Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

2 kínai reformok Csan Te-sen a legelemibb fizika ös kémia kérdések!« sem tudott vá­laszolni. Üresen adta le azt a papfrt, amelyen felelnie kellett volna. A si­kertelen felvételin felháborodott. Vé­leménye szerint vizsga nélkül is hall- gaté lehetett volna, hiszen „politikai arculata feddhetetlen, továbbá meg­vannak családi és társadalmi kapcso­latai a megfelelő hatóságok ajánlá­U sai... Liu Li-hua az általános iskola el­végzése után nyolc évig a mezőgaz­daságban dolgozott, majd rögtön (!) a főiskolára került. Élesen támadta a tanárokat: .,A vizsgákkal akadá­lyozták tásradalmi tevékenységemet“, és támogatták azokat a diákokat, a- kik „nálam gyakrabban látogatták a könyvtárat, minden idejüket a tanu­lásra fordították.“ Bezzeg ő „fonto­sabb“ dolgokkal töltötte el az időt: „Tanulmányaim célját abban láttam, hogy irányítsam az egyetemet, és Mao elnök eszméinek megfelelően refor­mokat hajtsak végre,..“ Csan Te-sent a Zsenmin Zsipau kí­nai pártlap hősként mutatta be. aki „bátran lépett fel a régi eszmék és szokások ellen.“ Llu U-hua esatéről a hivatalos propagandának az a vé­leménye, hogy az oktatás területén is hat a „revizionista méreg“, meiy- lyel szemben „dühödten kell küzde­ni“. 1966-ban Mao „reformokat“ hirde­tett meg az oktatásban. „Végezni kell a burzsoá értelmiségiek uralmával... rövidítsük meg a képzési időt... egy­szerűsítsük a tananyagot... kapcsoljuk össze a tanulást az ipari üzemekben és a mezőgazdaságban végzett mun­kával, továbbá a katonai ismeretek elsajátításával...“ A „reform“ oda ve­zetett, hogy két évig zárva marad­tak az iskolák és a felsőfokú ok­tatási Intézmények kapui. fizikai munkára küldték a tanítókat és ta­nárokat, mind a mai napig csak pa­píron létezik a Kulturális Miniszté­rium. 1988 augusztusában Mao elnök ki­jelentette, hogy „mégis szükség van az egyetemekre, főiskolákra“... Az új­jászervezést katonai alegységekre bízták. Nem volt tanterv, tankönyv: képzetlen emberek fogtak hozzá a pedagógiához. 1972 közepén a Zsen­min Zsipao arról számolt be, hogy még a középiskolások sem tudnak megírni egy — helyesen, Irodalmi nyelven fogalmazott —.hirdetményt... A maoista vezetés „pragmatikus“ szárnya változtatni próbált. Az okta­tás fontosságáról. a szakemberek szerepéről, a népgazdaság fejleszté­séről kezdeti beszélni. 1973 augusztusában aztán ismét a „balosok“ lendültek támadásba. A kulturális forradalom gyökeres válto­zást okozott az oktatás területén. Ezt a Iiarcot végig kell vívni!" — szö­gezte le a Htingcsi a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának or­gánuma. Az utóbbi időben a hatósá­gok a „Nagy Kritika“ szellemében tö- meggyüléseket .szerveznek, amelyeken sok ezer diák jelenik meg. Arra kényszerítik őket, hogy szégyenitsék meg tanáraikat, szegezzék nekik a vádat: oltérnak Mao elnök ,,eszméi­től“. A maoista rezsim a szakmai isme­retekben a minimumot, az elnök irán­ti hűségben a maximumot követeli. Mindennek az ország látja kárát. Kí­na lakosainak a fele ma is írástu­datlan. Az általános iskolák többsége ténylegesen csupán ötosztályos. E- gyes adatok szerint az 1965-ben mű­ködött 700 felsőfokú oktatási intéz­mény közül jelenleg csak körülbelül száz működik. A 2-3 évre lerövidült tanulmányi idő egyharmadát ipari ü- zemekben, mezőgazdasági kommunák­ban töltik H hallgatók. Egyes nyugati szakértők igy számolnak: a felső­fokú oktatási intézmények csak 1975- ben tudják teljes mértékben kihasz­nálni kapacitásukat. Ez azt jelenti, hogy 1966 óta a „kulturális forrada­lom“ óta az ország tíz (szakmailag nem teljes értékű, de mégis fontos) végzős évfolyamot veszített, azaz 1 700 000 értelmiségit. Kína pedig köz­ismerten nem bővelkedik .szakembe­rekben. sőt írástudókban sem... A Komszomolszkaja pravda nyomán ÜJÉVl VÁGYAK, újesztendeí kívánságok Sokan unalmasnak tartják már, hogy új­évkor különböző foglalkozású embereket szólít meg az újságíró, és azt tudakoja tő ilük, mit kívánnak az