Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-20 / 34. szám
\ Miretllp Mathteu, az ismert francia sanzonénekes- nű sokat bosszankodik az újságírók miatt; nem győzi cáfolni a róla terjesztett híreket. — Amíg nem olvastam el, fogalmam sem volt, hogy Hollywoodban filmszerepet kínáltak fel nekem, és hogy villát vásároltam Beverly Hillsben. Búrt Reynoldr sem ajánlott fel nekem szerepet musical-ben. Ugyanakkor' be kell vallanom azt is, hogy nem fogok feleségül menni sem Salvador Dalihoz, sem Charles angol trónörököshöz, sem fean Marais-hoz, de 'még Richard Nixonhoz sem. 000 Howard Hughes, a világ egyik leggazdagabb és legtitokzatosabb emberének, a hermetikusan elzárkózva é- 15, idöröl-időre más és más országban letelepülő milliárdosnak az útlevele lejárt. Ügyvédet gazdájuk nevében új útlevélért folyamodtak az Egyesült Államok út- levélhiyaíalához. Igenám, csakhogy Frances Knight, az útlevélhivatal erélyes vezetője ragaszkodott a szá- bályzathoz. Amely szerint: az új útlevélért folyamodóknak kérvényéhez méllékeh nie kell két, hat hónapnál nem régibb fényképet. — Látni óhajtom azt a fényképet — jelentette ki határozottan a hölgy mert nem tudom létezik-e egyáltalán Howard Hughes. Az utolsó fénykép éppen húsz évvel ezelőtt, 1954-ben készült a milliárdosról, aki azóta nem enged fotóst magához. IMási sem, talpig fertőtlenítő védöölíözékbe burkolt mormon testőrein kívül.j. Kérdés: hajlandó lesz-e engedményt tenni az USA útlevélhivatala kedvéért? V 000 Dennis Evans amerikai lakos, akit nemrég betörés miatt letartóztattak, tiltakozó levelet írt a Providence Journal című amerikai napilap szerkesztőségéhez, s helyreigazítást követelt. A lap ugyanis a betörésről szőlő hírekben azt állította, hogy Bvansot a helyszínen, betörés közben fogták el a rendőrök. ■ Evans most levelében hangsúlyozza: „Ez az állítás sérti toh vajbecsületemet. A rendőrök nem abban az üzletben fogtak el, amelyben a betörést elkövettem, hanem egy órával később — és egy mérfölddel távolabb. Engem még sohasem tartóztattak le a helyszínen.“ .4 lap szerkesztősége megjelentette a helyreigazítást. Hiába, Amerikában adnak a tolvajok becsületére... „Ho^y megismerjük és megértsük egymást” Kissé megkésve térünk vissza a III. ázsiai és afrikai filmfesztiválra. A Szovjetunió című folyóirat cikke azonban oly érdekes gondolatokat vet fel, hogy érdemesnek tartottuk kthrzé- tenni. Tizenhárom évve! eiselőtt Georges Sadoul, az ímert francia filmtörténész ezt írta: „A mozgókép feltalálása után 65 évvel nem készült egyetlen, egész estét betöltő afrikai film sem... Meggyőződésem, hogy már a hatvanas évek végére csupán a műit rossz emléke lesz ez a botrányos helyze't.“ Sadoul derűlátó jóslata bevált. A világ filmgyártásának földrajzi megoszlása gyors ütemben változik, és u- gyancsak ilyen gyorsan növekszik az afrikai és az á- zsiai filmművészek tekintélye. .4 ,,Béke, társadalmi haladás, szabadság!“ jelszóval megrendezett III. ázsiai és afrikai filmfesztiválra több mint 70 államból érkeztek küldöttek és vendégek Taskeníbe, ahol több mint 150 játék- és dokumentumfllmet mutattak be. A taskenti fesztivál széles kört reprezentál: a fesztivál jelszava alatt Ázsia és Afrika egész haladó filmművészete sorakozik fel. Nem hiányoznak, bátran kiállnak a nemzetközi porondra azok az országok is, a- melyeknek még egész fiatal a filmművészete. Figyelemre méltó a taskenti, fesztiválon az egyenjogúság szelleme: itt nincs verseny, nincs a másutt szoFatma Gírik török és Tamara Sakirova szovjet filmszínésznó különösen népszerű volt Taskentben. • kásos díjkiosztás, A nagy tapasztalattal rendelkező japán, indiai és szovjet filmművészek és Zambiából, Bangladesböl vagy Csádból érkezett kezdő kollégáik baráti légkörben vitatják meg az őket érdeklő kérdéseket, Ezek a találkozók egyeseket abban segítenek, hogy rátaláljanak a helyes útra a művészetben, másokat pedig megszilárdítanak álláspontjukban vagy arra késztetnek, hogy felülvizsgálják nézeteiket. „Harmadszor érkeztem Taskentbe fesztiválra — mondta Paulín Vieira, az afrikai filmművészet egyik megalapítója. — Különleges filmszemle ez. Lehetővé teszi számunkra, afrikai filmesek számára, hogy megismerjük más országokban működő kollégáink alkotásait, gyakran éppen szomszédainkét, akikkel még gyöngék a kapcsolataink. A taskenti fesztivál módot ad arra, hogy összejöjjünk, jobban megismerjük és megértsük egymást.“ Nagyon jellemző, hogy hasonlóképpen ‘értékelik a fesztivált a legkülönbözőbb országok és legkülönbözőbb filmművészetek képviselői. „A taskenti fesztivál nemes jelszava és a részvétel alapelvei egyaránt vonzóak számomra — mondta Radzs Kapur indiai rendező és színész. — Nem díjakért és babérkoszorúkért jövünk ide, hanem azért, hogy egyszerű szívvel, fesztelen légkörben megmutassuk egymásnak művészetünket, tanuljunk és bírálatot halljunk. Hiszen csak a barát nem színlel, ő mondja a szemünkbe az igazságot...“ A taskenti fesztiválon nagy figyelmet fordítanak a bemutatott filmek vitájára. A küldöttségek szokásos sajtóértekezletei! nem ritkán a filmművészet fejlődésének útját kutató vitákká válnak. Egybehangzó vélemény szerint igen gyümölcsöző volt a fllmművésziek ke- rekasztal-beszélgetése, amelyen azt az időszerű témát vitatták meg, hogy ml a film szerepe a békéért, a társadalmi haladásért és a szabadságért vívott harcban. A különböző országok képviselői hangsúlyozták: több olyan filmet kell k^zlteni, amely társadalmi szempontból jelentős mondanivalót közöl, és érthető a legszélesebb néprétegek számára is. Mrinal Szén indiai rendező, Szormuunirsljn Dasdoorov mongol filmdramaturg, a palesztíniai .Ábu Raszrai, a pakisztáni Íaríd .Ahmed, Szacuo jamamoto japán rendező és a nigériai Edward Asu egyaránt ennek e véleménynek adott hangot. Szó volt arról, hogyan hárlthatók el azok a nehézségek, amelyek egyes fejlődő országokban a haladó filmművészet útjában állnak: a legrosszabb fajtájú nyugati filmeken nevelkedett nézők érzéktelensége, a szociális témájú filmek finanszírozásának problémája ott, ahol a filmgyártás magánkézben van, és még sok más. A vita során Sergio Olhovlc mexíxkól rendező azt javasolta, hogy a következő taskenti fesztivál már három földrész: Ázsia, Afrika és Latin-Amerlka fóruma legyen. Az indítvány élénk visszhangra talált a delegátusok és a vendégek között. Lényegében már a mostani fesztiválon- jglentös lépést tettek ebben az irányban: a hivatalos és^ a tájékoztató jellegű programokban latin- amerikai filmek is szerepeltek. A három földrész film- művészete előtt ugyanazok a feladatok állnak. A taskenti fesztivál jelmondata változatlanul időszerű, ez pedig biztosítja a döntő feltételekhet ahhoz, hogy az afrikai és ázsiai filmfesztivál egyben latin-amerikai is legyen. A fesztivál résztvevői különös figyelemmel fogadták Leonyid Brezsnyev üdvözletét, aki kifejezte azt a meggyőződését, hogy a taskenti találkozó elősegíti a SzovA fesztiválon a latin-amerikai filmesek Is részt vettek. Képünkön a mexikói delegátusok: Susana Dosa- mentes színésznő, losé Louis Balmaseda, a küldöttség vezetője, Alica Ensinas színésznő és Sergio Olhovic