Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-30 / 31. szám

.1 CiCmany ­a szlovák falvak gyöngyszeme Talin nam Is csoda, ha az amber Időnként egy kis ro­mantikára vágyik ebban az el- mQszaklasodott világban. Bele- fáradva a rohanfl benzinsragú életbe, némi nosztalglévai Idéz­getjük nagyapáink csendes, nyugodt, nádtetős falusi Idill­iét. Ma már kevés olyan helyei találunk, ahol sikerült megőriz ni ezt az dsromantikát. Ezek közé tartozik minden bizony nyal ClCmany, a szlovák fal­vak gyöngye. Ezt a Jelzőt csu­pán azért bátorkodtam megfo­galmazni, mert sehol Szlová­kiában nem maradt fenn Ily é- rlntetlenül a Jellegzetes szlo­vák építészet. Különös, csak Itt találhatók fehér színnel fes­tett ornamentikával díszített faházak. Szemet gyönyörködte- töen sorakoznak a RajClanka két partján, amelynek kristály­tiszta vizében — ez Is ritka­ság — még manapság Is lát­hatunk fehérneműt öblögető asszonyokat. Ünnepnap, de hét köznapokon Is láthatunk továb­bá csodálatosan szép, sárga, narancssárga és piros színek­kel klvarrott szlovák népvise­letbe öltözött lányokat, asszo­nyokat. Szinte megmagyarázha­tatlan, hogy a eiőmanyl asz- szonyok a nehéz sorsban is megőrizték gyengédségről árul­kodó szépérzéküket. Valóságos élő skanzen ez a falu. S lakosai leplezetlen büszkeséggel ápolják a hagyo­mányokat. A Jövevényt Is leg­először a Raden-féle házba vi­szik el, amely egy emeletével, de különösen tarka díszítésével kiemelkedik a többi ház kö­zül. Múzeumnak rendezték be, mely bemutatja a 700 éves CiC­many egész múltját, s ez ép­penséggel nem tartozott az é- let derűsebbik oldalára. KI törődött egykor a Kls-Fát- nák Ondrejt választották meg, ra és a StráZov közé ékelt. Is- akit később a németek elfog- ten háta mögötti faluval, a- tak és Zlllnán halálra kínoz- melvhői méz ma Is csak egy tak A környező hegyekben a par mukban betörő gépplsztolyos katonák pedig fáklyákkal fe­lezték be az esztelen pusztítást Harminchárom ház és 48 gaz­dasági épület égett le, továb­bi 148 ház megrongálódott, hárman életüket vesztették Két nappal később a németek visszatértek és íelsorakoztattáK a falu férfilakosságát 16 és 60 év között. Hatvanötén sora­koztak fel, a többiek a he gyekbe menekültek. Az otthon maradottakat az ausztriai Mühlberg! gyüjtótáborba szál­lították, ahonnan csak a hábo rú után tértek haza. E fájó emlékek sem tudják azonban feledtetni a hősiessé get, amelyet Clömany lakosai az antifasiszta ellenállásban ta núsítottak. Annál Is Inkább mert néhány nappal a szomo rú események után, április vé gén az 5. román és a szovjei hadsereg egységei felszabadi tolták a községet tlzánok jóval a Felkelés kltö rése előtt élénk tevákenvsé.get folytattflk. ClCmany az után pótlás egyik fontos láncszeme lett. A férfiak fegyvert fogtak, íz asszonyok és a gyermekek életük kockáztatásával élelem mel és tiszta fehérneművel lát­ták el a harcolökat. A fasiszta német hadvezetöség több ízben Is kísérletet tett a község el foglalására, de hiába. A parti­zánok minduntalan niegfutaral tolták a kivezényelt büntető különítményeket 1945- áprtlts 6-án három harckocsival támogatott erős egységekkel Indultak újabb ro ha inra A harckocsik már a Ra Jec völgyéből tüzet nyitottak a falura, és gyűjtő lövedékekkel Pici Viktor hnb-elnök házat felgyújtottak. A nyo út vezet a nagyvilágba. A la kosság évszázadokon át úgy tengette életét, ahogy éppen tudta. A papucskészítő meste­rek és ablakosok messze föl­dön kínálták szolgálataikat és portékájukat, hogy néhány ár­va garashoz jussanak. A mú­zeum egyik talnagyságn gobe Unje azt ábrázolja, hogy eg^ füstös helyiségben huszonöt harmincán Is laktak. Ennél Is szomorúbb esemé nyék játszódtak le a falu leg újabbkorl történelmében. Clömany fontos szerepet ját­szott a szlovákiai partlzánmoz- galomban és a Szlovák Nem­zeti Felkelésben. A közelben, a kunerádl várkastélyban volt a n. csehszlovák partizándan- dár főhadiszállása. Rajecen szé­kelt viszont a Járást forradal­mi nemzett bizottság. Szeptem­ber negyedikén ClCmanyban Is megalakult a forradalmi nem­zeti bizottság, elnökéül Radé- Ciémanyi ulcerészlet. Jobbról a má.sodik a Raden-féle ház, ma múzeum. Gazdagon binizett a Ciémanyi népviselet Ezzel új korszak kezdődött a falu életében, amiről Ple5 Viktor hnb-elnök szívesen be szél. Az ablakosok Ivadékai már nem Járnak messze töld re a kenyér után. A jól műkő dő földművesszövetkezetben Is megtalálják számításukat, s a papucskészítés mestersége sem veszett ki. A helyi kisipari szö- vetkez«itl)en -* amelyben e.lső sorban a nők találták munka lehetőséget — évente 250 000 pár jelle.gzetes ClCmanyl posz- tópiapucs készül. Nagyobbrészt külföldre szállítják. ' A felszabadulás öta vízveze­ték, kultúrház, üzlethálózat é- pült. Az egykori Berthold kas- lélyt szállodává alakították át, mivel az utóbbi években új mozzanatként jelentkezik a község életében, az Idegenfor­galom Éppen ezért a szálloda- kastély szomszédságában már épül az új szálloda. Hiába, az ei-edetl, szemet gyönyörködte­tő szlovák építészet és az é- rintetlen természet vonzza a turistákat. Aki eljön, nem bán­ja meg, az érdekes látnivalón kívül páratlan vendégszeretet­ben részesül. Ezért bárkinek ajánlom, ha az alig pár kilo­méterre fekvő Rajecké Tepll- cén jár, ne sajnálja a .fáradsá­got és keresse fel ClCmanyt, a szlovák falvak gyöngy.szeraét. Pillanatnyilag a község leg­nagyobb társadalmi és gazda- ■iégi Jellegű munkája a Zlíe- chov felé vezető út építése fo­lyik. Ezzel mintegy 100 kilomé­terrel lerövidül a Bratislavé- ba vezető út. Mint a hnb-ei- nok mondta, az út elké.szülése után Clömany még közelebb ke­rül a világhoz. Palágyi Lajos « szerző felvételei Mindenütt zajos a határ. A pacsirta dalát a gépek búgása töri meg. Az aranylő búza­táblák kalászai a kombájnok éles kaszál alá hajlanak. Megtelik a dob, s a traktor máris szállítja a magtárba. Csapig a csűrök, hiszen a vártnál sokkal gazdagabb a termés. Nyolc- tíz nap munkája szinte minden szövetkezet­ben az aratás. Azok a szövetkezetek, ame­lyekről írok talán már pontot Is tettek a ke­nyércsata végére. Pontot tettek, mert jól fel szerelt gépparkkal és még szakképzett mun kásokkal végezték a munkát. Fiatalokkal, a- klk a mezőgazdasági munkának a legnehezebb ágából Is oroszlánrészt vállalnak és újra bt zonyítanak: lehet rájuk számítani. Ilyenkor azonban más munka Is vár a me­zőgazdaságban dolgozókra. A kertészetekben a paprikaszedés, s az őszibarack Is lekívánko- zik a fákról. Erre is kell, hogy Jusson Idő. S jut is. Az Ipoly menti szövetkezetekbe látogattunk el. Az öt falut egyesítő Velká CaIom]a-l (nagy- csalomjai) szövetke2setben a múlt hét első nap­ján Indult meg a kenyércsata. A lesenícei (leszenyel) részlegen keressük a szövetkezet elnökét. Egy fehér Volga kanyarodik be az udvarba, Baja Sámuel, a szövetkezet elnöke száll ki belőle. Nincs sok idő a tanakodásra, kime­gyünk a földekre, ott aztán „beszélnek“ a gépek, a gabona. Hat kombájnt pillantunk meg nemsokára a határban. 0] Ntva-kombájnok szelik keresztül a gabonatáblákat, 790 hektár vár levágásra. — Mind a hat gép a miénk. Jől elökészí tettük őket, nem ts volt még semmi baj ve lük. A ml szerelőink javították kt, ők Is dől goznak velük. Még ugyanennyi brigádkombáj nőst Is várunk holnap, aztán csak pár naj. kell az aratás befejezéséhez. — Itt Is a fiataloké az aratás? — Itt csak igazán a fiataloké. A 47 trak­toros és kombájnos egytől egyik fiatal. Friss erő — jő munka. Szocialista munkabrigádokat alakítottak, ügy versenyeznek. Nemcsak a szemveszteség nélküli aratást tűzték ki célul, hanem a munka gyors elvégzését Is. — A hektárhozam milyen? — Erről Is csak elégedetten beszélhetek. Vannak olyan területek, ahol egy hektáron 55 mázsa hektárhozamot Is elértünk. Átlagosan azonban 45-48 mázsás termésről beszélhetünk, ami a tavalyihoz viszonyítva 8-10 mázsával több. — Nem okoz problémát a tárolás? • __ — Felkészültünk rá, 75-80 vagon gabonára a szövetkezet magtáraiban van hely, A többit a felvásárló üzemmel kötött szerződés alap­ján elszállítják. Az elnök még elmondja, hogy az aratás si­keres befejezése után a fiatalok háromnapos jutalomkiránduláson vesznek majd részt. Nem zavarjuk tovább, hiszen rengeteg a munka, öt községet Irányítani nem kis fel .4dat, de a vezetésben Is helyet kaptak a fia 'alok, így Itt is támaszkodhatunk rájuk — mondja az elnök derűs arccal. Ellátogattunk a Sikenlcal EFSZ-be Is, Teli volt a határ gépekkel. A főút mellett arat tak a kombájnok. Az egyik női munkásnál ér deklődtünk a szövetkezet elnöke után. A cse hül válaszoló Skoumalová Danáról kiderült hogy e férjével van Itt, brigádon. — Míg nálunk beérik a gabona, eljöttünk Ide segíteni. Már harmadik éve vagyok Itt a férjemmel. Mikor Itt befejeztük, utána az It­teni munkások Jönnek velünk Csehországba dolgozni. Nagyon szeretem a gépeket, az ara­tást, mindig újat, érdekeset hoz a nyári mun­ka. Még váltanánk néhány szót, de máris mel­lénk áll a kombájn, leszáll Dana férje egy kis harapnivalőért. A kombájn nem állhat egy percig sem. Dana máris vágja az érett kalá­szokat... Közben egy másik kombájnról a szövetke­zet elnöke ugrik le. — Nemcsak az aratással vagyunk elfoglal­va. Az őszibarackot Is szedni kell. Az asszo­nyok, lányok mind ott dolgoznak Gyorsan kell azzal végezni, mert ha túléiett, a felvá­sárló üzem nem veszt át, Szei-encsénk, hogy nem szűkölködünk munkaerőben, tehát zökke­nőmentesen tudjuk a két munkát végezni. Mun­kásainknak az ebédet kfvlsszük a földekre, így több a munkaerő Is, és időt, fáradtságot takarítunk meg. Saját autónkon szállítjuk a barackot Ostravára. Nyolc-kllenc nap alatt be­fejezzük az aratást, és ugyanennyi Idő alatt szeretnénk leszedni a barackot Is. Ahogyan a barackosba érünk, csak csodál- i^ozom, mi mindenre jut a slkenlcaiaknak az erejükből: a tárolő épület mellé újabbat épí­tenek, mivel az eddigi kicsinek bizonyult. Itt sem zavarunk soká. Autónk gyorsan su­han az utat szegélyező gabonatáblák mellett. Vígan Intenek vissza a kombájnosok: nincs .semmi baj, tudjuk ml a kötelességünk, készek leszünk idejében, csak az idő... Délután egyre több határban álltak a gépek munkába. Egyre több helyen kezdték meg a természet szép rendje szerinti harcot a ke- nvérért. Jelszavuk: gyorsan és szemveszteség nélkül. Zalczer János T~

Next

/
Thumbnails
Contents