Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-20 / 34. szám

I 2 új íljúság Korai lapzártánk miatt, múlt heti számunkban, már nem tudtunk be­számolni az elmúlt napok legérde­kesebb külpolitikai eseményéről, az Egyesült Államok elnökének, Richard Nixonnak, távnzásárél. Az Egyesült Államok közel két évszázados törté­netében először {urduit elő. hogy egy elnök lemondott. Négy esetben me­rénylet, négy esetben természetes ha Iái folytán üresedett meg az elnöki poszt, túlnyomé többségben azonban hivatalos megbízatási ideje lejártával távozott az USA elnöke. 1974. augusz­tus 9-én. alkotmányos formaságokkal, lezárult az amerikai belpolitikai vi­táknak az a szakasza, amelynek gya­korlati tétje az elnöki hatalom volt. Richard Nixon benyújtotta lemondá­sát és Qerald Ford, az új elnök le­tette a hivatali esküt. Érdekes visz- szapillantani a távozás körülményei­re, rádöbbenve arra, hogy a hírköz­lés észközei nem is fogadták megle­petésként a washingtoni őrségvál­tást. A londoni Economist például már egy héttel a lemondás előtt o- lyan címlappal jelent meg, amelynek aláírása ez volt: „A világ Nixon nél­kül“. De az elemzés címét bízvást megfordíthatjuk, Nixon a világ nél­kül, vagyis szűkebb világa nélkül, hi­szen az elnök leköszönését nem utol­só sorban az kényszerftette ki. hogy az utóbbi hetekben jóformán mirilen korábbi híve elpártolt tőle. Tekintet­tel a novemberi kongresszusi válasz fásokra a republikánus párt vezérka­ra nem vállalta, hogy olyan elnököt tartson a Fehér Házban, aki ellen súlyos vádakat emelt a törvényhozás. Nixon elnök lemondása az állam­férfiak és a közéleti személyiségek nyilatkozatainak a politikai hírma­gyarázók prognózisainak és kommen­tárjainak egész áradatát váltotta ki az Egyesült Államokban. Ebben az áradatban különösen kiemelkedik an­nak a külpolitikai irányvonalnak té­mája, amelyet a Nixon kormányzat folytatott és amelyet az új elnök kormányzata szándékszik követni. Az amerikai lapok, Gerald Ford nyilatkozatát közölve, kiemelik azt a kijelentését, hogy az Egyesült Ál­lamok elnökeként folytatni fogja a tartós béke elérésének politikáját. A hírmagyarázók véleménye szerint Ford, aki nagy pulitikai és államfér­fiúi tapasztalatokkal rendelkezik, szükségesnek tartotta, hogy elsősor­ban arra a kérdésre válaszoljon, a- mely a legjobban nyugtalanítja az a- merikai népet, milyen úton halad majd Amerika nemzetközi vonatko­zásban? Az új elnökuek azt a nyilatkozatát, hogy személyesen kérte fel Henry Kissingert, maradjon a külügyminisz­teri poszton, a külpolitikai irányvo­nal folyamatosságának jeleként érté­kelik. A hírmagyarázók kommentárjaik­ban érintik a szovjet-amerikai vi­szony kérdéseit is, ezzei kapcsolat­ban sokan emlékeztetnek arra, hogy 1972 májusában a republikánusok ak­kori képviselőházi vezetője. Gerald Ford, tevékenyen fellépett a straté­giai támadó fegyverek korlátozása területén megvalósitandó egyes intéz­kedésekről szóló szovjet-amerikai I- deiglenes megállapodás jóváhagyása mellett. Lehet, hogy az új elnök sok mindent másképpen tud vagy akar vagy éppenséggel kénytelen lesz csi­nálni, mint eiődje, de egyet biztosan nem tud. túltenni magát azon a vi- lágpnlitikai heiyzetfelmérésen, ami e- lődjél előbb a vietnami háború