rendező. jetunió és az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek barátságának és együftmüködésének fejlődését, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, a népek felvirágzásáért, és boldogságáért küzdő filmművészet haladásáért. ■A fesztivál'' tíz napja meggyőzően bizonyította: ez a filmszemle sokban hozzájárult a célok eléréséhez. J. KLJUJEV— Eddig az Osmo-nd-együttest öt kivételes tehetségű testvér alkot ta. öt fivér. Most a társasághoz leánytestvérük, Marie Osmond is csatlakozott. — Október 14-én töltöttem be a tizenharmadik évemet — közölte Marie első sajtóértekezletén, a- melyen már az együttes második szólóénekeseként mutatták be. — / Filmlexikon MARIE OSMOND Egy kis tálzással azt mondhatnám, amióta csak az eszemet tudom, e- gyetlen cél lebegett előttem: betörni a testvéreim közé! A sajtóértekezleten Marié azt is CANDICE BERGEN — 1946-ban született, amerikai színésznő. A Penssylvania Egyetemen szerzett diplomát s utána újságíróként és fotóriporterként, neves amerikai lapok munkatársaloént dolgozott. A film számára Sydney Lumet neves rendező fedezte fel s bízott rá föszenepet egyik filmjében. Rendkívül szép, tehetséges színésznő. Több angol, amerikai és francia filmben játszott főszerepet, s nyújtott emlökezetes alakítást. öt esztendővel ezelőtt a világhírű francia filmrendező meghívására érlyezett Párizsba, ahol az Élni és élvezni című emlékezetes lírai filmben Yves Montand és Annié Girardot partnereként játszott főszerepet. Egyébként, hazai közönségünk is eat a filmjét ismeri. bejelentette, hogy első nagylemeze megnyerte a „western-dalok“ kedvelőinek a tetszését. — A lemez nem véletlenül készült Nashviile-ben: ez a város már jó ideje a „vadnyugati muzsika“ fővárosaként ismeretes. Nagy örömömre szolgál azonban, hogy első lemezem másutt is nagyon keresett. UJ ARC - Ol HANG Kovács Ferenc személyében | öt évvel ezelőtt tehetséges, új I táncdalénekes tűnt fel Magyar- I országon. 1 — Mióta énekelsz? I — Már középiskolás korom- I ban rendszeresen szerepeltem | beat-együttesekkel. Énektanul- | mányalmat különben a Toldy 8 Mária és Kovács Magda által H alapított Postás Táncdalstúdlő- ban kezdtem. — Első jelentős fellépésed? — 1968-ban részt vettem a Salgótarjánban megrendezett amatőr könnyűzenei fesztivá- B lan, melyen aranyérmet- nyer- | tem. Ezután, ahogy mondani | szokták, „beindultak a dolgok“. | Fölvettek az Országos Szóra- 8 koztatö Központ, majd később B a rádió stúdiójába. | — Mikor ismert meg « kö- | zönség széles rétege? I — Az ezörkllencszázhatvan- | kilences táncdalfesztiválen. A-.l zóta Is — legnagyobb örö- I mömre — állandóan szerepe- | lek ebben a műsorban. A fesz- | tivál után külföldi meghívások | következtek. Jártam a Szovjet- j unióban, Lengyelországban és ^ Csehszlovákiában. — Van énekes példakéjped? f — Igen. Andy \Villiams és j Engelbert Humperdinck. Lírai j alkat vagyok, tehát nem vélet- ! len, hogy ők a kedvenceim. J / • ——n SENXA BERGER — 1941-ben, | Bécsben született, szerb-magyar származású, neves osztrák színésznő. Pályáját a híres bécsi Josefstadtban színpadi színésznőként kezdte, ahol az I- gazolatlan óra című magyar darabban debütált. Rendkívül fotogenlkus, szép arca a hatvanas évek elején kezdett a világlapokban megjelenni. Nem sokkal később Hollywoodba szerződött s azőta főleg nyugatnémet és amerikai vígjátékokban, kalandfilmekben játszik. Egyik első filmje a Svejk nyugatnémet feldolgozása volt. Számos filmje közül a hálunk Ismert San Genaro kincse, és a. Ha kedd akkor ez Belgium ciműeket említjük meg. _
