Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
2 kínai reformok Csan Te-sen a legelemibb fizika ös kémia kérdések!« sem tudott válaszolni. Üresen adta le azt a papfrt, amelyen felelnie kellett volna. A sikertelen felvételin felháborodott. Véleménye szerint vizsga nélkül is hall- gaté lehetett volna, hiszen „politikai arculata feddhetetlen, továbbá megvannak családi és társadalmi kapcsolatai a megfelelő hatóságok ajánláU sai... Liu Li-hua az általános iskola elvégzése után nyolc évig a mezőgazdaságban dolgozott, majd rögtön (!) a főiskolára került. Élesen támadta a tanárokat: .,A vizsgákkal akadályozták tásradalmi tevékenységemet“, és támogatták azokat a diákokat, a- kik „nálam gyakrabban látogatták a könyvtárat, minden idejüket a tanulásra fordították.“ Bezzeg ő „fontosabb“ dolgokkal töltötte el az időt: „Tanulmányaim célját abban láttam, hogy irányítsam az egyetemet, és Mao elnök eszméinek megfelelően reformokat hajtsak végre,..“ Csan Te-sent a Zsenmin Zsipau kínai pártlap hősként mutatta be. aki „bátran lépett fel a régi eszmék és szokások ellen.“ Llu U-hua esatéről a hivatalos propagandának az a véleménye, hogy az oktatás területén is hat a „revizionista méreg“, meiy- lyel szemben „dühödten kell küzdeni“. 1966-ban Mao „reformokat“ hirdetett meg az oktatásban. „Végezni kell a burzsoá értelmiségiek uralmával... rövidítsük meg a képzési időt... egyszerűsítsük a tananyagot... kapcsoljuk össze a tanulást az ipari üzemekben és a mezőgazdaságban végzett munkával, továbbá a katonai ismeretek elsajátításával...“ A „reform“ oda vezetett, hogy két évig zárva maradtak az iskolák és a felsőfokú oktatási Intézmények kapui. fizikai munkára küldték a tanítókat és tanárokat, mind a mai napig csak papíron létezik a Kulturális Minisztérium. 1988 augusztusában Mao elnök kijelentette, hogy „mégis szükség van az egyetemekre, főiskolákra“... Az újjászervezést katonai alegységekre bízták. Nem volt tanterv, tankönyv: képzetlen emberek fogtak hozzá a pedagógiához. 1972 közepén a Zsenmin Zsipao arról számolt be, hogy még a középiskolások sem tudnak megírni egy — helyesen, Irodalmi nyelven fogalmazott —.hirdetményt... A maoista vezetés „pragmatikus“ szárnya változtatni próbált. Az oktatás fontosságáról. a szakemberek szerepéről, a népgazdaság fejlesztéséről kezdeti beszélni. 1973 augusztusában aztán ismét a „balosok“ lendültek támadásba. A kulturális forradalom gyökeres változást okozott az oktatás területén. Ezt a Iiarcot végig kell vívni!" — szögezte le a Htingcsi a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának orgánuma. Az utóbbi időben a hatóságok a „Nagy Kritika“ szellemében tö- meggyüléseket .szerveznek, amelyeken sok ezer diák jelenik meg. Arra kényszerítik őket, hogy szégyenitsék meg tanáraikat, szegezzék nekik a vádat: oltérnak Mao elnök ,,eszméitől“. A maoista rezsim a szakmai ismeretekben a minimumot, az elnök iránti hűségben a maximumot követeli. Mindennek az ország látja kárát. Kína lakosainak a fele ma is írástudatlan. Az általános iskolák többsége ténylegesen csupán ötosztályos. E- gyes adatok szerint az 1965-ben működött 700 felsőfokú oktatási intézmény közül jelenleg csak körülbelül száz működik. A 2-3 évre lerövidült tanulmányi idő egyharmadát ipari ü- zemekben, mezőgazdasági kommunákban töltik H hallgatók. Egyes nyugati szakértők igy számolnak: a felsőfokú oktatási intézmények csak 1975- ben tudják teljes mértékben kihasználni kapacitásukat. Ez azt jelenti, hogy 1966 óta a „kulturális forradalom“ óta az ország tíz (szakmailag nem teljes értékű, de mégis fontos) végzős évfolyamot veszített, azaz 1 700 000 értelmiségit. Kína pedig közismerten nem bővelkedik .szakemberekben. sőt írástudókban sem... A Komszomolszkaja pravda nyomán ÜJÉVl VÁGYAK, újesztendeí kívánságok Sokan unalmasnak tartják már, hogy újévkor különböző foglalkozású embereket szólít meg az újságíró, és azt tudakoja tő ilük, mit kívánnak az elkövetkezendő