Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-25 / 9. szám

Bolt-e a könyresbolí? Ugye abs^jurdnak hangzik a fenti kérdés? Mintha azt fir­tatnánk, hogy hiv>atail-e a po­stahivatal? Pedig hát nem min­den képtelenség, ami az első hallásra képtelenségnek tűnik. Aki elolvassa ezt a bratíslaval magyar könvvesboltról szóló riportot, megérti, hogy ... No de ne a végén kezdjük mondanivalónkat.. .1 HOVA LETT A MAGYAR KÖNYVESBOLT? A Mihály utcai sportüzlet ki­rakatát nézegettem éppen, ami­kor hozzám lépett egy falusias külsejű bácsi, és megkérdezte, nem tudom-ie, hová költözött a magyar könyvek boltja. — Nem költözött az sehová sem — válaszoltam me.glepődva —, éppen oda készülök, jöjjön, megmutatom. Amfg a 'kcnyvesbo!tlg*értünk, elmondta az öreg, hogy Morva­földön lakik, a Csali ókczból telepedtek oda, de ha Bratlsla- vában jár, mindig „felpakol“ néhány magyar könyvet. — Igaz, rég jártam itt, újab­ban a fiam szokott felruccanni, de még mindig emlékszem az üzletre, nem tudom, miért nem akadtam most rá — dohogta. — Azért, mert maga a ko­pott házban levő, kék cégtáblás üzletet kereste — mondtam mo­solyogva. — Változnak ám az idők, megváltozott az öreg ház, és az öreg bolt „fizimiskája“ Is. Íme, itt a megfiatalított épület, s Itt az elegánssá lett magyar könyvüzlet is! ^ — Hát erre aztán rá nem Is­mertem vclna! — csodálta a szép portálokat a gazda, s még a lábát Is megtörölgetite, mile- lött beléptünk. Bent azonban hamar elmúlt a raegllletödése, olyan kedvesen fogadták az üz­let elárusítónöl, olyan készsé­gesen segítették a könyvek ki­válogatásában. SZAKÉRTELEM IS KELL Nagyon tetszik a magyar köny­vesboltban az eladónók szakér­telme és Irodalmi jártassága is, ami sajnos nem minden könyv- üzletütiikröl mondható el. Találkoztam én már olyan „könyvessel“ Is (nem is eggyel! ], aki nem bánta, ha órákig böngészett a könyvek közt a vevő, ha azoban tanácsot kért az elárusítótól, azt sem tudta, hogy mi a különbség az esszé és a monográfia között. Nem is beszélve arról, hogy némelyik eladó azokat az író­kat ismeri csak, akiknek kere­sik a könyvelt. A magyar könyvesboltban so­káig figyeltem a lányok és asszonyok munkáját, s bátran ki merem mondani, nemcsak tájékozottak, hanem tájékoztat­ni is tudnak. Szemtanúja vol­tam például, hogy az egyik ve­vő megkérdezte, milyen könyvel jelentek meg Fekete Istvánnak. S az eladó kapásból sorolta fel az ÚJ kiadásokat, sót azt is megmondta, hogy melyik könyv kapható, melyik van raktáron. Persze, nem azt akarom ezzel mondani, hogy minden könyvü­ket kívülről Ismerik. Azt sem állítom, hogy irodalmi lexikon rejtőzik a fejülcben. Azt azon­ban igen, hogy nagyszerűen is­merik itt az Irodalmat, legyen az klasszikus vagy kortárs iro­dalom! A magyar könyvesbolt veze­tőnője. KÖLTŐK, ÖRÜLJETEK! Hosszan elbeszélgettem a bolt vezetőjével, SCeglikné Major Arankával, és sok érdekességet tudtam miBig tőle. Elmondta, hogy a vevők mintegy 30 %■ a kc®ép- és főiskolás diák, ck a legszorgalmasabb vásárlói a boltnak. — Nem egy olyan vásárló akad köztük — mesélte a ve­zetőnő —, aki szinte hetente bejár az üzletbe, kiválaszt ma gának- egy-egy Irodalmi, kép­zőművészeti vagy bölcseleti művet, s aztán szégyenlősen megkér, tegyem félre a hónap végéig. Amilfor aztán megkao- ják az ösztöndíjat, néha alig mapad pénzük, annyi könyvet visznek. ’ — Mit olvasnak leginkább ezek a fiatalok? — Ogyszélván mindent, ami értékes mü. A filozófiai munká­tól az ismeretterjesztő műveken keresztül, egészen a kortárs szépírókig. Roppant kedvelik például a jó költők verseit. Vll- lontóíl Csoé-r.lig, József Attilá­tól Illyés Gyuláig mindent vá­sárolnak. — A hazai költők köteteit Is? — Természetesen. Hamar el­fogynak itt a csehszlovákiai