be­fejezésére, ma|d a szovjet-amerikai kapcsolatok normalizálásának útjára késztette. Ez a tény magyarázata an­nak, hogy Ford elnök még le sem tette a hivatali esküt, amikor az E- gyesült Államok mindkét vezető po­litikai pártja a köztársaságiak és a demokraták siettek kijelenteni és ezzel az új elnököt is kötelezni, a kelet-nyugati kapcsolatok dolgában, nem akarnak változást, a belső vál­ság a politikának ezt a szakaszát nem érintheti. Kommentárunk befejezéseként ma­gáról Ford elnökről közlünk néhány életrajzi adatot. A Nebraska állam­beli Omaha városában született 1913. július 14-én. jogi tanulmányokat és ügyvédi gyakurlelot folytatott. A II. világháború éveiben az amerikai ha­diflottánál szolgáit. 25 éve egyfolytá ban tagja az amerikai képviselőház­nak. 1973. december 6-a óta volt az USA alelnöke. RÁCÁFOLTAK EGY FELFOGÁSRA Sokak felfogása szerint a fiataloknak csu pán Igényeik vannak. Igényeik, melyek rég túlnőttek lehetőségeik határán. Bizonyára sok­sok eset kapcsán fogalmazódott meg az idő­sebbekben ez a gondolat. Maié Kosihyn (Kls- keszibenj azonban a fiatalok rácáfoltak erre a felfogásra. Kollár László, a SZISZ helyi szervezetének elnöke, február óta vezetője a 24 tagú szerve­zetnek. — Minden szónál többet ér a tett. Szinte Jelszó ez már nálunk — mondja, — Nincsenek ugyan nagy elhatározásaink, eget verő fogad kozásatnk. De. ha szólnak a szövetkezetből, vagy a helyi nemzeti bizottságról, bármikor segttnük. Községünk kultúrházát most tataroz­zák, 155 ezer koronás beruházással. Itt min dig szívesen dolgozunk s vállaltuk az átépítés utáni takarítást Is. Az aratási munkálatokból valamilyen formában minden évben kivesszük részünket, — így fejtegette, így bizonygatta a maguk választotta jelszó igazát. Szeretik falujukat a kiskeszl fiatalok. Min­dig készek szépítésére. A faluszépítésí akció állandó résztvevői. A vállalt 300 brigádóra !e- I dolgozásával ók is tettek valamit azért hogy valóságos virágoskert lett az alig 700 lelket számláló Ipoly menti falucska. — Az ts egy szempont, hogy jól érezzük magunkat a^faluban. S ebben az érzésben fon­tos szerepe van a kellemes környezetnek — jegyzi meg ezzel kapcsolatban a SZISZ-elnök. Amikor terveikről kérdezem, rövid gondol­kodás után magyarázza, mennyire nem híve a szavaknak, a beszélgetésürok elején említett fogadkozásoknak. Aztán annyit mégis elárul, hogy tovább folytatják községük szépítését. A gitációs táblákat, amolyan híradó jellegú fa Ilújságokat ekama:k elhelyezni a község több pontján. Gondozásukat természetesen a SZISZ tagok vállalnák. Az új tanév kezdetével a falu plonlrjalről sem szeretnének megfeledkezni. Kicsi a falu, kevés ’az iskolás Is. Pionfrcsapa- tuk közös 8 szomszédos község Szalka, alap­iskolájának csapatával. A ptonfrvezetö Is ott működik. így az itteni pionírok sok mindenből kimaradnak. A SZlSZ-tagok közül azonban töb­ben Is, Így Psíár Gabriella, Fekete Agnes, Ba konyi Erika, Tóth Irma, Holló Katalin már az elmúlt tanévben gondjainkba vették őket. Gyakran kirándultak a környékre, megismer­tették velük a termését bonyolult világának egy-egy érdekesebb mozzanatát, A tűzvédelmi előírásokba is az ö segítségükkel nyertek be­tekintést. Szívesen vállalnak részt az Iskola gondjaiból a fiatalok, már csak