Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-06 / 32. szám

4 úliflúság ----------------------------------------------­MINDEN KÉZ SZÄMiT X Bratislavát elhagyó utas elé sárguló búzatáblák terülnek. Raj­tuk, csatarendbe sorakozó kom­bájnok. A por és a nap sötétre cserzi a gépkezelők arcát. De ók ezt nem nézik, mert*ahogy mon­dani szokás: kezükben az ország kenyere. Erős férfikezekben, és szükség van most minden ilyen kézre. Sokan az üzemekből is a- ratni mennek. — Egy hét múlva már fel is lesz szántva utánuk — mondja utitársam maga elé, de mintha a többieket is figyelmezletné. Elhi­szem neki, a gyors betakarítás, az összefogás eredménye nem kétsé­ges, de kíváncsi vagyok, hogy a termelés más ágazataiban Is tud­ják-e tartani a tempót. — Van itt harminc-negyven kö­zépiskolás, meg ötven főiskolás is — mondja Gaál Dezső mérnök, a dunaszerdahelyt Slovllk konzerv­gyári részlegének közgazdásza. Közben jönnek-mennek az embe­rek. Ilyen jelentés, olyan kimuta­tás, megjött a barack, panaszkod­nak a reggelire. Amit lehet, gyor­san elintézi, majd sóhajtva folytat­ja. — Ez a szezon. Most barack, aztán jön az uborka, paradicsom, ahogy érik, sorba.., — Gondolom, a diákok nélkül nehezen dolgoznák fel mind? — vetem közbe kérdöleg. — Ez természetes, de már elő­re számolunk velük, így nagyobb tételekre is tehetünk megrende­lést. A bratislaval egyetemisták­kal már évek óta együttműkö­dünk. De nézze meg őket, éppen barackot magoznpk. .Az udvaron magasan tornyosul­nak a ládák. Néha befordul egy targonca, szép sárga kupacokkal. Egy vékony fiatalember mutatja két érkezőnek a munkahelyet, közben ki is oktatja őket. — Ez már így megy egy hete, de lassan megtelik a létszám. So­kan később kapták a meghívókat — fordul aztán hozzám és elbe­szélgetünk. Krnkaven Stanislav vagv csak Stano, ahogy a többiek szólítják, a Komensky Egyetem brigádosalnak a vezetője, július harmadikén volt a promóciója, és már a marxista-leninista tanszék tanársegédje. Szabadságából sza­kított három hetet, hogy itt le­hessen. — Nem Idöpazarlás ez, hogy l- dejöttél? — kérdem. — Szerintem nem. Eddig, míg diák voltam, négyszer vettem részt brigádon, de sohasem bán­tam meg. Mindig 'összejön egy-egy jó társaság. Sok baráttal gazda­godtam az elmúlt évek alatt. I- ,gaz, vezetőnek lenni nehezebb, ez felelősséggel is jár. — És szót fogadnak a beosztot­tak? — kérdezem tovább. — Felnőtt emebrek, érettségi­zettek, felelni tudnak tetteikért. Azért szükség van néha egy-két figyelmeztetésre. Közben már a csarnokban já­runk. Serény kezek alatt szapora a munka. Ahogy nézem, feltűnően sok a lány. Ezért a néhány szem fiú közül választok ki egy ala­csony, szőke, nagyon beszédes le­gényt. Iván Lászlónak hívják. Be­senyőről jött ide, egyébként már harmadikos lesz. Filozófiát tanul. Szinte kérdezni sem kell. — Látod, ez a mi sorsunk. Női szakma, de mit lehet tenni... Au­gusztusban én leszek a brigádve- zető, már előre félek tőle, mert ennyi lány között... Nem hagyom befejezni a mon­datot, mert a munkára vagyok kí­váncsi. Erre kezembe adja a ké­sét. — Nesze, próbáld meg! Nem ne­héz, csak vigyázni kell, hogy az ember nehogy magát vágja meg vele a barack helyett. Még váltunk néhány szót, de Int 8 szemével, hogy a lányok már mind minket figyelnek. Hozzájuk lépek hát és faggatni kezdem ő- két. Megtudom, hogy nemcsak dolgozni, hanem szórakozni is