poéták verses kötetet is, ha va- ■őban a költészetet reprezen­tálják özek a kiadványok. Dé- nesnek, Zs. Nagy Lajosnak, Ozsvaldnak, Töröknek, a fiata­labbak közül Baltának minden könyve napok alatt elkel. Vannak persze hazai szerzők, akiknek a művei bizony hóna­pokig, évekig porosodnak a pol­cokon! — És a munkás olvasók? — Az utóbbi években nagyon rászoktak a könyvek vásárlá­sára. Főképp olyanok keresik könyveinket, akik vidékről jár­nak be munkahelyükre, ök is félrerakatják a könyveket. Ha aztán meggyűl a „kontó“, az­zal vigasztalják magukat, hogy „legfeljebb kevésebb borocskát Iszunk meg“. — Tudom, hogy közel három­millió korona forgalmat értek el 1974-ben, mi ennek a titka? — Az, hogy a könyvüzlet nemcsak bolt, hanem a kultúra temploipa is — telelte hittel és meggyőződéssel a fiatal fö- nöknö. — Szerettessük me,e a jő könywt, terjesszük társa­dalmunk minden rétegében és el sősorban szeressük magát az olvasó embert. Aki ezt a fela­datot teljesíti, az hivatást tölt be, s annak az üzlete jól megy. Igaza van a könyvesbolt de­rék vezetőnőjének? Igaza van bizony, bár minden „könyves“ tanulta e sízép hitvallásbóll Neumann János A könyvesbolt kollektívája: Németh Zoltánné, SCeglikné Ma­jor Aranka, Molnár Györgyné. Majba Teréz és Baila Éva. A Szocialista Munkabrigád címért versenyeznek. Sidá Szilveszter nagymácsédi kőműves, szintén gyakori lá- togiatöja a kc-nyvasboltnak. Most jelent meg a Madách Könyvkiadó gondozásában George Sand „MAUPRAT“ című regénye. Gyergyal Albert így ír róla: „A Mauprat nem csupán George Sand írói pályájának s a romantikus regénynek talán legmagasabb csúcsát jelzi, hanem egy szenvedélyes élet lassú lecsillapodását, a végleges meglelt szülőíöld, a megfékezett ösztönélet,' a természet s a távoli forradalom annál szebbed zengő együttesében, mivel mind­ez spontánul, zene módjára tör tel benne, fokozatosan, dal­lamosan, fájdalmasan és klbékltön, mint a legszebb llsztl muzsika... Nagy érdeklődésre tarthat számot a Nemzetközi Demokra­tikus Nöszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkal­mából a Kossuth Könyvkiadónál megjelent reprezentatív válogatás Marx—Engels—Lenin „A NÖKÉRDÉSRÖL ÉS A CSALÁDRÓL“ című, örökbecsű gondolatokat tartalmazó kötet. Ez a vá­logatás nemcsak azért gondolatébresztő, mert a politika minőségét az elmélettel, és a szavak erejét, értékét a tet­tekkel méri, hanem azért Is, mert felkeltheti. Illetve fo­kozhatja a családdal foglalkozó tudományok, a jog, a szo­ciológia, az etika, a filozófia vizsgálódási igényét. A kötet anyaga mindenkinek hasznos olvasmányul szolgál. Az OLCSÖ Könyvtár sorozat három kitűnő kötettel ked-, veskedlk az olvasóknak. Ezek egyike Krúdy Gyula „HÉT BAGOLY“ című müve. Krúdy Gyula irásművészete a 20-as években egy sajátosan egyéni realizmus Irányába fejlődött. Az eb ben a korszakban született ..dércsipett remekművek“ sorába tartozik a Hét bagoly Is (1922). Ez a világ groteszk figu­rák otthona; sőhajtó költők és perditák, hullamosók és ka cér Iparosasszonyok, redakclók, kisvendéglők, nyllvánoshá zak fanyar hangulatot árasztó világa, amelyben az emléke­zés, az Idő „dallamosftása“ színezi a hagyomástól ugyan elütő, mégis reális tájakat — téli színeket és hárs Izeket felvillantva. A másik kötet Mértei Zslgmond „KIVILAGOS KIVIRRADTIG“ című nagyszerű regénye. Doby jószágigazgató úri, tanyasi házában István-napra készülnek. Lakoma lesz, tánc lesz, talán lánykérés Is, kézfogó — a házigazda és a vendégek mulatni fognak estétől reggelig, kívllágos klvlrradtlg. Mu látni úri módon, magyarosan. ..Mert — miként azt a ked­ves, adomás Szalay Péter bácsi mondja — már az maga vallás, ahogy a magyar ember a szép fehér abrosszal le- terltett asztalhoz ül, és áhítattal megeszi azt a jó. sárga tyúklevest, avval a jó, mennyel ízű cslgatésztával... és Isz- sza azt a jó meszes kellemes szUágyságl bort...