Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-30 / 31. szám

10 újiílúság A szerencsésen megmenekült Ma- karinsz érsek interjút ad Málta- szigetén Az elnök él. Ez némiképp eny­híti a vénes, lőporfüstös tragédia szörnyűségét. Egy keserves, szo­rongásokkal telt délelőtt után még úgy hittük, a mártírok, az áldo­zatok fekete táblájára felkerül Ma- karlosz neve, közvetlen Allendeé mellé, majd megérkezett a hír; az elnök-érsek él, s a görcs felodő- dott. A tragédia mégsem chilei méretű. gorog mintára.,, .A sötét felhők fenyegetően tor­nyosultak a Földközi-tenger e tér­ségében. Félő volt már napokkal ezelőtt, hogy a vihar csakhamar kitör, s ha megdördül az ég, láng­ba borulhat Ciprus. Az elmúlt he­tek eseményei; a Nemzeti Gárda tőrvetési szándékai a szuverén ciprusi kormány ellen, az EOKA- 2 sorozatos terrorcselekményei, merényletei sejtették, hogy a 14 éve háborgó ciprusi vizeken ez­úttal kitör a legnagyobb vihar. Aligha tulajdonítható véletlennek, hogy az elmúlt hónapokban elmér gesedett török-görög viszony In­dulatai végül Is Ciprusnál csa­pódnak le. Az aggasztó eseménvek azt jelezték: görög mintára, gö­rög kezdeményezéssel fasiszta puccsra készülnek a szigeten. E- zért kérte Makariosz érsek-elnök Glzikisz görög államfőt, bogy a Nemzeti Gárda görög tisztjel kö­zül 550-et hívjon vissza Ciprusról. Olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy a junta megbízásából hajtja végre az EOKA-2 a terrorakciók.at, s Athén nyújtja a szükséges a- nyagi fedezetet. Nem volt igazán váratlan az ál­lamcsíny híre. Ezt bizonyítja a Nemzet! Gárda s az EOKA-2 akti­vizálódása, melynek vezetője az 1974 januárjában elhunyt Grivasz tábornok volt. A szervezet két év tizeddel még a ciprusi füg,gellen- ségért harcolt, tgy vált dicsősé­gessé. S ma a Görögországgal va­ló egyesülést, az enoziszt követe 11, méghozzá meglehetősen durva módszerekkel. Érezhető volt a nyugtalanság az elmúlt napokban a török kisebbség körében Is. Mintegy hatszáz katona és két­száz tiszt érkezett Nicosia török szektorába. Mégis megdöbbentő­nek tűnt, hogy a Földközi-tenger e krónikus válsággócában kirob­bant egy Ilyen agresszió, amely­nek következményei beláthatatla- nok lehetnek, lángba boríthatják nemcsak a környéket, hanem tá­volabbi térséget Is. A szigetet korábban földi pa- r.sdicsomnak és a szerelem szi­getének is nevezték. Föníciaiak, görögök, majd Nagy Sándor, az nOO-as években pedig a keresz­tesek birtokolták. Később a Ve­lencei Köztársaság terjesztette a kultúrát, őket követték a törökök (ez a magyarázata, hogy Cipru­son két közösség él 550 ezer gö­rög és 125 ezer török) 1878-ban az angolok szállták meg a szi­getet. majd 1960-ban öt évi harc után sikerült őket ts kiűzni. Cip­rus független, szuverén köztársa­sággá vált. E harcot a ciprusi or­todox egyház feje, Makariosz és az ellenállási szervezet, az EOKA vezetője Grivasz Irányította. Cip­rus problémájának a magva épp a függeticnsé.e kikiáltásának a kö­rülménye. 1959-ben a zürichi és londoni megállapodás olyan fogal­mazásban készült, amely lehetősé­get rejtett a későbbi ellenséges­kedésekre. Az angol sugallatú szerződés valóban az „oszd meg és uralkodj“ elv fényes bizonyí­téka. Példa erre az 1964-es és 1967-es súlyos konfliktus. A szer­ződések ugyanis feljogosítják Tö­rök- és Görögor.szágot arra. hogy beavatkozhassanak az ország bel­ügyelbe. Ezért 1964-ben csaknem háború tört ki a két ország kö­zött. BEKÉBEN ÉLNI Nos, a válság krátere azóta is fortyog. Kitörni készülő vul­kán Ciprus, amelynek üzemanya­gát épp az említett szerződések táplálják: az állítólagos jogalapot, hogv Ciprust Görögországhoz csa­tolják — ez a görög követelés —, vagy hogy a szigetet török és görög részre osszák, miként azt a törökök szeretnék. Van azon­ban egy harmadik megoldás is, 3 ez a ciprus'ak vágya, hogy bé­kességben éljenek. S erről a szán­dékról a csaknem 700 ezer szi­A török ejtőemyőaök megérkez­nek Ciprnsra getlakó többször Is bizonyságot tett: valahányszor választásokat tartottak, Makariosz mellett álltak ki. A tragédia, a kormányellenes puccs vizsgálatakor nem felejthe­tő ki egy rendkívül fontos mo­mentum, jeleztük; Török- és Gö­rögország között a viszony pilla­natnyilag Igen fagyos. Ennek oka az olaj. Nevezetesen, hogy Tha- szosz görög sziget környékén a tengerben nagy mennyiségű kő­olajat találtak, amelyre mindkét állam Igényt tart. Emiatt erőfi­togtatásokra. sőt később fegyve­res fenyegetésekre Is sor került. Nyilvánvaló, hogy az Indulatok a kritikus ponton, éppen Cipruson csapódnak le. A kérdés különö­sen figyelemreméltó, ha hozzá­tesszük: mindkét állam tagja a N.ATO-nak, amely viszont Igen fon­tosnak tartja, hogy Ciprus-szige­tén építse ki a földközi-tengeri hídfőállását. S ennek egyetlen a- kadálya volt: Makariosz érsek sze­méivé, aki mind ez Ideig bölcs taktikával vezette diplomádat csó­nakját, elkerülve az ütközőponto­kat. Szilárdan állt az elsüllyeszt­hetetien anyahajón (ahogy a szi­getet szokták nevezni), s megtör­tek a két ország felöl érkező mér­ges hullámok. Az amerikai flotta igen szorongatott helyzetben van a Földközi-tengeren. Nem elha­nyagolható tehát ez a feltevés, hogy az Egyesült Államok által sugalmazott irajjerlallsta érdekek húzódnak meg a ciprusi agresz- szió mögött. VÁLASZ AZ AGRESSZIÓRA Nem feledhető, hogy ami most Cipruson történik, az nem más, mint egy idegen ország agresz- szíőja egy szuverén köztársaság ellen. Az athéni junta saját kép­mására fasiszta államcsínyt készí­tett elő s hajtott végre; ennek következményeit viselnie kell. .A Szovjetunió, amikor Makariosz ér­sek 1971-ben Moszkvában járt, vi­lágosan kifejtette: „A szovjet kor­mány nem maradhat és nem Is marad közömbös a külföldi Invá­zióval való fenyegetésekkel szem- !>en.“ Néhány hónappal ezelőtt Grnmtko külügyminiszter Nicosiá­ban Járt, s Ismét megerősítette: a Szovjetunió változatlanul Ciprus függetlenségének és szuverenitá­sának megszilárdítására Irányuló politikát folytat A szovjet kormány a puccs hí­rére ismét leszögezte: a ciprust kormányellenes puccot a Szovjet­unióban olyan cselekménynek te­kintik, amely durva módon sem­mibe veszt az ENSZ alapokmá­nyát és a nemzetközt jog általá­nosan elismert normáit. -Aligha le­het kétsé,ges, hogy a terrorra, az agresszióra a válasz csak egy le­het: a nemzetközi közvélemény egységes kiállása a ciprusi nép és Makariosz elnök mellett. S. F. CIPRUSI VIHAR A kalandorok városában Marokkói utam elótt vóletlenül megnéztem egy francia kémfilmet. Az éfszaka leple alatt minden ut­casarkon megkéseltek valakit, és a gépfegyver úgy ropog benne, mintha háború lenne, pedig csak a háború utáni fasiszta német ügy nökség székhelyéről volt szó. Az- ‘’lőtt ts sokszor olvastam regé­nyekben Tangerről, mint a kalan­dorok városáról. Érthető volt te­hát, hogy érdeklődéssel érkeztem a városba, mely Afrika északi csücskében van, szemben Gibral­tárral. Első dolgom az volt, hogy beszerezzek egy útikalauzt. Kap­tam Is az utazási irodában. An­nál, francia, német nyelven ts. Meglepetésemre az útikalauz gö­rög mondákkal kezdődött. Diákko­romban tanultam a görög mitoló­giáról. de bizony annak afrikai vonatkozásai már megfakultak 6- reg koponyámban. Az útikalauz szerint a kalandorok városának területén állott valaha a Heszpe- rtdák kertfe. Antaiosz és egy száz- fefú sárkány őrizte az őrök iffú- sáa fáfát. Ueraktész azonban -le­győzte Antaioszt. A Tanger mel­lett lévő nagy vizváfta barlangot ma Is Héraklész-barlangnak hív­ták. Pompás klálátás nyílik belő­le az Atlanti-Óceánra. Antaiosz fe­leségét Tingonak hívták, állttólaa innen származik a Tanger neve. A hegyé viszont, melynek északi tö­vén fekszik a város — Atlasztól származik, akt szintén Itt élt, s miután a titánok lázadását az ts- ’enek legyőzték, Atlasznak az volt 0 büntetése, hogy örökké a fél •’állón tartsa a Földei. Az első benyomások tehát nem voltak „kalandosak“ — és a vá­rosban sok szép történelmi emlé­ket találtam. A szultán palotáfa csupa műkincs, Itt van Hasszán király nyárt lakfa, anyfáé is, sőt a botrányairól híres szépség, Bar­bara Hutton is vett itt egy házat, amely előtt lomha arab feküdt — állítólag őrizte a házat. Egy eme­letes zöld házat viszont Franco tábornok vett meg, persze nem la­kik itt, csupán a bért zsebeli be. Tanger olyan helyen fekszik, hogy a történelem esőfe bőven ön­tözte. Már a IX. században kere­sett kikötőváros volt, azóta azon­ban ktkötőfe kisebb lett, mert a tenger homokja egyre több terü­letet föd be. Az arabok 707-töl birtokolták, később a portugálok vették hatlamukba (14711, aztán a spanyolok, egy ideig angolok tar­tották megszállva, mint a portu­gál eredetű Katalin hercegnő „ho­zományát“, 1911-ben francia „pro- lektorok“ vették kézbe, aztán ön­álló „állam“ lett, független szabad város, végül is 1957-ben Marok­kó egyesítése során Tanger is visszakerült a Marokkói Király­sághoz, melynek ma is szerves ré­sze. Dimbes-dombos város, akár Sel- mec, persze sokkal több a lakosa. Vagy 500 ezer. Meglepett, hogy a híres kikötőnek milyen kicsi a re­pülőtere, a TU-gépek nem is tud­nak itt leszállnl. Aránylag ala­csonynak találtam a rádió adótor­nyát is, pedig hányszor hallgat­tam a német megszállás alatt Tan­ger francia híreit rövid hullámon. A francia hatás megmaradt a városban, a Boulevard de Pascal üzletel szinte Párizsra emlékeztet­nek azzal a különbséggel, hogy a pultok mögött barnabőrű arabok állnak és jól meg kell nézni, mi­lyen árut kap az ember dirhem- faiért. A hegytetőn lévő Maurols- kávéházban nem az írótól, hanem a móroktól kapta nevét] legalább olyan jó feketét szolgálnak fel, mint a párizsi automaták-, és gyö­nyörű kilátás nyílik Innen a ten­gerre, a kikötőre egész Gibraltá­rig. A kikötő ma is nagy, és a hajók árbőcain csaknem minden tengerfárónáció zászlaja megtalál­ható. Az asszonyok, mint Marokkóban általában, fdtyolt viselnek (már­mint az arab nók] és hosszú ru­hát. Nem látszott, csak a szemük, hajuk és a lábfejük. A száj azon­ban rúzsozott volt, a körmök lak- kozottak. A Zocco téren hozzánk surrant egy fiatal arab és kifo­gástalan francia nyelven megsúg­ta, hogy odahaza van egy szép ..nővére“ — ötven dirhemért meg­látogathatjuk. Egyébként a több- nefüség ritkaság. A legtöbb „en­gedélyezett“ feleség négy, de mind el kell tartani. Tangerben kuriózumként mutattak egy házra amelyben olyan arab él. akinek négy felesége van. Általában ót fértek az eaynefűségre a kalan­dorok városában ts. Szép rész Tanger óvárosa, a- mely teljesen eltér az európai ne­gyed pompás villasoraitól és klub­jaitól. A Kazbában — így hívták a régi várat — űnu látszik men állt az Idó, az óarah negyed, n