Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-17 / 51-52. szám
- üiifiiis§g9 csimpánz tanAr űr — Parancsol banánt? — Köszönöm, elég volt. Ez a párbeszéd hangzik el mindennap ebéd u'án Washoe és Lucy között. Mindkettő hétéves csimpánz. Öt nehéz esztendőre volt szükség ahhoz, hogy a két mafom megtanul- fon ily módon ,Jbeszélgetnl‘. El kell mondani, a párbeszéd nem embert Jiangon folyik, hanem a sUketnémák által használt jelbeszéd segítségével. Az ember és a prímátok hangorgánjalnak hasonlósága adta a Hayes-házaspárnak, két amerikai pszichológusnak azt az ötletet, hogy megkíséreljék megtanítani beszélni a majmokat. Í95l-ben kezdték ei a kísérletet egy fiatal csimpánzzal. Minden Igyekeztük ellenére öt év alatt csak öt emberi szót tudtak a kis majom fejébe verni. Viki így is nagyon furcsa kiejtéssel és minden összefüggés nélkül használta ezeket a szavakat. Bebizonyosodott, hogy ez az út járhatatlan. Egy másik pszichológus házaspár, Gardnerék levonták e sikertelen kísérletből a tanulságot, és más irányba fordultak. Abból indultak ki, hogy a majmok sokkal jobban tudják használni kezüket, mint a fejüket. Ezért a süketnémák jelbeszédére kezdték tanítani a majmokat. A négy évi munka figyelemreméltó eredményeket hozott. Washoe 132 jelt tanult meg. ^Sy-^gy jol nem egy szót jelent, hanem egy fogalomkört. Gardnerék Washoet befogadták a családba és jelenlétében csak jelbeszéddel beszéltek. Ez a módszer eredményesnek bizonyult. Leggyorsabban azt tanulta meg, hogy ./lytsd ki az ajtót“, vagy „adj enni“. Ami a legérdekesebb képességet mutatott elvont fogalmak elsajátítására is. Ez azt bizonyítja, hogy a fogalmak elsajátítása nemcsak feltételes reflex volt. Vezess ki, meg akarom nézni a virágokat. — mondta egy napon Washoe, anélkül, hogy erre a mondatra tanították volna. A kutya és macska kifejezésekre fényképről tanították meg, mivel ezeknek az állatoknak a jelenlétét nem tűrte. Egyszer azután, amikor a távolból kutyaugatást halott, megmutatta a kutyát jelentő jelt. A kinyitni szót például a vízvezeték csapra kezdte használni. Négy év után Washoe az oklahomal egyetemre került Ro ger Foust tanárhoz, aki egy négytagú csimpánzcsoporttal ki sérletezett. Washoe hamarosan bebizonyította, hogy tanítót hajlamai is vannak: elkezdte tanítani négy társának a jeleket, amelyeket Gardneréknél tanult meg A kollektív oktatás meglepő eredményeket hozott. Amellett, hogy egymás közt a Washoetől elsajátított jelekkel .beszélgettek“. mint például vakarj meg, vagy adj gyümölcsöt, az elsajátított fogalmakból újakat alkottak. így például Liicy egyszer ezt a jelmondatot közlöte felügyelőjével: „Tedd fel a nyakörvemet és vezess ki sétálni". David Premack tanár az íráson és olvasáson alapuló módszert próbálta ki. Különböző színű mértani idomokat — háromszögeket, köröket, négyzeteket — mutatott neki. Minden Idom egy fogalmat képviselt. Az Idomok összerakásával a majmok mondatokat alkottak. Ha például Ilyen kérdést kap tak; Ml az alma? így válaszoltak: Az alma piros gyümölcs. Az említett kísérleteknek nemcsak a majmok képességeinek megállapítása volt a célja, hanem ezen túl fényt kívántak deríteni az ember kifejezőképessége fejlődésének kezdeteire Is. Az Illetékesek úgy vélik, hogy az eddigi kísértetek csak a kezdetet jelentik, és még sok meglepő felfedezés vár a kí- sérleiezőkre. A SZOVJETUNIÓ g y é m á n t a I a p j a A lenlngrádl Ermltázs csarnoka homlokzatán a Szovjetunió térképe látható. A 20 négyzetméter nagyságú különleges térkép különböző drágakövekkel van kirakva. A NOSZF 20. évofrdulójára a Szovjetunió legkiválóbb ékszerészei, gyémántcsiszolói, mozaik-mesterei és más szakemberek ál lltották össze. A nagy rubin; Moszkvát jelképezi, a többi fontos helység, üzem, csatorna, ásványi nyersanyagok lelőhelyei topázból, opálból, ametisztből készültek... az erdők és lejtők nefritből a hegyek barna jásplsból, a tavak és folyók láplszból... Ez a térkép a híres Iráni trónszéknél is értékesebb rlt kaság. A Szovjetunió 22 millió négyzetkilométernyi területének kicsinyített hű mása, mely megmutatja az ország ás ványl gazdagságát és egyéb természeti kincseit. Csak gyémánt volt kev^. Oroszországban az első gyémántot egy Pavei Popov ne vü fiú találta 1829 ben, ablwn az Időben, amikor az Ural ban a nevezetes Alexander von Humboldt kutatott drágakövek után. 1937-lg csak nagyon kevés, összesen Kb. 30Ö da rab került felszínre, pedig a Szovjetunió erős iramban fej lődő és növekvő iparának szüksége volt rá. Ezért a geo lógusok szorgalmasan keresték. Meg Is találták. Ma már csupán az Uraiban 58 féle drágakövet és féldrágakövet — durlnt, topázt, ametisztet, smaragdot, jás pist, nefritet, achátot, alexandrltot, akvamarlni fejtenek... A leggazda.gabb lelőhelyek az uralt Iakutszki>an vannak. Egy régi jakut legenda szerint, amikor az úristen a gazdagságot osztotta és a földre szórta a hideg jakutszk felett megdermedt a keze, és minden kincs kicsúszott a kezfiből és erre a földié esett... A legnagyobb és legértékesebb gyémántok, de egyéb drágakövek is mind Moszkvába kerü'nek. Itt őrzik őket, — hacsak nem az Ipar vagy éksferipar számára szükségesek — a híres szovjet gySraántalapban. Hogy melyik a legszebb és legértéksebb e kövek közül? Nehéz megmon danl. A 136,25 karátos zöld smaragd, sok kisebb smaragd és gyémánt közé bedolgozva a gyönyörű melltűben? Vagy a „szalagbross“ pazar vörös köveivel vagy a kék zafír bross, amelyet brazil gyémántok kereteznek? De talán job ban tetszik az az arany..Jssr^ótő. amelynek közepén egy 25 karátos gyémánt van kisebb drágakövek közé foglalva? A szakértők talán a ..szegfűt“ tartanák a legszebbnek, ezt még III Gusztáv svéd király ajándékozta II. Katalin cárnőnek, amikor 1777 ben Péterváro'.t járt. A világ a gyémántalapról csak 1924-ben szerzett tudomást, abban az Időben, araikor az orosz emigránsok — akik nagyon haragudtak a pétcrvárl tengerészekre, mert a forradalmi napokban a léli Palota gyémántkamráját is elfoglalták — a nyugat európai és amerikai újságok ha sábjaln arról kezdtek írni, hogy mekkora vagyon került a bolsevisták ketóbe, és mennyt értéket kótyavetyéltek ei külföldön. Az Igazság csupán az, hogy a fiatal szovjet államnak az első világháború és a polgárháború után nagy szüksé ge volt arra, hogy tönkretett vasútjait rendbe hozza és új mozdonyokat építsen. Az Egyesült Államok hajlandó volt a szállításra, de cserébe a volt gyémántkam'ra legértékesebb darabjait követelte. A szovjet kormány az Ilyen és ehhez hasonló ajánlatokat visszautasította, bár a drágakövekért orvosságot és gabonát Is kaphatott volna. Inkább újból, még jobban meghúzták a derékszíját, és így otthon maradhatott a mérhetetlen kincs. 1924 ben a szovjet kormány meghívta a diplomatákat a Kremlbe, és megmutatta nekik, nemcsak a cári és koronaékszereket, (mert ezekről többen azt állították, hogy elkallódtak vagy tönkrementek) hanem a többi vagyont éró cári kincset Is -r a Szovjetunió gyémántalapjának egy részét. A szovjet tudósok 1954 ben felfedezték a jakutl gyémánt mezőket. Három bánya létesült Itt a Béke, az Ajhal és az Udecsnaja. Közvetlenül mellettük fekszik, a ma már 30 ezer lakost számláló Mlrnyj városa, amelynek gyárában vá lasztják le az ércről a gyémántot. A gyár termelése nem számolható tonnákban, bár a nagyobb gyémántok gyakran a 20 karától Is meghaladják; ezek aztán már nevet Is kapnak. Vastag páncélajtó. Most természetesen nyitva. Felvettük a „múzeumi papucsot“. Majd a látogatók ellenőrzése után — amelynél fegyveres őr segédkezik — egyszerre a krém li ékszerkamrában vagyunk. A kincs értékét, amely szemünk elé tárul, nehéz lenne számokban kifejezni, mert az egyes darabok tárgyi értékéhez még a művészi munka, no meg a történelmi érték Is hozzájárul. A kincsek sejtelmes fénye vékony psfkokban kereszrtezí a beszüremlő napsugarat. .Az emberi arcokon különös fény nyel verődik vissza az ékszerek ragyogása. Izgalmas, lélegzetelállító percek... A vitrinben sötét bársonyon zöldes színű kő vlllódzlk... — Erre a köre a jakutszkl Béke bányában az exkavátor vezetője Nylkoláj Korablov buk-kant — magyarázza veze tőnk, — 44,6 karát súlyú. — És az értéke? — Nem titok: 90 millió rubelt ér... — hangzik a válasz Mellette tompán fénylik a jakutl Mária, egy 106 karátos sárgás gyémánt. .Annak a munkásnőnek a nevét viseli, aki találta. Mikor kijöttünk az ékszerkamrából, nem kellett a sze műnket a napfénylien összehúznunk. A szovjet kincses kamra fénye ennél sokkal ragyogóbb A nap magasan ál lőtt, és a mesebeli kincs egy kéznyújtásna hevert előttünk. Jártunk a félhomályban a megvilágított vitrinek között millió és millió apró színes fénysugár vlllódzott arcunkon, mindannyi a temérdek kisebb nagyobb fehér és színes drágakőből sugárzott felénk. A kövek kis tálakon, mások már ékszernek feldolgozva bársonyon nyújtottak a szem nek gyönyörűséget. És mindannyinak megvan a maga tör 'énete... Az ember lassan már nem tudja felfogni az értékeket és izinte fellélegzik, amikor az előszobában ledobhatja a pa .nicsalt-és kimehet a hideg moszkvai estébe. Milyen jó, hogy a mi szocialista világunkban az Ilyen kincsek birtoklása már nem dönt országok és emberek •orsa felett... (mv) ?