hő napok során. Nos amikor az 6 év utolsó napját búcsúztatjuk, ml Is megkérdezzük önmagunktól, vajon mindent jól csináltunk -e az elmúlt esztendőben, nincs e olyan elképzelésünk, amely szebbé, jobbá tenné a ránk váró esztendőt: Az alábbiakban néhány küilönböző foglalkozású embernek tettük föl a kérdést, mit kíván, mire vágyik, az elkövetkező évben. SIMKOVICS IRÉN A buszunkét esztendős Stmkovlcs Irén egyik legjobb dolgozója a bratislavat Duna j-áruháznak. Az első emeleten a női divatcikkek elárusltőnője: fiatal asszony, és így természetes, hogy ekként válaszolt a kérdéseimre. — Két vágyam is lenne az új esztendőben. Az egyik, hogy lakást kapjak, mert férjemmel együtt egy kis háromszor négy méteres szobácskábán húzzuk meg magunkat. A második kívánságom — minden asszonynak szive kívánsága. Gyermeket várunk, és azt szeretném, ha egészséges, szép kislánykával ajándékozna meg a sors. DUBA GYULA Duba Gyulát nemcsak Ismerik, hanem tisztelik lg az olvasók. Főszerkesztője az Irodalmi Szemlének. Eddig tizenegy kötete jelent meg, s a Csehszlovák írószövetség ■magyar csoportjának a választmányi tagja. Duba Gyula, — nem túlzunk, ha a csehszlovákiai magyar prózairodalom e- gylk legtehetségesebb művelőjének mondjuk — kérdésünkre a következő feleletet adta: Szeretném, ha a jövőben minél több és sikeresebb szépprőzával keresnék föl szer ■kesztőségünket az írótársak. A költészet terén Fábry Zoltán Ismert idézetével fejezem ki óhajomat: Kevesebb verset, de annál több költészetet várok poétálnlktó!. És végül az Is kedves ajándéka lenne az új esztendőnek, ha több lehetőséget biztosi tana az alkotás céljára. Ebben az évben hozzákezdek egy új regény megírásához, amely az Ifjúság életével kapcsolatos problémákat taglalja. KONCZ ISTVÁN Koncz István, a Svornosf nyomda gép szedője, harminc éve egyik legjobb dolgo zója a nyomdaiparnak. Éppen a legutóbbi sajtónapon tüntették ki a kiváló mukájá- ért. Mintegy tíz napi- és hetilapot nyom tatnak ebben az üzemben, így aztán Koncz István ezekkel a munkákkal kapcsolatban fogalmazta meg újévi kívánságát. — Gyermekkorom óta sporteml>er vagyok, tyogkedvesebb labdarúgó csapatom az Inter Bratislava. Szeretném, ha a jövó évben mindig jó eiedményeket szedhetnék ki a kedvenc csapatomról. Azt kívánom, hogy olyan egészségesen és olyan jó'kedvüem éljek az új esztendőben is, mint aho-gyan az elmúlt 1974-es 6- évben. GUDMON ANIKÓ Parasztszármazású leányka, a bratislavai magyar tannyelvű középiskola egyik leg szorgalmasabb tanulója, 1975 nyarán éi^it- ségizlk, és természetes, hogy a sikeres vizsga az első kívánsága. Akad azonban e- gyéb óhaja Is. — Nagyon szeretnék tanítani, felnőtté válásom után, de nem mint pedagógus, hanem mint a kultúra közvetítője Ezért azt kívánom az új évben, hogy érettségi után vegyenek föl a könyvtárosi vagy a nép művelési szakiskolába, ahol mindjárt egy harmadik kívánságomat Is meg szeretném vailősítainl. Nagyon kedvelem az irodalmat és a színpadi tevékenységet. Elhatároztam tehát, hogy a szakiskolában mindjárt szeptemberben egy irodalmi színpadot szervezek. A CSEMADOK mellett működő FORRÁS Irodalmi színpad műsorába terveztem már egy összeállítást, ez azonban bizonyos „objektív“ nehézségek miatt nem került a színre. Vágyam tehát, hogy az új iskolában megvalósíthassam a tervem. X Szép kívánságok, jó kívánságok. Ml a magunk részérói reméljük, hogy ezek a »ágyak teljesülnek is. (n — )) EDITRE BratlslaTában, a kramárei kórház kleg- Mtbészetl osztáián dolgozik Andrássy Edit egészségügyi nővér. Megjelenésekor még a legsúlyosabb betegek arcán is megjelenik a mosoly, hiszen mindenkihez van egy-egy kedves szava. Elhetóroztam, hogy közelebbről is megismerem. Megtudtam, hogy Hruby Súron (Hegysúron) lakik. Jelenleg a bratislavai Egészségügyi Középiskola 3. osztályos tannléja. — Miért választatta ezt a szakmát? — tettem fel az első kérdést. — Alig tíz éves voltom, amikor súlyosan megbetegedtem és kórházi kezelésre szorultam. Akkor láttam, hogy az egészség- ügyi nővérnek mennyi türelemre, tudásra és szereteti« van szüksége ahhoz, hogy .segíteni tudjon embertársain. Akkor született meg bennem az elhatározás, hogy én is ezt a pályát választom. — Nem csalódott az elképzeléseiben? — Nem, mert tudtam, hogy ml vár rém. Igaz, most csak gyakorlaton vagyunk, de a betegeknek ezt nem szabad érezniük. Segíteni, illetve enyhíteni mások fájdalmát, ez elsődleges feladatunk. Ogy érzem, hogy ennek a követelménynek meg tiidúk felelni, nem beszélve a jövőről amikor nagyabb tudással és tapasztalattal rendelkezem majd. A gyakorlati órák keretében bi’uinyára több osztályon is megfordult már. Az iskola elvégzése után milyen osztályon sze reine dolgozni? — Sok betegséggel megismerkedtem a gyakorlat során, és éppen ezért szeretnék az idegsebészeten dolgozni. Talán ezeknek, a betegeknek van a legnagyobb szükségük egy-egy kedves szóra, és az egészségügyi dolgozóknak 'Itt van szük.ségük a legnagyobb türelemre. Remélem, hogy ez a tervem valóra válik. Munkájáról keresetlen szavakkal, de ő- szintén beszél, szavaiból kicseng a hivatás iránti szeretet. Kívánom, hogy Editke vágya teljesüljön és az i.skoIa elvégzése u- tán sok-sok ember fájdalmán segíthessen. Nagy András A icrmés megmentéséért Az idei gazdasági év próbára tette a niezögazdo.sági dolgozókat. A kora ősszel beköszöntő és szűnni nem akaró esők mértéktelen károkat okoztak az ősziek betakarítása során. Szükség volt tehát min den segítő kézre. A Vef. KrtiS-i |nagykürtös!) gimnázium SZISZ-szervezete az 1974es év elejéu elhatározta, hogy szükség szerint bekapcsolódik a nyári- és őszi mezőgazdasági munkákba. , Kor^f Miroslav az Iskola SZISZ-elnökc így vélekedik ezzel kapcsolatban: — A „Nyári aktivitás “74“ keretében szép eredményekkel büszkélkedhetünk, A SZISZ szervezet vezetősége feltételezte, hogy az akcióba 187 brigádos bekapcsolódik, akik megközelítőleg 32 000 munkaórát dolgoznak le, de a mozgalomban résztvett 204 tanoló összesen 38 609 órát dolgozott le. A miinkakezdeményezés fokozása céljából a SZISZ vezetősége a tanári kar támogatásával szocialista versenyt hirdetett a legjobb brigádos és a legjobb osztály- közösség címért. A néhány nappal ezelőtt megtartott kiértékelésnél a következő sorrend alakult ki. Egyénileg a legaktívabbak Mackó (450 ledolgozott óraszámmal). Ma latincová (354 óra) és Novak (248 óra) tanulók voltak. A legjobb osztályközösség címet a IV. A osztály nyerte el, 7620 órával. (Bugyi Ferenc tanár-osztályfőnök). Az iskola diákjai bekapcsolódlak az 6- szi betakarítási munkákba is a járás mezőgazdasági iizemeniek földjein és szóié szeleiben is. — Igyekeztünk kihasználni a munkaidőt — mondja Miroslav Korbet, ez szocialista társadalmunk iránti kötelességünk. — Icz — Un évzáró margójára A közelmúltban tartotta évzáró taggyűlését a SZISZ Orechová Pötofl-i (diöspa- tonyi) alapszervezete. A gyülé.sen részt vettek a falu vezetői is. A fiatalok ezen az összejövetelen értékelték eddigi tevékenységüket. Szervezetük nagy gondot fordított a fiatalok eszmei-politikai nevelésére. Számos politikai előadást szerveztek, melyeket Csőke elvtárs, a Nemzeti Front (B elnöke és Wie- derman elvtárs a szervezet propagandistá ja tartott. A pionirszervezet és a .szövetkezet 25. jubileumi évfordulóit gazdag programmal köszöntötték. Lebonyolították a falusi jjíng- p<ing-Tersenyt, segítettek a körzeti ifjúsá gi találkozó megszervezésében Sikeresen működik irodalmi körük s rendsze'«sen .színvonalas klubesteket s'zerveznek. A legereedményesebben dnlgoz-ő SZISZ- -tagjaikat megjutalmazták. Az utóbbi időben 14 fiatal érdemelte ki munkájával és magatartásával, hogy a szervezet tagjai sorába felvegyék őket, A mintegy hetven tagot számláló diús- patonyi SZISZ szervezet az elkövetkező i- dőszakra is gazdag, sokrétű miinkatervet állított össze, s minden reményük megvan arra, hogy tervüket az utolsó pontig megvalósítsák. Puha Margit
