Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-06 / 32. szám
5 H ajándékot nem a mosta- |17 ni, hanem az 1871. öv augusztusától kaptuk. Akkor született a Ural humor, a bölcs derű és a nemes öngúny halk szavú költője, Heltal jenó. Kevesen Ismerték oly alaposan a magyar nyelv izgalmas titkait és elbájoló finomságát, mint 6. Pedig Heltal gyermekkorában Budapest még nyakig merült a német beszédben, Heltal az elsók közé tartozott, akik az újság és a színház nyelvéból — Így közvetve az éló beszédből Is —, szorgalmasan gyomlélgatták az elburjánzott németes jellegzetességeket és szóhasználatokat. A vidám műfaj egyik legnagyobb alkotója volt. Költő és vlg- játéklró. Csalhatatlan Ízlésével a sikamlós tréfák buktatóit Is fölényes biztonsággal kerülte el. Élete végéig alkotott, de talán akarattal se tudott volna sllányat vagy közönségedet Írni. jóval túl volt a hatvanon, amikor örökéle- tű színpadi költeményét, A néma leventét alkotta. A derűs klsno- vellának pedig világviszonylatban is egyik legkiválóbb mestere volt. Egyéniségét mindennél htveb- ben tükrözik a Heltal-enekdOták. Engedjék meg, hogy mint hűséges csodálója és méltatlan tanítványa, néhány bölcs mondásával és elmés történetével hódoljak emlékének. Végtelenül szelíd, kényelemkedvelő, testes ember volt. Ha szemére vetették kövérségét, Így vé— Nem baj, belül sovány vagyok I Egyszer — kövérsége, kényelemszeretete ellenére — engedett barátai unszolásának és részt vett egy vadászaton. Másnap a „Nyújork-kaffában“ tisztelőt Izgatottan érdeklődtek, hogy sikerült a vadászat? — Egyik lövésem után gratuláltak, mert látták a tollákat röpködni. — Nagyszerül — Nem nagyszerű, kéreml Én ugyanis egy nyúlna céloztam... Szorgalmas turflátogató volt. E- gylk rajongó híva tippet kért tőle, Heltal közölte, hogy ő Mafalda Il-t játssza. A paripa második lett, de csak azért, mert több induló nem volt. Rajongója azonban rendületlen bizalommal kért minden futam előtt új tanácsot, Haltai Jenő, költő, Író 1871. augusztus 11-én született noha egy se vált be. Az utolsó futam előtt Ismét jelentkezett. Heltal bánatosan sóhajtotta: — Sajnos, kérem, erre a futamra nincs biztos tippem... Szűkszavú volt, de ha megszólalt, telibe talált. Nagyobb társaságban arról vitatkoztak, kit ismernek el a rosszmájú Pesten nagy embernek. Heltal döntötte el a vitát: — Halála előtt senkit. A harmincas években megkérdezték tőle, milyen ország Magyarország. Szomorkás mosollyal felelte: — Vidéki ország. Neki tulajdonítják e mondást, hogy a tökéletes műfordítás éppoly ritka, mint a hűséges szépasszony. Mert, ha a fordítás hű, akkor nem szép, ha meg szép, akkor nem hű. A fölszabadulás után fölkereste két fiatal, jő szándékú semmint képzett öntevékeny népnevelő és harsány „suk-sük" nyelven ma- gyarázgatták az akkor 75 esztendős világhírű Írónak, hogy mik az embert és művészt feladatai. Csak úgy röpködött ajkukról a „tudhassa, láthassa, mondhassa*. Holtai megértőén hallgatta fejteeeté- seiket, majd így szólt: — Kedves, fiatal barátaim, mindaz, amit mondtak, okos és I- gaz, de legyen szabad fölhívnom figyelmüket, hogy az Igét nemcsak hirdetni kell helyesen, hanem ragozni Is... A tömör, könnyed és világos kifejezésmód nagy mestere volt. Maugham mondotta: — Ha nem sikerült könnyedén Írnom, csak a nagyobb erőfeszítés árán tudtam elérni. Más nagy Írók önvallomásaikban hosszasan magyarázzák, hogy talán a legnehezebb dolog, négy-ötszáz szóval megírni egy történetet, hogy beveezetése, tartalma és csattanója legyen. Heltal ezt Is egy tömör mondatban fejezte kt. Papfrlnséges Időben a szokottnál hosszabb karcolatot vitt az újságnak. A szerkesztő megkérdezte: — Ragyogó a cikke, János bácsi. de miért nem Irt most la röviden? Mire Heltal így szólt: — Most nem volt annyi Időm... Király Dezső SÁNTA FERENC — Egy írótői valószínűleg mindenki azt várja, hogy mindig az olvasásra buzdítson. Én mégis