sze­relnek. Ezen a héten Ismerkedési est lesz, bár nehéz egveztetnl a programot, mert sokan délutáno- sok és éjszakára is jelentkeztek, akiknek nem mindegy a fizetési cédula végössze,ge. jól jön a zseb­pénz: cipőre, ruhára, könyvekre. Kubiiová Marta másodéves lesz októbertől, már tavaly is volt bri­gádon. — A többség most megy elsőbe. Gyakran kérdezgetnek az Iskolá­ról, a vizsgákról, szíve,sen elmon­dom nekik amit tudok. Nekem egy éve ugyanilyen ismeretlen volt minden. Akkor én is örül­tem minden elő»A szerzett értesü­lésnek. Tudom, milyen érzés az. ha az ember egy új környezetbe kerül — mondja. Én már még a nyaramat sem szeretem egyedül eltölteni. Ezért örültem, amikor a SZISZ lehetővé tette ezt a mun­kát. Látom, hogy ezeket a fiatalokat már nem kell félteni. Tisztában vannak önmagukkal, lehetőségeik­kel. Ojra Stanohoz fordulok, hogy. megkérdezzem mivel töltik a sza­bad Időt. — Eljárunk moziba, szórakozni, de tervezünk előadásokat, beszél­getéseket a SZISZ-rőI, a főisko­láról, és az évfordulóhoz méltóan a Szlovák Nemzeti Felkelésről. Mire elkezdődik az Iskolai év, nem lesz számukra Ismeretlen a főiskola világa. Közben megérkezik a SZISZ já­rási bizottságának a tagja. Szakái Benjámin, a brigád-stáb elnöke. Még az üzembe érkezésemkor ke­restem őt telefonon, de akkor nem volt ott, mert vendégel ér­keztek, akik elkísérték ide is. Mi­alatt megnézzük az egyik csopor­tot, elmondja, hogy most megy főiskolára ő is, de a nyarat még itt tölti. A raktárban középiskolás lá­nyok serénykednek. Földes Gyulá­tól, a helyi gimnázium tanárától érdeklődöm. — Itt, általában negyvenen dol­goznak — feleli. — Am harmin­cán Zatecbe is mennek komlószü­retre. Most ezzel vagyok elfoglal­va. Egy elfoglalt ember, aki szabad Idejét áldozza a fiatalokra. Keve­sen vannak Ilyenek. További jó munkát kívánok mindenkinek, és elbúcsúzom. Útközben a jegyzete­imbe pillantok. Az adatok önma­gukért beszélnek: 1970-ben 5600, 1971-ben 17 000, 1972-ben 21 000, 1973-ban 26 000 közép- és főiskolás vett részt a SZISZ által szervezett brigádokon, és ez a szám idén eléri a har­mincezret. Egy gyors fejszámolás: megszerzőm nyolccal és a vége­redmény kétszáznegyven ezer mun­kaóra, naponta. Ennyivel gazda- .gabh az ország, de ez a szám nem mutatja azt a tapasztalatot, arait a fiatalok a munka révén szerez­nek. Ezt ugyanis számokkal nem lehet kifejezni. Molnár László SIESSÜNK AZ ARATASS\E Aratni, de hogyan? Ez most a kérdés a mezőgazdasági üzemek­ben, szövetkezetekben. Az időjá­rás ugyanis gyakran közbeszól. Azt a néhány napot tehát, amikor nem esik ez eső. teljes mérték­ben ki kell használni. Ma ugyan már nem az aratás a legnehezebb mezőgazdasági munka, de még mindig a legköriilményesebb. Szük­ség van hát minden dolgos kézre. A Koiice-vidéki járásban is pró­bára teszi az embereket a kenyér­csata. A járás SZISZ szervezete e- zért felhívással fordult a fiatalok­hoz. A 75 járási SZISZ alapszervezet­ből eddig 2 ezer fiatal fogadta lelkesedéssel a felhívást. MATLAK József és SVEC Pál járási dolgo­zók szerint, nem lesz olyan alap­szervezet. amely ne kapcsolódna be az aratásba. Az eddigiek alap­ján Ortáie, Královce és Trstice falvak veszik ki legderekasabban 8 részüket az aratásból. Versenyfelhívást is hirdettek „Aratás 74“ elnevezés alatt. Szin­tén abból a célból, hogy gyorsab­ban és szemveszteség nélkül mag­tárba kerüljön a