azért is, mert a legnagyobb támogatást ők Is az iskola igaz- gatéjátöi, Czíbulya Vidor elvtárstól kapják. Ta­pasztalatból tudják, hogy a kölcsönös segítség mindig gyümölcsöző. A kiskeszl fiatalok szüntelen bizonyítják, hogy szfvvel-lélekkel benne élnek a mában, és előnyeiben részesülve a nehezét is vállalják. Nem csupán önző Igényeik vannak. A közös­ség Ugye is legalább olyan fontos számukra. Örvendetes tény, hogy az Ipoly menti falucs­kákban éppen a fiatalok cáfoltak rá egy nem éppen hízelgő felfogásra. Benyák Mária Levelezőink írják KIK VETÉLKEDJENEK? Az üzemek és a vállalatok mellett működő SZISZ-alapszervezetek vezetőségének egyik fő feladata, hogy adottságaikhoz mérten, a tag­ság politikai és kulturális színvonalát emelje. Ennek a célnak az elérésére a különböző ren­dezvények nyújtják a legmegfelelőbb elkel mat. 1974. augusztus 5-én a Calovói (nagymegye­ri) Nagyhizlalda nemzeti vállalat mellett mű­ködő SZISZ-alapszervezet vezetősége a SZNF 30. évfordulója tiszteletére vetélkedőt hirde­tett meg, melyről a város többi SZISZ-alap- yállalatának SZISZ-elnöke a felhívás alól szer­szervezetét körlevélben értesítette. Nagy meglepetésünkre a város egyik nagy vezetét — vagy saját magát — azzal mentette ki, hogy az ilyen vetélkedők csak iskolások­nak valók. Reméljük, hogy a SZISZ-szervezetekbe tömö­rült ifjúság, a vetélkedés szó alatt, nem az embereket megbotránkoztató „szórakozást“ ér­ti. Vagy a vetélkedőn való részvétel a szabad idő „felesleges pocsékolása“ lenne? Nemi Csak a SZISZ-alapszervezet vezetősé­gének körültekintőbb munkát kell kifejteni. Reméljük, hogy e kirívó példa tanulságul szolgál az Üj Ifjúságot olvasó SZISZ-funkcio- oáriusoknak. Kósa Gabriella EGYMILLIÓ 241 751 KORONA A Július végén megtartott Járási hnb-elnö- kök értekezletén Léván (Levlcén), a jnb el­nöke, Taraba Pavel elvtárs örömmél újságol­hatta, hogy a déméndl (Demandlce) NF kép­viselői és Stutika Gyula hnb-elnö'l^ 1974-ben ismét sokat tettek annak érdekében, hogy a község arculata megváltozzon. A SZNF 30. év­fordulójára tett kötelezettségvállalásokat, a választási program keretén belül, magasan túlszárnyalták, hiszen a 10 505 brigádóra hfe- lyett 20 530-at dolgoztak le az első félévben, mejynek értéke egymillió 241715 korona. Határidőn belül Július elsejére sikerült át­adni a vendéglőt, s így az aratási munkálatok alatt már meleg étellel láthatták el a kombáj- nosokat és más vendégeiket. Befejezték a víz­vezeték építését a Felső-majorban, s ugyan­úgy a korszerű, szép autóbusz várótermet, mely az egész környék büszkesége. Minden hnb-elnök Déméndre jár mintát venni róla. Szinte véget nem érően sorolhatnánk a már elvégzett és még tervbe vett munkákat. A hnb-képvlselökön kívül Déméeden külön dicséretet érdemel a SZISZ és a HESZ (Zváz- arm) valamennyi tagja, akik minden brigád- munkából szükség szerint kiveszik részüket. A fiatalok mellett a nyugdíjasok sem ma­radtak szégyenben, ők Is derekasan dolgoz­tak. A legtöbb brigádérát Pénzes István és Ko- panlca László kőművesek, Záthureczky Mihály és Kocserha József ácsok, Tóth.. Pál és Bém László asztalosok, valamint Névtelen Sándor és Pásztor István vízvezeték és központifűtés- szerelők dolgozták le. Belányl János ÖK ÖTVENKETTEN Az ágcsemyői (Cierna nad Tiusou í) vasúti csomópont gépesítésének Uzemrészlege mellett működő 92 tagú Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai, derekasan kivették részüket az aratási munkálatokböl. Lányok s fiúk vidám énekétől volt hangos a bácskai (Baőka) efsz.határa. A lányok a borsó, a fiúk pedig a szalma beta­karításában végeztek derekas munkát. Szer­vezetünk fiataljai mintegy 600 brigádárát dol­goztak le a sikeres aratás érdekében. Az efsz vezetői nagyon elégedettek voltak munkánk­kal. Reméljük, hogy fiataljaink továbbra is aktivan dolgoznak majd az étet minden te­rületén, hogy ezzel is bizonyítsák, mennyire hűek a Szlovák Nemzeti Felkelés eszmei üze­netéhez. Kulcsár Gyula A MA ÉS A HOLNAP DIVATJA A brnól és a Ilberecl vásár mellett a „TrenCIn — a divat városa“ elnevezésű ki­állítás reprezentálja legkifejezőbben a ha­zai textilipar termékeit. Az immár tizen­kettedszer sorra kerülő kiállításon, ame­lyet augusztus 23-tói szeptember 1-lg a Slovakotex termelési-gazdasági egysége rendez, nemcsak az idei divat termékeit, hanem a jövő esztendő divatirányzatát Is megtekintheti a közönség. A cél az, hogy meggyőződhessünk a hazai textilipari ké­szítmények jó minőségéről, korszerűségé­ről, bő választékáról és segítséget kapjunk öltözködést kultúránk még színvonalasabbá tételéhez. Divatos női ruha a kiállításon A kiállítást megelőző sajtóértekezleten Pavol Mazánik, a Slovakotex vezérigazgató­ja ismertette a „TnMiCfn — a divat városa '74“ érdekességeit. Elmondta, hogy a klál- Iftásoii Szlovákia legjelentősebb textllválla- lata, valamint néhány cipőt és bőrdíszmű- árút gyártő, vállalat vesz részt. Felsorakoz­tatják a bútorlextlltől a készruháig, a gyermekcipőtől az utazótáskáig mindazokat a gyártmányokat, amelyek összessége jól öltözötté, divatossá teszi az embert. A továbbiakban elmondotta a vezérigazga­tó, hogy mint minden évben, úgy az Idén Is megrendezik íz „Arany Fatimáért“ című versenyt. Ezt a díjat a legdivatosabb, leg­kiemelkedőbb termékek kapják. Az értéke­lést a legkiválóbb szakemberekből álló bí­ráló bizottság végzi, s ez mindjárt garan- • cia arra is, hogy az Ilyen kitüntetést nyert árúk üzleteinkbe kerüljenek. Ugyancsak megrendezik a fiatal divattervezők verse­nyét, amelyet a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága szervez. Külön érdekessége lesz még a kiállításnak, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a gyermekek. Iskolások és ser­dülök ízléses öltözködésének a bemutatá­sára, továbbá, hogy a kiállítás minden e- gyes napján újabb és újabb divatbemuta­tókban gyönyörködhet a közönség. A „TrenCín — a divat városa ‘74“ című kiállítást egyébként több mint 8000 négy­zetméternyi területen rendezik meg, s pa­vilonjaiban az egyes árúfajtákat meg ;s vásárolhatja a közönség. Természetesen a különféle rendezvényekben sem lesz hiány. Nagy jelentőségűnek Ígérkezik például az a szimpózium, amelyen a „Szocialista in­tegrációval a gazdaságosabb iermeJésért“ cím alatt a KGST-tagországok textilipart szakemberei tanácskoznak. Természetesen a nagyközönség részére is szerveznek ren­dezvényeket. Több kulturális és sportese­ménynek örvendezhetünk majd a kiállítás egy hete alatt. (neumann) < ü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents