Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-12-10 / 50. szám

10 «• •t»0 V asárnap hajnal volt. A bel­grádi hajöklkötóben álltam kísérőmmel, Fiarkás László­val, az újvidéki Jó Pajtás riporte­rével. A szárnyashajó Inditlását vártuk. Annak a gyorsan sikló vl- zljánnünek az Indulását, amely el­röpít bennünket a Duna óriásá­hoz. — Mennyit változott a világ! — jegyezte meg kísérőm. — Néhány évvel ezelőtt csak a szép, roman­tikus táj, meg a sok-sok történel­mi emlék vonzotta az Al-Dunára a kíváncsiskodó utasokat. Ma az óriás: a Vaskapu vízi erőmű meg­tekintése a legfőbb cél. Ezt éreztem én is, amikor a tör­ténelmi könyvekből J61 Ismert Saendróvár vagy Galambóc romjait megpillantottam. Jó lett volna meg­kérni a hajé kapitányát: „ÁMjunk meg kérem egy tél órára, hadd gyönyörködjünk e romantikus ro mokbani“ De nem tetteim, mert engem mindezeknél Is jobban ér­dekelt a modem Idők vára. ame­megkezdte a maga munkáját. Sok­sok évszázaddal ezelőtt Traianus római császár leküzdve a hegyek és a Duna szikláit, utat épített a Kazán-szoroson ketesztüil. Széche­nyi István és Vásárhelyi Pál pe­dig a múlt században próbálta megfékezni a szila] folyót. A Prlgrada sziklái között már valóban szilaj a Duna. Szárnyas- hajónkat úgy sodorta tova, mint a kis hegyipatak a papírcsónakot. — Odanézz! — mutatott előre e kísérőm. — Most látjuk meg,,hogy .micsoda óriás lett a huszadik szá­zadban az embert Kladovóná! hatalmas gát állja el a Duna útját. Enné! szebb be­fejezése semmilyen más mesének nincs. Az ember azt mondta: „Lá­tom. duzzadsz az erőtől, te víz! Hát jó! Akkor mostantól kezdve nekem dolgozol.“ De félre a mesével! A hatvanas évek elején merült tel a vén fo­lyó megzabolásának a gondolata. ÓRIÁS K A DUNÁN lyet a tudomány és a technika se­gítségével építettek fel e vmdre- ^nyes tájon. Tíz óra Is elmúlt már, amikor elértük a Kazán-szorost. Lenyűgö­ző látvány az őriás hegyek lábá­nál hömpölygő, összeszorltott Du na. Egy mese jutott az eszembe; az, amelyet egy dunai hajéstól hallottam. Egyszer, nagyon régen — így szól a mese —, három ó riás jött össze. Itt ezen a tájon: a hegy, a víz és az ember. Ar­ról vitatkoztak, hogy ki az erő­sebb hármójuk közül. A hegy azt mondta; „Én vagyok a legerő­sebb, mert én útjába állok mín- dennek!“ Nagyot nevetett erre a víz: „Az én erőm nagyobb, mert arrébb tudlak taszítani!“ Villámo­kat szórt e szavak hallatára a hegyóijás szeme: „Szeretném azt lätnll“ És máris megkezdődött a rémisztő küzdelem. A hegy meg­vetette a lábát, a víz pedig neki­ment. Kegyetlen erővel birkóztak. Közben több tízezer év telt el. A víznek egy Icipicivel mintha na­gyobb ereje lett volna. Utat vá­gott magának a hegy lábánál. A küzdelem nyomai a Kazán-szoros­ban még ma is jöl érzékelhetők. A sík vidéken mintegy másfél ki­lométerre terebélyesedő folyam itt mindössze 151 Áéterre zsugoro­dik össze. S az óriás, sziklás he­gyek lenézően tekintenek le rá. Ez annyira feidühiti a Dunát, hogy utána félelmetes robogásba kezd. Nem törődik a sziklákkal. Megy, rohan, száguld. A hegyőrlás hiába állítja útjába a Vaskaput... És a harmadik óriás, az ember tétlenül néz’te ezt az évezredes küzdelmet? Dehogyis! Már régen A jugoszláv és román nép közös erővel látott munkához. Mérnökök * százai dolgoztak a terveken és munkások ezrei váltották azt va­lóra. Mintegy húsz millió köbmé­ter hordalékot kellett klkotomi, sziklát kiemelni, földtöltést épí­teni. 2,7 millió köbméter betant és vasbetont építettek belé; 80 e- zer tonna vas- és acélszerkezetre volt szükség. Ha ezt a teméntélén földet, sziklát, betont és vasat mind vasúti kocsikba raknánk, o- !yan hosszú szerelvényünk lenne, hogy az Egyenlítőt talán többszö­rösen