azt mondom, hogy ha értalrnes jiatalember lennék, nyáron jélretenném az irodai- mat, s minden Időmet a kószálással tölteném. Ügy utaznék, hogy az necsak földrajzi távolság legyen, hanem közben elvezessen a magyar nép történelmi múltjának emlékéihez is. Az ilyen csavargás nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem történelmi tudást, nemzeti önismeretet is nyújt. Ha most kamasz lennék, például a magyar reneszánsz korával. Mátyás király uralkodásának emlékeivel ismerkednék. Felkeresném a humanista gondolkodás hajdani fészkelt. De miközben a magyar történelem emlékeit kutatnám, szívesen megismerkednék az országhatárainkon tül élő népek mai szokásaival, hétköznapjaival, gazdag múzeumaival is... Nyáron a fiatalok törődjenek a fizikumukkal, s eközben úgy csiszolják szelleműket, hogy nyitott szemmel járva gyűjtik az élményeket. Most jelent meg a Madách Könyv- és Lapkiadó gondozásában a Szlovák Nemzeti Felkelés harmincadik évfordulójának tiszteletére a magyar prózalró, Móricz Zsígmond lelkesen, elismerő szavakkal vall Kaffka Margltröl: „Kaffka Margit a bibliai olajos mécsest vette kezébe, amely örökké ég, mert örökké teli korsöből táplálja. Ennek a mécsesnek a fényénél végigmegy az életen... Ha ki volna már fejlődve a tudománynak az az ága, amely a szociális élet örök igazságait kutatja: a Színek és évekből sokkal több törvényszerűséget vonhatna le, mint magából az életből. Ez a regény nem fotográfiája, nem absztrakt ráegrögzítése a magyar élet megírt rétegének, hanem maga az élet. VIRRADAT - SVITANIE képzőművészeti album. A könyv lapjain Ismert szlovák és szlovákiai magyar képzőművészek vallanak a Felkelésről, a harcokról, szenvedésekről, az emberbe és az ember jövőjébe vetett hitükről, szenvedélyesen és rendkívül színesen, változatos tormában, hogy, — Főnöd Zoltánnak, az album összeállítójának szavaival — a jövendő a Jelen harcaival Is szépüljön és nemesedjen, s az ember — akinek az élet nevében a holtakra Is emlékeznie kell — formálója lehessen új történelmének, s cselekvő részese a szocialista eszmék új győzelmeinek. Az albumot szlovák és szlovákiai magyar költők versel teszik színesebbé és hitelesebbé, kétnyelvű tolmácsolásban. Furmanov, az alig harmincöt éves korában elhunyt író 1921-23 között a saját tapasztalatai alapján Irta meg élete legjelentősebb művét, a CSAPAIEV-et, amely a dokumentumregény és a széppróza kitűnő ötvözete. Furmanov a polgárháború éveiben komisszár volt Csapajev, a legendás hírű dandárparancsnok mellett. Igaz barátként szívből szerette ezt a lobbanékony, hihetetlen munkabírású és egyszersmind gyermekien kedves férfit, a katonáit mágikus erővel lelkesítő, akit a párt nevelt a forradalom egyik kimagasló hadvezérévé. Furmanov azonban nemcsak a parancsnok talányos alakjának, hanem az egész dandárnak és általában a polgárháborús időknek állít emléket müvében, plasztikusan megjelenítve azt a gigászi küzdelmet, a- melyben az egész nép legjobb erői Indultak hadba. A Magyar Remekírók legújabb darabja KAFFKA MARGIT VÁLOGATOTT MÜVEI aniely a nagy magyar Írónő válogatott verselt, novelláit és két nagysikerű regényét, a Színek és éveket, valamint a Hangyabolyt tartalmazza. Kortársa, a nagy IRVING STONE „VAN GOGH ÉLETE* című életrajzi regényében tárja elénk a nagy holland mester tragikus művészsorsát. Az angol író — elsősorban Vincent van Gogh testvérével, Theoval folytatott levelezése alapján — színesen, érdekesen és valósághűen írja le a történteket. Van Gogh rengeteget dolgozott, festett, kísérletezett, de soha egyetlen képét se vásárolták meg. Minden kezdeményezése kudarcba fulladt, minden szerelme csak újabb szenvedést, megaláztatást hozott számára. Végül elméje elborult, saját kezével vetett véget zaklatott életének. S alig néhány esztendővel halála után nevét szárnyra kapta a világhír, és a legnagyobbak sorába emelte. A gazdagon Illusztrált kötet Van Gogh 24 művét tartalmazza, közülük nyolcat színes nyomatban. I6NACZ ROZSA A HGGYEN-VOLGYON SZANKOZO DIÓFA „Jártomban-keltemben sok mesét hallottam — mondja el magáról a népszerű írónő —, volt olyan köztük, a- mit szinte készen találtam. Kaliforniában, a kővé vált erdőben, a szoborrá vált fák kísértő csendjében, a fák történetét hallani véltem, Dél-Amerlkában, az óceán partján a delfineket figyeltem, és közben találtam ki a jó szokásból embermentő delfinek ismeretében a delfinleány történetét. Észak-Amerlkában a kisunokám mesélte nekem a vándorló ház anekdótáját. Kelet-Afrlká- ban volt egy jó barátom, fehér hajú néger, a neve Ve- like. Mennyi mesét mondotti Kisgyermek koromban erdélyi hazámban nagyanyám talált ki számomra meséket, egy székely asszony mondott csodás történeteket meg egy román hegyipásztor. Ezeket a történeteket nekem mesélték.“ így vált az írónő kötete két csoportra; a mesék egy részét a világot járva gyűjtötte, másik ré- saét gyermekkorából hozta, valamennyit gyönyörű magyar nyelven, élvezetes stílusban mondja tovább gyermekolvasóinak. „SZOCIALISTA SZEMLÉLETTEL IROK“ Beszélgetés Peter Weiss-szel Peter Weiss, a Stockholmban élő neves íré Interjút adott as NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland skandináviai tudésftéjénak, dr. jochen Reinertnek. Az alábbiakban — némi rövidítéssel — közöljük a beszélgetés szövegét. KÉRDÉS: Megjelent „1973. szeptember 23* című verse. Mi késztette erre, hogy verset írjon Pabio Nerudárél? VALASZ: Neruda hangja abban a pillanatban hallgatott el, amikor a fasiszta junta elkezdte gonoszfettelt végrehajtani, és akkor élesen összeütközött a legsötétebb reakció, Illetve a harcos humanizmus. És Neruda temetése is, ahogy a chileiek körégyűltek, ahogy egy emberként az Internacionálét énekelték, ennek történelmi e- reje hatott rám és késztetett írásra. KÉRDÉS: „A vizsgálat* című Auschwitz-darabjában meghé- l5regezta a német negyhnrzsoá- zla rémteteit. Hogyan látja a nemzetközi monopóliumok szerepét Chilében? VALASZ: Nem titok, hogy a fasiszta puccsban az Egyesült Államok és más nyugati államok monopóliumai — ez»k között a viszonylag kisebb, de annál éhesebb svéd konszernek Is — döntő szerepet játszottak. A multinacionális monopóliumok olyan uralomra tettek szert a nyugati világ felett, hogy hatalmuk a brutalitás legmagasabb rendű formája. Bonyolult helyzet előtt állunk. Egyik oldalon a Szovjetunió fontos békepolltikát valósít meg, 8 másik oldalon pedig az Imperializmus csak nagy nyomás alatt képes tartani magát a szocialista államok által következetesen folytatott békés egymás mellett é- lés szelleméhez. Itt Is megmutatkozik, hogy a békés egymás mellett élés sohasem jelentheti az Ideológiai éberség elhanyagolását. És a békés egymás mellett élés egyáltalán nem jelenti az Imperializmus elleni harc feladását, mely különböző módszerekkel folyik. Mint ahogy a Szovjetunió például a vietnami nép harcát fegyveriel is segítette, úgy léteznek más frontokon a szolidaritásnak más formál Is, Ideológiai támogatás vagy anyagi segítség, aho.gy Kuba példája bizonyltja. KÉRDÉS: Az imperifllista brutalitás nagy méreteket öltött. Tehetetlen-e az fré ezzel szemben? VÁLASZ: Ha Így lenne, egyáltalán nem írnék. Minden provokációra azonnal reagálnunk kell, politikailag és művészileg Is. Abban a pillanatban, araikor tiltakozásunknak nem a- dunk hangot, az ellenségnek nyújtunk fegyvert. Egy pamflettel, egy könyvvel vagy egy darabbal még egyetlen reakciós rezsimet sem buktattunk meg. De nem vagyunk egyedül. Létezik egy széles antllmperla- llsta front, melyet állandóan erősítenünk és bővítenünk kell. KÉRDÉS: „A vizsgálatot“, a „Luzitán szörnyet“ és a „Vitairat Vtetnamrél“ okkal lehat antiimperiallsta daraboknak nevezni. Antiimperiallsta írónak nevezné-e magét? VALASZ: Nem tudom, hogy antiimperiallsta Író vagyok-e, de egész életem és munkásságom