Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-13 / 33. szám
w • ■I KÜLÖNLEGES KÖNYVTÁR A bratíslavaiak és a Bratislava környékiek tö’bb mint két évtizede magyar könyvtárként ismerték a Stúr utca 9. szám alatti könyvtárat. Sokan tgy ismerik ma is, sőt magam Is csak véletlenül tudtam meg, hogy egy nemmindennapi átsservezést hajtottak végre benne. Riportot akart,im készíteni a könyvellátásrél s már jó tíz perce beszélgettem Frická Évával, a könyvtár fiatal vezetönöjéVeszélyben a Renibrandl-ház Veszélybe került, összeomlás fenyegeti Hollandiában a Rembrandt-házat, ha csak nem sikerül sürgősen megfelelő pénzösszeget szerezni az épület restaurálására. Arról számol be egy amszterdami jelentés, hogy az 1606-ban a Jodenbreestraat- ban emelt épület, amelyben Rembrandt 1639 és 1658 között a művészileg legtermékenyebb éveit töltötte, rendkívül rossz állapotban van. A ház facölöpökön nyugszik, s e facOlöpöket a homokos földbe süllyedés veszélye fenyegeti. Szakértők 900 ezer guldenre becsülik egy teljes restaurálás költségeit. Amszterdam városa és az észak-hollandiai tartomány a műemlékek ápolását szolgáló keretükből 275 ezer guídent ajánlottak fel, a Rembradt-házalapítvány a müga erejéből és adományokból 150 ezer gulden e- lőteremtésében reménykedik —, de még mindig hiányzik mintegy félmilliói A Rembrandt-alapítvány e hiányzó összegeket kétf^^le módszerrel kívánja össze- gyűiteni. Egyrészt a ház pincéjében lévő csempékből, kőlapokból néhány százat, amelyre a restauráláshoz nem lesz szükség, magángyűjtőknek kívánnak eladni. Mégpedig ügy, hogy minden egyes kőlapon jelzik az e- redetlséget: ez a Rembrandt- házból való. A másik mód: az épület alapjának megerősítéséhez szükséges cölöpöket is — jelképesen — eladják, és a vevők nevét egy márványtáblán örökítik meg. Szakértői vélemények szerint, ha a kétféle elképzelés be is válik,-még mindig sok hiányzik majd az é- pülel újjáépítéséhez szükséges összegből. vei, amikor zavartan félbeszakított. — ön nem tudja, hogy 1971-ben olyan könyvtárrá alakultunk át, amelynek nincs párja az egész országban. A városi könyvtár Idegen nyelvű részlege lettünk, s a magyar könyvek mellett egyéb, külföldön megjelent kiadványok kölcsönzésével is foglalkozunk! — Ez bárányt vagy előnyt jelent a régi olvasókra nézve? — kérdeztem jócskán megdöbbenve. — Miért Jelentene hátrányt? — mosolyodott el a vezeetőnö. — Állandóan növeljük a magyar könyvek mennyiségét és a választék színvonala is bővült. — Tudja ezt bizonyítani is? — Természetesen! — válaszolta Frická Éva. — Először is oly módon alakítot- tUK át a helyiségeket, hogy az orosz, német, francia, angol, lengyel és bolgár köny- ve.vet az ezelőtti Irodánkban tároljuk. Az eredeti könyvtártermet továbbra Is a magyar könyvek számára tartottuk fenn. Azzal a különbséggel, hogy a polcok számát 14-rőI 25-re növeltük. így aztán nemcsak több helyet biztosítottunk a magyar könyveknek, hanem még egy kényelmes kis ul- vasósarkot is létesíthettünk Ami pedig a könyvszaporu latot Illeti, nézze át kimutatásunkat. Láthatja, hogy amíg az átszervezés előtt é- vente 700 új magyar könyvet vásároltunk, addig a múlt esztendőben 1200 új Könyvei vettünk. Idén pedig már az első hat hónapban e&ú kötettel gyarapítottuk magyar nyelvű könyvállományunkat. — Nagy gondot fordítunk a vá asztékra is — folytatta a könyvtárosnö. — így például művészettörténeti és más gazdagon Illusztrált kötetekkel Is gyarapítjuk könyvtárunkat. Vásárolunk továbbá lexikonokat, drága szótárakat és értelmező szótárakat is Azt szeretnénk, ha a szépirodalmi műveken kívül, komolyabb forrásmunkákkal Is szolgálhatnánk o'vasólnknak. — Megvásárolják a hazai magyar költők és írók műveit is? — Természetesen! A magyar olvasók egy része diák. Szükséges tehát, hogy k-j;elczö olvasmányaikon Kí- vji, közelebbről Is megismerkedjenek hazai Iroda' munkkal. íme a névmutató, keie-^géijen bennel „Kapásból“ négy nevet választottam ki. Dubát, Zs. Nagy Lajost, Tóth Elemért és Tőzsért. Sajnos, rosszul választottam. Ezen a téren „javulhatna“ még az Idegen nyelvű könyvek könyvtára, Duba Gyulának ugyan kilenc műve is szerepel a katalógusban, Zs. Nagy Lajosnak azonban csak kettő, Tóth Elemérnek egy, Tözsér Árpádnak pedig szintén kettő. Végezetül szóljunk néhány szót a könyvtár új profiljáról, az Idegen nyelvű könyvekről ts. Nos, e- zeknek a könyveknek ha nem is óriási a mennyiségük, annál dicséretesebb a kiválasztásuk. Hiszen a könyvtár olyan könyvekkel is rendelkezik, mint Dickens angol nyelven megjelent 100 kötete, a Nagy Szovjet Enciklopédia 53 kötete, a 880 korona értékű angol grammatika, és a liverpooli könyvtártól nemrég aján- dékoa kapott az a negyven kötetnyi könyv, amely a könyvtár számára Igen nagy értéket jelent. Tervezik a spanyol nyelvű könyvek be sztirrésé; Is, főképp a latin- amerlkal országok kiadványait. A könyvtár egyébként jelenleg 1330 olvasóval rendelkezik, akik 14 000 magyar, 3000 német és 2000 orosz, lengyel, bolgár, francia és angol könyv közül válogathatják ki olvasnivalójukat. Ne sajnáljuk tehát a könyvtár átalakulását. Nem csak azért, mert ma már jelentős külföldi forrásmunkák Is rendelkezésünkre állnak ott, hanem főképp a- zért ne, mert a könyvtár de rék dolgozói, Frická Éva, Szabó Erzsébet és Grekk Imréné mindent elkövetnek, hogy minél szebb és értékesebb könyvek között válogathassanak a magyarul olvasó polgárok. (neumann) Fotó: PRANOL SÁNDOR CSÍNOM PALKÓ A film egyik jelenetében Szeretjük a meséket. Szeretjük, mert legtöbbje ked vés kis történet, s a főhős mindig eléri célját, elnyeri méltó jutalmát. Szeretjük őket, mert egyszerűek, em heriek s hasznos mondanivalót kapunk tőlük útravaló ni. Filmszínhézainkban most látható egy ilyen játékos, kalandos, „me.seszerű“ magyar film, a Csínom Palkó. SZINETAR Miklós rendező, a kuruc világba kalauzol el bennünket.A kuruc labanc harcok elevenednek meg e- lőt'tünk a vásznon. Nem láthatunk ugyan hatalmas csatajeleneteket, véres tnsákat, a rendező mégis érzékeltetni tudja a magyar parasztok ínséges helyzetét, a kuruc katonák hősi elszántságát, de azt is, hogy a túlerővel szemben csak ideig-óráig lehet eredményes a harc. Mialatt a film pergett, kellemesen éreztem magam. Jó volt látni a népi táncokat, hallani a kuruc dalokat, a gyakran énekkel kifejezett mondanivalót. A rendező, filmjében nem halmbzza az eseményeket. Mondanivalóját csupán egy történelmi tény, az érsekújvári vár elfoglalása köré csoportosítja, s ez a filmnnk csak a javára válik. A kuruc világ ismeretes előttünk. Sokat tudunk arról, hogyan harcoltak, éltek, mulatoztak a katonák. A Csínom Palkó mégis újszerűén hat ránk. Az ének- és táncbetótaktől a film nem váll