is körülémé. A víz szintjét a nagy gát mint­egy 30-35 métenel emelte feljebb. Tíz és félezer hektár terület ke­rült a víz alá. Többek között a Mindkét part mellett hajéáteme- lő zsilip biztosítja a Duna zavar­talan hajóforgalmát híres Traianus út, meg a romanti­kus Ada-Kaleh sziget is. Harminc­ezer part menti lakost kellett át­telepíteni és részükre biztonságos helyen új helységeket építeni. A gát hossza 1278 méter. Tete­jén nemzetközt út vezet keresztül. Kétezer év után ez az első híd az Al-Dunán. A part közelében 6-6 nagy teljesítményű turbinából álló erőmű termeli az áramot. Évente tíz és fél milliárd kilowattot. Mellettük van a vlzsalntszat^lyo- zó zsilip. Két oldalon a jugoszláv és a román part mentén épített hajózsilipeken át a dunai hajófor­galom bonyolódik le. Egyegy ha­jó átemelésére mindössze 75 perc­nyi Idő szükséges. Örlás a Dunán I Az emberi mun­ka erejének, tetemtöképességének gyönyörű szimbóluma. FUleki János Az 1278 méter hosszú Vaskapu vízi erőmű. Tetején nemzetközi út vezet. Hol töltötték nyarakat a Saovjet fiatalod? Hazát járó milliók Beköszöntött a zimankó, ám mégis ezt az időpontot találjuk a legalkalma­sabbnak arra, hogy számba vegyük; hol töltötték a szovjet fiatalok a nyarat. Mivel foglalkoztak a diákok vakáció idején, a munkásak és alkalmazottak aza- badsáeuk alatt. Az emberek pihenési igényei korcso­portok szerint oáltoznak. A szoojet szo­ciológusok ezzel magyarázzák, hogy az ország 600 turistaházában az összes vendégek mintegy 70 százaléka a 16—30 év közöttiek korosztályához tartozott, A szovjet fiatalok nyárt időtöltésének legkedveltebb formáfa az idén is az e- gyénl és csoportos turisztika volt. Vál­tozatlanul népszerű a Krím és a Kauká­zus „a szovjet Riviéra", de megfigyelhe­tő volt az ifjúság nyárt népvándorlásá­nak jokozaf^s kiterjedése. Becslések sze­rint'' 1974-ben már 1 millió körül volt a- zoknak a szovjet fiataloknak a száma, akik a nyárt vákáctó Idején nem dél­nek vették útjukat, hanem észak jelé in­dultak a balti-tengert fürdőhelyekre. Sok százezren vándoroltak a Volga vi­dékére és az Oroszországi Föderáció európai részének patinás műemlékei megismerésére. A Szputnyík utazási iro­da például az idén első ízben szervezett programot az úgynevezett, .oroszországi aranygyűrű" útvonalára. A gyűrű olyan nagyhírű, középkori művészeti emlékek­hez fűződik, mint Novgorod, Vlagyimir, Szuzdal, Jaroszlavl, Mindinkább divattá váltak a fiatalok körében az olyan ed­dig inkább nemzetközi turisztikai úticé- lóknak tekintett kuUúrkőzpontok is, mint Taskent, Szamarkand. Buhara vagy a Bajkál-tó vidéke. Az idei nyári programban szerepelt egy kivételes türtstaút, amelyre az egész Szovjetunió odafigyelt. A ,á‘uriszt“ című folyóirat és a szakszervezetek turista- irodájának szervezésében tavasszal expe­díció indult az ország földrajzi közép­pontjának felkutatására. Húsz fiatal tu­dós és szakember, a Szovjetunió földraj­zi középpontját a Nyugat-Szibériai al­föld lakatlan és többnyire csaknem jár­hatatlan, erdős, mocsaras vidékein ke­resztül közelítette meg, s a keleti hosz- szússág 82. foka 30. perce és az északi szélesség 62. foka 30. perce metszés­pontjánál, a Taz folyó felső folyása mentén találta meg. A nyáron Moszkvá­ból indult új expedíció turistavonalakat jelölt ki a Taz és mellékfolyói mentén, hogy azok a turistacsoportok, amelyek a következő években fel akarják keresni a „Szovjetunió kellős közepét", tudják merre járjanak. A nyári főszezonban becslések szerint nem kevesebb, mint 40 mililó szovjet fiatal járta az országot. Csak tizedré- szűk vette igénybe a turistaházakat és a hegymászók táborait. A többiek kol­lektív vagy egyéni táborozáson, köruta­zásokon, Volgái és tengeri hajóutakon, az autós turizmus különféle formáiban vettek részi. 