gabona. A versenybe bekapcsolódhatnak a kombájnnsok, és azok a fiatal dolgozók is, akik az aratás alatt a mezőgazdasági gépeket javítják és az egyes alapszervezetek brigá- dosai. A verseny sikeresebb és ponto­sabb lebonyolítása érdekében a já­rási szervek külön bizottságot hoztak létre, amely járja a falva­kat és figyelemmel kíséri, kik ho­gyan tartják be a verseny szabá­lyait. Majd amikor minden faluban pontot tesznek a kenyércsata vé­gére, értékelik a versenyt. Minden munkaterületen az első három he­lyezett BOO—, 500—, illetve 400 ko­rona jutalomban részesül. A KoSice-vidéki fiatalok ezóttal is bizonyítani akarják, hogy lebet rájuk számítani. —ezer. Sokan vannak még ma Is, akik hisznek a csillagokban, a babonában. A csillagok jelzik, ügyen az ember „jövendőjét“, csakhogy nem abban a tormában, mint ahogy azt elképzel­jük. Az „égiek“ vizsgálatában tudományos vo­nalon Is érdekelt az ember, s ezen a téren nagyot léptünk előre. Az újabbnál újabb fel­fedezések következtében egyre kevesebb az olyan dolog, amiben első hallásra hiszünk. Fö- löttéb nehéz a kutatók dolga, akik a napkitö­réseknek az emberi szervezetre gyakorolt ha­tását vizsgálják. A Szlovák Tudományos Akadémia Geofizi­kai Intézetének hurbanovól (ógyallaij geomág- neses obszervatóriumába látogattunk el, ahol Pintér Istvánnal, a matematikai és fizikai tudo­mányok kandidátusával beszélgettünk el a fen­tiekről. Bevezetőben elmondotta, hogy az obszerva­tóriumot 1871-ben Konkoly Thege Miklós a- lapította. — Kérem, villantsa fel néhány mondatban, milyen tudományos kutatásokkal foglalkoznak? — Intézetünkben főleg geomágneses méré­seket végzünk. Főleg Szlovákia mágneses tér­képezésével foglalkozunk, de munkánkhoz tar­toznak az ionoszféral mérések, a napkitöré­sek megfigyelései és részt veszünk az Inter- kozmos programban is. A geomágneses méré­seket fizikai kutatásainkhoz használjuk fel. Nap-Föld fizikával Is foglalkozunk, melyen ke­resztül tanulmányozzuk a Nap sugárzásának a Földre gyakorolt hatását. Szép eredményeket értünk el a napkitöré­sek által Indukált lökéshullámok terjedelmé­nek vizsgálatában. Ezek a lökések ugyanis a Földön mágneses háborgásokat Idézhetnek elő. Itt említem meg, hogy nagy jelentőséget tulaj­donítunk a mágneses háborgások prognózisái- nak. Bár ez a tudományág még csak gyerek­cipőben topog. — Ogy tudom, önök behatóbban tanulmá­nyozzák a mágneses háborgásoknak az ember pszichózisára gyakorolt hatását. — Igen, ez az egyik fő munkafeladatunk. Az emberi szervezet megszokott egy alapmág­neses színvonalat, amely ha nem változik — ólló stádlumú — az ember észre se veszi, hogy létezik. A napkitörések által bekövetke­zett gyors mágneses változás azonban az er­re érzékeny embereknél, depressziós állapotot Idézhet elő. Tágabb értelemben: ezek a nap­sugárzások megváltoztatják a Földön a mág­neses tér-erőt s egyes egyéneknél befolyásol­hatják például az öngyilkossági szándékot, az Infarktusra való hajlamot, s karambolok lehe­tőségét Idézik elő. Statisztikai kimutatások állnak rendelkezé­sünkre. Az eredmény nagyon evidens. A jövő­ben hatékonyan együtt szeretnénk működni az orvostudománnyal és egyéneken szeretnénk a hatásokat vizsgálni. — Hogyan jutottak arra a megállapításra, hogy ezek a mágneses változások például in­farktust idézhetnek elő? — Flgyeleemmel kísérjük a napi mágneses változásokat, s ezt összevetjük a napi Infarktu­sok számával. így jöttünk rá, hogy minél na­gyobb a mágneses változás, annál több az In­farktusos megbetegedés. ~ ön már hosszabb ideje foglalkozik tudo- niányo.s munkával. Tudtommal megfordnlt az Anktartiszon is.... — igen. 1964-től 66-lg, két évet töltöttem az Anktartiszon. Már ott kezdtem foglalkozni Nap-Föld hatásokkal. Ott-tartózkodásom alatt jöttem rá, hogy a sarki fény nagy hatással van a kutatókra. Romlik az Idegállapotuk, egy­re többet dohányoznak. Ebből kiindulva kezd­tem cl a kutatást. A sarki fény? Életiem legnagyobb és leg­szebb élménye. Zolcser János A NAPKITÖRÉSEK HATÁSA AZ EMBERI SZERVEZETRE ES IFlCSÄGl Még javában tart az Ide! fő turistaidény, a SZISZ Ifjúsági Utazási Irodája {CKMj azon­ban már megkötötte a követ­kező évi megállapodást legna­gyobb külföldi partnerével a szovjet ifjúsági utazási irodá­val, a Szputnyikkai, A megál­lapodásból kitűnik, hogy ha­zánk felszabadításának 30. ju­bileumi évében több mint 13 ezer fiatal utazik a Szovjet­unióba, onnan viszont több mint 10 ezer szovjet komszo- molista érkezik hozzánk. Míg az Idén 47 szovjet útvo­nal szerepelt a CKM útinaptá­rában, jövőre számuk hatvan­kettőre gyarapodik. A két or­szág Ifjúsági turistaforgalmá­nak felbecsülhetetlen a társa­dalmi-politikai jelent6sé.ge, e- 2)ért mindkét részről nagy súlyt fektetnek a tematikus kirán­dulásokra. A CKM útinaptárát két tematikus úttal bővítették azokra a helyekre, ahol Vla­gyimir Iljics Lenin élt és dol- .gozott — Uljanovszkba a Ka- zanyba. Érdekes útvonalnak I- ,gérkezik a szovjet hadsereg dicső harcainak nyomában in­duló expedíció Is. A kirándulá­sok alkalmából egész sor be­szélgetésre, találkozóra és sze­mináriumra kerül sor a Kom- szomol és a SZISZ életéről A nyelvtanfolyamok iránt mutatkozó megnövekedett ér­deklődés miatt az idei három helyett jövőre már öt tanfolya­mot Indít a CKM. A tanfolya­mok színhelye Rosztov és a Volga menti Vellkoje. jövőre hat barátságvonatot indítunk a Szovjetunióba, 1980 részvevővel — különvbnatok- ban közép- és főiskolások, dol­gozó fiatalok utaznak. A Szov- jatunióból öt barátságvonat ér­kezik hozzánk, elsősorban a februári győzelem ünnepségei­re és hazánk felszabadításának 30. évfordulójára. Egy barát­ságvonat a szocialista munka élharcosait hozza el körünkbe. A CKM 1975. évi utinaptárá- ban néhány újdonság is szere­pel Először Indítunk csoporto­kat a szovjet Távol-Keletre, ne­vezetesen Novoszlblrszken és Irkutszkon keresztül, Haba­rovszkba. A naptárban először találkozunk SzuhumI, Szocsl és Jalta városok nevével is, A slsport kedvelői februárban és márciusban ismét utazhatnak majd a Kaukázusba, nevezete­sen Bakurianiba. E téli sport­telep nevezetessége, mivel oly kedvező az éghajlata, hogy a látogatók akár fürdönadrágbaa is síelhetnek. Ugyancsak újdonságokkal lepjük meg az érkező szovjet fiatalokat. Ide sorolhatjuk az Ostrava 75 és az EX Plzeú ki­állítások megtekintését, az an­tifasiszta ellenállás nyomában Indított expedíciókat a Prága — Banská Bystrica — Koälce útvonalon. Az utazás részvevői Prágából ellátogatnak Lldlcére és Tereztnbe, Kogicéröl a Duk- Iára és Svidnikbe. Banská Bys- trlcáró! pedig tórákat tesznek a partizánösvényeken. A CKM jasnál juniorhotelében fiatal szovjet sízöket fogadunk, Bra- tislavában pedig a dunai béke­hajózás résztvevőit látjuk ven­dégül. V. P.

Next

/
Thumbnails
Contents