“ A harmadik könyv Széchényi Zslgmond „NÄHAR“ című müve. Széchényi Zslgmond a járással együtt tanulta meg a vad becserkészésének örömét, az erdő, mező, hegy és sivatag, hajnal és napszállta, virág és madár szeretetét. A magányt és a kötetlen szabadságot. A szorongató vadle- sések Izgalmát, s az embert próbáló veszélyes helyzetek élvezetét. E népszerű müvében Indiai vadászatairól olvasha­tunk. A DELFIN-könyvek kedvelőt Betty Baker „A FEKETE EMBER KARAVANJA“ című regényének örülhetnek. A regény a XVII. század ele­jén játszódik, A Mexikói-öböl környékén élő Indián törzsek egyik falujába Idegenek érkeznek. A Nap Fial ők. akik Mexikóban, valami mesés, csodás városba Igyekeznek. Velük van a Fekete Ember,, valóságos óriás, négyük közül ő a legemberségesebb, s úgy tűnik, Ö a csoport vezetője. Csá­kó, a kis Indián fiúcska (a regény főhőseJ a vándorlókkal tart, hogy eljusson álmai városába, Mexikóba Qt' azonban keserű csalódások érik. Barátja, a Fekete Ember nem más, mint megvetetett rabszolga, és a fehér emberek éppenség­gel nem Istenek. Sok kaland és hányódtatás után Csákó hazalndul, hogy nyomorúságban élő népén segítsen. Négy éven felülieknek szól (antkovszky Éva ,,TE IS TUDOD?“ című, Héber László öteletes rajzaival díszített kötete. A könyv az óvodáskorú gyermekeket segíti eligazodni a „vi­lág“ dolgaiban. A hat éven felülieknek pedig Hárs László „NEM LESZEK AZ UNOKÁD!“ Című kötete. A könyvben Buciról olvashattok, aki olyan makacs fiú, hogy még Toronyklrályt se fogadja el nagyap­jául. Hárs László ebben a könyvében Is sok vidám, szép és tanulságos percet szerez kis olvasóinak. m KISSZINPADI FORMÁK - KISSZiNPADI EGYÜTTESEK Előző írásunkban kifejtettük, hogy az irodalmi színpad elne­vezés ma már nem fed! a tel jes valóságot. Az effajta együt­tesek sokrétűsége folytán már kisszinpadí formákról, illetve kisszinpadi együttesekről beszé­lünk. Említettük, hogy Debreczeni Tibornak, a budapesti Népmű­velési Intézet osztáíyvezetűjé- nek tolláböl módszertani anya­got jelentetett meg a bratisla- va! Népművelés! Intézet. A pub- likáciő teljes címe; „A kisszin­padi formák dramaturgiája.“ A legfrissebb eredmények alapján rendszerezi a kisszinpadi for­mákat. A következőkén ezt a rendszerezést ismertetjük ol­vasóinkkal, illetve az érdekiő- dőkkel. Debreczeni szarint a múked- veiő színjátszó mozgalomén a kisszinpadi együttesek szinjá- téktlpusainak rendszere a kö­vetkező (a felosztás elsősorén a játékmódot és a cselekmény jelenlétét, illetve hiányát veszi figyelembe; megjegyzendő, hogy pl. a koncertszerű előadástipus- ban nem jön létre „színjáték“ ennek ellenére a kisszinpadi formák közé sorolandó): I. Pődiuin oratórlkus szfnjá- téktípus (röviden: nratorikiis szfnjátéktfpus); lírai karakterű, döntően kifejező funkciójú. 1. Asszociatív (gondnlali-ér- zelmi) cselekményú oratóriu­mok (azaz; lírai oratóriumok): a) Hangokra (szoprán, éri­fon,' vagy egyszerűen: férfi, női és kórushangokra) éntott önál­ló költemény; b) Hangokra éntott szer­kesztett irodalmi vagy doku­mentumműsor; c) Szerepszerű önálló mű; irodalmi oratórium (a szerepsze­rű magatartás nem ad lehető séget jellemfO'rmálásra; a jálé kosra, az előadóra azt a fela­datot rója, hogy csak villaná­sokat, illetve tudósításokat ad­jon képzeletéli szerepéről); d) Szerepszerű szerkesztett irodalmi és dokumentumműsor (a szerepszerűség az oratórikus „színjátékokban a költőiség, gondolatiság dramatikus hordo­zója, a lényegkiemelést szol­gálja, s ennélfogva nem módo­sítja az oratórium Urai karak­terét); 2. Eseményes-asszociatlv (szerepszerű) oratóriumok: a) Epikus oratórium: oratori- kusan pódiumra dramatizált epika (eposz, novella, filmnc- vella, irodalmi riport stb.r esetleg applikációval.) A szer­kesztett játékoktól való meg- különéztelésként azt a mlme- tikus színjátékot nevezzük app­likált játéknak, amelynek ala­panyagát egy gondolati vagy eseményes pódiumjáték adja, de amelynek eseményes mene­tét meg-megszakítja egy-egy li­ra! vagy epikus balét, egy má­sik önálló mű vagy annak rész lete.); b) Drámai oratórium ora- törikusan pódiumra állított drá­ma, drámakeresztmetszet, pó­diumjáték, hangjáték stb. — esetleg applikációval. (Az app- likáciéval az eseményes pA diiimjáték asszociatív-esemé­nye« cselekményt kap, és Já­tékmódjára ugyanazok a tör­vényszerűségek lesznek a jel­lemzőek, mint a szerkesztett iá lóknak.); II. Pődluml mlmetlkus szlnjá téktlpus (röviden; mlmetlkus szinjátéktipus); epikus karak terű, kifejező, ábrázoló funkció- jü. 1. Asszociatív, eseményes cselekményú játékok: a) Szerkesztett játék; irodal­mi, dokumentum, paródia, pam­flet, kabaré stb. anyagokból. (Megjegyezzük, hogy ebben a dramaturgiai rendszerezésben a funkciójét hangsúlyozza, te­hát a színjáték játékos vonnia lát.); b) Applikált játék (lényegét fentebb ismertettük); — Urai költeményben drá­mai vagy epikus betétek; — epikus műben drámai, esetleg Urai részletek; — pédiiimjátékban epikus va- vagy Urai beiélek; — drámai műben Urai, esetleg epikus részletek. c) Összekapcsolt játék: — pódiumjáték és epika kapcsolása; — pódiumjáték és epika összekapcsolása; — több pödinmjáfék össze­kapcsolása. d) Ónálló vagy dramatizál* gondolati játék (röviden: gondo lati pódiumjáték); ez a színjá lék létrejöhet, úgy, hogy egv egy íré önálló művét alkal mázzuk pédiumra, vagy pedig epikus művekből dramatizálás sál szerkesztünk gondolati já­tékot. Fontos azonban tudnunk, hogy ebben a játékban a cse­lekmény a gondolatok, érzel mek drámáját viszi színre. 2. Eseményes cselekményú játék. Lehet önálló vagy dra matizált eseményes játék (azaz; eseményes pódiumjáték) Anyaga; novella, dokumentum riport vagy önálló drámai alku tás stb. III. Színpadi drámai cselek- ményű szinjátéktipus (azaz; ha­gyományos színjáték); drámai karakterű, döntően ábrázoló funkciójú. Külön kell még szólnunk a koncertszerű elöadástlpusről Közös jellemvonásuk: előadó­művészét) jellegű produkcióso rozatból állnak, pl. az irodalmi estek alkalmi előadóinak egy mást követő szereplése. Funk­ciójuk szerint lehetnek ismeret­terjesztő vagy szórakoztató szándékúak. Előadásmódjuk azonos az előadőmüvés're’ével, megjelenítésükben tehát az egymásutáni.ság uralkodik. A rész győzelme »í az egész fe lett, az egyéni produkcióé a kollektív teljasitménnyel szem­ben. A felsorolt — és gyakran előforduló — típusokon kívU' még megemUtjük az egyszamé lyes és az utcaszfnpadokat. Az egyszemélyes színpad a kisszin padi formák legigényesebb s egyben legigénytelenebb líp't knl'-c'.-z'i-ppp i sa. Művészeti szempontból vég telenül nagy terhet ró az előa­dóra, míg színpadi-technikai lé- ^ ren nem támaszt különösebb * igényeket, esetleg semmiféle technikai eszközre nincs szük­sége. Az ntcaszínpadok a régi vásári színjátszók (komikus.a-kl hagyományait kívánják telolo venfteni. Legjellemzőbb ismer­tetőjegyük: műsoruk bárhol (utc-őn, vásáron, metróállirm.á- son cukrászdában stb. előe-d ható, ahol publikumra talál­nak... Kraeczkő Mihály Következik' A bázisegyüttesek A CSEMADOK fifakovói (fülek!I helyi szervezeie vparádv Sát dór Irodalmi Színpadidnak bamutatkir^ása a XI. \:Vse'- cani kon, 1974-ben Várnai Zseni ..Feltámadás című művábcl kóz-í tett irodalmi oratóriumot ad'ák pIő Farkas Katalin r(;nít"T-<ié ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents