Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-06 / 32. szám

A dCsabb kalászért (Folytatás az 1. oldalröl) SOK SZEMPONTOT KELL ITT FIGYELEMBE VENNI Az első mindenekelőtt a termésho­zam, a gazdaságosság, a rövid, szilárd szalma és nem utolsósorban a fajta be­tegségekkel, időjárási viszontagságokkal szembeni ellenállóképessége. Az eltelt egy-két évtized folyamán, az áj szovjet búzafajták, szerte a világon, úgymond, forradalmasították a mezőgaz­daságot. A gabonatermelés hozamainak megduplázódása, elsősorban az új faj­táknak tulajdonítható. A sokféle, eddig minden konkurrenclának ellenálló szov­jet bflzafajtákról nekünk, laikusoknak is egy világhírű .magnemesltö neve, a szov- let búzafajták atyja. Lukjanenko akadé­mikus fut az eszünkbe. A búzáról beszélgettünk hát a mag­nemesítő állomás három szakembenével, Bartalos Menyhérttel és Rákóczi Lajos­sal, valamint kollégájukkal, Milan Moli- toris mérnökkel, akinek ugyan nem a búzafajták nemesítése, de más, ugyan­csak érdekes munka, a szakterülete. Mo- litoris mérnök tűszerpaprikát nemesít. S hozzá kell tenni az elmondottakhoz azt Is, hogy a „főbúzás“ — ahogy ők mondják — Itt Bartalos Menyhért. Köz­vetlen munkatársa, Rákóczi Lajos, díny- nyefajták nemesítésével is foglalkozik. De erről részletesebben majd később szólunk. Maradjunk hát a búzánál, s próbál­junk felidézni valamit abból, amit a szakemberek mondanak. — Mi ezen az álomáson a legtöbb e- nerglát, a legtöbb szakmai ráfordítást, a búzának szenteljük. Célunk, hogy mi­előbb egy egészen új, azt Is mondhat­nánk favorizálható, búzafajtával tudjunk „klugranl“. Tudunk róla, hogy évek ó- ta olyan híresztelések terjengenek, mi­szerint már készek Is vagyunk vele. Ez nem egészen van így, s a korábbiakban azért nem is nyilatkoztunk a búzáról, mert nem akartuk túlbecsülni saját ké­pességeinket, hiszen ez a munka türel­met, higgadtságot, s nem kevés kitar­tást Igényel. Ma talán már nem korai elmondani, hogy sokéves munkánk ered­ménye lassan a tíz évvel ezelőtti céllá áll össze. NE CSODÁLKOZZON AZ OLVASÖ A „magnemesltőt időszámításban“ tíz év nem hosszú, sőt nagyon rövid idő. Aki ez alatt bevált fajtát tud kineme­síteni, az úgymond bravúrt művel. Hi­szen a föld évente csupán egyszer te­rem, s a kísérlet alatt állő fajtajelöl­tet, szinte megszámlálhatalanul sok pró­bának kell alávetni, más-más körülmény között, más-más módozatban kell kipró­bálni. És hány kísérletnek kell lezaj- lanla azt megelőzően, hogy egy marék gabonára azt mondhassa a nemesítő: íme ebből fajtajelölt lehet, íme ez a marék gabona sokat ígér. S amikor valóban eljutnak idáig, ez a pillanat egy nemesítő szívében törté­nelmi lehet. Persze, hiszen annak remé­nyét jelenti, hogy néhány esztendő le­forgása alatt — idehaza' és külföldön —, hektárok százezrein ringathatja a szél azt, ami az adott pillanatban még „csak“ egy marék új búzafajtának mondható. Mindennek ellenére persze nem hiú­ság kérdése az egész — mondják a ne­mesitők. A cél felé hol döcögő, hol za­katoló „energia“, nem a hiúság üzem­anyagkészletéből táplálkozik. S nem Is az egészségtelen, vak versenyszellem az, amely a nemesítőknek biztatást jelent. Szakmai területük rendkívül demokrati­kus, s ahogy ők mondják Internacloná- lls terület. 'Sosem szabad annak a szem­pontnak érvényesülnie, hogy most erő­nek erejével, „csak azért Is“ túlszár­nyaljuk a másikat. A másik nemesttőt, vagy a másik országot. Az emberiség élelmezésének egyre komolyabbá váló gondja sokkal nemesebb, sokkal nagyobb feladat annál, semhogy az Ilyen vonat­kozások számításba jöjjenek. Ahol a cél azonos, ott a szellem Is az. S ez Itt sincs másképpen. A szovjet szakemberek segítségét említve, feltétlenül szólni kell a szovjet kollégák szurkolásáról. Így természetesen nem lehet presztízskér­dés, hogy a világszerte rekordtermést hozó bezosztájánál lesz-e jobb, verseny­képesebb fajta? A fontos az, hogy le­gyen, s nem az, hogy ki hozza létre. A CÉL KÖZÖS, AZONOS A sósszigetieknek eddig több, nagyon produktívnak bizonvult búzát sikerült fajtajelóitté neniesíteniök, A józan prog­nózis szerint, két-három éven belül vár­ható, hogy valamelyiket közülük fajtá­nak minősítik. Ekkor már elegendő ve­tőmagot bocsáthatnak a termelők ren­delkezésére. A fajta elterjedése aztán már nagyon rövid folyamat le.sz. A magnemesltők munkájának jelentő­ségét mivel sem egyszerűbb Illusztrál­ni, mint azzal, hogy az élvonalbeli szov­jet bezosztáját ma Is évente több mint 9 milllő hektáron termesztik — szerte a világon. S azt a laikusok is tudják, hogy a bezosztája, a korábban népsze­rű és favorizált bűzatajtáknak, csaknem a dupláját „adja“. Annak ellenére az él­vonalban maradt, hogy a világ mező­gazdasága a kemlzálás és a gépesítés révén, a bezosztája színre lépése óta, ó- riáslt változott. Nem csupán mezőgazdaságunk kitűnő színvonalát dicsért nemcsak éghajlati viszonyainkat jelzi az, hogy a nyugat­szlovákiai kerület gabonatermelése az európai élvonalat képviselt. Az egykor népszerű bánkúti nevű búzafajta, több mint harminc évig monopolhelyzetben volt. Ez az állapot természetesen a fel- szabadulás előtti évekre datálódik, ami­kor magnemesltéssel még nem foglal­té _o 'ö *5 u X koztak olyan mértékben mint most. A Szovjetunióban jelenleg 180 kutatóál­lomáson folyik magnemesltés, s az sem titok, hogy ott Is nagyok az ígéretek. Sősszlgeten Immár egy évtizede éven­te 5000 parcella búzát vetnek. Közülük a nemesltók még egyet sem mondhat­nak fajtának. Pedig mindegyik más és más. 'Valamiben minden egyes parcella elüt a többi 4999-től. S ha röviden ts, de szöln! kell még arről, hogy a búza mellett fűszerpapri­kával, cirokkal és dinnyével foglalkoz­nak. Dinnyéből — természetesen a magjáért —, évente több száz fajtát ter­mesztenek. Piacra, csupán néhány va­gonnal küldenek. A dinnye nagy része a laboratóriumok asztalára kerül. Az utóbbi Időben ók Is többnyire fó­liasátrak alatt, takarásos technológiával dolgoznak. A naptári év folyamán Így két termelői évet tudnak elérni. Ottjár- tunkkor egy nagyon kis területen fólia­sátor alatt már másodszor arattak az Idén, s annak ellenére, hogy a dinnye, a rossz Időjárás miatt, még augusztus elején Is csak álom, ók dinnyével kínál­tak bennünket. Ettünk az ízletes csemegéből, megkö­szöntük, s további jő munkát kívánva búcsúztunk el a három magnemesltötől, Bartalos Menyhérttől, Milan Molltorts- től és Rákóczi Lajostól. Távozásunkkor egy kis jóindulatú 1- rlgység is elfogott bennünket. Mert e szép, izgalmas hivatás valóban Irigylés­re méltó. Eredményeikről nem Is beszélve... RESZELI FERENC U{ ifpsag 3 MEGSZŰNNEK A KÖZLEKEDÉSI DUGÓK Naponta új személyautók, buszok és különféle jár­müvek kerülnek be a forgalomba. Zsúfoltabbak az utcák, egyre több a közlekedési baleset. Ezertornyú fővárosunkban nagy gondot jelent a közlekedés zök­kenőmentes lebonyolítása. Prágában az építészek elhatározták, hogy Tesnov- tó! egy új hidat (felüljárót) építenek, mely egész a város szívéig vezet. A Doprastav Bratislava íillnal üzeme vállalta az építést. Az építés vezetője a szlo­vák MiloS Mrvena mosolyogva megjegyezte — mire a híd elkészül teljesen megtanulok csehül. Valóban hosszú Időről van szó, mivel a hídépítés milUméter- nyl pontos munkát Igényel. Az építmény óriási acél­tartókból készül, amelyek pilléreken helyezkednek el. Két tartó összetételt pontja között maximálisan 15 mllUméter lehet az eltérés, ez azt jelenti, hogy a tartókat nagyon pontosan keli lemérni és hegeszt- ve felállítani. Különben megtörténhetne, hogy vala­melyik acéltartó néhány milliméterrel kisebb, vagy nagyobb lesz. Itt duplán érvényes a mondás — két­szer mérj. egyszer vágj. Ez persze nem az egyetlen „nehéz diója“ az épí­tésnek. Közrejátszik az Idő Is. A Doprastavnak addig kell befejeznie az építést, míg a közlekedés nem lesz még zsúfoltabb Prágában már eddig Is negyed- mtllló autó fut és szinte ugyanennyi, a naponta vi­dékről érkezők száma. Ezért ts játszik nagyon fontos szerepet a híd, a- melv 0 város központjába vezet. Ez persze csak a kezdet. Néhány év múlva felépül a következő, ame­lyen az autósok pár perc alatt a város egyik végé­ből a másikba juthatnak, 1978-ra tervezik a felüljáró első szakaszának áta­dását. És utána... Utána új hidat kap a város, amely lényegesen megkönnyíti a közlekedést, és a különböző helyek­re érkező autóvezetőknek nem kell az utcák labirin­tusában bolyonganl, s várakozni az útkereszteződé­sek előtt. A felüljáró egyik kiszélesített részén, a motorosok részére, parkoló épül 350 féröhellvel. —ezer

Next

/
Thumbnails
Contents