elkövetkezendő hő napok során. Nos amikor az 6 év utolsó napját búcsúztatjuk, ml Is megkérdezzük önmagunktól, vajon mindent jól csináltunk -e az elmúlt esztendőben, nincs e olyan el­képzelésünk, amely szebbé, jobbá tenné a ránk váró esztendőt: Az alábbiakban né­hány küilönböző foglalkozású embernek tettük föl a kérdést, mit kíván, mire vá­gyik, az elkövetkező évben. SIMKOVICS IRÉN A buszunkét esztendős Stmkovlcs Irén egyik legjobb dolgozója a bratislavat Du­na j-áruháznak. Az első emeleten a női di­vatcikkek elárusltőnője: fiatal asszony, és így természetes, hogy ekként válaszolt a kérdéseimre. — Két vágyam is lenne az új esztendő­ben. Az egyik, hogy lakást kapjak, mert férjemmel együtt egy kis háromszor négy méteres szobácskábán húzzuk meg magunkat. A második kívánságom — min­den asszonynak szive kívánsága. Gyerme­ket várunk, és azt szeretném, ha egész­séges, szép kislánykával ajándékozna meg a sors. DUBA GYULA Duba Gyulát nemcsak Ismerik, hanem tisztelik lg az olvasók. Főszerkesztője az Irodalmi Szemlének. Eddig tizenegy kötete jelent meg, s a Csehszlovák írószövetség ■magyar csoportjának a választmányi tag­ja. Duba Gyula, — nem túlzunk, ha a csehszlovákiai magyar prózairodalom e- gylk legtehetségesebb művelőjének mond­juk — kérdésünkre a következő feleletet adta: Szeretném, ha a jövőben minél több és sikeresebb szépprőzával keresnék föl szer ■kesztőségünket az írótársak. A költészet terén Fábry Zoltán Ismert idézetével feje­zem ki óhajomat: Kevesebb verset, de annál több költészetet várok poétálnlktó!. És végül az Is kedves ajándéka lenne az új esztendőnek, ha több lehetőséget biztosi tana az alkotás céljára. Ebben az évben hozzákezdek egy új regény megírásához, amely az Ifjúság életével kapcsolatos problémákat taglalja. KONCZ ISTVÁN Koncz István, a Svornosf nyomda gép szedője, harminc éve egyik legjobb dolgo zója a nyomdaiparnak. Éppen a legutóbbi sajtónapon tüntették ki a kiváló mukájá- ért. Mintegy tíz napi- és hetilapot nyom tatnak ebben az üzemben, így aztán Koncz István ezekkel a munkákkal kapcsolatban fogalmazta meg újévi kívánságát. — Gyermekkorom óta sporteml>er va­gyok, tyogkedvesebb labdarúgó csapatom az Inter Bratislava. Szeretném, ha a jövó évben mindig jó eiedményeket szedhetnék ki a kedvenc csapatomról. Azt kívánom, hogy olyan egészségesen és olyan jó'kedvüem éljek az új esztendő­ben is, mint aho-gyan az elmúlt 1974-es 6- évben. GUDMON ANIKÓ Parasztszármazású leányka, a bratislavai magyar tannyelvű középiskola egyik leg szorgalmasabb tanulója, 1975 nyarán éi^it- ségizlk, és természetes, hogy a sikeres vizsga az első kívánsága. Akad azonban e- gyéb óhaja Is. — Nagyon szeretnék tanítani, felnőtté válásom után, de nem mint pedagógus, ha­nem mint a kultúra közvetítője Ezért azt kívánom az új évben, hogy érettségi után vegyenek föl a könyvtárosi vagy a nép művelési szakiskolába, ahol mindjárt egy harmadik kívánságomat Is meg szeretném vailősítainl. Nagyon kedvelem az irodalmat és a színpadi tevékenységet. Elhatároztam tehát, hogy a szakiskolában mindjárt szeptemberben egy irodalmi színpadot szervezek. A CSEMADOK mellett működő FORRÁS Irodalmi színpad műsorába ter­veztem már egy összeállítást, ez azonban bizonyos „objektív“ nehézségek miatt nem került a színre. Vágyam tehát, hogy az új iskolában megvalósíthassam a tervem. X Szép kívánságok, jó kívánságok. Ml a magunk részérói reméljük, hogy ezek a »ágyak teljesülnek is. (n — )) EDITRE BratlslaTában, a kramárei kórház kleg- Mtbészetl osztáián dolgozik Andrássy Edit egészségügyi nővér. Megjelenésekor még a legsúlyosabb betegek arcán is megjelenik a mosoly, hiszen mindenkihez van egy-egy kedves szava. Elhetóroztam, hogy köze­lebbről is megismerem. Megtudtam, hogy Hruby Súron (Hegysúron) lakik. Jelenleg a bratislavai Egészségügyi Középiskola 3. osztályos tannléja. — Miért választatta ezt a szakmát? — tettem fel az első kérdést. — Alig tíz éves voltom, amikor súlyosan megbetegedtem és kórházi kezelésre szo­rultam. Akkor