1974-ben az ifjú és jelnbtt-turistatábo- rok, motelek, kempingek és egyéb szál- láslehetöségek befogadóképessége mint­egy 30 ezer férőhellyel bővült. Érdekes módon az úttörőtáborok hálózata ennél lényegsen gyorsabban nőtt. A nyár fo­lyamán az egész ország területén 18 e- zer úttörőtábor működött, s ezekben kö­rülbelül 9 mtllió iskolás köthette össze a kellemest a hasznossal. A fenti két ifjúsági vonatkozású szov- jet ,,turisztikai robbanás, a Lityeratuma- ja Gazeta című szovjet hetilap vélemé­nye szerint mindenütt azzal függ össze, hogy az ötnapos munkahétre való átté­rés óta, vagyis az utóbbi 5 évben a dol­gozók szabad ideje évi 133 napra emel­kedett. A szakszervezeteknek, a Kom- szomolnak, és Szputnyík irodának ter­mészetesen érdekében áll, hogy a lehe­tőségekhez képest irányítsa, mederbe terelje a fiatalok hatalmas tömegeinek mozgását. Erre elsősorban a belső turts- faútvonalak propagálásával és a nyara­lási férőhelyek számának további növe­lésével troli és van módja. A Szocsiban Idén is működő nemzet­közt Szputnyík tábor mellet — ahol a szocUdlsta országok fiataljain kívül finn, olasz, francia ifjúmunkásokkal is talál­kozhatunk — az ifjúsági táborozások tö­megbázisát fokozatosan igyekeznek el­osztani a többi déli üdülőhelyek között, összesen 14 nagy üdülőtelepből álló új ifjúsági üdülőzóna kifejlesztése van fo­lyamatban Ogyessza és Kiszlouodszk kö­zött. Ily módon, noha Szocsiban is évi több ezer férőhelyet létesítettek, a felfutó tá­borozás főbb központjaivá lassanként az eddig szinte ismeretien tengerparti települések válnak: Gurzuj, Kobuletí, 0- csamcslre és Halchalbutó. fóliában ta­valy megkezdték egy plcundathoz ha­sonló ijfúsági űdülösor építését. Gagrá- ban a nyáron 900 személyes turista szál­lót adtak át. Szimferopolban, a Krlm-fél- szlget központjában W75-ben készül el az első krimi autóskemping. A .Jiarmadik szemeszter" programjá­ban/ 1974-ben közel félmillió jö vett részt a Szovfetunlőban, míg a nyári épí­tő- és munkabrigádok egyik legfőbb úti- célja az elmúlt évtizedben rendszerint a kazahsztáni szűzfőldek vidéke volt, az idén és talán a következő években is a diákok jókedvére és lendületére leg­inkább az SZKP új mezőgazdasági prog­ramjának végrehaftásában a „nem feke- tejöldes övezet", azaz Eszak-Oroszország fellendítésében lesz szükség. A „harmadik szemeszter" számotte­vőbb népgazdasági tényezővé vált. Pénz­ben kifejezett értéke mintegy 7700 mil­lió rubel. A fiatal szakemberek jelenléte mindenekelőtt a 9. ötéves terv befejezé­se előtt álló nagy építkezéseinél hasz­nosítható: a kámai autógyárnál, a uszty- íUmszki cellulózkombinátnál, a kurszki kohászati müveknél. A haszon természe­tesen kölcsönös, hiszen az így szerzett műszaki tapasztalatok különösen érté­kesek: a fiatalok ezeken az építkezése­ken a szakmájukba tartozó legkorsze- ’•űbb technikával ismerkedhettek meg. BOKOR PÁL . V - .­MÉG MINDIG MEGOLDHATATLAN A PESZTICIDPROBLÉMA A peszticidek és inszekticídek széles körű alkalmazá­sa következtében az utóbbi években több mérgezés tör­tént világszerte a lakosság körében, tömegesen pusz­tultak el halak és ragadozó madarak. Japánban rizsolaj gyártása során üzemi hiba miatt poliklórbifenii (PCB) került az élelmiszerbe; peszticiddel permetezett legelőn legeltetett tehenek tejébe PCB került, egy nagy csirke­farm állománya pusztult el PCB tartalmú műanyag zsá­kokban csomagolt élelemtől. Ma már sok országban a környezetet szennyező poliklérbifenil tartalmú készít­mények csak bizonyos késztermékekben használhatók fel, az élelmiszeriparból, a takarmánygyártásból, és a