antiimperiallsta. Az olyan tisztán szubjektív dolgokat, melyeket régebben csináltam, jelenleg nem írnám meg. De nem Is tagadom meg őket. Véleményem szerint egy szubjektív versnek Is megvan később a jogosultsága. Anyagomat a valóságból merítem. Gyakran teljes dokumentums2erüen dolgoztam, de mindinkább világosabb előttem, hogy a dokumentumhoz látomást Is kell alkotni a világ éllapotáról és a megváltoztatás lehetőségéről. Ebben a szellemben határoztam el, hogy darabot írok Chiléről. KÉRDÉS; Legközelebb — Így olvastuk — könyvet Ir az antifasiszta ellenéllásrúl... VÁLASZ: Könyvem tulajdonképpen út a jelenlegi helyzet forrásaihoz, a fasizmus eredetéhez, ahogy ez Chilében is megmutatkozik. A népfront. mely a harmincas években a- lakúit a fasizmus ellen, párhuzamos lehetőségeket mutat a ma szükségleteihez is. Éppen ennek az egységfrontnak a növekedése áll regényem központjában, amelynek cselekményszálai 1937-töI Spanyolországon, Franciaországon és Svédországon keresztül a világháború végéig vezetnek. Majdnem egy évig gyűjtöttem hozzá az anyagot, beszélgettem svéd elvtársakkal 5s NDK-bell vezető személyiségekkel, akik ebben a harcban részt vettek. Sok anyagot áttekinthettem a berlini Marxizmus-Lenlnizmus Intézetben Is. KÉRDÉS: Az antiiinperialista harcban sok szövetséges van. Hol találta meg szövetséges társait? VALASZ: Szövetségeseim mindenütt vannak. Találtam szövetségeseket a szocialista államokban, a nemzeti felsza- badításl frontokon, a progresz- szlv frök ás szakszervezett tagok között, a diákmozgalmakban és a haladó Ifjúság körében. És mindenekelőtt az a fontos, hogy ml, a kapitalizmusban élő Irők, ne veszítsük el soha a kapcsolatot a tömeg- mozgalommal, azokkal, akik az elnyomás ellen harcolnak. KÉRDÉS: Az írónak — így mondta egyszer az ismert norvég költő, Nordahl Grieg — a mankásosztály mellett kell elköteleznie magát... VÁLASZ: Igen, az írónak szövetségre kell lépnie a munkásosztállyal, különben egyáltalán nem tudja megírni, ami a világban végbemegy. Ha egy szakszervezet ma jobb körülményekért harcol a flnánctőke ellen a munkahelyeken, ez éppen úgy harc a kapitalizmus ellen, mint egy erről írt művészeti alkotás. De sajnos Itt, Skandináviában a szakszervezeti munka még nagyon kis mértékben politikai harc. Itt a szociáldemokrácia egyértelmű csődöt mondott. Belekeveredett olyan alapvető ellentmondásokba, mint például a reakciós „munkavállaló* és „munkaadó* megjelölések. A szociáldemokrácia olyan országokban, ahol hosszú Ideig kormányzott, nem volt képes és nem is akarta a munkásosztályt a monopol- tőke uralma ellen szervezni. Erre csak egy Marxista, kommunista párt képes, mely abban a helyzetben van, hogy megfelelő, társadalmi elemzést adjon és ennek megfelelően cselekedjen. A szociáldemokrácia legutóbbi választási vereségei Norvégiában, Svédországban és Dániában Is a reformizmus történelmi határait mutatják, mely megsemmisül, mivel nem a munkásosztályt szolgálja, hanem a nagytőkét. KÉRDÉS: Mindez mutatja, hogy az antiimperialista harc nehéz terep, melyen helyesen kell tájékozódni. Mi ebben az iránytű? VÁLASZ; Számomra csak a marxizmus jó Iránytű. Minden más kísérlet az események értelmezésére zsákutcába jutott, A marxista-leninista társadalomtudomány az új dolgok megítélése esetén Is kiállta a próbát, mivel e tudomány lényege a dialektika. KÉRDÉS; Szövetségesekről volt szó. Az NDK-bell Írók nemrégiben tartották meg VII. kongresszusukat. Itt fontos vitatéma volt a szocialista szemléletű Írás. Egyesek a nyugati széllel azt „susogják“, hogy i- lyen szemszögből Imi beszűkülést jelent... VÁLASZ; Ellenkezőleg, ha én szocialista szemlélettel írok, számomra ez kiszélesítést jelent, az ember sok további perspektívát lát. Beszűkülés számomra akkor adódott, amikor szubjektív álláspont alapján írtam, és amíg nem volt lehetőségem a körülöttem levő világot politikai és szociális szemmel nézni.