láttam, hogy az egészség- ügyi nővérnek mennyi türelemre, tudásra és szereteti« van szüksége ahhoz, hogy .segíteni tudjon embertársain. Akkor szüle­tett meg bennem az elhatározás, hogy én is ezt a pályát választom. — Nem csalódott az elképzeléseiben? — Nem, mert tudtam, hogy ml vár rém. Igaz, most csak gyakorlaton vagyunk, de a betegeknek ezt nem szabad érezniük. Segíteni, illetve enyhíteni mások fájdal­mát, ez elsődleges feladatunk. Ogy érzem, hogy ennek a követelménynek meg tiidúk felelni, nem beszélve a jövőről amikor nagyabb tudással és tapasztalattal rendel­kezem majd. A gyakorlati órák keretében bi’uinyára több osztályon is megfordult már. Az isko­la elvégzése után milyen osztályon sze reine dolgozni? — Sok betegséggel megismerkedtem a gyakorlat során, és éppen ezért szeretnék az idegsebészeten dolgozni. Talán ezek­nek, a betegeknek van a legnagyobb szük­ségük egy-egy kedves szóra, és az egész­ségügyi dolgozóknak 'Itt van szük.ségük a legnagyobb türelemre. Remélem, hogy ez a tervem valóra válik. Munkájáról keresetlen szavakkal, de ő- szintén beszél, szavaiból kicseng a hivatás iránti szeretet. Kívánom, hogy Editke vá­gya teljesüljön és az i.skoIa elvégzése u- tán sok-sok ember fájdalmán segíthessen. Nagy András A icrmés megmentéséért Az idei gazdasági év próbára tette a niezögazdo.sági dolgozókat. A kora ősszel beköszöntő és szűnni nem akaró esők mértéktelen károkat okoztak az ősziek be­takarítása során. Szükség volt tehát min den segítő kézre. A Vef. KrtiS-i |nagykürtös!) gimnázium SZISZ-szervezete az 1974es év elejéu el­határozta, hogy szükség szerint bekapcso­lódik a nyári- és őszi mezőgazdasági mun­kákba. , Kor^f Miroslav az Iskola SZISZ-elnökc így vélekedik ezzel kapcsolatban: — A „Nyári aktivitás “74“ keretében szép eredményekkel büszkélkedhetünk, A SZISZ szervezet vezetősége feltételezte, hogy az akcióba 187 brigádos bekapcsoló­dik, akik megközelítőleg 32 000 munkaórát dolgoznak le, de a mozgalomban résztvett 204 tanoló összesen 38 609 órát dolgozott le. A miinkakezdeményezés fokozása céljá­ból a SZISZ vezetősége a tanári kar tá­mogatásával szocialista versenyt hirdetett a legjobb brigádos és a legjobb osztály- közösség címért. A néhány nappal ezelőtt megtartott kiértékelésnél a következő sor­rend alakult ki. Egyénileg a legaktívabbak Mackó (450 ledolgozott óraszámmal). Ma latincová (354 óra) és Novak (248 óra) tanulók voltak. A legjobb osztályközösség címet a IV. A osztály nyerte el, 7620 órá­val. (Bugyi Ferenc tanár-osztályfőnök). Az iskola diákjai bekapcsolódlak az 6- szi betakarítási munkákba is a járás me­zőgazdasági iizemeniek földjein és szóié szeleiben is. — Igyekeztünk kihasználni a munkai­dőt — mondja Miroslav Korbet, ez szocia­lista társadalmunk iránti kötelességünk. — Icz — Un évzáró margójára A közelmúltban tartotta évzáró taggyű­lését a SZISZ Orechová Pötofl-i (diöspa- tonyi) alapszervezete. A gyülé.sen részt vettek a falu vezetői is. A fiatalok ezen az összejövetelen érté­kelték eddigi tevékenységüket. Szerveze­tük nagy gondot fordított a fiatalok esz­mei-politikai nevelésére. Számos politikai előadást szerveztek, melyeket Csőke elv­társ, a Nemzeti Front (B elnöke és Wie- derman elvtárs a szervezet propagandistá ja tartott. A pionirszervezet és a .szövetkezet 25. jubileumi évfordulóit gazdag programmal köszöntötték. Lebonyolították a falusi jjíng- p<ing-Tersenyt, segítettek a körzeti ifjúsá gi találkozó megszervezésében Sikeresen működik irodalmi körük s rendsze'«sen .színvonalas klubesteket s'zerveznek. A legereedményesebben dnlgoz-ő SZISZ- -tagjaikat megjutalmazták. Az utóbbi idő­ben 14 fiatal érdemelte ki munkájával és magatartásával, hogy a szervezet tagjai so­rába felvegyék őket, A mintegy hetven tagot számláló diús- patonyi SZISZ szervezet az elkövetkező i- dőszakra is gazdag, sokrétű miinkatervet állított össze, s minden reményük megvan arra, hogy tervüket az utolsó pontig meg­valósítsák. Puha Margit

Next

/
Thumbnails
Contents