gyógyszeriparból azonban fokozatosan ki kell iktatni a PCB használatát. Az erre vonatkozó rendelkezések össz­hangban vannak az ENSZ 1972. évi stockholmi felhívá­sával, amelyben felkérte a kormányokat a veszélyes a- nyagok használásának szabályozására. EGYES VIDEKEKE.V a bSzl és vadgalambok jelentfis része szal­monellával leTtözött. Jóllehet e- zek a galambok fertőző torrás- ként az emberekre nem Jelente nek (álságosán nagj veszélyt, az NSZK detmoldl állatorvosi labora- tórtnmában most új oltóanyagol fejlesztettek ki a galambok szál monellözisa ellen. Az oltóanyag­adagokat 12 napon át kell a ga­lambok ivóvizébe csepegtetni hogy eiienáiiövá váljanak a szai- moneiiafertózéssei szemban­KISERLETKCPPEN már évek óta alkalmazzák a zóldségtermesztés- ben, a kertészetben trágyázó a- nyagként az algákat. Eszaknyu- gat-lndia arab-tengeri félszáraz partjain évente kb. 10 000 tonná­nyi algát lebet begyűjteni. Indiai kutatók most kimutatták, bogy az algák — mint szerves trágyák — a gyöngykOies és a fUldimogyuró minőségét is megjavítják — en­nek a vidéknek pedig ez a két legfőbb tápláléknövénye. Különö­sen jó eredményeket értek el, ha az algákat szervetlen műtrágyá­val keverték. Az indiai tudások azt is magállapftották, hogy a szennyezet tengerrészekben te­nyésző algáknak nagyabb a fe­hérje- és ásványisú tartalma, mint a tiszta vizekben élőknek, viszont kevesebb szénhidrát van bennük. A szennyezett vizekben valószinűleg megnő az ateák tote- szintézis-tevékenysége. ~ MINDENTUDÓ MOANYAGHABTAPÉTA A jó öreg papírtapéta rövidesen kimegy a divatból — mondják a műanyagipar szakértői. A trónkövetelő 2,2 milli­méter vastag PVC-habtapéta lágy és meleg, ütésálló és réz .gésnyelö. Külsőre jóformán alig különböztethető meg a ha gyományos tapétáktól, c.sak kézbe véve érezhető lágy fogé sa, és kitűnő a hőszigetelő hatása. A sok mllliőnyl aprő p6 rus természetesen nem látható a felszínen. A beléjük zári levegő hő- és hangszigetelő. Ennek ellenére lélegzik az a- nyag — és nagyon strapabíró. A szöglyukak láthatatlanok maradnak, és a szúrás helyén nem szakad be a tapéta. A fa­lat nem kell gondosan előkészíteni, a még dolgozó falak moz­gását is kiegyenlíti az újfajta tapéta. íta beszennyeződik, k-ö- zönséges háztartás! vegyszerekkel lemosható. Nem sárgul meg. és nem lesznek fehér foltok sem a felakasztott képek mögött. AZ érelzArödAs előrejelzése? Az egészséges ember ereiben egyenletesen áramlik a vér, és ennek az egyenletes áramlásnak egyenletes a hangja is. Ha valahol — pl. érelmeszesedés következtében vagy mert vérrög került a vérámba — szőkébb helyen kell a vérnek átjutnia, az áramlás meggyorsul, s megváltozik a hangja is. Ezen alapul az a vizsgálati módszer, amelyet kaliforniai ku- .tatők dolgoztak ki, clmeszesedés következtében fenyegető agyi érelzéródásnak az előrejelzésére. A vizsgálathoz rendkívül érzékeny elektronikus készülékei használnak, amelyet a homlokra, közvetlenül a szem fölé he­lyeznek. A készülék méri és erősíti, majd följegyzi azokat a hanghollámokat, amelyeket az egyik felszíni artérián át á- ramló vér keit. A hanghullámokból megbízhatóan lehet kö­vetkeztetni az agy vérellátását biztosító erekben uralkodó á- ramlási viszonyokra, s idejében közbe lehet lépni, ha elzáró­dás fenyeget. A megelőző kezelés sok esetben eredményes lehet. NAPENERGIÁVAL MŰKÖDŐ ÖNGYÚJTÓ A Nap energiáját hasznosítja Jz NSZK-ban készített újfajta öngyújtó. A tetejére szerelt napcellák villamos energiává alakttják át a napfényt. .Az így előál-lltott villamos energiát ki­csiny telep tárolja A Solartro- nic öngyújtó egy feltöltéssel minimálisan 150ü-szor működ­tethető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents