúi azt várták, hogy az NSZK-ban a VB-n, legalább az elődöntőbe jut. Most a jó EB-szerepléssel is megelégednek, csakhogy a rajt nem a legjobban sikerült, Hollandia házigazdaként 3:1 a- rányban legyőzte az olaszok megújuló csapatát, s ebből a bizonyos fokig vert helyzetből bajos lesz eleget tenni a szurkolók EB-kívánságának. A csoportelsőség nagyon, de nagyon messze van. s abba még a lengyel együttesnek is lehet és valószínűleg lesz is beleszólá •a. Jzaia) takiád után. Montrealban nehéz feladat előtt állunk. Mindenekelőtt: rendkívül kiegyenlítődtek az erőviszonyok. Az E- gyesült Államok versenyzőit nyilvánvalóan fűti a visszavágás vágya, s ebben az amerikai környezet is segíti őket. Azután egyre erősödik az NDK sportja, komolyan beleszólhat a pontversenybe. Nemcsak az ellenfelekké), a szokatlan körülményekkel is meg kell birkózniuk versenyzőinkitek. A szokatlan, változékony időjáráson túl nyo'lcóral időeltolódás is van. Nem be.szélve a szervezésröl-rendezésről. Köny- nyen megtörténhet például — amint erről legutóbbi montreali látogatásomkor me.ggyőzödtem —, hogy egyes sportágak képviselőinek naponta repülővel kell majd eljutniuk a verseny- pályákra. Neliéz olimpia vár ránk, s a küzdelemre nemcsak flzl'kaiilag, hanem idegileg is fel kell készülnie mindeai o- llmpikonnak. — Idestova négy hónapja kapták meg Becsben az 1980. évi olimpia rendezési jogát. Hogyan használták ki ezt a négy hónapot? — Nem vesztegettük az időt. .Az olimpiai rendezési Jog megszerzéséért korábban megalakított bizottság újra, még egyszer összegezte a terveket. Részleteiben Is meghatároztuk az egyes munkaterületeken elvégzendő feladatokat, a létesítmények építését, az idegenforgalom i.gényett, a hírközlés fejlesztését, a közlekedés megszervezését és így tovább. A tervek készen állnak. Most megfelelő szakértők bevonásával a legmagasabb szinten folyik a jóváhagyás, és utána megkezdődhet a munka. Hogyan készülnek a várható hatalmas idegenforgalomra? — Ezzel kapcsolatban Montrealban is alaposan tájékozódtunk. Egyre növekedik az érdeklődés, a turisták elhelyezése mind nagyobb gondot okoz. Kanadában például harmincötezer szállodai férőhely várja a vendégeket. A további igénylőket a Montrealtól ötven mér- földnyire fekvő líörzetben Igyekeznek magánháza'knáil elszállásolni. Egyregy fekhely ára azonban tizenöt dollár. Nekünk más megoldást kell választanunk. A baráti országokból is óriási az érdeklődés az olimpia iránt, hiszen először rendezik meg szocialista országban. Minden erővel, a tárcák, a szakszervezet és az ifjúsági szövetség összefogásával Igyekszünk növelni a szállodai férőhelyek számát. Továbbá szó van arról, hogy egyes új lakótelepek lakásailmn is az olimpia vendégeit fogadjuk majd. Ezen a téren nagyobbak a lehetőségeink, hiszen fövárosunkljan é- vente mintegy négymillió négyzetméter alapterületű lakás é- pül, és a jelenlegi számítások szerint az olimpia idején negyedmillió vendéget fogadhatunk egyszerre. Ezt a számot egyébként a NOB vezetői is megelégedéssel fogadták. — Mi van a szovjet labdarúgással? — .A labdarúgás fejlesztését nálunk egyesek, sajnos, összetévesztették egypár labdarúgóról való ,,gondoskodással“... Pályák építése, különféle alapfokú bajnokságok szervezése helyett a leglöbtyen csak néhány, csapattal fo-glalkoztak, egy-egy jó csapat körül bábáskodtak. Egyeseknek aztán megártott a dicsőség. Nálunk Is nagyon népszerű a labdarúgás, fejlesztéshez alapfokon, a legfiatalabbak körélten kezdtünk hozzá. Ebben segítségünkre van a Komszomol és az úttörőmozgalom. Olyan gyermek- és serdü- lőbajnoltságokat rendezünk, a- melyeken a szó szoros értelmében mlDliék vesznek részt. Ehhez kapcsolódik az oktató-nevelő munka megjavítása, tökéletesítése. A labdarúgás, sajnos, nálunk sem tartott lépést a fejlődéssel. Most bizonyos adminisztratív intézkedéseltkel fokoztuk az iramot. A játékosoknak — bár nem lelkesedtek érte túlságosan — évente négyszer bizonyos tesztpróbákon kell túlesniük. Ami pedig a válogatott csapatot illeti: visszatértünk ahhoz a jól l>evált módszerhez, hogy klubegyesületekre építjük a válogatottat. Így az EB-selejtezőkre a Dinamo Kijevre, az olimpiai selejtezőre a Szpartak Moszkvára épülő legényig készül, edzőik vezetésével. — Mi a véleménye a Fischer — Karpov sakkvtlágbajnoki páros mérkőzésről? — Fischer eléggé szeszélyes ember.. Ha "ragaszkodik követe-, léseihez és meg is nyeri a nemzetközi szövetség támogatását, könnyen kútba eshet a találkozó. Karpov jó formában van, nagyon készül, és sportszerű, megfelelő feltételek mellett minden .vágya, hogy asztalhoz üljön és megmérkőzzék Fischerrel. A HOSSZÚ ÉLET TITKA [NYOLCVANÉVES PERCY CE- RUTTII A Stadio Ollmpico közönsége lélegzet visszabontva figyelte a római olimpia 1500 méteres síkfutő döntőjének végkVzdel- mét. Ezer méter után Rózsavölgyi már nem tudta tartani az iramot, és az esélyes ausztrál Herb Elliott a francia fazy- töl is egyre jobban elhúzódott. Ekkor a lelátó soraiból jelugrott egy különös, apró emberke. Széles, feltűnő mozdulatokkal fehér törülközőt kezdett lengetni. Elliott észrevette a jelzést. Maradék erejét összeszedve gyorsított, és nagyszerű világcsúccsal nyerte az a- ranyérmet. Percy Ceruttl, az atlétika mágusa, a meg nem értett kijLönc, a nagy világcsúcs lehetőségét törülközővel beintö edző valósággal megdi- csöült a római stadionban. Az idő gyorsan múlik, és Percy Gerutti ma már nyolcvanéves. Energiájából konok önbizalmából azonban egy fikarcnyit sem veszített. Változatlanul prófétának vallja magát, és a helyes, Ceruíti-féle spartakiAdfZELÍTŐ Hazánkban sok ezer ember vágya eljutni a stra- hovi országos seregszemlére. Felvételünk a legutóbbi országos spartakiád bemutatóján készült. útra próbálja vezetni az egészségtelenül, értelmeHenül élő emberiséget. — Eszébe se jusso'n gratulálni — fogadta az újságírót Ce- rutti, majd csaknem egy szuszra újra elmondta hltvaliását az atlétikáról, az egészséges életről. — Borúlátó vagyok, mert az emberek többsége ostobán fe- osérli el élete utolsó korszakát. Lám, nemcsak szellemi frlsseségemet őriztem meg. Ha egyszer megrendeznék a nyolcvanévesek egy mérjöldes versenyét, játszva nyernék. Sőt, valószínűleg én lennék az e- guetlen résztvevő, aki nevej/e állná a megpróbáltatást. Tizenegy hónapos koromban az orvosok lemondtak rólam, majd a hetedik évemet tapostam amikor kétoldali tüdőgyulladásban feküdtem, s már-már újra gyászolt a család. És látja, mégis, a nyolcadik után is vidáman, frissen futkározom. Mi a hosz- szú élet titka? Nagyon egyszerű. Délig egy falatot sem (szabad enni. Á híres, bőséges angol reggeli alattomos, gyilkos. Negyvenhét éves koromban gondoltam egyet és három esztendőn át egyáltalán nem fogyasztottam főtt ételt. Azóta is keveset eszem, és rendszerint nagyszerű a közérzetem. Az emberek többsége viszont rossz úton jár. Tavaly a szó szoros értelmében elmenekültem az Egyesült Államokból. Már néhány előadásom után meggyőződtem arról, hogy az amerikai férjlak többségének reménytelen a helyzete. A kalóriadús élelmiszerek, a temérdek véres, zsíros hús, az alkohol, a cigaretta következményeként Damoklész kofájaként függ fölöttük az infarktus, Milyen könnyen elkerül- henék pedig ... /.usztrália ezzel szemben nyugodt, kellemes ország. Nagy a terület, kevés az ember. Ha magányra vágyok, elvonulhatok. Nem zavarjuk egymást, csak ne mérgezné néhány „pihent agyú" a levegőt és a vizeket. Amint látja, az emberiség többségével ellentétben én valóban élek és élni is akarok! o •s/ co o "'is ’^•7975'^ MIÉRT ESETT VISSZA FEKETE? (Néhány hír az íjpesti Dózsáról) Farsang Endre, az Újpesti Dózsa labdarúgó szakosztályának elnöke válaszol a címben feltett kérdésre és még egynéhány olyan dologra, amely — feltehetően — olvasóinkat is érdekli. Kezdjük hát Feketével. Miért esett ennyire vissza? — Laci szinte üstökösként robbant az élvonalba. Egy év alatt nagyon sokat fejlődött, s ennek tulajdonítható, hogy az első csapattal eljutott a BEK-mérkőzésig, sőt a válogatottságig is. Méltán, mert gyors, robbanékony, kitünően lő és bátor. Később azonban megtorpant, lehet, hogy egy kicsit el is kapatta magát, de inkább az volt a baj, hogy olyan dolgokra vállalkozott, amelyekhez egyelőre nem ért. Túlságosan játékos módon akarta megoldani az egyes helyzeteket, cselezgetett, ki a- karta játszani ellenfelét ahelyett, hogy lerohanA Dózsa egyik kitűnősége, Fazekas családja körében ta volna. Mintha megfeledkezett volna régebbi erényeiről, ráadásul sérüléssel is bajlódott, ősszel pedig bevonult katonának. Viareggióban remekül játszott, meggyőződésem, hogy az i- dén ismét a régi lesz. — Az Újpesti Dózsának két válogatott-tudású kapusa van. Mi a terv velük, vajon e- gészséges-e az ilyen versengés? — Szükség van két kapusra, hiszen a mi csapatunk elég sok mérkőzést játszik. Szigeti rengeteget fejlődött, eljutott a válogatott kis- padjáig. Rothermelt azért igazoltuk, mert nagy tudású kapus, de idáig nagy hátrányt jelentett számára, hogy tizennégy hónapig nem állt kapuban. Azóta már utolérte magát, s ezért elmondható, most lesz csak igazán nagy verseny közöttük. Mi gondoskodunk arról, hogy a versengés egészséges legyen és mindketten továbbfejlődjenek! — Az Újpesti Dózsa évek óta könnyedén nyeri a magyar bajnokságot, nemzetközi porondon mégis ritkán ér el kiugró sikereket. Miért? — Azt nem mondanám, hogy könnyen nyerjük a bajnokságokat. Most ősszel is csak úgy tudtuk megőrizni vezető helyünket,‘hogy több pontot szereztünk, mint bármikor azelőtt. Az persze tény, hogy a mi csapatunk a legjobb: nálunk van a legtöbb képzett játékos, sok a válogatott, van választék. A nemzetközi porondon azonban óriási a versengés, kitűnő csapatok viaskodnak egymással. Mi elsősorban azért maradunk alul, mert fizikai képességeinkkel versenytársaink mögött maradunk. Amíg érvényesülhetnek a játékos elemek, a könnyed felfogás, az jó, de ha az ellenfél nagyon kemény, kierőszakolja a közelharcokat, ütközéseket, kihasználja a testi előnyöket, baj van. Nem véletlen szorgoskodik Várhidi Pál edző azon. hogy a mieink is keményebbek, liarcosabbak legyenek, merjenek és tudjanak ütközni. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a külföldiek előnyben vannak. Több nemzetközi mérkőzést játszanak, s nagy pénzen vásárolt külföldi játékosokkal erősítik csapatukat.