azirupossá, giocsessé. Végig tartani tudta azt a feszültséget, amely lekötötte a néző figyelmét. Palkó és Jankó, a mindig vitázó testvérpár, kisebb- nagyobb huzavona után kurucnak áll. Mindketten szerelmesek ugyanis a mézcskalácsos lányába. A lány végül a Palkóé lesz, de Palkó amikor látja bátyja távozását, ő sem tud ellenállni a katonaélet csábításának, s vele tart. A film főbb szerepeiben Nagy Gábort, Bánsági Ildikót, B e n k 6 Pétert és H u s z t i Pétert láthatjuk. A magyar játékfilmekeo többször szórakoztunk már kitűnően. Most sem csalódtunk. Sikerült a film, mert amellett, hogy látványos, el is gondolkoztál bennünket.-ezer. íNyiélvn;űvelés Szép ruhádon ne ejts foltot! Művelt ember csak az lehet, aki elsősorban saját anyanyelviét Ismeri és tudja tökéletesen alkalmazni, használni. Persze, ma Közép-Európában nem elégedhetünk meg csak egy nyelvvel. A mai Időkben elengedhetetlenül szükséges, hogy kl-kl több nyelvet Ismerjen, s több nyelven tudja tárgyi tudásának legjavát adni szocialista társadalmunknak. Ezt pedig csak akkor tudjuk elérni, ha elsősorban saját anyanyelvűnkkel vagyunk tisztában. Aki erre nem képes, arról elmondható, hogy bizony csak árnyék valaki, fejében a semmi csírájával. Ne akarjon tehát egyetlen fiatal sem ilyen lenni, hanem éljen a lehetőséggel és fiatalon szívja magába a tudást, ekkor sajátítsa el játszani könnyedséggel azt, amit esetleg majd később, nagyobb gondok közepette, mégis meg kell tanulnia. Ennek titka a nyelv nyelvtani szabályainak helyes ismerete és alkalmazása. Vessünk csak néhány pillantást e területre! Sokaknak a hasonulás, illetve a mássalhangzók ösz- szeolvadása elég nagy fejtörést, komoly gondot okoz, pedig egyáltalán nem ördöngös jelenségről van szó. Ha ugyanis a kiejtésben zöngés és zöngétlen mássalhangzó kerül egymás mellé, az e- gylk, mégpedig többnyire az első mássalhangzó Idomul a másodikhoz. A „képzel“ szóban akaratlanul Is a „p“ helyett „b“-t ejtünk. Ez természetes jelenség, hiszen ha ragaszkodnánk a „p“ hanghoz a kiejtésben Is. bizony nehézkes lenne beszédünk. Ez egyeseket megtéveszt, mert úgy vélik, hogy a „kéb- zeld“ forma nemcsak a kiejtésben, hanem az írásban is rendjén való. Ez viszont súlyos hiba lenne. A „dobtam“ szóban „p“-t hallunk, Illetve ejtünk ki, de „b“-t írunk, mert nem do- punk, hanem dobunk. A gyermekek olykor belemelegednek a játékba. Itt sem „k“-t ejtünk, hanem „g“-t, mert ez kifejezőkészségünknek könnyebb. A „község“ szó kiejtésénél is csak „ss“-et ejtünk és egykönnyen megállapítható ennek is az eredete. Nem „kösösség“ re vezethető vissza, hanem „közösség“-re. Hasonlóan, a vasgolyónál vazsgolyót hallunk a kiejtéskor. írásában azonban vigyáz zünk, mert a golyó nem „vazs ból“, hanem vasból készült. A fenti példákon a vissza felé hasonulás, vagyis az úgy nevezett visszaható indukció észlelhető. Az Ilyen hasonulás csak részleges hasonulás, mert a hangok találkozása ré vén csak a zöngésség, vagy a zöngétlenség tekintetében ész lelhetők változások. Merőben más a helyzet a következő példákban; A dicsőséggel szó a „dicsőség- vei“. a visszük a „vísz-jük“, a porrá a „por-vá“, míg a zúzzuk szó a „zúz-juk“ alakokból formálódtak ki. Itt a hasonulás már nem visszafelé, hanem előreható működés útján keletkezett. A „g“ hang hatására a „v“ bői is „g“ iett, (dicsőséggel 1, az „sz“ hang hatására a „j“- böl Is „sz“ lett (visszük}, az „r“ folytán a „v“ Is „r“- ré alakult (porrá], míg a „z“ hatására a „j“-ből Is „z“ lett (zúzzuk). Ezekben az esetekben a hátul álló mássalhangzó ugyanolyan hanggá változott, mint az előtte álló. Ezt az átalakulást teljes ha sonulás- n a k nevezzük. A mássalhangzók összeolvadása is olykor gondolkodóba ejti tanulóinkat. Noh.s a kiejtésben valóban úgy halljuk, hogy „nem tucc semmit, vagy nem hacc békében, tisztában keil lennünk ezek helyesírási szabályával is. Ezt rögtön megállapíthatjuk, ha e szavakat elemeikre, részeikre bontjuk Az eisö a tud. a második pedig a hagy szótőre ve zethetö vissza. Így azután nem merülhet fel kétség az egyes alakok helyesírását illetően sem. A két összeolvadt hang ból, persze csak a kiejtésben, egy harmadik, rendszerint hosszú mássalhangzó keletkezik: „tudsz“-ból tucc, „hagysz“-ból hacc, stb. További terület, a szavak elválasztása. Bizony Itt Is sok kívánnivalót észlelünk még a jobb tanulóknál is. Ezért jó lesz, ha ezt Is felelevenítjük egy kissé, jobban szemügyre vesszük. Mik is az idevonatkozó általános szabályok? 1. Ha két magánhangzó között egy mássalhangzó van, ezt a második magánhangzóhoz csatoljuk. Pl.: é-lct, l-dős, a-pa, stb. 2. Ha két magánhangzó között kettő, vagy több mássalhangzó van, akkor csak az u- tolsé mássalhangzó kerül a második szótagba. Pl.: ap ró, boj-tár, vlsz-sza, el-len, stb. Magyar szó ugyanis nem kéz dödhet két mássalhangzóval tehát szótag ts csak egy mássalhangzóval kezdődik. Az ilyen szók, mint pl.: gróf, krajcár, brigád, nem magyar eredetűek. Ezek tehát ne tévesszenek meg bennünket! 3. Az ö.sszetett szavakat rend szerint az összetétel tagjai sze rint választjuk el; rend-őr, név u-tó, raeg-lnt, stb. Itt tudnunk kell azt is, hogy a „dzs“ csak egy betűnek számít, így az elválasztásnál is ekként kell eljárnunk: fln-dzsa, lán-dzsa, stb. Végül nézzük a roássalhang zók torlódásátl A magyar nyelvben a jövevényszavakon kívül nem találunk két, vagy több mássalhangzóval kezdődő szót. A szó belsejében azonban nyelvünkben is elégge gyakori a mássalhangzók torlódása: fá radtság, rendbontó, pénzsóvár, gondtalan, stb. Nyelvünk azonban nem sze réti a szó belsejében sem a mássalhangzó torlódást, és ha olyan mássalhangzók kerülnek egymás mellé, melyeknek a kifejtése nehézséget okoz, akkor valamelyik tag az élő beszédben, vagyis a kiejtésben kiesik. Rendszerint a középső mássalhangzó. PL: pénzsóvár helyett csak pénsóvár-t ejtünk, gondtalan helyett viszont csak gontalan-ra nyílik a szánk. Megtörténhetik a mássaihang- zó kiesése nemcsak a kiejtésben, hanem az írásban is. Ez azokban az esetekben fordul elő, amelyekben nem írhatunk bárom egyforma mássalhangzót egymás mellé: toll- lal helyett csak tollal-t írunk, szebb-bé helyett ts csak szebbé varázsolunk valamit, stb. A közmondás mondja: „Minél szebb a ruhád, annál csúnyább a folt, amit ejtesz rajta.“ Vetítsük át a gondolatot az anyanyelvűnkre! Minden ember legféltettebb és legszebb értéke az anyanyelve. Am ha százszor szépnek érezzük Is, annál csúnyábbak azok a foltok, melyeket a helyesírási szabályok hiányos Ismeretével ejtünk rajta Csiszoljuk ős gyarapítsuk helyesírási készségünket, s ne engedjük, hogy hiányos tudásunk miatt toltok éktelenkedjenek ott. ahol fénynek, tisztaságnak kellene ragyognial HEROICS JANOS