Medina csupa kis piszkos üzlei. tele szebbnél szebb bőrdiszmúvek kel, aranyékszerekkel és szőnye gekkel. Az ember azonban bele izzadhat, amíg klalkusztk egy reá Its árat. Egytizedét kínáltam a kő vetett árnak, és beletelt jó félórá­ba. míg megállapodtunk. Az éjszakai élei persze, ahil ennyi náció fordul meg — nagyon víg és zajos. Megnéztem az élőké lő Koutunia-bártől a kikötői kis kocsmákig mindent, amire kevá'í valutámból tellett. Sokszor csatié koztak hozzánk fiatal gyerekek, akik nem tágítottak addig, amia nem kaptak bakslst. Mindenütt be akartak csapni bennünket, még az italok áránál ts — de nem lát­tam késelést, nem hallottam pus karopogást és nem találkoztam ti­tokzatos kalandorokkal. Ogy lát szik itt is megváltoztak az idők. Tanger mindenesetre nélkülük is felejthetetlen maradi Mártonvölgyl László A tranzitgázvezGték kompressziús állomásának épí­tői jablonov nad Tnrnonban (Szádalmásun) arra össz­pontosítják a figyelmflket, hogy a Ckd Fraha dol- gozéi mielőbb megkazdhessék a daruk szeralésát. A Hydrostar koilcei dolgozói a pardubicel Prlemstav szarelSivBl karöltve most ladik ba a kompresszor- hangárt. A két kollaktiva telbivást intézett az épit- kazésen dolgozó csoportokhoz, hogy egy évvel hama­rabb — tehát 1977 december végére lejezzék be a Bankát és adják át az állomást rendeltetésének. Képflnklin a pardnbicai szerelők őz hegesztők cso­portját láthatjuk a kompresszorhangár bstedása köz- ban. GUMISÉRÜLÉS és VEZETÉS Ojabban már ritkábban fordul­nak elő olyan balesetek, amelyek a gumiabroncs sérülése következ­tében keletkeznek, s melyeket „durrdefekt“-nek neveznek. Ez o- lyen gumisérülés, amely a tömlő levegőjének teljes és gyors elve­zetését jelenti, és a nőmet ,,Durch defekt“-ből származik. Vizsgáljuk meg ezt a balesetet, mert bárki­vel előfordulhat, noha újabban szerencsére csak ritkán hallani l- lyenTől. ELÜLSŐ GÜMIK DURRDEFEKTJE Egyenes úton 60 km-es sebes­séggel haladva, ha a bal első ke­rék kapja a defektet, a kocsi még egy métert fut, mintha ml sem történt volna, majd halra „süly- lyed“, eynhén „úszni“ kezd anél­kül, hogy lényegesen elhagyná az eddig tartott nyomvonalát, és to­vább kacsázik. Egyenes úton 80 km-es sebes­séggel haladva, amikor a gumi e- gyes helyeken teljesen szétszakad, és az abroncs fülbántóan csiszol­ja a betont, a kocsi körülbelül egy méternyire elhúz balra, majd foly­tatja útját tovább, egyene.sen, mi­közben a vezető erőteljesen fékez. Katasztrófa az esetben sem törté­nik, a kocsi felett tud uralkodni a vezető. Ezek a tények. De vajon ml tör­ténik I— és ezt nem lehel figyel­men kívül hagyni —, ha a kocsi vezetője és az utasok nem készül­nek fel lelkileg és fizikailag a balesetre? XXX Most pedig' lássuk közelebbről, ml Is történt ezekben a pillana­tokban. A gumi „robbanása“ és az azt követó Ijedtségl tdó után a vezető beletaposott a fékpedál­ba. A kocsi szinte megrázta ma­gát. megpróbált kitörni. Ellenkor­mányzással (nem eróteljesenl 1 — miközben a láb a fékpedálon — visszahozta a kocsit az út jobb oldalára, majd az eredeti nvom- vonal mellett megáll a kocsi SZOMORÉ STAIISZUKÄ A Német Szövetségi Köztársaságban 1973-ban a szív­ás érrendszeri, valamint a rákbetegségek okozták a leg­több halálesetet. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelen­tése szerint 1973-ban az NSZK-ban összesen 731 000 em- Iser hunyt el, 46 százalékuk a rák áldozata volt. Köz­úti és egyéb szerencsétlenségek következtében össze­sen 50 400 ember vesztette életét. sr vesztette életét. t

Next

/
Thumbnails
Contents